Magyarság, 1935. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1935-08-04 / 176. szám

­ Honnan kapta nevét a Csillaghegy? Irta: jeles Farkas Márta Ahol a mai Csillaghegy kezdődik, élt egyszer nagyon régen, a török idők alatt, egy vénember. Egész életét a csillagok szemlélésének és köny­veinek szentelte. Egyszer valami régi írás került a tudós kezébe és azt olvasta ki belőle, hogy a hegy belsejében sok-sok kincsnek kell lennie. Azt is megtudta, miként lehet a drágaságokhoz könnyűszerrel hozzájutni. De mivel ő már na­gyon öreg volt s az ő idejében még nem vol­tak újságok, hát felírta egy cseréptáblára, hogy aki kincshez akar jutni, jelentkezzék nála. Je­lentkezett is két fiatal legény, akikkel úgy egye­zett meg a vén tudós, hogy a talált kincsek felét elvihetik. A két legény egyike igen jószívű volt, de a másik annál gonoszabb. Útnak indultak és csakhamar egy nagy, ho­zaiba rejtett vasajtóhoz érkeztek. Nagyon féltek, mikor a vasajtót felnyitva, bementek egy mély, sötét barlangba. Félelmük be is igazolódott, mert alig tettek néhány lépést, elveszett alóluk a talaj és mindketten a mélységbe zuhantak. Csörgő holmik közé estek s mikor meggy­ujtották gyer­tyáikat, ámulva látták, hogy mindenféle arany­tárgyak és igazgyöngyök hevernek." Rengeteg kincset rejtettek ide a törökök annak idején! 1923 augusztus 4. vasárnap Szerkeszti: JÓSKA BÁCSI A doktor bácsi A múlt héten látogatóba men­tem­ egy családhoz, ahol egy hat­éves kisfiú betegen feküdt és ép­pen­­ akkor léptem a szobába, amikor az édesanya így vigasz­talta a kisfiát: „Nyugodj meg Pa­likám, azonnal itt lesz a doktor bácsi s az majd rendel orvosságot és nem lesz semmi bajod.“ Palika ezekre az édesanyai vigasztaló szavakra olyan éktelen sí­rásba kezelést, hogy alig lehetett elhallgattatni. Amikor végre elcsendesedett, odamentem hozzá és megkérdeztem tőle: „Miért sírtál, kis­fiam? A doktor bácsitól félsz, vagy az orvosságot nem szereted?" Erre­ a kisfiú határozottan kijelen­tette, hogy: „Egyiket fel. Nem faggattam tovább Palikát, de a szüleitől megkérdeztem, mi az oka, amiért a kisfiú any­­nyira idegenkedik az orvostól és az orvosságtól. A válasz nagyon egyszerű volt. Az orvostól azért fél, mert egyszer kanállal nyújt a szájába, hogy a torkát megvizsgálja, az orvosságtól pedig azért irtózik, mert amit kapott, nagyon keserű volt. Nem kérdezgettem tovább, de nagyon csodál­koztam, hogy egy hatéves gyerek ilyen okok miatt sírni kezdjen, amikor meghallja, hogy jön a doktor bácsi. Fentiekből itélve azt következtetem, hogy köz­tetek is vannak, akik Palikához hasonlítanak, tehát figyelmeztetlek benneteket, hogy a doktor bácsi soha nem akar rosszat és ha olyan módon is vizsgál meg benneteket, hogy az részetekre egy kicsit kellemetlen, azt nem rosszakaratból teszi, hanem azért, hogy megismerje a betegség­ieket és aszerint rendeljen orvosságot. Tudom, hogy van keserűbb orvosság is a cukornál, de ez azért van, mert annak a keserűsége van hatással arra a betegségre, amelyre a doktor bácsi ren­delte. Soha ne féljetek a doktor bácsitól és ne irtóz­zatok a keserű orvosságtól, mert a doktor bácsi mindig csak jót akar és a keserű orvosság csak addig keserű, amig beveszitek, de a hatása száz­szorosan édesebb lesz, mert van-e édesebb öröm a szüleiteknek, mint az, ha ti minél előbb egész­ségesen hagyjátok el a betegágyat. A négyes számú kérdésre felelek. Illetve nem is félésért, hanem csak leírom, hogy mit láttam. Ma reggel, amikor fölébredtem és kinéztem az ablakon, a házunk előtt a hirdetőoszlopon egy új plakátot pillantottam meg. Nem tudom, hogy ez szégyene-e a magyar fővárosnak vagy büsz­kesége, hát felhívom rá a Kis Magyarok figyel­mét, mert én igazán elcsodálkoztam, amikor megláttam. Rajzolni nem tudok, hát csak b­­irom, hogy mi van a plakáton. Flórián Flórián Café Bar Dancing Balaton-Zamárdi Telefon: 11. A tihanyi apátság ki van világítva s a fény­­csóvák beleragyognak a Balatonba. A parton táncoló párok, a levegőben színes lampionok tarkálnak s mindenféle nemzet zászlói lobog­nak, csak éppen a magyar zászló nem. De ez helyes is, mert egy ilyen plakáton a magyar lobogó feltüntetése, csak annak meggyalázása lett volna. Kedves Jóska bácsi! Tessék nekem megírni, hogy helyesnek tartja-e Magyarország fő- és székvárosában egy ilyen plakát kiragasz­tását. Én azt hiszem, hogy ez még a külföldiek részére sem hizelgés, hiszen azok azt látják ebből, hogy nekünk még annyira sem terjed a kultúránk, hogy a magyarok büszkeségét a ma­gyar tengert, a Balatont, magyarul tudjuk a külföldieknek ajánlani. Café Bar Dancing kül­földön is van elég, azért nem érdemes Magyar­­országra utaznunk. Vagy ők talán odahaza Paprikást Csárdást hirdetnek a plakátjaikon? Kezeit csókolja Magyar István. A gonosz legény addig beszélt társának, míg elhatározták, hogy a kincsből semmit sem ad­nak az öregnek, hanem elviszik mind és vígan élnek majd belőle. Hát amint másznak, mász­nak, mindig fölfelé, egyszerre szabad ég alá ér­tek. Ott álltak egy nagy hegy tetején. De nagy csodálkozásukra már az öregember is ott volt és a jussát követelte. De a fiúk ennek átadását megtagadták. — Hát ha ennyire fukarok vagytok, adjátok legalább­­ tizedrészét! — könyörgött az öreg. — Én szívesen odaadom — felelte a szelidebb fiú. — Nem adunk semmit! — kiállotta a másik. — Hát ha nem adjátok, legyetek átkozottak! — szól az öregember. — Soha egyetlen falat étel ne jusson nektek a kincsekből! Szolgáljanak azok Isten dicsőségére, de se nektek, se nekem ne származzon haszon belőlük! Ebben a pillanatban csoda történt. A szeli­debb fiú kincsei azon nyomban csillagokká vál­tak, felsurrantak a menybolitra és máig is onnan világítanak alá a hegyre, amit jó emberek ké­sőbb el is neveztek Csillaghegynek. A gonosz fiú aranyai és gyöngyei szertehullottak és a kopár sziklákra esve, virágokká váltak, ő maga is a ta­lajba gyökeredzett és szamárkóróvá változott. Azóta nyitnak a Csillaghegy oldalában azok a kis kék, csillagalakú virágok és azért találni ott annyi, de annyi szamárkórót, mert volt egyszer valaki, aki gazdagságának még egy töredékét is megtagadta attól, aki jószivű­en kincshez juttatta őt. Ha megfigyelitek nyugodt, csendes éjszaká­kon: a Csillaghegy fölött sok-sok parányi pislá­koló csillagot láthattak s közöttük egy nagyob­bat, amely gyakran hunyorgat féltékenyen apró társaira. A szelíd ifjú az, ki adni akart, de mégis hallgatott a gonoszra. S a Csillaghegy barlangjai azóta régen beomlottak nagy bánatukban, hogy semmivé lett aranyból kovácsolt, verítékkel ké­szített csodás tartalmuk. Ha kék virágot szedtek a Csillaghegyen, jusson eszesekbe, hogy a sze­génynek mindig adni kell, ha nekünk is adott a Mindenhatói Központi rejtvény (246) írjátok ba a szélső kockákba a következő monda­tot: „Isten szeme mindent lát“. Most a középen lévő „V“ betűvel kezdve alkossatok olyan értelmes szavakat, amelyek a szélső kockákba írt betűkkel végződnek. Megfejtésül az egész rajzot is be lehet küldeni. Ki tudja? Ki tudná nekem megmondani, mit jelenít ez a szó: „BANKÓZÁS". Pótlórejtvény —emeter, —Iga, —andi, —rtás, —stván, —ándor, —Iszfa, —ánkos, —roúd, —émet. Pótoljátok a hiányzó Betűket, azokból egy tö­rökverő hős nevét kapjátok. Ki tud többet? Ki tud legtöbb olyan szót mondani, amelyik ,,B“ betűvel kezdődik és két vagy több értelme is van? Pb: betűz (a nap), betűz (lassan olvas). Melyik a helyes? Ezzel a kérdéssel egy újfajta rejtvénnyel is­mertetlek meg benneteket. Nem nehéz, mert egy kis ügyiség kell csak hozzá s máris meg lehet fejteni. Itt írok öt számot, ezek közül ki kell találni, melyik a helyes, vagyis mikor volt a mo­hácsi vész: 1403, 1­356, 1265, 1526, 1848. Ki hallotta ? Ki hallotta már ezt a szót: „CSOBOLYÓ“. Aki már hallotta, írja meg nekem, mit jelenít. A MÚLTHETI REJTVÉNYEK MEGFEJTÉSE: 1. Deák Ferenc. 2. Függő pecsét tokja. (Arany­bulla.) 3. Parozsnyának nevezik a ki nem patto­gott kukoricát. Tudnivalók. A megfej­tést minden gyermek beküld­heti, aki az alábbi szelvényt mellékeli. Testvéreknek egy szelvény elég. Aki nem tud még írni, helyette szülei küldhetik be a megfejtést. A törzsszámot soha ne felejt­selek el setimi. Mindenki írja meg, mennyi idős. Euler Tiborka (7): Végtelenül sajnállak, Tiborkám, hogy az idén nem írhattam neved elé a „jeles" kitün­tetést, no de bízunk benne, hogy a jövőre egészséges teszet s újra a „jeles“ Kis Magyarok közé sorozhat­lak. Nagyon örülök, hogy súlyos operációd szépen si­került s igy már egészségesen élvezheted a szép nyár különböző gyönyöreit. . .. . . . Szamosy Györgyike (15): Nem búcsúzom tőled, Györ­gyikém hanem szerető­­szívvel és jóakarattal kívánok neked minden jót. A Kis Magyarok törzskönyvében meg van örökítve a neved s igy bízom benne, hogy ezután sem feledkezel el rólam és a Magyarságról. Természetes, hogy a felnőtt megfejtők között is szíve­sen várom szorgalmadat, hogy minél előbb jutalomban részesíthesselek. Jókívánságotokat hálásan köszönöm és én is szívből kívánok nektek minden jót. jeles Herkély Erna (15): Végtelenül sajnállak, kislá­nyom, hogy még mindig beteg vagy, de bízom benne, hogy minél előbb meggyógyulsz, mert bizony a vakációt egy cseppet sem kellemes­ betegen az ágyban tölteni. Szívből kívánok neked mielőbbi jó egészséget, ölellek. Kis Magyarok jutalmai a szorgalmas rejtvényfestésért ! Egy darab három pengő értékű utalvány játékboltjába. Szent István-tér négy. Kapta: jeles Móró Lacika (37). ^_ 2. Egy doboz OYOMAIITINE házhoz szállítva Természetes tápszer Dr. WANDER GYÓGY­SZER- ÉS TAZ­SZE­RGYÁR II. íotói. X - Kereszturi­m 30—34. Kapta: Boröndy Zsuzsika (36),______________ 3. Utalvány egy csomag külföldi bélyegre. Adja: KEMÉNY JENŐ bélyegKeresked­e IV., Veres Pálné­ utca 7. Bélyeggyű­jteményeket, régi levelezést magas áron vesz és Cserél. Kapta: jeles Boröndy Endre (37), 4­4. Utalvány egy notesz, egy órarend és egy irónia a KA ATT* C. ÉS FIAI papirüzletbe. V . Dorottya-u. 8. Kapta: Lőrinc Rózsika (8). 6. Egy darab két pengő értékű utalvány a Hófehérke játékboltba BUKACS KÁLMÁN játékkereskedése és baba­­klinikája. Egyetem-u. 1. — Az összes nyári já­tékszerek kaphatók. Kapta: jeles Allay Dániel Mimi (12). 6. Egy kis doboz csokoládé házhoz szállítva a csokoládé- és kakaógyár rt.-tól, X., Halom­ utca negyvenkettő. ... Kapta: Horváth Szilike (8). 7. Utalvány egy darab színes írón és egy darab színező könyvecskére CILCER ÉS TÁRSA papirüzletébe, V., Dorottya­ utca 9. Kapta: Kaiser Annus (25). 8. Egy doboz Kapta: jeles Gaál Anti (2). 9—11. Két darab belépőjegy a BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI Á­LLAT* és XÖ­V­ÉN T K­ERTBE Kapták: Kovács Gábor (55), Borsos Sándorba (11) és jeles Hoher*Klára (11). KONYHAÜZENETEK. Burgenlandi úriasszony. Csokoládés fatörzs. Egy sima tálba adunk hat tojássárgát és négy deka porcukrot, habverővel jó habosra kikever­jük. Hat tojásfehérjéből jó kemény habot ve­­rünk, fokozatosan hozzáadva hat deka porcukrot. A habot óvatosan a sárgához vegyítjük, azután beleszórunk nyolc deka­grifes lisztet. Egy oldal-* nélküli tepsire (sütőpléhre) adunk egy ujságlap nagyságú fehér papirost, ráadjuk a tésztatömeget és egy lapos késsel ujjnyi vastagságúra elsimítjuk a papirosnak majdnem a széléig. Forró sütőben szép világosra megsüljük és azután a papírral együtt liszttel hintett deszkára borítjuk. A papi­­­rost mindjárt lehúzzuk a piskótáról. Elkészítjük­, a krémet. Négy borda jó minőségű csokoládét ap­róra összevágunk, tíz deka finom kakaót adunk hozzá, kevés tejjel az egészet sűrű péppé főzzük és kihűtjük. Negyvenöt deka puha, tea vajat jól kikeverünk harminchat deka egész finom vaníliás porcukorral, egy egész tojás és egy tojás sárgával. A sima krémhez hozzáadjuk a csokoládépépet. Ezen krémnek a háromnegyed részét ráadjuk a piskótalapra, késsel elsimítjuk és összetekerjük mint a ro­uládot. Hidegre tesszük és azután ha a­ tészta elég vastag, hosszában kétfelé vágjuk. A vágott részével a tálra fektetjük. A megmaradt krémet csillagcsővel ellátott vászonzacskóba tesz­, szűk és a tésztára hosszában sávokat húzunk. Vagdalt pisztáciát szórunk rá és hidegre állítjuk. Ha nem sajnáljuk a fáradságot, a nyers piskóta­­tésztából egy zacskóba téve, fehér papírosra né­hány apró halmocskát dresszírozunk és kisütjük. A halmocskákat azután kivájva, krémmel töltjük és a fatörzsön dudorodáso­kat utánozunk vele. Úgyszintén félretesszü­nk egy evőkanálnyira valót a vaj­a­skrémből, mielőtt a csokoládét beletettük volna. Egy kávéskanálnyi lehúzott pisztáciát a mozsárban finomra megtörünk és ezt a félretelt krémhez keverjük. Ezen zöld krémmel azutátt leveleket dresszirozunk a fatörzsre. Természetesem a fatörzs végeit ferdén levágjuk és úgy adjuk az asztalra. Ha az összetekert tészta nem lenne elég vastag, ak­kor nem vágjuk kétfelé, hanem csak egy ujjnyit vágunk le belőle és úgy fektetjük a tálra. TBVtUaPnb müasztalosos.— 1 UUiWGI GB kárpitosoknál.­­ - — Batorterem­: Budapest. VII., István-ut 20. Hernád­­utca sarok. — Telefon: 32­8-ik­. F. V.-né Budapest. Orleánsi-szelet. Huszonöt­ deka vaj, huszonöt deka liszt, tizenöt deka has­rált dió, tizenkét deka porcukor, kis vaníliás l­szt és reszelt citromhéjat hirtelen összevegyí­­tünk. Félórára hideg helyre állítjuk, azután ceruzánál valamivel vékonyabbra és négyszög­­letesre kinyújtjuk, ügyesen egy sütőpléhre he­­lyezzük, kissé megszurkáljuk és mérsékelt tüa mellett világosra kisütjük. Még melegen három részre vágjuk. Ha kihűlt, rummal vagy konyak­kal ízesített barack- vagy egyéb gyümölcsízzel­ megkenjük a tésztalapokat és egymásra he­lyezzük. Felül vékonyan megkenjük ugyancsak­ a gyümölcsízzel és azután rózsaszínűre festett cukorlandanttal bevonjuk, majd szeletekre) vágjuk. „Ralionális konyha". A rántott húsokra vo­­natkozólag kér tőlünk tanácsot. Mindene­­­előtt fontos hogy szép finomra szitált zsem­­­lyemorzsánk legyen. Világosra sütött vizet vagy császár-zsemlyéket szárítsunk. Ha kü­lö­­­nösen szép, világos aranysárgára sütött vagy­ rántott csirkét vagy halat stb. akarunk előál­­lítani, akkor ne sajnáljuk a fáradtságot és hámozzuk meg a zsemlyéket. Megfelelően kiszár­­ítva azután megtörjük vagy reszeljük és fino­mabb drótszitán átszitáljuk. Gorombára szitált, morzsával nem lehet szép rántott húsokat elő­­állítani. A rántott csirkét, rántott pontyot txl zsírban kell elkészíteni. A szeletekre vágott húsokat, harcsaszeletet, sülőszeletet, szóval a vékonyabb, azaz laposabb húsokat minden­kor kevesebb zsírban rántjuk ki. Nem jó a húst, halat előre bepanírozni, hagyjuk ezt csak, közvetlen a sütés megkezdés előttre. Ugyan­csak nem tanácsos a morzsát még külön rá­veregetni a tenyerünkkel, elegendő, az, ha a húst gyengéden megforgatjuk a lisztben, ke­vés tejjel vagy vízzel vegyített tojásban ad zsemlyemorzsában. A vékonyabb szeleteket csakis az erre a célra különösen alkalmas fe­­­kete pléhserpenyőben lehet szépen elkészíteni." Körülbelül egy ujjnyi vastagon melegítünk zsírt a serpenyőben, ha forró, belerakunk a szeletekből, de csak annyit, hogy kényelmesen elférjenek. Mielőtt belerakjuk a húst, a felesle­ges, nem rátapadó morzsát lerázzuk róla, hogy a zsírt minél jobban kihasználhassuk.­ Hangsúlyozzuk, hogy a húst forró zsírba rakva, élénk tűzön, különösen pedig a vén konyra kivert szeleteket igen erős tűzön, mi­nél gyorsabban rántsuk ki. Lassú sütésnél a zsír habozni ked, a hús inkább föl mint­­ül­és ilyenkor legtöbbször még a panírozás is le­válik a húsról. A kirántott szeleteket lehetőleg­ rostélyra rakjuk és ugy tartsuk a sütő szálá­nál amig az egész készletet kirántottuk. Csir­két, különösen ha már valamivel nagyobbacs­kák, valamint vastagabb darabokra vágott pontyot, mivel ezeknek sütése hosszabb ideig­ tart, lehet erre a célra használt lábasban is ki­rántani. Kivételes esetekben ezeket le is fed­hetjük. A szelethúsokat miután már fel van­,­nak szeletelve, nem szabad megmosni. Amíg egészben van, megmoshatjuk vagy a késsel jól levakarjuk a felületét. A zsírt, amelyben a hú­sokat sütjük kétszer, némely esetben még há­romszor is használhatjuk. "Ha ellenben már habozni kezd, akkor másikat veszünk.­­ Podruzsik Béla.

Next