Magyarság, 1935. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-02 / 147. szám
zetett, hogy Japán meghódíthatta Kína egy részét Európa tiltakozása és a szerződéses határozmányok ellenére. Sir Hoars Samuel külügyminiszteri EH*, merjük a kérdés rendkívüli sürgősségét, de nem adhatunk ígéretet, hogy mikor közölhetünk további részleteket. Egyelőre azért nem nyilatkozhatunk, mert mt akarjuk a jövőben szándékolt eljárási módok sikerét kockáztatni. Tinker képviselő: Közölte-e Mussolini saját feltételeit? Eden: Amennyire lehetséges volt, jelentettem a Háznak a részleteket. Többet, mint amennyit ma mondottam, még nem mondhatok. Dickie képviselő: Vájjon nincsenek-e máris befejezett tények és biztosítható bennünket a kormány, hogy mielőtt angol területeket enged át Abesszíniának, vagy bármely más hatalomnak, az ügy a Ház elé fog kerülni? Sir Noore Samuel külügyminiszter: A Háznak minden tekintetben bíznia kell a végrehajtó hatalomban. Ha ez a bizalom nincs meg, akkor vége a kormányzás alapjainak. A vita további részében két munkáspárti képviselő kifogásolta a németekkel kötött flottaegyezményt, a külügyminiszter azonban csak annyit felelt egyik interpellálónak, hogy annak egyetlen föltevésével sem ért egyet, a másik interpellációra pedig egyáltalában nem is felelt. Leleplezték az első Rádics-szobrot Horvátországban Zágrábból jelentik. Egy angol szobrásznő még 1028-ban elkészítette a szkupstinóban meggyilkolt Rádics István életnagyságú szobrát. A szobrot azóta egy raktárban kellett rejtegetni. Most végre, az idők változásával elővették a szobrot s Radics hozzátartozóinak és belső híveinek jelenlétében szombaton leleplezték a zágrábi parasztotthon kerthelyiségében. A leleplezés alkalmával csupán egyik munkás tartott beszédet. Az idők jelét mutatja az is, hogy Jestics volt miniszterelnök és külügyminiszter lapját, a Stampát, vasárnap elkobozták. A lap ugyanis éles hangon támadta a kormányt amiatt, hogy annak tagjai nem fekete ruhában jelentek meg a tébolyító hőségben Oplenacon Sándor király sírjánál, hanem nyáriasan öltözve. A Stampa arról is írt, hogy a horvát és szolvén vidékeken fantasztikus hírek és kombinációk keringenek, úgyhogy az igazi szerb elemek kétségbeesetten néznek a jövő elé. Két horvát községben csakugyan történtek is összeütközések a szerb csendőrség és a lakosság között, mert a horvátok az önálló horvát köztársaság mellett tüntettek. Az összeütközéseknek egy halottja és több súlyos sebesültje vam. A kormányzat új irányát mutatja Szpalajkovics párisi délszláv követ nyugdíjazása. Szpatajkovics közvetlen részt vett a francia szabadkőműves-mozgalakban, s együk legerősebb oszlopa volt a diktatúrának. Helyére Puricsot nevezték ki, a külügyminisztérium helyettes vezetőjét. Kétségtelen, hogy ez a változás Korosec belügyminiszter kívánságára történt. Korosec nemcsak azzal szerzett magának óriási népszerűséget az országban, hogy megszüntette az eljárást a képviselőválasztások alkalmával elkövetett politikai kihágások ügyében, hanem most rendeletet készített, amellyel visszahelyezi hivatalukba mindazokat a tisztviselőket, akiket a telzliskormány azért mozdított el állásukból a május 5-iki választás után, mert az ellenzékre szavaztak. Gyilkolt a kánikula az Alföldön A múltheti elviselhetetlen hőség csak a fővárosban és környékén ért véget némileg azzal, hogy harmincnyolc fokról huszonnyollchuszonkilenc fokra „sülyedt", vidéken azonban,különösen az Alföldön, változatlanul tart, sőt halálos áldozatokat szed. A kettős ünnepen Budapesten kellemes időjárás volt. Péter és Pál napján élénk szél mozgatta a levegőt, vasárnap pedig kis szellő mellett újabb erőre kapott a meleg. A hőemelkedés hétfőn fokozódott, de nem érte el az utóbbi napok trópusi forróságát. Az Alföldön változatlanul tart a kánikula. Mindenfelé folyik már az aratás és mezei munka közben számos balesetet, sőt halálozást okoz a hőség. Szegedről jelentik, hogy Ördög Istvánné földműves asszony, aki szombaton délutánNagyszéksós község határában búzát aratott, munka közben hirtelen összeesett és mielőtt segíthettek volna rajta, meghalt. Megállapították, hogy hőguta ölte meg. Gál Sándor negyvenéves munkanélküli Szeged-felsőtanyán a forró napsütésben napszúrást kapott és meghalt. Kunszentmiklóstól jelentik, hogy a kánikulának ott is több áldozata van, főleg az aratók között. Kaszala Istvánt aratás közben hőguta érte. A helyszínen kiszenvedett. Kohut sírdorultak, FUJAIRAH, POHAVOJAX: legjutányosabbVÍZCSEK Kossuth L-u. 4. F Az üveg kártyás írta: Szekula Jenő Egyenesen és peckes fejtartással járt. Csak akkor köhögött, ha lépteit kissé meggyorsította. Ilyenkor le kellett ülnie egy padra, homlokáról dőlt a verejték, nyaka kivörösödött, öreges és savószinű szemében madzagszerűen megduzzadtak a beteges erek. Mint szárazra vetődött keszeghal, kapkodott a levegő után. Hótiszta keménygallérja most fullasztotta, mintha láthatatlan kezek hurkot bogoztak volna a nyaka köré. •— Végemet járom — dadogta könnybeborult tekintettel. — Ugatnak a halál kutyái! Öreg ember volt már, — ugyan még alig tul a hatvanon — de tarthatták volna hetvenesnek is s ha a betegség erőt vett rajta, olyan akár egy nyolcvanesztendős aggastyán. Elegáns öltözékei voltak; selymesfényü nyakkendője kinos gonddal csokorba kötve, — de minden ruhadarabja régesrégen kiment már a divatból, mintha húsz vagy harminc év előtti divatlapok ábrái után öltözködött volna. Valóban emberemlékezet óta nem varratott magának új ruhát. Ám voltak életének pazar és fényűző korszakai, mikor módjában állott, hogy tucatszámra rendelje az új öltözékeket, pompás ruhatára volt, akár valami egzotikus fejedelemnek s mindig akadt a szekrényében érintetlen, vadonatúj ruhája is, amelyik még egyáltalán nem volt a testén. De ódonság és enyészet ragyogása volt, amely körülözönlötte magas és görnyedező alakját, — mint valami elfelejtett gavallér, aki sértetlen állapotban támad fel üvegkoporsójából, ahova évtizedekkel ezelőtt belefektették. Kártyás volt. Mióta az eszét tudta, semmi más komoly munkát nem végzett, csak a színes kártyalapokat keverte. Éveken át ismert figurája volt a nagy külföldi játékhelyeknek. Nem vak szenvedély sodorta a zöld posztóval beborított csatamezük felé, az élet lehetőségeit akarta ott kiverekedni. Pedig talán nem is szeretett kártyázni, számára ez nem játék, hanem véres és emésztően komoly munka volt. Ötvennégyéves korában hirtelen hátat fordított a zöld asztalnak. Ekkor már volt százezer pengő megtakarított készpénze. Ez elég lesz holta napjáig. Nem akart tovább élni hatvanesztendős koránál. Eddig élt az apja és a nagyapja is hatvanéves korában halt meg. És ő sem számított arra, hogy túl fogja élni az őseit, Dobosy Péternek hívták. S hogy ült itt, a fehér padon, zöldelő és virágba merült fák alatt, hátra szegezett nyakkal és szelíden merengő tekintettel — valami nyugalomba vonult diplomatának inkább nézhették volna, mint a játékszerencse kalandos múltú lovagjának. Csak erős és kiugró állkapcsa, széles pofacsontja, tépésre és falásra alkalmas hatalmas fogsora, emlékeztetett nagy vérivó fenevadakra, amelyek az öldökésből élnek. Valóban falánk duvadak kérlelhetetlenségével falta föl egykori kártyapartnereit. S most, hogy a vénség szelét érezte átborzongani szikkadt csontjaiban, riadt rémülettel gondolt az elmúlás lehetőségére. Immár hatvankétéves, még van tizenötezer pengő megtakarított pénze s azzal tisztában volt, hogy csak addig élhet, ameddig a pénze tart. Ám az öreg urban most makacs erővel lángolt föl az életösztön, mint hogy zöld szárba szökken, a korhadt fa redves ága. S hogy ült a vastagdereku pálmák tövében s élvezte a tenger langyos lehelletét, az öreg ember kaján kárörömmel gondolt arra, hogy Odahaza most nagy havazások vannak és az országutat méteres halotti lepellel takarja be a hó. Ő meg íme eléje utazhatott a ragyogásba merült tavasznak. Csak az bosszantotta, hogy unalmában néha betévedt a játékbank termeibe és elég tekintélyes összegeket vesztett. Játékszerencséje, amely ifjúságát beédesítette, hátat fordított immár. Horgas, kentény ujjai idegesen kotorásztak mellényének selymes bélésében. Néhány aranypénz került a kezébe. Azokat csörgette szórakozottan. Az arany sápadtan fénylett a lángoló napfényen. — De minek is játszom én? — morogta komor hangulatban. Könnyű léptek zaja verte föl a csalit csöndjét. Az öreg kártyást édesen csengő női hang köszöntötte. — Jó reggelt, Peti bácsi ! Az öreg fölriadt merengéséből. Hamvadó szemének zűrös mélységében örömtűz gyűlt föl. A kalapja után nyúlt gépiesen. — Jó reggelt, Jancsi kisasszony — válaszolta örömrepesre. Ugyanabban a szállodában lakott, amelyikben ez a délceg, fiatal leány, Vedres Johannának hívták, de meghitt ismerősei Jancsi kisasszony néven becézgették. Jó családból származott, de szülei elszegényedtek s ő mint felolvasónő kisérte úrnőjét, öregedő magyar grófnét külföldi utazásain. Karcsú és kedves jelenség volt s könnyű és frisshajtású tavaszi ruhácskájában, rövidre nyesett fiús hajával, úgy bukkant föl a pagony homályából, mint a tengerpart tündére. — Csak így egyedül, Peti bácsi? — Nem unatkozik? Az öreg kártyás fel akart állani a padról, ez emésztő nyilalást érzett a derekában. — Üljön ide mellém, Jancsika — invitálta nyájasan a leányt. — Nem lehet, — felelte ez kacagva — sietnem kell a strandra. Futva iramlott el az aranyló erdei ösvényen. Az öreg kártyás sokáig bámult utána, megrokkant duvadak szomjas és telhetetlen mohóságával. — Milyen gyönyörű ez a gyermek! — kiáltott föl vak lázban, míg viaszarca meghitt élénk pirt kapott. Rejtelmes vágy lángolt föl benne hirtelen, csókok, szerelem és megértés után. Ifjúkora komor küzdelmekben tűnt el, férfikora dermesztő kártyacsatákban, — nő még sohasem merült föl életében és ime most az aggkor kísérteties szegélyén bukkan föl révedező szeme előtt a szerelem virágos árnya. S valami isteni elfogultság és ködös önbizalom azt súgja neki, hogy ez a fiatal nő vonzódik hozzá és be tudná aranyozni életének alkonyuló napjait. — Ha feleségül kérném Jancsikát, eljönne-e hozzám? tűnődik elmerengve. A nőnek nincsen társadalmi állása és nagyon szegény. Csak felolvasónő, semmi több. Igaz, hogy neki is tőkét kell szerezni, ha fészket akar építeni az aggkor határán. Vagyonát már csaknem teljesen fölélte. De honnan vegye a pénzt? Nyilván kártyáznia kell újra, mert máshoz nem ért. Csak harc árán lehet bevenni a révet, amely a boldogság felé vezet. Szemében küzdelemre szólított erdei vadak féktelen harci kedve lángolt föl. Elhatározta, hogy estére a játékbankba megy. Újra megkísérti a szerencsét. — Karcolni fogok utolsó sovereignes Lászlóné, aki az aratásnál segédkezett, súlyos napszúrást kapott. Eszméletlen állapotban szállították be a községbe. A nap folyamán a határból igen sok munkást vittek kocsin haza, akik mindannyian a hőségtől lettek rosszul. Pusztító hőség Olasz- és Franciaországban Rómából jelentik, hogy az olaszországi hőhullám még mindig nem ért véget és egyremásra szedi halálos áldozatait. Vasárnap Milánóból öt, Velencéből két, Veronából egy halálosvégű hőgutaesetet jelentettek. Ezenkívül még sok halálos áldozata volt a melegnek. A legtöbb haláleset az aratómunkások AHL Botorinillibai rttáról. VI. Vilmos császár-itt 43. (Báthory-nteivel szemközt). Kombinált szobák, kilók, ebédlők mélyen leszállított Arákoni körében fordult elő. A hőség egyes helyeken 40 fokos. Párisi jelentés szerint Franciaország területén is szokatlan méreteket öltött a kánikula. . Toulouseban a hőmérő árnyékban 40—41 fokra emelkedett. Marseilleben, Nimesben és Délfranciaorság sok pontján 38—40 fokot mutat árnyékban. Az ország minden részében súlyos napszúrások fordultak elő. Háromszáz kilométert repült Rotter Lajos aKarakánénál Az eredmény megközelíti a világrekordot Hétfőn, délben bejelentették a főkapitányságon, hogy Rotter Lajos gépészmérnök a Karakán nevű vitorlázó repülőgéppel eltűnt. Rotter Lajos, aki a motor nélkül repülés magyarországi időtartamrekordere, vasárnap délben megjelent a hármas határhegyi repülőtéren és azt mondotta társainak, hogy távolsági repülésre indul. Élelmet alig vitt magával A Hármashatárhegyről startolt és egy órakor még látszott, amiért Kispest és Pestszenterzsébet fölött halad. Másfél óra múlva eltűnt a figyelő szemek elől. Egész nap semmi hír nem érkezett felőle. Az a gyanú merült fel, hogy Rotten baleset érte. A Karakán eltűnéséről hétfőn délben a rendőrség rádi útján értesítette az ország csendőri és rendőri állomásait, kérve, hogy amiint a gép feltűnntik nyomban tegyenek jelentést a főkapitányságon. Sportrepülő körökben igen nagyizgalmat keltett az általánosan ismert és rokonszenves mérnök eltűnése. Késő délutánig még mindig nem érkezett hír. A magyar Aero Szövetség telefonjai állandóan szóltak és a mérnök sportbarátai percenként érdeklődtek, nem érkezett-e hír a neves repülőről]. Pontban hét órakor távirat érkezetta szövetség rímére, amelyet Rotter adott föl Szárcsa nevű községből, amely Temesvártól délre fekszik és bejelenti, hogy szerb megszállott területen szerencsésen leszállt. Egyben közli azt is, hogy a hatóságok igen előzékenyek vele szemben és máris intézkedés történt a gép hazaszállításáról. Rotter Lajos közel háromszáz kilométeres távolságot repült be és igen erősen megközelítette a világrekordot, amely háromszázhatvan kilométer. A híres repülőrekorder saját konstrukciójú gépével tette meg ezt a hatalmas utat, amivel bebizonyította, hogy a magyar vitorlázó repülőgép építőipar magas színvonalát és az általa épített gép használhatóságát és hatalmas teljesítményét. „Magyarság“ könyvosztályát áthelyeztük Eskü-út 6. szám alá az utazási osztályba 1935 Július 2. kedd A magyar szűcsök küldöttsége Stockinger osztrák kereskedelmi miniszternél Bécsből jelentik, hogy a kettős ünnepen nagyobb magyar szücsipari küldöttség tisztelgett Bécsben, Stockinger kereskedelemügyi miniszternél és a magyar szücsiparos küldöttség látogatása szorosan és melegen fűzte össze a két ország kereskedelmi kapcsolatait. A magyar szűcsök negyventagú küldöttsége egy régebbi látogatás viszonzásául utazott Bécsbe, ahol Stockinger kereskedelemügyi miniszter fogadta a magyar vendégeket. A magyar szűcsök országos szövetsége nevében Tsuk elnök köszöntötte a minisztert és kifejtette, hogy a magyar iparosok főtörekvése az, hogy elmélyítsék a kapcsolatokat a két nemzet között. Stockinger miniszter válaszában örömmel üdvözölte ezt a tervet és közölte, hogy neki is egyik legkedvesebb elgondolása a magyar-osztrák kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése. Vasárnap este a Stadtparkban, a Kursalon termeiben búcsuvacsora volt, amelyen mindkétrészről igen szívélyes üdvözlések hangzottak el.