Magyarság, 1935. április (16. évfolyam, 75-97. szám)
1935-04-20 / 91. szám
Ma április 21. vasárnap Szökés a GPU országából írta! ___ (26) fcliwuou WIVEB BBBJIMDOI IBN CSERNAVINA TATJANA dobozi»* MÁTRAI SÁNDOR Eredeti orosz kéziratból fel« — Nem szégyeli magát?! Hagyja abba, mert azonnal jelentem az őrségnek. De voltak betegek idegesek, hisztériásak, akik nem tudtak uralkodni magukon és zajos jeleneteket rögtönöztek. Sokszor nagy botrányok következtek az ilyen események után. Estefelé amikor elsötétült a cella, mint a sír, mert a villannyal takarékoskodtak volt különösen kínos a cellaélet. Semmi sem volt oly megrázó hatással reánk mint ez a hideg, sűrű félhomály. A cél fák valósággal kriptákká alakultak át. Mindenki csak úgy ténfergett ebben az utolsó félórában, amíg fel nem gyújtották a villanyt. Meg is mondtam a felügyelőnőnek: Ha egyszer végzek magammal, akkor csak ebben a félórában követem el. — Ugyan — és ijedelem volt érezhető a hangjában. — Én szívesen meggyújtanám a villanyt, de nem engedik meg. A rezsim takarékoskodik, így is öt perccel előbb adok világosságot, hogy „kettes“ el ne sírja magát, mert akkor több a herce-hurca, mint a spórolás A börtönben nem volt nevünk, csak mint számok szerepeltünk. A „kettes“ mi sohasem láttuk. Nem engedték ki sétára, de a hangját annál jobban ismertük. Nem bírta el a félhomályt és ilyenkor állandóan sírt. Eleinte halkan, némán zokogott. Néha fel-felcsuklott. Ha nem bántották, lassan megnyugodott, de a börtönszabályok sírókkal szemben rögtöni intézkedést írtak elő. És a GPU igyekezett is belefojtani könnyeit, ami mindig súlyos botránnyal végződött. Látás-futás kezdődött, a felügyelőnők össze-vissza szaladgáltak, a vaslépcsőn nehéz bukkancsok léptei voltak hallhatók, valahol egy kisablak hangosan csapódott fel és kezdődött a hangos rábeszélés, amire a válasz a nyitott ablakon keresztül, ismét csak keserves zokogás volt. Majd újabb nehéz léptek zaja közeledett, — jött az osztályfelügyelő. Borízű hang: — Sötét zárkát kap! De a kettes sirt, mint egy gyermek, mindig hangosabban. Nem tudta abbahagyni. A börtön halotti csendjében teljes egyedüllétben, a cellába bezárva zokogott ez a szerencsétlen nő. Mindenkit felizgatott feltörő sírása, mintha mindannyiunk helyett hullatta volna könynyeit. De a parancsnokság nem tűrte ezt Az osztály felügyelő két őrrel tért vissza. — Vigyék a sötét zárkába! Sírása ekkor hangos jajveszékelésbe csapott át. Nyikordult a zár, az ajtó csikorogva megnyillott és a levegő egy borzalmas, velőtrázó sikoltozással telt meg — Hagyjanak, engedjenek, patkányok! Félek, félek! Hagyjanak, átkozottak! Erőszakkal cipelték el, a padlón vonszolták végig, ő ellenkezett és teljes erőiből üvöltözött, olyan kétségbeesett hangon, ahogy csak egy olyan ember tud, aki már ismeri azokat a borzalmakat, melyek fogadni fogják. Velőtrázó sikoltozásai a hatalmas börtön ötödik emeletére is felhallatszottak. És hangja mindaddig kisértett, míg el nem vonszolták és be nem lökték az undorító zárkába. Azután visszatért a csend, mely még félelmetesebben hatott ránk, mint az előbbi lárma. Hogy hogyan és mikor került vissza, azt senki sohasem tudta meg, de tapasztaltuk, hogy a megfélemlítés után pár napig csendben maradt. Az egyik este szokatlanul korán vittek vissza a vallatásról. És ekkor kegyetlen látványban volt részem. Az alacsony, szűk folyosón, ahová a sötét zárka nyílt, egy elkínzott nőt gyömöszöltek befelé a borzalmas ajtón keresztül. Egy vállas, tagbaszakadt GPU-ista mögött látni lehetett egy csapzott hajú kócos teremtést. Könnyekkel átázott haja halálsápadt arcába lógott. Keservesen nyegdicsért, kezeit erős markok szorították és csak fejével igyekezett védekezni. — Patkány! — dördült fel pánikos ijedtséggel. A következő pillanatban dongott utána a nehéz vasajtó. Ebben a förtelmes börtönben a lányok ezrei éltek. Egyidőben irtották őket és akkor a börtön minden zugában a folyosókon, az udvarban, mindenütt látni lehetett az elpusztított undorító álatokat. Utálatos vörös tetemeik, csupasz farkuk félelmetesen hatottak idegeinkre. Különösen az udvart és a pincelejárókat borították el a patkánytetemek. Az ablakok rácsain épúgy elnyúltak, mint bárhol másutt, ahol éppen elérte őket vég. Lehet, hogy női gyengeség, de a döglőtt patkányok látványa megrontotta sétáinkat. Mi lehet akkor ott, a sötét zárkában, mely oly alacsony volt, hogy nem lehetett felállani, ahová a GPU bedobta áldozatait a siri sötétségbe, a patkányok társaságába? A másik állandóan síró fogolynő nem volt épelméjű. Gyakran énekelt, ami ugyanúgy tilos volt, mint a sírás. Csodásan szép, iskolázott hangja volt, de sajátságosan bánt vele. A víg románcokat, vagy dalokat szomorú gyászmelódiával énekelte, a szomorúakat pedig vidáman, mintha egy operettszubrett intonálta volna. Hangja mint egy cress cendo folyton erősbödött, ami végül kihívta a parancsnokság közbelépését és kényszerrendszabályokat kellett alkalmazni. Amikor fenyegették, még hangosabb sírással felelt és hisztériás dalolásba kezdett. Néha úgy sírt, mint a galambdugás, azután kitörő artikulátlan hangokkal, de mindig melódikusan folytatta különös énekét A lehiggadás Ugyanúgy játszódott le. A felügyelőnő csitíogatta, majd fenyegette, mire vad kiabálással és átkozódással felelt. A GPU úgy látszik maga is hibbantelméjűnek tartotta, mert nem helyezte sötét zárkába, hanem kényszerzubbonyt húztak rá és lekötötték ágyára, fáradtságtól elcsigázva aztán nagy nehezen elcsendesedett. Az őrség gyűlölte ezt a szerencsétlen hóbortos teremtést, valószínűleg azért, mert vele szemben nem bánhatott el úgy, mint a többiekkel, akik még eszüknél voltak. A legfelső emeleten tartották, nyirkos, sötét cellában, sétára sohasem engedték, de egyszer nyáron mégis kivitték az udvarra. Ekkor láttam először. Fiatal, magas sudárnövésű, választékos mozdulatú szép nő volt. Úgy járt az udvaron, mintha egy bálteremben közbámulat tárgya lenne. Közvetlen szavakkal beszélt az őrökkel, de amikor visszavitték cellájába, ismét kitört rajta szenvedélye, énekelt. Többet sohasem vitték a sétára. Miért kellett a GPU-nak ez a szerencsétlen őrült nő, aki már egy éve volt lakója ennek a borzadályos épületnek? ... Hogy mi lett vele, azt sohasem fogjuk megtudni. A harmadik ajtó nő a szomszédnőm volt, akit nemrég helyeztek be hozzám, közönséges gonosztevő, tolvajlás miatt került a börtönbe, de az ő könnyei, a különböző enyhítések megkaparintását célozták. Főként akkor tört ki, amikor elfogyott a dohánya. Szenvedett, ha nem volt cigarettája. Ilyenkor össze-vissza ugrándozott cellájában, fogdosta a legyeket, majd kínjában körmeivel kaparni kezdte a vakolatot. Azután, mikor azt hittem, hogy vad roham tör ki rajta, cinikusan megszólalt: — Na, mingjárt koncertet rendezek, aztán kapott cigarettát! Leült az ágyára, ide-oda kezdte dobálni magát és panaszkodva siránkozni kezdett — Mamácska, szegénykém, mit csinálnak velem! Anyám, anyám! Miért szültél engem? Miért hoztad világra gyermekedet? Saját szavaitól megrészegülten, valódi könnyeket hullatva, mindjobban belemelegedett szerepébe és hangosan sinni kezdett — Meghalok, nem látlak meg többé téged! — és a fuldokló zokogás csak úgy rázta a testét. i T fil Waf to Ms TÖ bbülÉSIDEGEN, Két csodaszép dunai társasutazást rendezünk olvasóink számára a verőfényes május hónapban Időpontok: Felsőduna május 11—18, Áldana május 20-tól június 2. Május hónapban, amikor a dunai utazás a partmenti tájak virágos szépsége és üdesége, valamint a ragyogó tavaszi napsütés következtében a legszebb, két gyönyörű dunai társasutazást rendezünk a Magyarság olvasói számára, mégpedig olyan beosztással, hogy a két utazás során az egész dunavonalat, felfelé és lefelé egyaránt megismerhetik olvasóink. Az első társasutazásunkat a Felsődunára május 11—18 között, a második társasutazást az Aldunára, Várna érintésével, május 20—június 2. között tartjuk meg. A felsődunai út festői programja A május 11—18. között rendezendő Felsődunai társasutazásunk útvonala bővelkedik szebbnél-szebb látnivalókban. Budapest után az első jelentősebb látnivaló Vác, a neves püspöki székhely, majd a Duna hajlásánál feltűnik Visegrád vára, Salamon király tornyával, Nagymaros, a festői szépségű pilisi hegyszoros, Dömös, Szob, Esztergom, a „magyar Róma“ monumentális látványa, Nyergesújfalu, Piszke, Süttő, a komáromi régi földvár, Gönyü, Pozsony, az ősi magyar város. A Duna és a Morva összefolyásánál magas sziklán omladozik Dévény híres vára. A sziklacsúcson állott Árpád szobra, amelyet a cseh megszállók leromboltak. A hajó ezután a dévényi szoros festői partvidéke mellett halad előre Nagy magyarország kapuján, a ffotta Hungaricán keresztül és nemsokára az osztrák határvároshoz, Hainburghoz érkezik. Fischamend után megérkezik a hajó az ősi császárvárosba, Bécsbe, majd a felsődunai útvonal történelmi emlékekben gazdag látnivalók közül elsősorban Greifenstein komor vártornya tűnik fel az utasok előtt. Nemsokára a kies fekvésű Krems-hez érkezik a hajó. Krems és Melk között van a Felsőduna vadregényes és festői szépségekben leggazdagabb része, a Wachau. A Wachaun végig, mindkét part óráról-órára újabb szép látvánnyal szolgál, a történelmi múlt emlékei tűnnek fel egymásután, a Nibelung-mondák légköre árad a hegyormokon lévő várromokról és várkastélyokról: Dürrnstein, Weissenkirchen, Spitz, Aglstein, Schönbühel, Melk szolgálnak gyönyörűséggel a hajó utasainak. Melk után egyszerre feltűnik a dunaparti sziklákon épült Persenberg-kastély, ahol IV. Károly király született, majd a Struden-szoros következik, ahol a Duna medrét a kétoldalt felnyúló magas hegyek annyira összeszorítják, hogy egyszerre csak egy hajó haladhat keresztül a szoroson a szűk mederben a víz sebes rohanással gyöngyözik. A Struden-szoros után Wallsee, Steyregg, majd Felsőausztria fővárosa, Linz következik. Linz elhagyása után hatalmas őserdők között folyik tovább a Duna s az ormokon várromok, várkastélyok, ősi kolostorok büszke és hangulatos épületei láthatók. A csodaszép utazás végcélja Passau, amely a Duna és az Inn összefolyása által képződött keskeny földnyelven épült és építészeti stílusával, műemlékeivel, egész hangulatával erősen emlékeztet az olasz városokra. A legszigorúbb diéta (fogyasztó-, só-, húl-, folyadékszegény-, vegetar-, Bircher-Benner-féle Rohkost) betartása sem jelent lemondást a Svábhegyi Szanatóriumban Tolerantia-meghatározás. Nyolcnapos felsődunai társasutazásunk részvételi díja, a teljes útiköltséggel, elsőrangú luxusétkezésekkel a hajón, továbbá Dürrnsteinben, Melkben, Weissenkirchenben, Linzben és Passauban a városmegtekintések költségeivel, az összes borravalókkal és adókkal, a teremben lefoglalható legolcsóbb hálóhely igénybevétele esetén mindössze 83 pengő, a legdrágább felsőfedélzeti kétágyas kabinban rendelkezésre bocsátandó hálóhellyel kombinálva pedig összesen 148 pengő. A legdrágább és legolcsóbb hely között közbenső kategóriák is rendelkezésére állnak olvasóinknak. Jelentkezni lehet a Magyarság Utazási Osztályánál (IV., Eskü-ut 6. Telefoni 88-866). A részletes programot készséggel elküldjük. A társasutazást a Magyar Nemzeti Bank 133. számú engedélye alapján rendezzük. Az aldunai út programja Május 20—június 2. között tartjuk meg tizennégynapos aldunai társasutazásunkat. A tökéletes üdülést nyújtó társasutazás útvonalának hazai szakaszán Budafok, Csepel sziget, Érd, Ercsi, Dunapentele, Dunavecse, Dunaföldvár, Paks, Foktő, Baja, a Margittasziget, Dunaszekcső s a történelmi Mohács városképe tűnik fel az udasok előtt. Mohács alatt 10 kilométernyire van a trianoni határ, amelyet Kiskőszeg jelöl. A Duna balpartján látjuk Apatint, az ősi római települést, majd jobbparton feltűnik a vadregényes Fruska Gora hegylánca. A hajóút további nevezetességei: a történeti nevezetességű Újlak, majd Palánka, Újvidék, Karlóca, a továbbiakban pedig Délszlávia fővárosa, Belgrád. Magyar szempontból nemzeti büszkeségre okot adó szakasza kezdődik az útnak Báziásnál, innen indul ki Széchenyi István gróf alkotása, a sok helyen sziklába vájt, 120 kilométer hosszúságú is Orsováig vezető, híres aldunai műút. Ómoldovától 6 kilométernyire fantasztikus sziklatömb, a Babakájszikla emelkedik ki a Duna közepéből, a legenda szerint ez a szikla a boszorkányok pihenőhelye volt. A nagy költőnk által megénekelt Galambócvára, balról pedig Lászlóvára tűnik fel, nem sokkal később megkezdődik az aldunai hajóút legszebb része, a Kazánszoros és a Vaskapu vidéke. Csodálatos hegyképződmények, erdős-sziklás folyosók között siklik tovább a hajó, a Duna egyes pontokon 1000—2000 méter szélességű, másutt 150— 200 méterre szűkítik össze a hegyek. Feltűnik a mindössze 170 méter szélességű szilakapu, a Kazán-szoros, amelynek falán márványtábla őrzi a legnagyobb magyarnak, az Alduna szabályozójának, Széchenyi István grófnak emlékét. Még egy emléktábla is látható később a sziklafalakon, Traján római császár nevével, a jobbparton sziklába vágott út emlékére. A 10 kilométer hosszúságú festői szépségű Kazánszoros után Orsovára érkezik a hajó, a Cserna-folyó ömlik itt a Dunába és a magyar történelem szempontjából az a nevezetesség fűződik hozzá, hogy Kossuth Lajos 1849-ben, menekülése alkalmával, ott ásta el a Szentkoronát. E tény emlékét a Korona-kápolna örökíti meg, Adakalék, majd a szabályozási munkák leghatalmasabb alkotása, a Vaskapu, későbbi Turnu-Szeverin, Vidin, Lom tűnmeik föl, ez utóbbi két városka már Bulgáriához tartozik. A bolgár Dunán is gyönyörű útvonalon teszi meg a hajó az utat a célpontig: Rustsukig, amely Szófia után Bulgáriának legnagyobb és legjelentősebb városa. Rustsukban négy napig tartózkodik a hajó, amely idő alatt a résztvevők kirándulásokat tehetnek a feketetengeri Várna fürdőhelyre és más bolgár kirándulóhelyekre. HOTEL SÖNTGEN Elsőrangú ház, minden komfort, thermálfürrdővel a házban. Penzió 12 S.-tól. Átalányárak Tizennégynapos aldunai tárassutazásunk részvételi díja, a teljes útiköltséggel, az elsőrangú étkezésekkel, az összes borravalókkal és adókkal, a négynapos ruszsuki tartózkodás programjai nélkül, Adakaleh szigetének megtekintésével, a teremben lefoglalható, legolcsóbb hállóhely igénybevétele esetén mindössze 86 pengő, a legdrágább felsőfedélzeti kétágyas kabinban rendelkezésre bocsátandó hálóhely kombinációja esetén pedig összesen 167 pengő. A legdrágább és legolcsóbb hely között kétágyas, négyágyas és nyolcágyas kabinokban, közbenső kategóriák is rendelkezésére állnak olvasóinknak. Buna IW676MI rászán sár” penzióval vállalok fizető vindereket. Kívánatra diétás étkezés, —-------- . - — Teljes komfort. Küszdaménylat 48. felem. 8. telefon. Jelentkezni lehet a Magyarság Utazási Osztályánál (IV., Eskü-ut 6. Telefon 88-866). A részletes programot készséggel elküldjük. A társasutazást a Magyar Nemzeti Bank 133. számú engedélye alapján radezzák.