Magyarság, 1935. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

1935-03-05 / 53. szám

1935 március 5, kedd­igg-—' Ml13 0 KCHöldi labdarúgóeredmények. Prága: SK Pilsen—Slavia 2:2 (2:1), SC Kolin—Kladno 1:0 (0:0). Trieszt: Triestina—Ambrosiana 1:1 (1:0). Róma: Lazio—Bologna 3:1 (2:1). Milánó: Brescia­­—­Milan 1:0 (0:0). Firenze: Pro Vercelli—Fioren-­tina 2:0 (1:0). A bajnokságban vezető Fiorentina kétgólos veresége óriási meglepetés az utolsó helyen álló Pro Vercellitől. A Fiorentina ezután még mindig első, de már csak egy ponttal a feltartózhatatlanul feltörő Juventus előtt, mely­nek világhírű együttese a bajnoki év gyengébb őszi eredményei után most már biztosan megy­­ bajnokságra. ■ 0 Bécsben az összes vasárnapra kitűzött mér­kőzést elmosta az eső. 0 Az UTE csapata győzött az évadnyitó kezdő mezei versenyen. Vasárnap délelőtt mezei ver­seny volt az UTE-stadion környékén, körül­belül 4000 méter távolságon az Újpesti Torna Egyesület rendezésében. A szeeniorok versenyét a pestszenterzsébeti Szilágyi nyerte 13 perc 34.6 mp-es idővel. 2. Kövecses (FTC) 13 perc 40 mp. 9. Szilágyi (MTE) 13 perc 46.2 mp. A csapat­versenyt az UTE A­ csapata nyerte. A 3000 mé­teres ifjúsági versenyt Hires (UTE) nyerte 9 perc 25.6 mp. A csapatversenyben itt is első az UTE A­ csapata. () Az eddigi vezérkar hivatalos listája győzött a MASz közgyűlésén. Az új tisztikar a követke­zőkből alakult: Stankovits Szilárd elnök és elnöktársai nem kerültek szavazás alá. Alelnökök lettek: Szerelemhegyi Jenő dr., Bodánszky Pál dr., Fülöp József, Sáfrány Ferenc és Gergely István. Elnökségi tagok: Szukováthy Imre dr., Wünscher Frigyes dr., vitéz Karándy Imre, Fel­­kay Ferenc dr., Aschner János, Kelemen Aurél és Szabó Gusztáv dr. Főtitkár: Bajó Károly. Titkárok: Raggambi István dr. és Valasek Fe­renc. Pénztáros: Stefániay Vilmos. Ellenőr: Kár­páti Frigyes. Jegyzők: Arató Pál és Káldos Endre. Az ellenzéki reformpárt vereségében nagy része van a szövetségi elnökség és tiszti­kar mintegy 30 főnyi szavazatának, másrészt annak a körülménynek, hogy az ellenzék számos tagegyesül­te tagdíjhátralék miatt nem szavaz­hatott. Ő Vívővereny Csornán. A Rábaközi Sport Egylet vasárnap nagyszabású kardvivőversenyt rendezett Gévay-Wolff Lajos alispán értékes vándordíjáért. A Vívó Szövetséget vitéz Uhlyarik Jenő dr., főtittkár képviselte. Harmincnégy induló közül: 1. Pesthy Károly (Győri VC) 7 győzelem­mel. 2. Hámory Pál (Győr) 6 győzelemmel. 3. Thiring Ernő (Szombathely) 6 győzelemmel. 4. Gnő Pál (Győr) 5 győzelemmel . A pénzintézetek kardcsapat-versenyét a postatakarékpénztár vívói nyerték. A Pénzinté­zeti Sport Liga vasárnap rendezte meg a bank­közi kardcsapatbajnokságot, melynek eredménye a következő: 1. Postatakarékpénztár (Jele, Zöldy, Somorjay, Rónai). 2. Pénzintézeti Központ. 3. Kereskedelmi Bank. A honvédelmi miniszter vándordíját a Kereskedelmi Bank nyerte ,43 ponttal. TÁNCOS DÁMÁK­vzmmmammmmmmmmmmmaamtmmmammmammmmmmammmimmmmmmmmmmma 0 Vívóegy­es­ü­letet alakítottak a szegedi hon­védtisztek. A szegedi honvédtiszti vivők HTVC néven egyesületbe tömörültek, melynek vasárnap rendezték meg klubavatóversenyét. A versenyre beutaztak a budapesti HTVK tagjai, az ő rész­vételükkel lefolyt tör- és epévivó versenyt Maszlag, illetve Platthy nyerte.­­) Tennisz-szenzáció a montecarlói versenyen. Montecarlóban a nemzetközi tenniszverseny férfi­páros döntőjét az egész tenniszvilág szenzáció­jára a fiatal francia Legeny—Lesueur együttes nyerte a Brugnon—Boussus bajnoki pár ellen 2:6, 6:3, 6:1, 6:2 arányban. A férfi egyes döntő­jében az olasz Palmieri 6:1, 6:1, 7:5-re verte az angol Austint. () Magdeburg úszóstafétája négyszer 200 méteren megjavította a magyar válogatott Európa-rekordját Magdeburgból jelentik: A Magdeburg 96 (Deiters, Schwarz, Schulze, Schlüter) összeállítású 4X200 méteres sprint­­stafétája 9 perc 22.2 mp-es új Európa-rekordot úszott. A régi rekordot 9 perc 27 mp-cel Magyar­­ország stafétája állította fel 1933-ban Nápolyban, Abay-Nemes, Mészöly, Wannie, Székely össze­állításban. Az új rekord 2 perc 25,6 mp-es átlag­nak felel meg. Kiemelkedő időt úszott még a brémai Fischer, akinek 100 méterre (stafétában) 68,3 mp-t mértek. ­áflwmr­ ­) A favoritok győztek, mégis a bukmékerek nyertek a tavaszi megnyitó ügetőversenyen. I. futam. Várdij. 2020 méter. Zagyvagyöngye­­ménes: Krista (4:10 reá, Fityó) első. Tot. 10:13. Olasz 10:26. — II. futam. Háromévesek versenye. 1820 méter. Pusztaberényi ménes: Suszter (pari, Ravmer) első. Tot. 10:19. Olasz 10:63. — III. futam. Dunai-díj. 2080 méter. Pannonia-istálló: K. L. (6:10 rem, Zwillinger) első. Tot. 10:17. Olasz 10:84. Kettősfogadás: II—III. futam 10:33. — IV. futam. Tavaszi hendikep. 2120 mé­ter. Guttmann M.: Tatiana (2, Fityó) első. Tot. 10:36. Olasz 10:81. — V. futam. I. oszt. nemzet­közi verseny. 2120 méter. Dóra P.: Éber B. (3, Steinitz) első. Tot. 10:33. Olasz 10:35. — VI. fu­tam. Hendikep. I. rész. 2120 méter. Fáy I.: Sára (pari, Wiesner) első. Tot. 10:33. Olasz 10:35. II. rész 2160 méter Sebestyén L.: Vintró (2­/s, Simkó) első. Tot 10:49. Olasz 10:28. Kettősfoga­­dás: VI/I—II futára 10:245. — VII. futam. El­maradt. — Vili. futam. Liliomfi-díj. 2240 méter. Zwillinger T.: London (5:10 rem, Zwillinger) első. Tot. 10:13. Olasz 10:33 és 12. — IX. futam. Eladóverseny. 2180 méter. Kalapács testvérek: Pillangó (i’/i. Kovács II.) első. Tol. 10:32. Olasz 10:38. Kettősfogadás: VIII—IX. futam 10:66. KRÓNIKA Vasárnap délután 1­6: 40 perckor az opera­házi zenekar hangversenyét a székesfehérvári leadóállomás sugározta szét az életbe. Az egyes műsorszámok közt a beszélő felhívta a hallgató­ságot, hogy közölje vételi tapasztalatait. Ez a felhívás alighanem az egyidejű rövidhullámú leadás vételviszonyainak ismeretét kérte. A ma­gunk részéről, kik a leadást egyszerű hangszórós készülékből Budapest I. hullámhosszán hallgat­tuk, csak annyit, hogy a vételviszonyok kedve­zőek voltak, mindössze hangerő dolgában ma­radt el a közvetítés a lakihegyi műsorsugárzások mögött. Délután Békeffi László vidám kabaré­órája szerzett sok derűs percet a hallgatóknak. Ilyen vig órára gyakrabban volna szükség. Békeffiék után egy mooskircheni parasztzenekar (hogy került ez Budapestre?) játszott sok igye­kezettel, kevés sikerrel. Móricz Zsigmond Bethlen Gáborról olvasott fel. A felolvasással a korisme­ret egyesült az Írói látásnak és tollnak értékei­vel. Budapest II. műsorán a Magyar Női vonós­négyes, Réti István, Bársony Dóra és Révay József dr. száma­ jelentettek érdekességet. Hétfőn délután az állástalan zenészek szimfó­­nikus zenekara játszott szép sikerrel, Melles Béla vezényletével. A hanglemezek közül Noiret Irén spanyol szövegű népdal-felvétele volt a legszebb. Gagyi Jenő Balkáni kolostorok címmel címmel tartott lebilincselő érdekességű, színes előadást. Különösen a bulgáriai kolostorok (mint például a rilai és az oc­rida-taoi) életének ismertetése volt érdekes és magyar vonatkozással is szol­gáló. Az értékes felolvasás után Koudela Géza dr. mondott emelkedett hangú bevezetőt a közvetí­tésre kerülő daloshangverseny elé. E hangver­seny, a jubiláló Budai Dalárda 1000-ik hangver­senye a magyar dalikultúra nagyszabású ünnep­napja volt. A megbetegedett Palló Imre dr. he­lyett Basilides Mária szerepelt a műsoron Szé­­kelyhidy Ferenc dr.-ral és Vitkovszky Endrével együtt mint olyan, akinek nevét heti rádiómel­lékletünk még nem közölhette annakidején. MŰSOR: Kedd, március 5 BUDAPEST I. 6.45: Torna. Utána hangleme­zek. — 10: Hírek. — 10.20: „Az inkák biro­dalma." (Peru meghódításának 400. évfordulója. Felolvasás.) — 10.45: „Divatújdonságok." (Fel­olvasás.) •— 11.10: Nemzetközi vízjelzőszolgálat. — 12: Déli harangszó az egyetemi templomból, időjárás jelentés. — 12.05: Stepai Eugén bala­­lajka zenekara. Közben hírek. — 13.20: Pontos időjelzés, időjárás, és vízállás jelentés. — 13.30: A Mária Terézia 1. honvéd gyalogezred zenekara. Vezényel Figedy-Fichtner Sándor. — 14.40: Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhírek. — 16.10: Asszonyok tanácsadója. (Arányi Mária előadása.) — 16.45: Pontos időjelzés, időjáráj­elentés, hírek. — 17: „Önképzés az érettségi után." Orel Géza székesfővárosi kereskedelmi iskolai főigazgató előadása. — 17.30: Erőss— Takács szájon­ és jazz-zenekarának műsora Kalmár Pál énekszámaival. — 16.10: Francia nyelvoktatás. (Garzó Miklós dr.) — 18.40: Veres Károly és cigányzenekara. — 19.30: „Kenyér.“ Dallos Sándor elbeszélése a rádió-elbeszélés an­tológia-sorozatéban. — 20: Csuka Béla viola da gam­ba számai, zongorán kiséri Polgár Tibor. — 20.40: Hírek és és ügetőversenyeredmények. — 21: „Pesti farsang 1835-, 1935- és 2035-ben.“ Rendezi Bánóczi Dezső dr. Szünetben időjárás­­jelentés. — BUDAPEST II. ÉS A RELÉK. 17.35: „Lehet-e Magyarország kertország?“ Ballenegger Róbert dr. egyetemi magántanár előadása. — 18.15: Az Erőss—Takács szalon- és jazz-zenekar műsora Kalmár Pál énekszámaival. — 18.45: 1. Mezőgazdasági hírszolgálat. 2. A borok tavaszi erjedése. Irta Soós István vegyész. — 19.35: Veres Károly és cigányzenekara. — 20.05: „Miért ásatunk?" Bartucz Lajos dr. egyetemi magán­tanár előadása. — 20.35: Hanglemezek. — 21.15: Hírek. Hogy csinál a mai leány­karriert? Bemutatja az évad legvidámabb Hímjében Sylvia Sidney Cime: Premier A GYERMEK­REGÉNY Elhatározta, hogy tökéletesedni fog. Ez nagyon dicséretes szándék, csak az a baj, hogy nehéz megmondani, ho­gyan csinálja az ember. Nem haragszik semmiért, legyőzi a kívánságait? De m­ár hogyne haragudnék, ha a takarítónő megeszi a tegnapi hideg húst, amit el akart tenni vacsorára és miért győzné le abbeli kívánságát, hogy megegyen né­hány habsüteményt? Kadocsayné nem akarta megérteni, mi köze mindennek a tökéletességhez. Végre is rájött, hogy a tökéletesedést alighanem rá kell bízni a sorsra, az majd tökéletesíti és gyúrja őt úgy, ahogyan tetszik neki. Éppen ezért, két heti tökéletesedési igyekvés után egy szép napon felöltözött és elhatározta, hogy elmegy látogatóba Csurágynéhoz. — Ez hozzátartozik a tökéletesedés­hez, mert önmegtagadás — gondolta elé­gedetten, holott egyszerűen az unalom vezette. Ki akart békülni a társasággal. — Szervusz, szervusz, drága — fo­gadta kissé tartózkodóan Csurgayné. — Minek köszönhetem ezt a váratlan sze­rencsét? Hónapok óta nem láttalak Kadocsayné azzal a közvetlenséggel, amivel mindig elképesztette az ismerő­seit, szóvátette a kényes dolgokat. — Igen, haragudtam rátok. Mert nem volt szép, ahogyan elbántatok azzal a szegény Száraznéval. —■ Kérlek, Szárazná nem törődött a beteg urával s talán ma is élne, ha ő jobb feleség. — Ez igazságtalanság. Ennyire a lát­szat szerint ítélni... — Kérlek, az emberek mindig csak a látszat szerint ítélhetnek. Az emberek­nek szemük van és fülük van. Lehet, hogy Descartesnek van igaza és semmi sincs, vagy legalábbis semmi sem olyan, mint amilyennek halljuk és látjuk, csakhogy mi lenne a világból akkor? Csurgayné akkoriban lett a nőegylet elnöknője és szeretett nagyon bölcsen, és nagyon tudományosan beszélni. — Szép — mondta inkább szomorúan, mint mérgesen Kadocsayné, mert nem akart vele újra összeveszni —, akkor hát nem az a fontos, hogy az igazságot keressük? Az emberek a saját gyönge szemükkel és fülükkel is egészen mást láthatnának, ha egy kicsit megerőltet­nék. — És hol van most Szárazná? — kér­dezte élénk érdeklődéssel Csurgayné. — Talán valami szanatóriumban? — Nem — felelte Kadocsayné. — Pesten van, édes lelkem és kínlódik. — Mit? Kínlódik? Hogy-hogy? Nem kapta meg nyugdíját? — Dehogy nem. Csakhogy képzeld el, mit tett. Ebből talán majd megláthat­játok, milyen igazságtalanul jártatok el vele szemben. — Nos? Nos? — Magához vette Száraz Dezsőnek­­. • • • — Kit vett magához? — Száraz Dezsőnek egy kis árva ro­konát ... Tizenötéves leányka ... — És odaadták neki? Szép dolgokra neveli majd! — Édes lelkem, csak minden anya olyan lelkiismeretesen nevelné a leányát, mint ahogyan Szárazná az övét neveli. Nagyon szerény sorsból hozta el, mond­hatnám, nyomorúságból. Rettenetes vi­szonyok közül. — Mi volt az apja? — Azt igazán nem tudom... Úgy hallottam, valami gyakornok, vagy mi... — Szóval félbenmaradt ember? Ér­tem. És még? — Nem. Meghalt. — Fiatalon bizonyosan. S az anyja? — Az ... az varrónő. — Testvérei? — Egy leánytestvére volt, férjhez­­ment egy... egy vasúti hivatalnokhoz, éppen akkor halt meg szegény, mikor m­i ott voltunk a télen. — Hát oda utaztatok? — Persze, — mondta Kadocsayné. — Mit gondoltatok? — Azt hittük, valahová külföldre. Ha tudtuk volna,­ hogy temetésre készül­tök ...­­ — Ugy­e? Pedig: nem is volt lát­szat ... — Dehogy­nem, kedvesem. Utóvégre azonban jobb is lett volna a számotokra, ha csakugyan valami külföldi üdülő­helyre mentek, — tette hozzá Csurgay­­né jószivűen. Kis csend lett. Csurgayné átismételte magában a hallottakat, hogy el ne fe­lejtse. — Szegény Irma olyan állapotban volt, hogy nem mertem egyedül elen­gedni, — mondta aztán Kadocsayné. — Vele mentem. — Látod, ez szép volt tőled, — jelen­tette ki Csurgayné és megszorította a kezét. — De a látszat ellenem szólt, —— mondta Kadocsayné, amint meghitt ba­rátságban üldögéltek egymás mellett a divánon. — Ez igaz, de te tehettél róla. Miért nem mondtad el valamelyikünknek? Hidd el, sem időm, sem erőm nem volt hozzá, hogy látogatóba menjek. Minden percben attól féltem, hogy sze­gény Irmának valami baja lesz. — Csakugyan olyan őszintén gyá­szolja az urát? Kadocsayné csak legyintett, mintha nem tudna jelzőt találni Irma gyászára, amint hogy nem is volt jelző reá. Megint hallgattak. Kadocsayné felállt. — Megyek. Még ki akarok nézni a te­metőbe is. Lassan olvadni kezd a hó, Irma megkért, hogy nézzem meg a sírt, míg vissza nem tud jönni. A kislányt hiányosan nevelték, most ezt mind siet­ve pótolni akarja. Nagyon sok dolga van vele. — Csinos? — Csinos. Magas, karcsú, barna. Csurgayné elégedetten szorította meg Kadocsayné kezét. — Nagyon örülök, hogy ezeket hallot­tam tőled. Nem lenne kedved eljönni velem holnap a nőegylet teájára? Na­gyon jó társaság lesz és szép műsor. — Szívesen, drágám. Érted jöjjek? — Kérlek erre, — mondta Csurgay­né. — Majd együtt megyünk. Madocsaynét ' inégeztettél Csurgayné ünnepélyesen akarja újra bevezetni a társaságba, ahonnan a látszat kiközösí­tette s ahová most a látszat visszafogad­tatja ... — Nézd, — mondta még a küszöbön, — jó, igazad lehet, a tömegnek a látszat szerint kell indulnia. De miért csak az asszonyok szenvednek? Szegény Száraz­nál kiközösítették, a felvégi doktor pe­dig, akiről az egész város tudta, hogy... egyszóval, a felvégi doktor vígan élje a világát tovább? — Tévedsz, — mondta Csurgayné a rettenthetetlen bíró hangján, aki már kerékbetörte az egyik vádlottat s a má­sikat most fogja lófarkára köttetni a világ szent igazsága nevében, — nagyon tévedsz. A férfiak éppen úgy megbűn­­hődnek. A felvégi doktornak valósággal pokol az élete. Azt mondják, nyomorú­ságban vannak. Nem megy senki hozzá, csak a falusiak. Azok pedig csak akkor mennek orvoshoz, ha már úgyis végük­ A múltkor aztán megtörtént, hogy egy kereskedelmi utazó a városban lett be­teg és érte küldött. Azt mondják, ópium­ra, vagy arzénra lett volna szüksége, vagy mind a kettőre? Nem tudom már. (Folytatjuk) (25) ÍRTA* KOSÁRYNÉ RÉZ LOLA ia A Weiss Manfréd Acél- és Fémműves H r.-t. Igazgatósága, tisztviselőkara és H munkásai mely megilletődéssel jelentik,­­ hogy a vállalat közszeretetben álló Igaz­ S­gatója I Ussier K­in­oki gépészmérnök H március 4-én, életének 60-ik évében él­ig hunyt A megboldogult évtizedeken keresztül is lelkes buzgalommal és törhetetlen hű-­­­séggel szolgálta a vállalat érdekeit, soha m el nem múló érdemei vannak a vállalat ij fejlődése és vezetése körül; emlékét is mindenkor hálás kegyelettel fogjuk meg-­­ őrizni J| Földi maradványait március 6-án, J| szerdán délután Visi órakor helyezzük­­ örök nyugalomra a Kerepesi-uti temető 3. hatottasházából az ág. ev. egyház szér­iái tartása szerint.­­ Budapest, 1935 március 4-én. _ Nyugodjék békében!

Next