Magyarság, 1935. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1935-01-19 / 16. szám
1935 Január 19, szombatWffligWAHLAfi A Lindbergh-per újabb tanúi is Hauptmann ellen vallanak ■Newgorkból jelentik. A flemingtoni esküdtszék pénteken folytatta Hauptmann Brúnó gyilkossági perében a tanúkihallgatásokat Walsh rendőrfelügyelő arról vallott, hogyan vizsgálta meg annak idején a kis Lindbergh-fiú holttestét az erdőben. A tanúvallomás alatt Lindbergh ezredes arca fájdalmasan vonaglott, míg Hauptmanné, a gyilkos felesége, könnyezett és igy sóhajtott fel: — Istenem, a mi kis Manfrédkánkat is érhette volna ez a sors. Sisk detektív előadta, hogyan találta meg a váltságdíj bankjegyeit Hauptmann kocsiszínjében. Vallomása szerint a vádlott akkor azt mondta, hogy a bankjegyek egy részét máshol rejtette el. Hauptmann ezeknél a szavaknál ingerülten ugrott fel helyéről, az asztalt csapkodta és rekedt hangon hazugsággal vádolta a detektívet. Két fegyőr alig bírt a dühöngő vádlottal, sőt a tárgyaláson elnöklő bíró sem tudta a rendet helyreállítani, ezért a tárgyalást rövid időre felfüggesztette. A pécsi tárházak volt vezérigazgatójénak félmillió pengős sikkasztási pere az ítélőtábla előtt Pécsről jelenti tudósítónk. Az utóbbi esztendők egyik legnagyobb sikkasztási perét tárgyalja napok óta a pécsi Ítélőtábla Soostanácsa. Halász Béla, a Pécsi Tárházak Kereskedelmi Rt volt vezérigazgatója és Grünhat Ármin pécsváradi gabonakereskedő a vádlottak. A Pécsett és Baranyában közismert Halász Béla 1925-ben került a tárházak élére, mint a részvénytársaság egyik főrészvényese és vezérigazgatója. A tárházak Baranya gabonakereskedelmének irányító központja lett A három utcára nyíló hatalmas ingatlanon, az emeletes irodákban és óriási raktárakban milliárdos üzletek bonyolódtak le. A gazdasági viszonyok változása következtében a vállalat 1928 őszén fizetésképtelen lett. A fizetésképtelenséggel és az azt követő csődeljárással kapcsolatban Halász Béla ellen a Futura, valamint a Pécsi Gazdasági és Hitelszövetkezet feljelentésére bűnvádi eljárás indult va. Négy évig tartó nyomozás és vizsgálat után az ügyészség 120 rendbeli bűncselekmény miatt helyezte vád alá Halász Bélát sikkasztás, hitelsértés, csalás és magánokirat hamisítás címén. Grünhut Ármin ellen csak egyrendbeli magánokirathamisítás bűntette miatt emeltek vádat, mert nemlétező áruról kiállított közraktári jegyet írt alá. A pécsi törvényszék a mai évben 54 rendbeli bűncselekményben mondotta ki bűnösnek Halász Bélát, ezért három és fél évi fegyházra ítélte és egyben elrendelte letartóztatását. Grünhut Ármint mint tettestársat hathónapi börtönre ítélték. Az ítéletet úgy a vádhatóság képvielője, mint a vádlottak megfellebbezték, így került az ügy a pécsi tábla elé. A fellebbviteli bíróság részletesen ismertette a bűnügy és a közben lefolytatott bizonyításkiegészítés iratait Halász Béla védője közben újabb terjedelmes bizonyításkiegészítést indítványozott, de ezt a bíróság elutasította. Ezzel a per bizonyítási eljárása befejeződött és a perbeszédek is elhangzottak már. A tábla azonban, tekintettel a bűnper hatalmas anyagára, a tárgyalást elnapolta és a megyeszerte nagy érdeklődéssel várt ítélethirdetést hétfőn délután öt órára tűzte ki — Doktori oklevél-üzem Prágában. A prágai rendőrség a napokban két nagyszabású szélhámostársaságot leplezett le. Az egyik vállalatszerűen terjesztett hamis mérnöki és doktori okleveleket, külföldi forgalomban is. A másik „gyár“ különféle igazolványok hamisításával foglalkozott A főiskolai diplomákkal kereskedő szélhámosok tökéletes üzleti szervezettel rendezkedtek be, folyóiratuk is volt, amely Via címen jelent meg, mint a prágai gazdaság-kulturális társaság hivatalos orgánuma és kiadóként „Elsner Albert igazgató“ jegyezte a lapot. A Via nyilván azt a célt szolgálta, hogy a megvásárolt rangokat és címeket hihetővé tegye, hitelesség-látszatot adjon a hamisításoknak. A társaság funkcionáriusait, Elsnert, egy Jezek nevű mérnököt és még néhány szélhámost, letartóztatták. Akiknek a szívműködése rendetlen, erőlködés nélkül úgy érhetnek el könnyű székelést, ha naponta reggel éhgyomorra megisznak egy kis pohár természetes „Ferenc József“ keserű vizet. iUTMTIMNM9HBUOinMiL Bútoráruházban vásárol. VI., Vilmos csAszArm 43 (Báthory ulcAvsl f mkSzt). Kombinált szobák, bálák, e- dilik mái ven leszállított Arakoni SEIItSI Basi askacseviana Andai Ernő és Bálint Lajos színművének bemutatója a Nemzeti Színházban . „Nem hiszem, hogy akadjon még egy lény a világon, aki annyira tudjon szeretni mindent, mint én; művészetek, zene, festészet, könyvek, társaság, ruhák, fényűzés, lárma, nyugalom, nevetés, szomorúság, mélabit, gúnyolódás, szerelem, napfény, téli hideg, évszakok, az időjárás változásai, Oroszország egyhangú síkságai és Nápoly kéklő hegyei, a hópehely, az őszi eső, a tavasz minden örömujjongása, csöndes nyári napok és csillagfényes, ábrándos éjszakák...“ Ezek a sorok Baskircsev Mária naplójából valók; jegyzeteiből ennek az orosz származású festőnőnek, akinek életéből és differenciált lelkivilágából a drámailag értékesíthető mozzanatokat Andai Ernő és Bálint Lajos színpadra dolgozták. Szándékosan nem mondom, hogy a naplót dramatizálták. Baskircsev Mária vallomásaiból csak a főimpressziókat merítették s ahol a művészi lehetőségek mást kívántak, nagyon helyesen, eltértek tőle. Baskircsev Mária színpadi élete Rómában kezdődik. A fiatal leány lelke a hírnév, a dicsőség után lobog. Ragyogni, alkotni s a világhíresség sugaraiban megfürdeni, ez az Ő szomjas lelkének vágya. Pedig közben a szerelem is kínálkozik számára egy csinos, kedves olasz gróf személyében. A szerelmet és az olasz grófot azonban Mária azonnal elejti, mihelyt megjelenik Robert Fleury, a híres francia festő, aki rajzai után Máriát tehetségesnek nyilvánítja. A leány kikényszeríti családjától, hogy Párisba utazzanak, ahol tanulni fog. A következő felvonásban csakugyan Párisban, a Julian-akadémián találkozunk vele. Tehetsége fejlődik, de nem abban a tempóban, amelyben ő szeretné. Semmiesetre sem úgy, mint a vetélytársnőé, Breslau kisasszonyé, akinek egy dologra koncentrált szívós akarata annyira ellentétes az ő változatos, mindent kiélni akaró, szinte fausti lelkével. Mindamellett Mária bízva bízik, hogy a szalon nagy érmét ő fogja megnyerni. Közben a szerelem újra kínálkozik számára. Most már Bastien-Lepage festő személyében, akit Mária mint művészt is mindenkinél nagyobbra becsül. A leány iránt Bastien-Lepage is tüzet fog s Baskircsevék párisi palotájában adott nagyszerű estélyen - amelyen jelen van Maupassant, Dumas s a francia kultúra szerelmese, Justh Zsigmond magyar író is — megvallja szerelmét. De Mária ismét lemond a szerelmi lehetőségekről, mert úgy érzi, hogy művészete sínylené meg. Bizalma, hogy a szalon érmét ő fogja megnyerni, nőttön-nő, amikor villámcsapásként híre jön, hogy csak dicséretet kapott, az érem vetélytársnőjének jutott. Hiábavaló volt hát eldobni magától a szerelmet! Lám, Breslau kisasszony itt is okosabban cselekedett, ő nem félti munkáját a szerelemtől s Máriát az élet művészetébenis legyőzi. Mária most már visszahívja elküldött szerelmesét: ha a dicsőség csődöt mondott, jöjjön hát a szerelem! De késő: nagynénjének és orvosának kihallgatott beszélgetéséből megtudja, hogy halálos beteg s hogy tüdőbaja nemsokára elviszi. Nem marad hát egyéb számára hátra, mint a búcsú a szerelmesétől és az élettől. Ezt a történetet dolgozta színpadra Andai Ernő és Bálint Lajos. Talán kissé epikusan, talán kissé a szükségesnél szélesebb miliőfestéssel, de mindenképpen az ország első színházának színvonalához méltóan. Az a nagy kultúra, amely a darabból a néző felé árad, a hangnak nemessége, a dialógusnak ötletessége és színessége, főképpen pedig a lélekábrázolásnak finomsága és biztossága csupa olyan kvalitások, amelyek az utóbbi évek magyar drámai termése között a darabnak imponáló helyet biztosítanak. Egy-kyét kisebb technikai fogyatkozáson talán lehetne még segíteni. A második felvonás első jelenetein rövidíteni kellene s az estélyre nem volna szabad behozni Breslau kisasszonyt, így a felvonás végjelenetében, amikor gratulációjával mindenki a győzteshez tolong, elterelődik a figyelem Mária összeroppanásáról, holott pedig mégis csak ez a lényeges. A darab hősnőjének ábrázolása Bajor Gizi színpadi pályafutásának legszebb diadalai közé tartozik. Sok változata mozgását, arcának, tekintetének pillanatokként vibráló életét, hangjának százhuru muzsikáját mindmind csatasorba állítja, hogy egy sokrétű női léleknek minden rezzenését bemutassa. Egy különösen megkapó jelenete hadd legyen megemlítve. Araikor az utolsó felvonásban nyugágyán ülve s a spanyolfaltól eltakarva kihallgatja halálos ítéletét, előbb szeme a megdöbbenéstől tágra nyílik, azután ideges mohósággal kap kézitükre után s meredten vizsgálja benne arcát és ajakét, majd köhögési ingert kap — most már tudja mit jelent ez —, mire reménye vesztetten ölébe esik két karja, kezei összekulcsolódnak, feje pedig fáradtan lecsuklik. Ez a némajelenet a magyar színjátszás legszebb teljesítményei közé tartozik. A nagy művésznő játékának csak egy mozzanata ellen tennénk egy enyhe kifogást. Várjon nem érzi-e ő maga is, hogy a második felvonás első felében kissé esik ábrázolásának ereje, ami különösen feltűnő azután, hogy az első felvonás végjelenetében a legnagyobb drámai csúcsokig emelkedett. Vetélytársnőjét, Breslau kisasszonyt Cs. Aczél Ilona játszotta. Az alaknak német darabosságát, munkafegyelembe tett akaratát tökéletesen szólaltatta meg. Művészi eszközeinek puritánsága is imponáló, de egy kissé több támadó hevességet nem ártott volna játékába vegyítenie. Bastien Lepage szerepében Iray Tivadar kissé félszeg mozgással igen diszkrétül mutatta be az egyszerű származás nyomait. Különösen érdekes volt, hogy ez a művész, akinek közjátéka annyira ötletes és kifejező, most majdnem teljesen lemondott gesztusokról. Robert Fieury alakjában Petheő Attila nagyon meghatott finom érzelmességével. A kis Dinát Olty Magda bájos közvetlenséggel, nagy elevenséggel és kedvességgel játszotta. Szeretnék többször is színpadon látni a rokonszenves fiatal művésznőt. Vaszary Piroska komikai művészete a maga egész erejével érvényesült Zulhart kisasszony szerepében. A szerelmes olasz grófot Ungvárty László játszotta. Tehetségesnek tartjuk ezt a fiatal színészt, s reménykedéssel nézünk fejlődése elé, de szerepét most igen félrefogta. Hogy izgékony mozgásával a déli temperamentumot ki akarta fejezni, ez rendjén van, de az már nagyon kellemetlen volt, hogy szinte komikus ugrabugrálás felé tévedt el. Így aztán igazán nem tűnik fel áldozatnak, hogy Baskircsev Mária lemond róla a festészet kedvéért. Igen jó volt Vízvári Mariska az anya, Mihályfi Béla az orvos, Bodnár Jenő az öreg orosz szolga szerepében. A nagynénit Gömöry Vilma kissé egyhangúan játszotta. Pethes Margit dekoratív jelenség volt, s egypár jó hangot hallottunk Lukács M. akadémiai növendéktől. Csathó Kálmán rendezése rendkívül alapos munka. A nyolcvanas évek divatját, szokásait a maszkok történeti hűségétől kezdve a Baszircsev-palota gáz világításán keresztül egészen a nadrágok hengerre vasaltságáig nagy gonddal hozta színpadra. Csak egy-két helyen kellene a játéktempót meggyorsítania. A színpadi képek ízlésesek, a ruhák nagyon szépek. Kívánjuk, hogy a darab a maga értékéhez méltó sikert arasson. Galamb Sándor TOSCA Ünnepi képet mutatott pénteken az Operaház. Külsőségekben is, de bensőben aztán igazán. Párját ritkító előadásban került színre a Tosca. A címszerepet Walter Rózsi énekelte. Hangja mesterien fejezte ki a szerelmes nő érzéseit. Lehető legkitűnőbb partnere volt Cavaradossi szerepében Pataky Kálmán. Vérbeli drámai művészetének fényes lányjelét adta például az első felvonásban, midőn Scarpiát jellemzi. A harmadik felvonás nagyáriájával is hatalmas sikere volt. Scarpiát Svéd Sándor, Angelottit Székely Mihály, a sekrestyést Komáromi személyesítette meg pompásan, éles színekkel. Fleischer Antal karnagy a remek előadás lelke volt. (E. Z.) ÚJRA FELÁLLÍTJÁK LENDVAY MÁRTON SZOBRÁT A népszínházi bizottmány pénteken délelőtt Liber Endre alpolgármester elnöklésével ülést tartott. Az ülésen résztvett Némethy Károly közművelődési tanácsnok, Bárczy István, Koós Jenő, Bocsári-Spur Kálmán, Biber József, Sfarrer Ferenc és Bánóczi László törvényhatósági bizottsági tag, valamint Szemethy Károly dr. tisztifőügyész. Liber Endre alpolgármester elnöki megnyitója és Némethy Károly tanácsnok bevezető szavai után Pacher Béla dr. tanácsjegyző ismertette a népszínházi választmányhoz, illetve a fővároshoz intézett kultuszminiszteri átiratokat, amelyek a Nemzeti Színházat terhelő bérleti hátralékok rendezéséről szólottak. A választmány több hozzászólás után az ügyosztályi jelentéshez hozzájárult, illetve a kultuszminisztériumi megkereséseket tudomásul vette. Ugyancsak hozzájárult a bizottmány ahhoz is, hogy lendvay Márton szobrát, amely a hajdani Nemzeti Színház előtt állott, a Népszínházutcai oldalon most újra felállítsák a színház előtt. NÉMETHY ELLA SIKERE BARCELONÁBAN Barcelonából jelentik: Némethy Ella, a kiváló magyar operaénekesnő, aki jelenleg Barcelonában vendégszerepel, igen nagy sikert aratott a Walkűr-ben Brünhilda szerepében. A barcelonai lapok egyhangúlag a legmelegebb elismerés hangján méltatják kiváló művészetét: nagy dicsérettel írnak hangjának szépségéről és külön kiemelik pompás, kifejező játékát, amely teljesen megfelel a bayreuthi hagyományoknak. A MÁRTA FELÚJÍTÁSA AZ OPERÁBAN Flotow vígoperáját bemutató számba menő külsőségek között csütörtökön, január 24-én hozza újra szinte az Operaház. Szereplői: Orosz Júlia, Gere Lola, Losonczy György, Komáromy Pál, Koréh Endre és Pataky Kálmán, aki a tenor-főszerepben a közelmúltban Berlinben mutatta be sorozatosan egyik legkitűnőbb alakítását. Vezényel Berg Ottó, rendezte Rékai András, díszleteket és jelmezeket tervezett Fülöp Zoltán. ÚJ SZEREPLŐ AZ ÁLARCOSBÁLBAN Az Álarcosbál január 20-iki, vasárnapi előadásán új énekesnő mutatkozik be: Rigó Magda. Két éve fejezte be zeneakadémiai tanulmányait, azóta Bécsben képezte tovább hangját. CSAK RÖVIDEN... . Színház: Az Operaházban szombaton Sándor Erzsi, Rösler Endre és Farkas Sándor fellépésével a Traviata kerül színre, vasárnap pedig az Álarcosbálban új énekesnő, Rigó Magda mutatkozik be Amália szerepében. — A Vígszínházban pénteken délelőtt zártkörű főpróbán került színre Fodor László A szerelem nem olyan egyszerű címűl vígjátéka. — Szombaton nyilvánosságra kerül a Király Színház új bérleti felhívása. Hír szerint igen enyhe feltételekkel óhajtják bérbeadni a bezárt színházat. — A Magyar Színházban a jövő héten szerdán és csütörtökön nem lesz előadás Bónyi Adorján Viki drofi darabjának előkészületei miatt. — Radnai Miklós, az Operaház igazgatója hazatért Milánóból, ahol Mascagni Nero cimiű operájénak bemutatóján vett részt . A Royal Revüszínházban hétfőn este kerül huszonötödször szinte Nóti Károly Szeressük egymást! című vígjátéka Balla Lici és Latabár Kálmán főszereplésével.* Film: Az angol püspöki kar a filmcenzúra megszigorítását követeli, Canterbury érsekének vezetésével akció indult meg ebben az irányban, amelyhez 46 társadalmi egyesület máris csatlakozott és a megfelelő kívánságokat közölte Macdonald miniszterelnökkel. — Az egyik amerikai rádiótársaság fel akarta léptetni Arliss George filmszínészt. A híres színész tizenhárom rádióelőadásért kerek százezer dollárt kér. —• Rómában bemutatták A régi gárda című olasz filmet, amely a fasiszta mozgalom diadalát eleveníti meg. A közönség élénk tetszéssel fogadta a bemutatót és melegen ünnepelte a filmsiker alkalmából Mussolinit. PÉTER — Gál Franciska új filmjének bemutatója — Bemutatták Gál Franciska új filmjét, a Pétert, amelyben a film dédelgetett kedvence talán leghálásabb szerepét játssza el. Egy szegény lányról szól a mese, aki nagyapjával a világváros forgatagában kóborol pénz és hajlék nélkül. Először mint rongyos újságárus, később mint frakkos klubfiú és végül mint szerelmes, szép hódító nő harcol a maga talpalatnyi helyéért az életben és azért a boldogságért, amely jogosan megilleti a legárvább kis virágot is. A film egyik legkedvesebb jelenete, amikor Péter barátnőjéről beszél és ezzel elárulja, hogy a nő. Zavarában azzal igyekszik igazolni férfiúi mivoltát, hogy megcsipkedi a szobalány arcát és kétségbeesetten udvarolni kezd neki. Kétségtelen, hogy Gál Franciska egyik filmjében sem játszott még olyan hálás szerepet, mint a Péterben. A mulatságosnál mulatságosabb jelenetek során bő alkalma nyílik arra, hogy azt a kedves Rosszcsont Ferkó figurát, amelynek ma kétségtelenül ő a leguavatottabb és legtehetségesebb megszemélyesítője, olyan könnyes mosolygós jelenetek során állítsa elénk, hogy sokszor a szívünk megdobogjon belé. Hálás szerepet játszik Bressart Felix, Járay Hans és Wallburg Otto. A Péter sikere elsősorban a biztoskezű, kiváló producer, Pasternak Joe érdeme, a kirobbanó sikerhez azonban nem kis mértékben járult hozzá Joachimson Felix szellemes szövegkönyve és Kosterlit, Hermann pergő rendezése. Piroska és Hófehérke a Zeneakadémián Fényes gyermek-karnevál keretében kerül szinre vasárnap délután fél négykor a legszebb meseoperett. Csupa muzsika, lánc, móka. Ingyen uzsonna-szendvics minden gyereknek. Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni Bárónál, Rózsavölgyinél és a Zeneakadémián! i szépirodalmi, tudományos és müszakönyvely legolcsóbban és leggyorsabban varsán*“ könyvosztályAbai .radiuta 8. szám, I. emele