Magyarság, 1935. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-14 / 158. szám

1935 Julius 14, vasárnap WlCTlBSIfi MI TÖRTÉNIK MA PARISBAN De la Rocque őrnagy, a francia Hiller, feltartózhatatlanul nyomul előre az államhatalom átvételére Minden esztendőben július 14-én ünnepli Franciaország a Bastille ostromának évfor­dulóját. Ez idén ennek 146-ik éve már. Ezen a napon, mint minden esztendőben, megtart­ják a szokásos hadseregparádét. Megmutat­ják, milyen erő védi ma a száznegyvenhat évvel ezelőtt véresen kiharcolt szabadság­­jogot Ma azonban fel fognak vonulni a köztár­saság ellenségei is. A Tűzkereszt Szövetség privát parádéján, — hitleri mintára, — zárt sorokban százez­reket mobilizál. A tömegek feje felett ott ke­ringenek a repülőgéprajok, amelyeket a Tűzkereszt vezére, de la Rocque, szolgálaton­­kívüli őrnagy, — nem tudni kinek a pén­zéből, — minden hatósági engedély nélkül szervezett. A Tűzkereszt autós- és motorke­rékpáros osztagai sem hiányoznak, akár­csak az egykori berlini nacionalszocialista felvonulásokon volt. A demokrata front szélmalomharca A baloldali politikai szervezetek már régen követelik a Tűzkereszt Szövetség katonai or­ganizációinak feloszlatását. De la Rocque őrnagy erre a követelésre mosolyogva fe­lette a napokban: — Feloszlatás? Hogy képzelik ezt? Mi akadályozhatna meg bennünket abban, hogy mint a „Francia Sporthorgászok Szövetsége“ Újra meg ne alakuljunk? És akkor majd, — biztosíthatom, — horgainkat a Concorde- Tirdnál vetjük ki és a legnagyobb halakat fogjuk kifogni a Szajnából! Tudnivaló, hogy a Concorde-híd a francia parlamenthez vezet. A célzás tehát félreért­hetetlen. A Tűzkereszt Szövetség nem titkolja, hogy le akar számolni a demokratikus francia köztársasággal és a francia parlamenttel. Ma Páris utcáin vér fog folyni ! És ma éppen a Bastille ostromának napján­­mutatja meg a Tűzkereszt Szövetség, hogy e parlamentet tekinti az új Bastillenek. Váj­jon sikerül-e ez az ostrom? Ma még aligha.­­Ugyanis a bejelentett forradalmak ritkán kö­vetkeznek be. De vakság volna észre nem venni, hogy ez a Tűzkereszt Szövetség mi­lyen mély gyökeret eresztett már a francia tömegekben, mennyire elkésett a francia köztársaság ennek a szervezetnek feloszlatá­sával. Ha ma katonaság és rendőrség veri is Szét de la Rocque csapatait, Páris utcáin Vér fog folyni. És ez a vér csak újabb száz­ezreket hajthat a Tűzkereszt zászlaja alá. A várható zavargások miatt a lakosság tö­megesen hagyja el a francia fővárost. A pá­lyaudvarok forgalma napok óta erősen meg­élénkült. A földalatti vasutak sem fognak ma közlekedni. Az üzletek vasredőnyeit min­­d­enü­tt megerősítették, sokhelyütt kettős vas­redőnyt építettek. A kávéházi, vendéglői ipartestületek elhatározták, hogy ma ki sem nyitják üzleteiket. Sokhelyütt polgári védőr­­séget szerveztek s ez a védőrség fegyveres. Itt nincs fegyvertilalom. JA „Kékingesek“, a „Jeunesses Patrio­­i­tes“, egyéb korábbi alakulatok A Tűzkereszt Szövetségen kívül is vannak Franciaországnak köztársaságellenes, antide­mokratikus, fasiszta jellegű­ szervezetei. Leon Daudet, az Action Francaise véresszájú ve­zérének camelot-ján, a „király kadettjei“ is rendeztek tüntetéseket. De nem vette őket komolyan senki. Taittinger képviselő szer­kezete, amelyet 1924-ben „Jeunesses Patrio­­tes“ címmel a baloldali kartell ellen hívott életre, autoritatív és antikonf­ounista politi­kát követel, de tagjainak száma alig párezer. Marcelle Boucard újságíró „Kékinges“ szer­vezete, amely Sir Oswald Mosley angol fe­­keteingeseivel tart kapcsolatot, annyira a német barnaingesek mintájára készült, hogy inkább ellenszenvet, mint szimpátiát kelt a francia tömegeken. Monsieur Boucard a Rue Bucarest egy kis szállodájában tartja fő­hadiszállását. De ebből a hotelből sohase lesz „Kékház“. De la Rocque Tűzkereszt Szövetségének hatalma Ez a Szövetség nyolc évvel ezelőtt még mint „Frontharcos Szövetség“ szerepelt. Az első két évben a Figaro szerkesztőségének palotájában tartotta irodáját, Francois Coty, a parfőmgyáros, — akkor a Figaró tulajdo­nosa, — látta el őket a szükséges pénzzel. Jelentőségre Coty szárnyai alatt nem tudott szert tenni A corzikai parfőmgyáros túlsá­gosan komikus figura volt ahhoz, hogy a tömeg politikai ambícióinak szekere elé hagyta volna magát fogni. Csak amikor 1930-ban de la Rocque őrnagy lépett a szer­vezkedés élére, kezdődött meg a Tűzkereszt tulajdonképpeni karrierje. Ki ez a de la Rocque és kikből áll a Tűzkereszt Szövetség? A világháború idején a gyarmati hadsereg­ben szolgált. A háborúban a gyalogságnál sokszorosan kitüntette magát. A fegyverszü­net idején Foch marsall vezérkarába került. Azután szolgálaton kívüli viszonyba lépett és a politikára vetette magát. A Tűzkereszt Szövetség, — amely a háborús kitüntetéstől, a „Croix de feu“-től vette nevét, — erre rendkívül alkalmas keretnek bizonyult. De la Rocque vezéri ambíciói mellett Cotynak nem volt helye. A Tűzkereszt tehát kiköltö­zött a Figaró házából és saját lábára állt. Hogy az anyagi eszközöket honnan veszi, éppen olyan kevésbé lehet tudni, mint amennyire Hitlerről nem tudták a nemzeti szocialista mozgalom előretörésének idejé­ben. Először csak azok voltak tagok, akik jo­got tarthattak a Croix de feu dekorációjára. Azután de la Rocque bevonta a „briscar­­dot“-kat, azokat a frontkatonákat, akiknek nem volt tűzkeresztjük, csak éppen front­­szolgálatot tudtak igazolni. Ehhez csatlakoz­tak a frontkatonák immár felnőtt fiai, fele­ségei, gyermekei, végül egyéb széles nacio­nalista rétegek. Az organizáció felépítése ha­sonlít a német nemzeti szocialista párt szer­vezetéhez. Vannak szerte az országban tag­­körzetei, női és ifjúsági osztályai, végül ka­tonai jellegű organizációi, természetesen fegyverekkel, sőt repülőgépekkel. Miért sikerült ez az organizáció éppen de la Rocque-nak, akinek nincs olyan politikai tapasztalata, mint Taittingernek, vagy León Daudetnek? Talán azért, mert de la Rocque senkire sem hasonlít. Legfeljebb III. Napó­leonhoz. III. Napóleon, — kezdeteiben, ami­kor mint néptribun lépett fel, — legalább annyira értett a tömegek megnyeréséhez, mint Hitler. De la Rocque, amennyire eddigi szereplé­seiből megítélni lehet, vezéri egyéniség. Már csak azért is, mert nincs programmja. — Ha egyszer hatalomra jutunk, — írja egyetlen „Service Publique“ című könyvé­ben, — meg fogjuk tenni a szükséges intéz­kedéseket, hogy az állam élére tisztakezű, csak a nemzeti ideáloktól vezérelt egyénisé­gek kerüljenek. Ebben a könyvében a közélet megtiszítá­­sát, szociális reformokat, jobb munkabérvi­szonyokat, rendi szervezkedést, korrupció­­mentességet ígér, de ebben semmi eredeti programmatikus gondolat nincsen. Manap­ság minden diktátorjelölt ezekkel a hangza­tos jelszavakkal lép fel. Sikere éppúgy személyes, agitetórikus ké­pességeiben szuggesztív egyéniségében rejlik, akárcsak Hitleré. Észszerű magyarázatát nem lehet adni an­nak, hogy a munkások, parasztok, tudósok, akadémikusok, diákok, tisztek, nők, minden kényszer nélkül alárendelik magukat de la Rocque diktatórikus szervezet írott és inatlan parancsainak. " De la Rocque nem is programmjával akar hódítani, hanem egyszerűen hatalmi aspirá­ciójával. A vezéri egyéniségek mindig fü­tyülnek a programmokra. Amikor nemrégen a francia kamarában Marc Rucard képviselő a Tűzkereszt Szövetség veszélyeire figyel­meztette a kormányt és azt kérdezte: is­meri-e Laval de la Rocque programmját, a parlamentben nem kapott választ. De de la Rocque interjúban válaszolt a kérdésre: „Programmom, az államhatalom átvétele“ Az ilyen egyértelmű programra mostaná­ban nagyobb vonzóerőt gyakorol a tömegre, mint akármilyen politikai párt gondosan felépített munkaterve. A fontos az, hogy a francia tömeg ízig-vérig franciának tekinti de la Rocquet és Tüzkereszt Szövetségét. Büszkén mutat rá de la Rocque, hogy a Tüz­kereszt Szövetségben munkások és munka­ ­§VQQ lőerő. 1­00% biztonság óra idlőmegtá­hatná^ 1-edül álló kényelem* REPÜLŐGÉPEN a WÖRTHI ggm MALMI véti t/./. m.:fő-S-S9 500 tavaszi modellKépenMosztum olcsó vásárai Az idényből visszamaradt kabátokat vevőim kívánságára — eltérően az eddigi gyakorlattól — nem partiekereskedőknek egy tételben, hanem darabonkint árusítom ki ugyanazon ölet A árakon Tiszta gyapjú 30-es kabát más. crepdésin bélés­e Impregnált ragján burberry-szerű .....................p 3^-5° la modellköpenyek fekete és színes p 49.-, 45.-, 39-— la modellkosztümök ...............p 49.-, se.­BREITFELD szű­cs, iva váci­ utca u. adók, parasztok és intellektuelek váll-váll mellett küzdenek a „jobb Franciaországért.“ De la Rocque mostanában gyakran mesélte, hogy valamelyik Tűzkereszt csapatban az Akadémia egyik tagja, saját komornyikjának kommandója alatt szolgál. Az ilyesmi demo­kratikusnak látszik, de mindenesetre a fran­ciának. És alkalmas arra, hogy megnyerje a szíveket. A gúny és De la Rocque azonban nemcsak ehhez ért. Birtokában van annak a képsőségnek, amely Franciaországban minden siker előfeltétele: imponálni tud. Ha mással nem, hát kedves szemtelenségével. Nincs hét, hogy de la Rocque valamilyen irónikus cselekedettel ne imponálna a frncia nyilvánosságnak. Lojali­­tási nyilatkozatot ad a kormánynak és az­után nagy népgyűléseken legvehemensebben támadja ugyanazt a kormányt. Az államha­talom tehetetlenségének kigúnyolására pará­dékat rendez és erre meghívja az államhata­lom képviselőit. A francia tömeg számára ez nemcsak szórakoztató, de imponáló látvány is. De la Rocque eddigi fegyvere a gúny, a szatíra volt, amely öl. Az őrnagy a demo­krata francia osztályt akarja vele megölni. Milliók nevetnek csinyjein, amivel a kormány sírját ássa. A politikusok tehetetlenek vele szemben. De la Rocque és a Tűzkereszt Szövetség ellen már kezdenek összefogni Franciaország baloldali polgárai. A szervezett munkástömegek is készül­nek összemérni hatalmukat a Tűz­­kereszttel És nem kiáltó szimptóma, hogy a francia tengerészeti miniszter, Denain tábornok nemrégen Lyonban, banketten a jelenlevő de La Rocque őrnagyra ürítette poharát? A Bastille ostroma 146-ik évforduló­jának mai ünnepén de la Rocque ennek el­lenére aligha fogja megvalósítani programm­ját: az államhatalom átvételét. Franciaor­­ságban sohase szokták a forradalmakat be­jelenteni. De la Rocque ehhez a tradícióhoz is ragaszkodik. Igazi francia: Nyáry László. Összehívják a népszövetségi tanácsot az abesszin kérdés miatt Londonból jelentik: rA Times­­az olasz— abesszin viszállyal kapcsolatosan azt írja, hogy a népszövetségi tanács összehívásának időpontját Párisban állapítják meg. Ssoare külügyminiszter beszéde határozottan meg­javította az angol—francia tárgyalások lég­körét. Genfből érkező jelentések szerint el­kerülhetetlen, hogy a népszövetségi tanács elé terjesszék az ügyet s ezért már július 25-ére összehívják a tanácsot, ha addig köz­vetlen megegyezés nem jön létre az érdekel­tek között. Úgy látszik azonban, hogy Fran­ciaországnak, Angliának és Olaszországnak sikerül majd még a tanácsülés előtt meg­felelő eljárásban megegyezni, hogy biztosít­sák a tanácsülés surlódások nélküli lefolyását. Amerika beavatkozik? Washingtonból jelentik: Hull külügymi­niszter az angol és francia nagykövetekkel folytatott tanácskozás után sajtónyilatkozat­ban kijelentette, hogy a háborút kizáró Brianda Kellogg-egyezmény ma is éppen olyan kötelező, mint volt akkor, amidőn a hatvanhárom nemzet aláírta. Az Egyesült Államokat és a többi nemzeteket egyaránt érdekli az egyezmény megtartása és a világ­béke előmozdítása érdekében az egyezmény­ben vállalt nemzetközi kötelezettségek szent­sége. Az Egyesült Államok kormánya el­várja, hogy az összes nemzetközi vitákat bé­kés úton intézzék el. Amerikai körökben hangozhatják, hogy ez a nyilatkozat annyit jelent: az Egyesült Államok kormánya az angol kormány mellé állott az abesszin kér­désben. Robbants a Hegi bányavidék egyik bányáidban Nyolc sebesültje van a szerencsétlenségnek Brüsszelből jelentik:­­ A h­egi bányavidék­hez tartozó Lanm­p­er-tárnában súlyos sze­rencsétlenség történt. Felrobbant a bányalég és nyolc bányászt súlyosan megsebesített. A sebesülteket azonnal kórházba szállították. Közülük ötnek az állapota életveszélyes.

Next