Magyarság, 1935. április (16. évfolyam, 75-97. szám)

1935-04-24 / 92. szám

14 ■ viasto élei Mik a kormány gazdasági tervei? Félhivatalos jelentés az új búza várható áráról A húsvét folyamán félhivatalosan olyan nyilatkozatok hangzottak el, amelyek éppen jellegüknél fogva kell hogy érdeklődést kelt­senek a gazdasági világban. A kormánysajtó részéről hangzottak el a kormány terveinek ismertetése, s így nem lehet azokat, egyes orgánumok elmefuttatásának, vagy magán­véleményének tekinteni. Ezek éppen azért úgy tekintendők, mint előzetes tájékoztatá­sok, amikkel a kormány a megvalósítás előtt álló terveket a közvéleményben elő akarja készíteni. Az egyik nyilatkozat, amelyet a kormány egyik reggeli hivatalos lapja közöl, azzal a meglepő bejelentéssel szolgál, hogy „a búza belföldi áralakulásánál a jövő gazdasági esz­tendőre ismét a világpiaci árszínvonal nyeri vissza döntő jelentőségét". A közlemény igyekszik megmagyarázni, hogy aratáskor miért lesz kisebb a búza ára a mostaninál. B­ejelenti, hogy „az államkincstár nem hoz­hat újabb terhet a búzaár fenntartásáért, mert az állam aligha fogja vállalhatni az ehhez szükséges számszerűleg súlyos áldo­zatot“. „Ezért a gazdáknak el kell készülni — írja — arra az eshetőségre, hogy a világ­piaci áralakulás a jövő gazdasági évben döntő hatással lesz a magyarországi búza­árra. Ha a világtermés rossz lesz, a magyar gazdák ebben az esetben rentábilis búzaárra számíthatnak. Az ártartásnak arra a mérté­kére azonban, amit a múlt évi csekély búza­termés tett lehetővé, nem igen lehet kilátás.“ A kormánylap eszerint világosan és ért­hetően bejelenti a gazdatársadalomnak, hogy az idén kisebb búzaárra van kilátás, körül­belül 8 pengősre, mert ez felel meg a világ­­paritásnak. Ez a kérdés azonban nem ilyen egyszerű. Itt egy konstrukció létesült, amely­ben a termények árnívóját (igaz, hogy az előző Kállay-minisztérium) átlag 22 száza­lékkal fölemelte, aminek számos fontos kö­vetkezménye lett. Az első az, hogy megnyug­tatta a gazdatársadalmat s fizetőképessé és fogyasztóképessé tette. Erre az örvendetes változásra van most felépítve a gazdaadóssá­gok rendezésének, valamint a védett birto­kok megmentésének egész rendszere. De volt az árjavulásnak más következménye is: helyreállította a termelési békét, mert enyhí­tette az agrárolló kilengését. Ha most 16— 18 pengőről visszacsúszna a búza ára, az gazdasági és szociális következményekkel járna. A félhivatalosnak azt az állítását, hogy a gabona múlt évi árát csak az államháztartás áldozatával tudták minimalizálni, nem fo­gadjuk el, mert mindenki tudja, hogy a mi­nimális ár a római egyezménynek, a magyar —olasz—osztrák kölcsönösségi viszony meg­erősödésének volt a következménye. Ez a vi­szony pedig csak javulhat, mert Magyaror­szágon úgy Ausztria, mint Olaszország iránt erősödő szimpátiák vannak. Ezt az adva levő kedvező lehetőséget to­vább kell fejleszteni. Kihullajtani a kezünk­ből azt, ami még benne van, felelősségteljes dolog s várjuk, hogy a megnyugtatás erre nézve illetékes helyről minél előbb meg fog történni. A szegedi paprika védelméről érdekes megjegyzéseket ír Várady Géza tanár. Rámutat, hogy milyen feltűnően visszahanyatlott a szegedi paprika exportja. Tavalyelőtt 11.486 métermázsa volt a kivi­tel, ez azonban tavaly 4386 métermázsára esett, vagyis a hanyatlás 60%-os. Ez na­gyon szomorú, mert a paprikatermelésnek nagy a szociális jelentősége. Egy család megélhetését már három hold paprikaföld olyan mértékben biztosítja, mint 20 hold külterjesen kezelt szántóföld. Más szóval a paprika ötször annyi munkaalkalmat biz­tosít, mint sablonos mezőgazdasági foglal­kozás. Éppen ezért fel kellene karolni a sze­gedi paprika kérdését. Szükséges volna ehhez, ha megvalósítanák a szegedi Keres­kedelmi Kamara terveit a paprikatőzsde felállításáról. Erre a tőzsdére hárulna a termelés szabályozása, a bevetett terület nyilvántartása, a paprika-márkázás beveze­tése. Külön védelmet igényelne a „szegedi módra őrölt“ paprika értékesítése. Ez az elnevezés már nemzetközi értékű, évek hosszú sorának az áldozatába került s ezt a tőkéjét a szegedi termelőknek és kereske­dőknek volna hivatva megóvni a paprika­­tőzsde intézménye, a szegedi paprika külön­leges jegyzésével. — (A Fővárosi Kereskedők Egyesülete) szerdán, április 24-én este 7 órakor a kereske­dők munkavállalása ügyében, Eskü-tér 8. alatti helyiségében, ülést tartott. — (Megszűnt igazgatósági tagság.) A Pénz­intézet Központ igazgatósága a budapesti tör­vényszéknél, mint cégbíróságnál bejelentette, hogy Tasnády-Nagy András igazgatósági tag­sága és cégjegyzési jogosultsága megszűnt. E bejelentés folytán a cégbíróság a cégiratoknál a törlést foganatosította.­­ (A Hangya közgyűlése.) A „Hangya“­­szövetkezet, amely egyik legnagyobb gazdasági organizációnk, május 4-én tartja rendes közgyű­lését. A Hangya lapja jelzi, hogy ez a közgyűlés ki fog magaslani a szokásos szövetkezeti meg­mozdulások­ közül és új célkitűzéseket is napi­rendre fog hozni. A szövetkezetek foglalkozni fognak az önsegély lehetséges módjaival, ameny­­nyiben a legújabb időkig a Hangya-szövetkezet nem rendelkezett se intézményes hitelforrással, sem pedig betétgyűjtésben megnyilvánuló ön­segélyt sem vehette igénybe. A múltban a szö­vetkezeti hálózat léte csakis az állam törvény­­hozásilag megszavazott anyagi alátámasztásával volt biztosítható. Az új célkitűzés legfontosabb programpontja tehát az önsegély alapján­­való belső konszolidáció, amely a kinnlevőségek le­írásával is igyekszik a szövetkezet életében tiszta helyzetet teremteni. WOLFF JÓZSEF TERMÉNYBIZOMÁNYOS Budapest X IV Váci­ utca 881 Tel : 82-2-98 Raktár: Élelmiszer-nagyvásártelep Telefonmi ivók: 41-6-61 ás 42-9-79 Elvállalja: uradalmak, termelők, kertészetek stb. burgonya-, hagyma-, zöldség-, főzelék, gyümölcsök stb. mezőgazdasági termények bizományi értékesí­tését a mindenkori legjobb napi árakon. Hitaan­sisi 1935 április 24. szerdai Meggyorsították az élelmicikkek bel- és külföldi szállítását A MÁV május 1-től a Budapestre éjfél és éjfél után egy óra között, majd reggel négy és hat óra között érkező gyorstehervonatokat összevonja. Ezzel az intézkedéssel úgy a Tiszántúlról, mint a Dunántúlról Budapestre irányított piaci termények már éjfél és haj­nali három óra között Budapest-Ferencváros állomásra érkeznek, reggel négy, fél öt kö­zött pedig már a nagycsarnokban lehet­nek. Budapestről Bécs, illetve nyugat felé az ugyancsak május 15-től bevezetett új, há­rom óra huszonötperces gyorsvonattal már továbbíthatók lesznek a mezőgazdasági piaci cikkek. Nyugat felé te­hát a szállítási idő nemcsak a Budapesten nyert négy órával, hanem a nyugateurópai viszonylatokban az ugyancsak május 15-től meginduló korábbi csatlakozások révén, végeredményben tíz­­tizenkét órával rövidül meg, ami a gyümölcs, friss főzelék, tojás és egyéb romlandó áruink nemcsak gyorsabb, de egyúttal jobb és na­gyobb tömegben való értékesítésére ad lehe­tőséget, sőt új piacokat is nyithat a magyar termelők számára. Ugyancsak május 15-én lép életbe egy má­sik fontos intézkedése a MÁV-nak, amely piaci terményeink Lengyelországba jutását fogja jelentékenyen meggyorsítani és ezzel megkönnyíteni. A MÁV új intézkedése sze­rint ezentúl a debreceni gyorstehervonat a lengyel export érdekében már Budapestről osztatlanul fog indulni. Menetrendjét, vala­mint lengyelországi csatlakozásait úgy álla­pították meg, hogy a vonat a mostani menet­időnél nyolc-tíz órával hamarább ér Lengyel­­országba. . (Egységes cukorár az egész országban.) A cukorgyárak a pénzügy- és kereskedelmi minisztériummal egyetértésben elhatározták, hogy május elsejétől kezdve úgy Budapesten, mint vidéken, mindenütt egyforma ára lesz a cukornak. A cukorgyárak a budapesti árat változatlanul hagyták és a vidéki árat csök­kentették a budapesti ár szintjére, így tehát tíz egységes ár, melyet a fogyasztó a kis­kereskedőknek az egész országban fizetni fog, a következő lesz: 1 kg kristálycukorért 1.28, 1 kg kockacukorért 1.34 pengőt. Az il­letékes tényezők ezeket az árakat ellenőriz­tetni fogják, nehogy kísérletek történhesse­nek azok túllépésére. — Itt említjük meg, hogy az utóbbi napokban húsz kiskereskedő­­től vonták meg a cukoreladás jogát, azért, mert a megengedettnél drágábban árusítot­ták a cukrot. —­­Romániába az utasok csak 3000 lejt vihetnek be magukkal.) Bukarestből jelen­tik: A pénzügyminisztériumnak a határvám­­állomásokhoz intézett rendelkezése meghatá­rozza, hogy Romániába utazó személyek leg­följebb 3000 lejt vihetnek be magukkal. Az ezt meghaladó összeget a bukaresti nemzeti bank egyidejű értesítése mellett az utasoktól nyugta ellenében el kell szedni. Tárgyalás a londoni zsírárról Megírtuk legutóbb, hogy a magyar zsír londoni ára 47—48 shillingre szállt le, az előző 56—58—60 shillingről, vagyis a zsír­­exportőrök vagononként 2—3000 pengővel kevesebbet kapnak ma, mint azelőtt. Átszá­mítva alig 1,1 pengőre csökkent a London­ban értékesített márkázott zsír, ami mellett a magyar termelés nem találja meg számítá­sát. A bizonytalanság tisztázására húsvétkor külön tanulmányozó bizottság ment Buda­pestről Londonba, amelyben a Külkereske­delmi Hivatal, a zsírkereskedelem, a vágó­ipar és a feldolgozó érdekeltségek voltak képviselve. Ez a bizottság kezd most tárgya­lást a londoni zsirpiac szabályozásáról s tanulmányozza azt a kérdést, váljon he­­lyes-e az összes érdekek szempontjából, ha megvalósítják az „egykéz"-rendszert a lon­doni zsirértékesítésben. „Egykéz“ gyanánt ezúttal is a Mezőgazdák Szövetkezete kapna szerepet, amelynek üzleti tevékenysége már más téren is széleskörű pozíciókat hódított az utóbbi időben. A Külkereskedelmi Hiva­tal ugyanis a Mezőgazdák Szövetkezetére bízta a csehországi élősertés kivitelnek és a drezdai marhakivitelnek „egy kéz“ alapján való lebonyolítását. Most a londoni zsírpiac is a Mezőgazdák Szövetkezetének kezébe ke­rül. Mint a Magyarság értesül, a londoni ér­tékesítés vég­ső célja a nyersanyagbeszerzés devizaszükségletének biztosítása. A sertés­piac helyzete itt tehát csak másodsorban teszi megfontolás tárgyát. A Nemzetközi vásár igazgató­sága már a városligeti Irodában működik A Budapesti Nemzetközi Vásár műszaki irodája már közel egy hónapja a vásár terü­letén működik. A központi igazgatóság és a propaganda-osztály, valamint a könyvvi­tel eddig a kamara székházában dolgozott, de a tíz nap múlva megnyíló vásár munká­latai most már annyira előrehaladtak, hogy kedden délután a kamarából a vásár egész igazgatósága és összes osztályai kiköltöz­­ködtek a városligeti Iparcsarnok mellett épült irodaházba. Szerda reggeltől tehát a vásár kiállítói és az összes érdeklődők a vá­sár igazgatóságát és teljes személyzetét a városligeti irodában találják meg. Telefon: 10­0-80 és 12-3-90. Hivatalos órák felek számára 9—2-ig és délután 4—6-ig. A vá­sáriroda egyébként állandó permanenciában van. Hullámzó a tőzsde Az értéktőzsdén kedden nagyon élénk volt a forgalom. Az irányzat — különösen a tőzsdeidő elején — igen szilárd volt s az árfolyamok csak­nem ugrásszerűen emelkedtek. Később az egész vonalon nyereségbiztosító eladások indultak meg s ennek következtében a napi nyereség jórésze elveszett. — A fix piac mindvégig szilárd volt. Előző Előfordult zárlat kötések Zárlat Nemzeti Bank 179.5 179—179.5 179.— I. Bp. Malom 18.— 18.5 18.— Hang, malom 14.75 14.75 15.— Bauxit 133.5 125.5—130.5 126.— Aszfalt 13.5 14—14.8 13.75 Kőszén 343.— 342.5—346 343.— Nagybátonyi 34.25 40—42 40 — Salgó 30.8 30—30.9 30.1 Urikányi 73.6 74.4—75.5 74.5 Globus 29.—— 29.5 Fegyver 108.5 107.5—108 107.— Ganz 27.9 27.8—28.5 28.2 Rima 45.6 45.75—47 45.8 Ofa 31.25 29.5—30.5 29.5 Nasici 74.25 73—74.3 73.75 Levante 3.05 3.15—3.5 3.4 Nova 23.— 23—23.5 23.25 Trust 85.5 85.5—86.6 85.6 Délcukor 73.5 70—71 70.5 Magyar Cukor 147.5 145—146 145.5 Georgia 33.5 33.5 33.5 Izzó 218.— 219 217.— Dreher-Haggen. 133.— 132—133 132.— Fővárosi sör— 1 21.— Gumi 65.5 1 65.— Vasutforgalmi 19.— 18.6—19 18.9 1935. évi ptj. 100.— 100 100.— I—V. hadikölcsön— .— 0.18 IV. hadikölcsön— — 0.10 VIII. hadikölcsön— .— 0.11 1914. évi főv. 295.— 294—298 297.— 1927. évi főv. 64.— 64.25—65.375 65 — — (A „folyékony gyümölcs“.) A folyékony gyümölcs termelésének meghonosítása hazánk­ban is megvalósulás stádiumába jutott. A Magyar Folyékony gyümölcs Szövetkezet, amely e feladat megvalósítását tűzte ki céljául, e hó végén rendezi tagjai részére az első ilyirányú tanfolyamát. A földmivelésügyi kormány le­hetővé tette, hogy a tanfolyamot megfelelő ko­moly keretek között tartsák meg a kertészeti tanintézetben E tanfolyamot Szabó Béla tanár vezeti, aki a közelmúlt hetekben a folyékony­­gyümölcs hazájában, Németországban folytatott tanulmányokat a földművelésügyi minisztérium megbízásából. A tr.folyam április 29-én kezdő­dik, s előreláthatóan 8,9 napig tart. a külföld közgazdasága Anglia költségvetési feleslege 500.000 főnt Londonból jelentik. Az angol közalkalma­zottaknak 1931-ben csökkentett fizetését jú­lius 1-től kezdve teljes mértékben vissza­állítják. Erre a célra az idén költségvetési évben 4 millió fontot fordítanak. Ezt a ked­vező fordulatot az angol állami költségvetés aktívuma tette lehetővé. Chamberlain pénz­ügyminiszter e hó 15-én terjesztette be új költségvetési előirányzatát, amely a várható bevételeket 734.470.000, a kiadásokat pedig 733.970.000 fontban irányozza elő, úgyhogy a várható bevételi többlet 500.000 fontot tesz ki. Az adófizetők, főleg a kisemberek szá­mára a költségvetés a mos­tani költségvetési év folyamán több mint 200 millió pengő en­gedményt juttat. Mégis devalvál Hollandia? A Financial News jólértesült forrásból tudni véli, hogy a holland kormány már ki­dolgozott egy tervet a forint 20%-os érték­­csökkentésére. Ennek a tervnek kivitelére ál­lítólag azonnal sor kerül, mihelyt a küszö­bön álló választások lezajlottak. Nem kétsé­ges, mondja az említett hírforrás, hogy az állandó cáfolatok ellenére a holland kor­mány komolyan foglalkozik a valuta érték­­csökkentésének kérdésével. A legutóbbi idő­kig általában 25%-os értékcsökkentésről be­széltek Hollandiában, de úgy látszik, hogy a 20%-os csökkentés megfelelőbb lesz. összezsugorodik a német külkereskedelem Berlinből jelentik: 1935 január—márciusi időszakban 1116 millió márka értékű be­hozatal és 966 millió értékű kivitel mellett 150 milliónyi passzv egyenleg mutatkozott az 1934. év ugyanazon időszakbeli 314 mil­liós passzívummal szemben. A passzívum csökkent ugyan, de a külkereskedelem volu­­men­e még igen mélyen van a gazdasági romlás kezdetén lebonyolított évi 6,8 mil­liárd márkás exporttal szemben. Külföldiédéktsrmlék Páris, április 23. Különösebb változások a piac egyetlen területén sem voltak észlelhetők. Zárlat felé az áralakulás ingadozásoknak volt alávetve, úgyhogy a tőzsde végeredményben egyenetlen irányzattal zárt. Berlin, április 23. Az árfolyamok kissé le­morzsolódtak, mivel az üzlet igen csendes volt. Autópapírok jól tartották árfolyamukat, gépgyári értékek kissé megszilárdultak. Fém, textil és építési részvények 1%-ig terjedő árnyereségre tettek szert. Napipénz tovább olcsóbbodott s már 3'/s—3s/3 °/o-kal, sőt még az alatt is kapható volt. — Zárlat: Magyar államkölcsön 4%%-os 1913. évi 6.8, 1914. évi 6.8, Magyar aranyjáradék 4%-os 7.4, Magyar államkölcsön 4%-os 1910. évi 6.45, Magyar koronajáradék 0.375. Bécs, április 23. A kormány küszöbönálló nagyszabású munkaszerzési programja folytán a tőzsdén barátságos hangulat uralkodott, különö­sen az értékpiacon volt a forgalom élénk, ahol a legtöbb ipari részvény nagyobb árnyereségre tett szert. Számos részvényben az élénk kereslet­tel csak csekély kínálat állott szemben. Lanyhán csupán Salgó tendált. — Zárlat: Salgó 25.30, Magyar Ált. Kőszén 300, Urikányi 65.30, Rima 39.10, Magyar Cukor 130, Magyar Vasútforgalmi 16.50. Valuta és devizapiac A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai. Valuták: Angol font 16.55—16.85, belga 56.90— 57.50, cseh korona 14.02—14.20, dinár 7.80—8.30, dollár 341.30—345.30, francia frank 22.30—22.50, holland forint 230.95—232.95, lengyel zloty 64.55 —65.15, lei 3.35—3.45, leva 4.00—4.15, líra 29.90 —30.25, német márka 136.00—137.60, osztrák schilling 80.00—80.70, svájci frank 110.70— I11.65. Devizák: Amsterdam 231.15—232.95, Belgrád 7.82—7.88, Berlin 135.80—136.80, Brüsszel 57.02 —57.46, Bukarest 3.41—3.44, London 16.60% — 16.751/j, Milánó 29.98—30.2052, Newyork 342.70 —345.30, Páris 22.32—22.48, Prága 14.07V2— 14.18%, Varsó 64.65—65.15, Zürich 110.80— 111.65. Clearing: Szófia 4.13, Bécs 80.454, Zürich, április 23. (Devizazárlat.) Páris 20.38, London 15.00, Newyork 309.25, Brüsszel 52.32Vs, Milánó 25.62%, Amsterdam 208.65, Berlin 124.30, Prága 12.91, Varsó 58.25 Belgrád 7.02, Bukarest 3.05, schilling 57.90. Bécs, április 23. Hivatalos devizaárfolyamok. (Zárójelben a magánclearing devizaárfolyamai.) Budapest — (—), Berlin 168.79—169.91 (215.63— 217.05), London 20.35—20.53 (26.05—26.29), Milánó 34.65—34.85 (44.26—44.52), New York 419.54—423.46 (535.97—540.97), Paris 27.68— 27.89 (35.44—35.70), Prága 17.53—17.65 (22.26— 22.42), Zürich 135.91—136.75 (173.28—174.36). — (A beruházási vita.) A magyar mérnök- és építészegylet április 25-én, csütörtökön délután 5 órakor folytatja beruházási ankétjét. Felszó­lalásra a politikai és közgazdasági élet több kiválósága jelentkezett. Az ankét alapelőadását „A beruházások közgazdasági jelentősége“ címen tudvalévően Újlaki Müller Pál dr. tar­­totta.

Next