Magyarság, 1934. november (15. évfolyam, 244-267. szám)

1934-11-11 / 251. szám

16 HCTVQ 1 2 Selyem c Valódi hernyóselyem Krepdesinek __........ L90 Finom Marokének____2.90 Latinhátú Marokének.­ 3.99 Brokát kabátbélésre.­.- —.95 A KEDD A ' ■ . 1 3 skelmék­• • • # . -Finom női ruhakelmék... L90 Öltöny és kabátkelmék 6.80 Finom dublkelmék­­.....9.80 Mintás bársonyflanelek —.75 1 Ш Női szövetruha 7.80 Krepdesin táncruha­­..12.80 Finom női kötött ruha...9.80 Meleg flanelpongyola... 2.90 i­fi Női és férfi trikókesztyűk —.88 Női műselyem bélelt divatkesztyűk............... 2.25 Női bélelt bőrkesztyűk... 3.50 Férfi mosóbőr kesztyűk 4 an ki, hib. —..........­...A.»» PÍNTIK 1­6 rxtra nagy. ., * női szövetruhák — 9.80 «i'* női flanelruhák......5.80 „i? női meleg nadrágok 150 »i,* női ing v. hálóing - 190 SZOMBAT ' ' ' ■ -5. I T Gyermek : Leányka flanelruha —.75 +■ - so Gyermek kötött meleg sportingek......—-------L95 Gyermek piros házicipők L70 Gyermek trikókesztyűk —.68 Mintákat és ónjegyzéket küldünk mennyiség és időbeni korlátozás nélkül. Kitil özvegyasszony, családjával együtt a leg­nagyobb nélkülözésnek néz elébe. Sok magyar jár az egyetemre — panaszolják az oláhok Bukarestből jelentik, hogy az Universul kolozsvári tudósítója megállapítja, hogy a magyar egyetemi hallgatók száma az utóbbi pár évben Kolozsváron 500 százalékkal emel­kedett. A cikk szerint arra kellett volna töre­kedni, hogy az emelkedés egyenes arányban álljon a magyar kisebbség létszámával. Eszerint az arány szerint csupán 24,7 száza­lék emelkedés lett volna megengedhető.­­ A helyzet nagyon hátrányos a román nemzeti­ségű ifjúságra, mert a magyarok kiszorítják őket és elfoglalják helyüket, tekintve, hogy a kolozsvári egyetemen minden második diák kisebbségi s minden negyedik magyar. Az egyetem kérni fogja, hogy a kormány ezt a kérdést a románság javára megfelelő intéz­kedésekkel rendezze. Magyar filmek üldözése a Felvidéken­ ­ Prágából jelentik, hogy a Slovenski Poli­tika heves támadást intéz a Magyarországon készült, vagy magyar tárgyú filmeknek a Fel­vidéken való játszása ellen és külön tót film­­cenzúrabizottság létesítését követeli. A lap szerint a magyar tárgyú filmek irredenta jellegűek. Ilyenek szerinte a Csárdáskirálynő, Piri mindent tud A kék bálvány, Az ellopott szerda, Lila akác, Pardon, tévedtem! Egész Bukovinát elárasztották a rablók és utonállók Csernovitzból jelentik: Bukovinában az im­perium átvétele óta mindennaposak voltak az erdei rablótámadások és fosztogatások. Az utóbbi hetekben azonban az utonállás és a banditavilág olyan veszedelmes mérvet öl­tött, hogy a hatóságokat igen súlyos feladat elé állították. A rablók valóságos gerilla­­háborút folytatnak a csendőrség ellen. Föld­alatti búvóhelyeket építettek maguknak, azon­kívül nehezen hozzáférhető erdei tanyákon rejtőznek el. A rablók elleni küzdelemben a csendőrség nem bizonyult elegendőnek és az utóbbi időben egy őrnagy vezetésével két század gyalogságot, egy század lovasságot és az ország többi tartományaiból nagyszámú csendőrséget vontak össze a rablóbandák ki­irtása céljából. A katonaság megjelenése a helyzetet nem javította meg. Az utóbbi na­pokban még sűrűbben fordulnak elő rabló támadások. Pénteken Caromia határában e egy vasúti sorompó előtt veszteglő autók és szekerek utasait tíztagú fegyveres rabló­banda támadta meg. Az utasokat mindenük­ből kifosztották, autójukat elvitték, sőt még a ruhát is lehúzták róla. ММШМВ 1034 november 11. vasárnap н иш Zúgom felé (Komáromi János regénye) Közönségünknek valóban nem kell be­mutatnunk és népszínsíteni Komáromi Jánost, kinek nevével és írásaival a Ma­gyarság hasábjain lépten-nyomon talál­koznak. Nem sokháru hangszer az ő szer­száma, talán oly egyszerű, mint a tilin­­kó hangja egy felsőtiszai táj alkonyának mélyülő borulatában. De néha egy jelző­jével, egy sóhajával, egy könnytől fátyo­los képével szívén talál bennünket és be­lénk áraszt olyan hangulatot, amelytől aztán könyve végéig sem szabadulunk többé. Ez a Mikes-regény nemcsak a maga szerkezeti egyszerűségével és tisztaságá­val bájol el bennünket. Nem bírnánk­ ki­lépni elbeszélése bűbájosságának varázs­­köréből, még ha akarnánk is. De nem is akarunk fölrezzenni a melankóliának abból az egyhangú, tompa zúgásából, amelynek hatalma eluralkodik érzékein­ken, kedélyvilágunk fölött, az az ideg­­zsongita muzsika, amit a rezignált mé­­labit, az elhalkult és megtisztult életfilo­zófia és az öldöklő honvágy motívumai­ból kavart. Együtt élünk és együtt szen­vedünk Komáromi alakjaival, a magyar Iliász hajótöröttjeivel, akiknek emberi voltát csak néhány életteljes, homerikus és sematikus vázlatban, vagy finom kis pasztellekben állítja elénk, kiknek bánata tengeréből Komáromi művészetén át alig villan fel olykor egy kis tréfás, gúnyos habfodor. Ez a rodostói száműzött­ telep, a „legszerencsétlenebb fejedelem“ önkén­tes alattvalói ott élnek és darvadoz­­nak a tengerparti kis török-örmény városkában, a megbánáshoz hasonló reménynek, vagy a reményhez ha­sonló megbánásnak szelíd hullám­zásai közepette, az élet és a világ egy magányos pontján, arra ítéltetve, hogy görnyedezve hordozzák sorsuk ke­resztjét és lássák elsorvadni és meghalni egymást végzetük kegyetlen törvényei alatt. Elhagyatva és elfelejtve mindenki­től, hogy megkevesbedett önmagukban is élesszék és fenntartsák egy más Magyar­­ország halhatatlan prométheuszi kínját és világosságát. Hát igen: az emigrációk, a bujdosók örök sorsa ez. Néha fel-felpattan a cse­lekvő életnek valami szikrája bensőjük mélyén, az átétt lelkek egy-egy zokszava, keserű lázadása: hát egész életükön ott gunnyasszanak ebben a dermedt mozdu­latlanságban, ebben a hó alá felejtett tá­borban? Hiszen ha már mindent elveszí­tettek is, azért Komáromi elbeszélésében a nagy kalandok, a nagy regények és a nagy életvágyak kísérletei meg-megjelen­­nek előttük­­,ott lebeg fölöttük a jövőnek egy bizonytalan ígérete, aranygyümölcs gyanánt, amely ott csüng valahol a Mese­ország egy csodálatos fáján, egy halavány csillag, amely „Zágon felé mutat* az egei csapkodó tenger haragjában“ is. És ahogy kicsúszik lábuk alól a föld s szemük előtt elhomályosodik az erdélyi Kárpátok ko­szorúja, s míg tengődnek a szultán ke­gyelemkenyerén, ő elmegy körükből az öreg fejedelem is egy jobb és igazságo­sabb világba: vájjon mi marad hátra még? A befelejtő remények, álmok és mámorok kelyhe kiürült, csak a bánat és a kétségbeesés ürömcsöppjei nem múlnak el soha. Hiszen nem ízlelték soha az asz­­szonyi ajknak ámbrás lehelletét sem, ezt a nagy vigasztalását a letört héroszoknak és regényhősöknek, legalább is nem Ko­máromi főalakja, Mikes, akinek timid, félszeg, naiv és tiszta szerelmét is elnyelte a szegénység, az asszonyi nagyravágyás és az életnek az a megmásíthatatlan unalma, amelyet valamikor Seneca taedium vitae-nak, az élet íztelen unalmá­nak nevezett. „Micsoda világ — szakad fel a panasz a fejedelem főkamarásának melléből. — És mért kapunk rajta any­­ayira, mikor a benne való életnek kezdete nyomorúság, a közepe nyughatatlanság, a vége fájdalom és szomorúság“. Egy vén kurucból, a szolgarendből, egy rodostói­­örmény csapszékben a maga együgyü módján felbuggyan a régi emlék elviselhetetlen búja, miközben Bercsényi, a főgenerális, a szomszéd házban haldok­lik. „És amíg szakadatlanul csenget a surányi mustráról való felvidéki dal, ... a főgenerális fátyolos szemei előtt messze lebegéssel vonultak el utoljára a régi tájak és a régi csaták emlékei halá­los vívódásainak vízióiban. Még egyszer megpillantotta az ungi Drugeth vár kör­vonalait, hátában ellepve az őszi színek­től, a Vihorlátot és a Verhovinát, ball gáttá vérző katonáinak jajveszékelését a trencséni mezőn s látta megtépett kuru­cainak ezreit rohanni a romhányi hegy­oldalból, mialatt vértől veresedett a Ló­kos-patak vize___“ Aztán Bercsényi ár­nyéka is elsuhan Mikes mellől és sorjá­ban mind, akik Rákóczival kijöttek a rab hazából. Mikesnek azonban minden egyéni gondja, problémája, janzenista filozófája felolvad abban a csodálatos sugárzásban, amelyet fiatartalan Rá­kóczi-rajongása ontott a bánat és a szám kivetés­e tájára és fogyó seregére. Egy­szer, koratavaszi napnak hajnalán látja, hogy a fejedelem felöltözötten áll az ab­laknál, amelyen át Magyarország felé le­hetett látni. Mikes megkövülten a fájda­lomtól nézi, ahogy Rákóczi „ott át az ab­laknál szétdult hajjal,és szétvert Szakállal, kezét imára kulcsolva s két szemében olyan kétségbeesett vágyakozás fénye lo­bogott, hogy belé kellett remegnie, aki így látta ezt a csodálatos embert. Odakün még sötét van. Csak a csillagok égtek valami hajnalfölötti fényben. Mikes halk hangon többször szólította urát, kinek arca olyan volt ebben a pillanatban, vala­mint a sáfránynak“. Várjon el lehet-e felejteni ezeket a kis miniatúrokat, az elbeszélés mély Csobo­gásának hullámzó tükrözéseiben? Komá­romi bűvös árnyhalászai sokáig nem fog­nak kiengedni bennünket hálóikból. Nem tudjuk elfelejteni őket, amikor már törté­netükre pontot tett az idő és az író. Az idegenben elporlott Mikes, kinek földi maradékait se lehetett megtalálni soha­sem, lelke itt maradt, itt marad az olva­sóval, mint borzongó kisértete tűnődé­seinknek, álmatlan éjjeleinknek, mint olyan emberi sorsnak megszemélyese­­dése, amely oly egyedülállóan és oly két­­ségbeejtően magyar. Csak hálásak lehe­tünk Komáromi Jánosnak ezért a köny­véért, amelyben méltó emléket állított a rodostói számű­zöttek vértanuságának. Pethő Sándor — A Kúria elnökének látogatása a város­házán. Osvald István dr., a Kúria elnöke Töreky Géza dr. másodelnök és Gáli Endre dr. koronaügyész szombaton a városházán látogatást tettek Sipősz Jenő dr. polgármes­ternél. A magas bírói méltóságokat Liber Endre és Szendy Károly alpolgármesterek társaságában fogadta. A látogatás félóránál tovább tartott. — A tábori püspök az Oltáregylet jubiláris kiállításáról.. A fennállása 75-ik évét ün­neplő központi Oltáregyesület jubiláris ki­állításán bemutatott művészi­ kelyheket a ki­állítás bezárásakor Hász István dr tábori püspök konszekrálta. A tábori püspök ugyan­akkor megtekintette a kiállítás egész anyagát és elismeréssel nyilatkozott annak szépségé­ről és gazdagságáról. — A tanügyi bizottság központi tanácsá­nak ülése. A keresztény párt tanügyi bi­zottságának központi tanácsa Bodnárz Ró­bert prelátus elnöklésével november 17-én, délután 5 órakor ülést tart Városház­ utca 10. szám alatti helyiségében. Urbányi C. József igazgató jelentése után a kerületi vezetők tartanak beszámolót működésükről.­­ Az osztálysorsjáték nyereményei osztály­ról osztályra emelkednek. A II. osztály húzása 21-én kezdődik, tehát figyelmeztetik a játékoso­kat, hogy aki az esedékes megújítási összeget (egész sorsjegy 24, fél 12, negyed 6, nyolcad 3 pengő) idejében megfizetni elmulasztja, szerzei­ jogait és befizetett betétét új résztvevőknek en­gedi át. Kórházi husszállítási panama ügyében nyomoz a rendőrség Az egyik budapesti nagyvágó cég klinikai husszállításaival kapcsolatban szombaton vizsgálatra kérték fel a főkapitányságot. A rendőrségen Hegyi István dr. vezetésével széleskörű nyomozás indult meg és már szombat estig számos kihallgatás történt. A szállításnál történt visszaélésekről részletes felvilágosítást a nyomozás érdekében egy­előre nem adtak ki a hatóságok. — Amnesztia Olaszországban. Rómából jelentik: Mária Pia hercegnő születése al­kalmából a király 10.688 közönséges bűnök miatt és 94 politikai bűnök miatt elitéltnek adott kegyelmet. — Áthelyezések a rendőrségen. Ferenczy Tibor főkapitány szombati napiparan­csában közli, hogy Budapestről három rendőr­fogalmazót helyeznek különböző vidéki rendőrkapitányságokra, a szolgálat érdeké­ben. Jancsó Gyula dr. Mohácson, Bertha Lajos dr. Nagykanizsán és Kovács József dr. Magyaróvárt kapott új beosztást. A vi­déki rendőrtisztek közül is többet áthelyez­tek a budapesti főkapitányságra, köztük Veznésich Jenő rendőrkapitányt Sopron­ból, Seress Lajos dr. fogalmazót Hegyes­halomról és Gálffy Dezső dr. fogalmazót Mátyásföldről. Áthelyezték ezenkívül Meskó Arisztid dr. rendőrkapitányt is, aki a fő- kapitányság intellektuális osztályán teljesí­tett hosszú évek során át szolgálatot, most a külföldieket ellenőrző országos központi hatósághoz került.­­ V7FMÉLYIНГОЕК Ha­jas János pincehelyi igazgató­­tanító 42 éves, érdemekben gazdag műkö­dés után nyugalomba vonult. Ez, alkalom­ból , a kerületi tanítógyűlés meleg ünneplés­ben részesítette nesztorát, akinek Csertl József espereskerületi tanfelügyelő adta át a kultuszminiszter elismerő okiratát. A nép­nevelés tényleges szolgálatából kiváló igaz­gató érdemeit Palkó József plébános mél­tatta. Szinkron — Hírek az esztergomi főegyházmegyé­ből. A bibornok-hercegprimás Tóth János drégelypalánki káplánt átengedte megszállott területre komáromi káplánnak és helyébe Lakosy Kálmánt diszponálta Drégelypalánkra káplánnak, Komora Istvánt pedig a főváros­ból Tokodra küldötte segédlelkésznek. A vér felfrissítése céljából —, kiváltkép középkorú férfiaknak és nőknek — aján­latos néhány napon át korán reggel egy, pohár természetes „Ferenc József“ keserű­­vizet inni. HÁZASSÁG: Komáromi Géza dr. rendőrfelügyelő szom­baton délután vezette oltárhoz a budai Szent Anna-templomban Dóra Erzsikét, Dóra Sándor dr. főkapitányhelyettes leányát. A fényes esküvőn a rendőrtisztikar tagjai, élükön Ferenczy Tibor dr. főkapitánnyal, testületileg vettek részt. Csötönyi Mária és Lovag István dr. novem­ber 10-én, szombaton este fél hét órakor tar­tották esküvőjüket a belvárosi plébánia­­templomban. Jankovits Janka óvónő, Sásd és Vlaskovits József mérnök, Sásd, november 7-én Buda­pesten a belvárosi főplébániatemplomban há­zasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) Kis­vády Sárikát Ózdon eljegyezte Pálmai­ Zoltán. (Minden külön értesítés helyett.) Vargha István dr. és Knizek Kamilla novem­ber 10-én tartották eljegyzésüket. X Kötött áruk, Nádas, Deák Ferenc­ utca 23. Megjelent “­­IFO - D ÉS ELÍHOTÓ ISmertet4 Kérje fotókereskedőjétől v. a vezérk­épviselőtől Fehér és Tsa Budapest, Kossuth Lajos­ u.1 3 W­IEN Gran Hotel MiM uS&w m |J /lMaa4MAa­ a­ мм Л­ m a/náem­ tré плпплЬ vAkefix i. Kürtit nem ng. Az előkelő idegenek találkozóhelye A Tündér nevű gyártmányok csak a Fenyves Áruházban kaphatók! Az 58.439. szám alatt védjegyzett „Tündér“ kötött ruhákat és fehérnemű­ket saját gyárunkban (Fürész­ utca 115.) állítjuk elő: ez a magyarázata rendkívül olcsó árainknak. Eladás csak Kálvin-téri áruháinkban. „Tündér" finom női kötöttruha, „Tündér" meleg kötött pon­gyola, „Tündér“ sarmőz blúz, „Tündér“ sarmőz Kombiné,­­ „Tündér“ ingnadrágkészlet, „Tündér“ sarmőz női hálóing, „Tündér“ sarmőz női nadrág, „Tündér“ női trikónadrág, „Tündér“ bolyhos bé­lésű meleg nadrág, „Tündér“ női sport ingblúz hosszú ujjal, „Tündér" férfi téli sporling, „Tün­dér“ gyermek sportingblúz, „Tündér“ gyermek bolyhos meleg nadrág igen jutányosan. A gyer­mekcikkeknél nagyságonként kis áremelkedés Fenyves Áruház, Budapest, Kálvin­ tér 7. Meg nem felelőért a pénzt azonnal visszaküldjük.

Next