Magyarság, 1935. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-07 / 152. szám
1985 júlis *, vasárnap Mazdazelli utazásunkat, a nagy érdeklődésre való tekintettel megismételjük Augusztus 16s 19 között rendezünk újból tantokát,társasutazást a gyönyörű stájerországi zarándokhelyre, hogy akik júliusi társasutazásunkon már nem kaphattak helyet, gazdag programú utazásunk keretében eljuthassanak Mariazellbe. Az utazás programja a következő: Augusztus 15-én, reggel hét órakor indulás Budapest, Apponyi térről. Sopronban ebéd, a város megtekintése. Megérkezés Semmeringre délután fél 5 órakor. Vacsora és szállás Semmeringen. Augusztus 16-án továbbutazás Mürzstegen át, délben megérkezés Mariazellbe. Ebéd tuján kirándulás az Erlaufseehez, kívánságra különkirándulás a Bürgeralpem (1267 m.). Vacsora és szállás Mariazellben. Augusztus 17-én az egész nap szabad rendelkezésre áll Mariazelben. Alkalom a Schatzkammer megtekintésére és környékbeli kirándulásokra. Reggeli, ebéd és vacsora a szállodában. Augusztus 18-án reggeli után Indulás Mariazellből, Lilienfeldben rövid pihenő. Heiligenkreutzban a híres kolostor megtekintése. Badenben ebéd és kétórás tartózkodás. Megérkezés Bécsbe 5 órakor. Schönnbrunn megtekintése. Vacsora és szállás Bécsiben. Augusztus 19-én délelőtt autókörséta Bécs nevezetességeinek megtekintésére. Ebéd két órakor. Délután négy órakor indulás Győrbe, onnan rövid pihenő után megérkezés Budapestre este tíz órakor. Részvételi díj, melyben az autóbuszutazás költségei, a teljes ellátás az utazás egész ideje alatt, elszállásolás elsőrangú szállodákban, egy- és kétágyas szobákban, az összes adók és borravalók foglaltatnak, 102 pengő. Jelentkezés és díjtalan prospektus a Masgarság Utazási Osztályánál (IV., Eskü ut 6. Telefon: 88-8-66.). sana, Fensio, semraei’iis Tulajdonos: Dr. R. Teik. Elsőrangú családi penzió Egész évi üzem, modern berendelés, ideális fekvés A Berlinben tartandó XI. olimpiászra három utazást rendezünk Az 1936-ban Németországban megtartandó olimpiai játékok előkészítő bizottsága hallatlan energiával és német alapossággal dolgozta ki az olimpiász programját. Az óriási méretű Stadion jegyeit már most szétosztják az egyes nemzetek között, akik bejelentették erre igényüket. A Magyarság olvasói részére nagy tömegű jegyet vásároltunk, hogy a rendkívül érdekes és értékes sporteseményen jelen lehessenek. Az első utazás július 31-től augusztus 14-ig, tehát az olimpiász egész ideje alatt lesz, a második június 31-től augusztus 8-ig, a harmadik pedig augusztus 7-től 14-ig. Ilyenformán módot akarunk nyújtani a sportbarátoknak, akik a sport minden ága iránt érdeklődnek, hogy az összes kimagasló mérkőzésen jelen lehessenek, valamint azoknak, akik nem tudnak két hétre elutazni, hogy két nyolcnapos utazásunk közül azon vehessenek részt, amelyik érdeklődési körüknek jobban megfelel. A nyolcnapos utazás részvételi díja vasúti költséggel, teljes ellátással és elszállásolással, valamint az autóbuszköltségekkel együtt 182 pengő, stadionbelépőjegyekkel együtt pedig 239 pengő. Az olimpia szartamára tervbe vett tizenötnapos utazás részvételi díja a fenti szolgáltatásokkal 268 pengő, stadionbelépőjegyekkel együtt 374 pengő. A részvételi díjak ez év augusztus 1-től kezdődően tízhavi egyenlő részletekben fizethetők. Kérjük olvasóinkat, hogy helyeiket már most jegyeztessék elő Utazási Irodánkban (IV., Eskü ut 6.), mert a belépőjegyeket a jelentkezés sorrendjében biztosítjuk. Az utazás részletes programja néhány nap múlva elkészül és az érdeklődőknek díjtalanul megküldjük. ) A szolnoki Tisza-szálló és fürdő európai színvonalú berendezései. A magyar Alföld szivében, a Tisza partján igazi fürdővárossá fejlődik Szolnok, amelynek legfőbb nevezetességei közé tartozik, hogy a Tiszánl lágy fürdő és szálló a modern civilizációnak és kényelemnek minden eszközével felszerelt, intézmény. Termálfürdője és strandfürdője vetekszik a legjobb európai fürdőhelyek hasonló berendezkedéseivel. A szállókban majdan igényt kielégítő társasmemeik, éttermek, elsőrangú konyha, sőt kívánatra diétás étkezés áll rendelkezésére a vendégeknek. A szolnoki üdülésről és nyaralásról részletes prospektust küld és teljes tájékoztatást ad a Magyarság Utazási Osztálya .(IV., Eskü ut 6.) Magyar tárgyú keskenyfilmet kér a külföld Indulás a „Szent István Kupáért“ Most igazán ráillik a rég elkoptatott hangyaboly-bázis arra, ami a Rákóczi-úti egyesületi helyiségben történik. Mint tengeri ütközet előtt .• mindenki a helyén van. Német vendégekkel van tele az előadóterem. Bemutató van. Szinkronizált pompás keskenyfilmen csillog a magyar Duna. Hangos kacagás, napsütéses boldogság árad a képről. Osztrák és német vendégek örültek a magyar ég és a magyar táj pompás színeinek. És most az Uraufführing-nak — ahogyan jókedvű vendégeink mondják újra örülhetnek. Nem tudjuk, ki csinálta a filmet, de annyi bizonyos, hogy nincs az a drága pénzen vásárolt külföldi híradó, amelyik különb volna!... De mi nem azért jöttünk, hogy egy jó mozielőadást lássunk, hanem azért, hogya Szent István Kupáért meginduló harc seregszemléjének szerény tanúi lehessünk. Csak nehezen lehet írógépe mellől szóra bírni ezt a végtelen szorgalmas és ötlettel teli főtitkárt, aki ennek az egész lelkes szektának, a Keskeny-filmezőknek tanácsadója, segítője és irányítója-A kánikulai forróságban két írógép is kopog. Az egyiken Scsigulinszky Károly, a főtitkár dolgozik. Késő este van már. Még mindig töretlen munkakedvvel, frissen, fiatalon, nyakig a munkába merülve száguld végig az írógép billentyűin... Most végzi a nagy meeting előtt utolsó simításait. A magyar keskenyfilmezés első nemzetközi versenye készül itt a Szent István Kupáért. Mindenki tudja, érzi, mit jelent ez. De legjobban ez a magas szőke fiatalember, aki évek óta szünet nélkül harcolta ki mindazt, amit keskenyfilmezésen értünk. Nehezen kezdi el. Sokáig kell biztatnunk. Mert — mint mondja— sokkal több van még hátra, — mint amennyit már eddig végeztünk...— Talán beszéljen a múltról — biztatjuk. — Évekkel ezelőtt még — beszéli a főtitkár — alig tudtak egymásról a keskenyfilmezők. Csak olyankor láttuk egymást, ha filmet vásároltunk, vagy a kész filmet előhívattuk. Félve köszöntöttük egymást. Valljuk be, nagyon nehezen ismerkedtünk össze. Pedig én már akkor is tudtam, hogy mindaddig, ameddig nem sikerül magunkat jól kibeszélni és közös bajainkat együttesen orvosolni, addig reménytelen minden további megmozdulás. Rendszertelenül kurblizgattunk össze-vissza. Végre sikerült egy nagyobb albérleti szobát kibérelnünk, ahol nem engedtek bennünket sem előhívni, sem vetíteni. Hurcolkodtunk. Ez még sokszor ismétlődött meg, ameddig a mai otthonunkat megszereztük. Jó sokat veszekedtünk is. A széthúzás, a folytonos súrlódások bizony nálunk is gyakran felütötték a fejüket... Minden héten volt egy kisebb-nagyobb palotaforradalom albérleti helyiségünkben. Végre megtaláltuk mai helyünket. Igen érdekes volt ez a honfoglalás. — Egy mondja: Honfoglalás. — Egy krajcárunk sem volt. De volt egy tagtársunk: építészmérnök. Ő épített. Egy másik tagtársunk: gépészmérnök. ő konstruálta a gépeket. Az elektrotechnikus szerelte fel a villanyt. A többiek ezalatt a padláson kutattak és elhozták, ami otthon felesleges volt. Egy-kettőre kattogott az írógép, szólt a telefon ... Jött a villanyszámla — kifizettük. A laboratóriumban folyt a munka, az előadóteremben felállítottunk egy leadógépet, felolvasásokat, oktató előadásokat tartottunk. Szóval: éltünk. Nem jól, — de éltünk ... Ma — 25 külföldi szaklapot járatunk ... Hol tartunk már!? ... Pedig tessék elhinni, soha, de soha másra, mint a magunk erejére nem támaszkodtunk. Pedig súlyosak voltak a küzdelmeink az általános gazdasági válsággal és nem kisebb dologgal, mint az amatőrök óriási közönyével. — Miért nem ismertette főtitkár úr eddig is kitűnő elgondolásait — kérdeztük. — Hogyne ismertettem volna! Még fél esztendeje sincs, hogy amikrofon előtt beszéltem az országban szerteszéjjel filmező, mintegy 2000—2500 amatőrhöz. El tudja képzelni, milyen hatalmas idegenforgalmi tényező a keskenyfilmezők nemzetközi filmcseréjei Nézzen ide kérem! (Egy csomó külföldi levelet vesz elő.) Ez mind ma érkezett. Mind azt kéri: küldjünk magyar tárgyú filmeket. Egyetlen művészeti ág sem bír akkora propagandalehetőséggel, mint a keskeny famcsere... Ma már köztudomású, hogy a jól megszervezett idegenforgalom egyenlő értékű nemzetgazdasági szempotból egy jó aratással! .... — Mit csinált főtitkár úr azért, hogy ez az aratás minél kiadósabb legyen? — Ez évben megrendeztük a Vigadóban a Propagandaestéinket. Két héten keresztül vethettük a legszebb magyar tájakat — zsúfolt házak előtt. Ezeket a nagyszerű felvételeket a legföitűnőbb magyar amatőrök készítették. De megszületett egy új ötlet is. Ne csak képes levelezőlapot adjanak az ittlévő idegen kezébe. Csinos pavillonjainkban 10—^15 méteres keskenyfilmeket adjanak el ízléses kis dobozokban ... Felbecsülhetetlen értékű propaganda rejlik abban, ha a magyar amatőr keskenyfilm szalagjai ott a ködös Angliában peregnek le az unalomas őszi estén az ittjárt angol posztógyáros vendégei előtt... És beszélnek a gyönyörű fővárosról, a kék Dunáról, a Halászbástyáról a gyönyörű Hortobágyról... Mert nem szabad elfelejtenünk, hogy Angliában 200 ezer keskenyfilmgép pereg. Franciaországban is kétszázezren kurblisnak. — Hát Magyarországon? — kérdeztük. — Itt is vannak már vagy 2000-en. Sajnos, azonban ezek között igen sok a Sonntagsjäger, akikre amatőrszempontból egyáltalán nem lehet számítani. A megnemszervezettség és a rendszertelen, irányításnélküli filmezésnek kevés értelme van és nem viszik művészi célkitűzései felé a keskenyfilmezést, így lehetetlenség az egyéni ízlés és meglátás, a művészi beállítás felszínre hozása, akkor, ha a keskenyfilmesek nem tudnak egymás és a külföld nagyszerű teljesítményeiről. — úgy látjuk, lassanként mégis sikerülni fog főtitkár úrnak a majdnem lehetetlen is. Előbb-utóbb megszervezni majd a magyar amatőröket... — Ebben a munkámban különösem nagy segítségemre van az újonnan alakult Amatőr Kin.O Service. Ezek a nagyszerű, modern fiatalok, nagy lelkesedéssel jöttek segítségemre. Speciális keskeny filmlaboratóriumukkal, már eddig is osztatlan sikert arattak a magyar amatőrök világában. — Mi a helyzet a nagy világcégek és az AME között? — Eddig, sajnos, csak amolyan melléktantárgy voltunk a külföld szemében. De újabban e téren is örvendetes változás előtt állunk. Kezdenek megismerni bennünket. Reméljük, hogy az augusztusi nemzetközi pályázatunk a Szent István Kupáért, régi vágyainkat is teljesedésbe viszi. Azzal az érzéssel búcsúztunk el, hogy a magyar keskenyfilm jövője jó kezekben van. Jó főtitkárt választottak. (— fazekas —) »DUTO ELŐTÉTLENCSÉK VILÁGHÍRŰEK Bármely géphez alkalmazhatók Kedvezményes - vagy hullámfürdő- uszócsarnoka Kedvezményes termál- ■■ Hádfürdő-iosv a Gállért Gyógyfürdőbe kaphatók a Magyarság könyvosztályában, Eskü-ut 6 vagy A művészi portré atyamestere, a fotografálás Rembrandtja. A múlt század negyvenes éveiben, alig 10 évvel a fényképezés feltalálása után élt Hill Dávid Oktavius, egy közepes tehetségű festőművész. Amilyen szerény képességű volt mint festő, olyan felejthetetlenné tette nevét a portréfényképezés terén. Művészi elgondolásban a ma fotográfusa előtt is szinte talány,hogyan bírt ennyi tökéletességet primitív gépével és még egyszerűbb lencséjével megörökíteni?... De tartsunk rendet. Egy szép napon Hill elhatározta, hogy hatalmas vásznat készít, melyen az egyházi gyűlés presbiteriánusait örökíti meg. Hogy 3 Újdonság! pankromatikus finomszemcséjű 1(i/io° Din feladatát maradék nélkül oldja meg, egyenként fotografálta le őket. Most ne gondoljunk a mai műtermek kényelmére, ahol a felvétel alig tart a másodperc egy hányadáig. Más idők voltak 90 évvel ezelőtt! Csak erős napsütésben tudott az akkori fotográfus dolgozni. Viszont a negatív anyag olyan érzéketlen volt, hogy az expozíció ideje fél és háromnegyed óra között váltakozott. Nem lehetett nagy kés akkoriban a lencse elé állni. Kevesebb kép is készült Elsiet Fannyról, mint Garbó Gretéről... Kis túlzással azt is mondhatnám, hogy Hill nagy sikereiben áldozataival — illetve modelljeivel — egyenlő arányban osztozott. Amit ő művészetben nyújtott, modelljei türelmükkel háláltak meg. Mert aki akkor fényképeztette magát, az alaposan levizsgázott türelemből. Csereakció! Régi fényképezőgépét átesettjük módora készülékre. I Részletre is.) „r 3“ árjegyzék tegyen, CHMURA IV, Ferenciek tere 2. IV, Váci u. H Amit Hill csinált, azt azóta sem tudta neki nálánál jobban és tökéletesebben csinálni. Ő már tudta, hogy a jó portrénak lágy tónusúnak kell lenni. Tudta, hogy a turdiszes háttér éppúgy zavar, mint a természetellenes póz. Egyszerűség és közvetlen báj önti el gyönyörű képeit. Azóta sem tudnak ma rengeteg technikai szebb portrét csinálni. Negatívjai oly pompásak, hogy ha drága kincsekként nem őriznék azokat Glasgow, London és Hamburg múzeumának vitrinái, úgy még ma is gyönyörű másolatokat készíthetnének róluk. . HEUS 10 SERE flufloossi, ti. Rákóczim 23 képei hallatlanul értékesek. Egy-egy képéért sok 1000 font cserél gazdát. Örökbecsüek és iskolapéldái a portréfényképezésnek. Itt említhetjük meg azt, hogy nagy vásznát sohasem fejezte be. De nevét a fotográfia történetében felejthetetlenné tette. Daguerre és N'Ipcre a fotografálást felfedezték, de Hill emelte művészetével szinte elérhetetlen magasságba. ( efl) Amatörfényképezőknek nélkülözhetetlen kézikönyv Vydarepy István: nmmm és negatív eliiris című munkája. Ára 2.50 pengő. Kapható a „Magyarság“ könyvosztályában, Budapest, IV., Eskü-ut 6, földszint új fényképészeti szakkönyv. A szegény magyar fotóirodalom gazdagodásáról sz utalhatunk be. Gyulai Ferenc dr. A pozsi eljárásról, illetve A másolásról irt érték művet. Kimerítően foglalkozik benne a klönböző másolási eljárásokkal, rámutat Libákra és arra, hogyan kell őket elkenik Mintegy 50 recept van a könyvében, amlyek közül eddig sokat nem ismert az átla amatőr. Törekvő fényképezőink haszona forgathatják az új magyar szakmunkát. Most jelent meg SitPOSin Mii fiit if Pilis c. könyve, amely két részben részletesen ksmereti a fényképezés alapelveit, a gyakorlati eljárásokat és azok alkalmazásait. A két rész együttes ára: 7.50 . Beszerezhető: a MAGYARSÁG könyvosztályában, IV., Eskü-ut 6. sz., földszint.