Magyarság, 1935. december (16. évfolyam, 274-297. szám)
1935-12-19 / 289. szám
1935 december 19. csütörtök Ea a rendező életében vannak elérhetetlen ábrándok, amelyekért küzd, de soha el nem éri. Ilyen ábránd volt sokáig Azul földsísur megfilmesítése. Ez az ábránd ma már valóság. Tizenkét nagyszerű művész: Sopdlay, Csortos, Jávor, Rózsahegyi, prag, Lázár Mária, Egry Mária, Gordon Zita, Peéry Piri, Kőrössy Angela, Máig, Makláry, remek színészi bravúrjával sikerült AZ ÚJ FÖLDESUR-ból olyan filmet alkotni, amire büzsike vagyok. Gaál Béla JÓTÉKONYCÉLÚ TiSZT-HANGVERSENY A Magyar Artista Egyesület Liszt Ferenc Magyar Rapszódia-bizottsága a zeneakadémia nagytermében január 12-én, vasárnap délután fé 11 órakor Sándor Erzsi kamaraénekesnő, Budanovits Mária, az Operaház örökös tagja, Szatmáry Tibor zongoraművész, a f'ederatio Emericana Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekara, Szentpály Olga és tánccsoportja, valamint a Budapesti Polgári Dalkör közreműködésével a szerződésnélküli artisták téli segélyezése javára Magyar Rapszódia díszhangversenyt rendez. A zenekart Melles Béla vezényli. A hangverseny művészi rendezője Káldor Jsénos dr. zongoraművész. Jegyek a zeneakadémia portásánál kaphatók. A KARÁCSONYI ÜNNEPEK EGYHÁZI ZENÉJE AZ ERZSÉBETVÁROSI PLÉBÁNIATEMPLOMBAN December 22-én, vasárnap a 12 órai misén Mitterer Missa Dominicalis Tercia miséje van ■műsoron és egy magyar ének vegyeskar. December 24-én éjjel 12 órakor éjféli mise, karácsonyi népénekekkel. December 25-én, karácsony napján a 10 órai zenés mise előtt magyar karácsonyi pásztorénekeket ad elő az egyházi énekkar zene kísérettel. A misén Remény Dezső Missa E-dur in honorem Sanctae Elisabeth e domo Árpád misét énekli az egyházi énekkar, az államrendőrség zenekarának közreműködésével. A 12 órai misén magyar és latin karácsonyi motettákat ad elő az énekkar. December 26-án, délben 12 órakor vasárnapi mise lesz, amelyen Sztára József Missa pastoritt miséjébe ad elő részleteket és néhány magyar karácsonyi dalt énekel az egyházi énekkar. REINHARDT mesteri rendezése: SZENT IVÁN ÉJI ÁLOM Mától: CASINO Mindkét rész egy előadásban! Vigyázat! Előadások kezdete: Mindennap: 2, fél 5, 7 és fél 10 órakor. Az első előadáson mindennap félhelyárak! A SZEFHETŐ ERDÉLYI FÉRFIAK MŰKIÁLUTÁSA A Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók és az Erdélyi Férfiak Egyesületének együttesen rendezett kiállítása a székely népművészetnek és az erdélyi származásű művészeknek munkáit mutatja be, s ezen a révén bemutatója annak, amit Erdély a magyar művészetnek ad A kiállítás már csak néhány napig van nyitva a VIII. Rákóczi út 13. II. 10. szám alatti klubhelyiségben. AZ ESZTÉTIKAI TÁRSASÁG ELŐADÁSAI Bierbauer Virgil műépítész A mai olasz építészet címen kedden este az Esztétikai Társaságban vetítettképes előadást tartott, amelyben rámutatott a fasizmus építészetének kollektív erejére. UtánaDénes Tibor olvasta fel a társaság ezévi működéséről szóló jelentését Esztétika és műszerelet címen. AMERIKAI MAGYAR FESTŐ KIÁLLÍTÁSA BUDAPESTEN Afrikai és spanyolországi tanulmányútja után több mint egy éve tanul Aba-Novák Vilmosnál Gajdos János amerikai magyar származású fiatal festő, aki művészi munkáiból néhány akvarelt és grafikát kiállított az International Club (IV. Deák Ferenc utca 2. Vigadó, 111. emelet) helyiségében. A tehetséges festő kiállítását szerdán délelőtt megtekintette Montgomery, az Egyesült Államok budapesti követe és Stewart amerikai főkonzul. A MAGYAR ŐSTEHETSÉGEK KARÁCSONYI CSEREAKCIÓJA A magyar Őstehetségek az idei karácsony alkalmából csereakciót rendeznek munkáikból felajánlják képeiket, szobraikat, fazekasainkaikat, szövötteseiket bútoraikat, közszükségleti cikkek ellenében A népi művészet legszebb alkotásait szerezheti be tehát mindenki — pén nélkül. Viszont az őstehetségek megszerezhetik ezáltal elsőrendű szükségleteiket, ami legszebb karácsonyi meglepetést jelent számukra. Igények bejelenthetők az őstehetségek kiállítási helyiségében: Budapest, V. Erzsébet tér 2., telefon 80-527. Krisztics IRTA: ZSIRKAY JÁNOS is — No igen. Mert horvát ember. És tudjuk, hogy ez mit jelent ma a „felszabadítók“ hazájában — érveltem, de anélkül, hogy a jegyzőt meggyőzhettem volna. — Kisült, hogy ez a Mirkó éjjelenként átszökdösött a határon s hogy ő csalogatta át a másik két társát is, — akik fegyvert is hoztak át magukkal s a Mészáros tanyáján lövési gyakorlatokat végeztek... S mindezt az én községemben! Az én területemen! Hát tessék! Tesség irgalmasnak és jónak lenni. Tessék megkönyörülni az embereken. Hát mi közöm nekem ehhez a Mirkóhoz? Meg a többi szökevény horváthoz? Én veszítsem el értük az állásomat? Én? Hogy jövök én az ilyesmihez, kérem? Verejtékezett s megtörölte izzadt homlokát. Eszembe jutott a Mirkóval lefolytatott beszélgetés minden egyes szava. Láttam Mirkó arcát, könnybeborult kék szemét. Hallottam még, amikor eltompult a hangja, ahogyan feleségéről és a születendő gyermekéről beszélt. Kimondhatatlan nagy emberi közösséget éreztem ezzel a szegény, földönfutó Mirkóval, akinek a nevét is alig tudtam. De az mindegy. Szenvedő és ember és ez már minden részvétet indokol és megérdemel Felpattantam. — Nem hiszek ennek az ismeretlen urnak Nemhiszem egyetlen szavát sem sem. Ha ilyeneket mer mondani és feltételezni, akkor csak egy közönséges bajkeverő lehet! Beszélnem kell vele. Fogok is vele beszélni. Hol lehet ezzel a „mister“-rel beszélni? Hadd nézzek egyszer is a szemébe. Megyek is. Gyerünk jegyző úr. Kiváncsi vagyok erre az angol misterre! No, gyerünk csak! Szinte vonszoltam magammal. Pacal éppen hordta a vizet a gépkocsihoz. Tehát még találkozhatunk a misterrel. A jegyző csillapítani igyekezett. Úgy látszik, kerülni szerette volna az összetűzést „béke" érdekében. Bennem pedig égett a vágy, hogy lehetőség szerint megakadályozzak minden gazságot, ha mindjárt a szegény Mirkó rovására akarnák is azt elkövetni. — Beszél szerkesztő úr angolul? — kérdezte a jegyző, magában talán reménykedve, hogy e harcias hangulatban úgy sem fogjuk megérteni egymást. Kedves jegyző úr — mondottam az igazság olyan erő, ami még a nyelv akadályát is áttöri s tüzes nyelveket képes hozni az égből a maga győzelmének biztosítására! Ekkor már a gépkocsihoz értünk, fehér porköpenyes úr ott sétálgatott Popa Demeterrel Hozzájuk léptem, hogy bemutatkozzam, missé törődve, hogy a kiváncsiak tömege ott gyűrűzött közöttünk Egészen közel léptem hozzájuk. Bemutatkoztam. Az idegen úr zavartan huzódzkodott. Edward Wood — hangzott csaknem suttogva. Már-már elérte kezünk az egymásét, amikor megdermedten vert gyökeret a lábam. Nem akartam hinni a szememnek. Visszahököltem, majd felkacagtam. — Á, te vagy! — kiáltottam felkacagva. — Szervusz, mister Vaclav Prybill. Hát te mit keresel itt nálunk, ahol a madár se jár, legfeljebb az ilyen jómadarak mint mi! A cseh — mert az volt — fülig pirult Szót se találgatva hebegett, valami mentepetődzésfélét angolul. Én csak kacagtam és azt mondta németül: Beszélhetsz öregem, amit akarsz Engem ugyan falhoz nem állítasz. Hiszen együtt szolgáltunk a császárvadászoknál Tirolban! Nem emlékszik? Nem Noha uraságod már elfelejtette, módomban lesz rá visszaemlékeztetni. — Nincs vesztegetni való időm — mondta angolul Pomit, besegítve s gépkocsiba. — Köszönt s ciha hatot!, mintbe csak menekülni akart volna a kitört gunykacaj elől. A jegyző melegen szőri tolta meg a karomat. — Az Isten küzdötte önt hozzánk — mondotta boldogan. Megvallva, ezt megám is így éreztem ebben a pillanatban A cseh gépkocsiját már elnyelte a por. De a nép még mindig kacagott s főként, mikor még hozzáadtam, hogy Prybill úr állami ösztöndíjjal szolgált az osztrákmagyar hadseregben, ahol az apja továbbszolgáló őrmester volt s annyira „Kaiser“-hű, hogy még a szakállát is úgy nyiratta, mint az öreg császár. És most? „Mister Wood“. Haha! IX. Abban a pillanatban, mikor mister Wood, helyesebben Vaclav Prybill megindította gépkocsiját, még egy pillantást vetett rám. Egyetlen tekintet sokszor többet fejez ki, mint többórás vita, vagy veszekedés. Feltárja az egész lelket, mint sötétbe borult vidéket a zivatar villáma. Beleláttam ebbe a lélekbe. Szinte megborzadtam tőle. Mennyi gyűlölet! Mennyi gúny! Mintha csak azt lövették volna felém a szemsugarak: „Hiába mesterkedsz, nem fogod keresztül húzni számításaimat. Nem zavarhatsz meg, mert erősebb vagyok, mint te. S a győzelemhez nem igazság kell, hanem erőé" Ezt én kiolvastam ebből a tekintetből. S úgy éreztem, hogy most katona vagyok, aki őrhelyre kerültem. A szegény kis újságíró egyszerre megtelt és átfűtődött a tudattól, hogy ő ebben a pillanatban már nem egy újságot képvisel hanem egy üldözött ország ügyét. Az eltaposott, legázolt magyarságot a maga társtalan, barátnélküli igazságával. Ez a gondolat hirtelenül cikkázott át a lelkemen. De csodálatosmódra, nemhogy elkedvetlenített volna, hanem ellenkezőleg, felvillanyozott. Az afiték, ami most itt Kászonyban megindult, az egész magyarság bőrére indul! Így — természetesen — érintette az enyémet is. Mint az életveszélybe került ember, ösztönösen cselekedtem. Intettem a jegyzőnek, hogy siessünk, beszélni, valóm van vele. A községháza udvarán Mirkót pillantottam meg két csendőr között. Úgy látszik, faggatták a vasárnapi verekedés ügyében. Pillantásunk találkozott. Istenem! Milyen különbség tekintet és tekintet között. Míg Prybill tekintete a gyűlölet izzásától szikrázott, a Mirkóé a segélyt kérő barát szelíd és meleg tekintete volt. Odamentem hozzá. — Mi baj, Mirkó? — kérdeztem melegen, az együttérzés lobogásával. Csend. Mirkó lesütötte szemét. Hallgatott. Majd a szeméhez kapott és két kezével elfedte az arcát. S teste meg megrándult. Zokogott. Némán, bensőséggel. A nagy, belső fájdalmak igazi megrázásával. Nem tehettem róla, de megint valami névtelen érzésnek lettem a foglya nagy hirtelen. Csak úgy, mint a kis falevél a forgószél ellenállhatatlan erejének. Az emberi közösség érzetének nagy áramhullámzása elragadott, aminek boldogan adtam át magam, mint a tenger hullámainak a fürdőző. — Mondd meg! Ne tagadd! Hol voltál vasárnap este és vasárnap éjjel? Ha megmondod, nem lesz baj! Ha tagadod baj lesz! — Kattogott Mirkó felé a vallató csendőr szigorú fenyegetése. — Semmi rossz Mirkó nem csinálni kérem... — ismételgette a fenyegetett A hangjában a magát ártatlannak érző ember önérzete csengett. Ránéztem. Ismét összetalálkozott a tekintetünk. Az övé azt intette felém: „Ne hagyj magamra uram, hiszen látod, hogy szenvedek Te is olyan ember vagy, mint én vagyok. Miért nem jössz hát a segítségemre?“ „Megyek, megyek“ — villogta feléje a tekintetem. Odaléptem hozzá. Barátságosan megveregettem a vállát. S rajta is felejtettem a kezemet sokáig. Oly jól esett ez a szegénynek! — Nem lesz semmi baj, Mirkó — mondottam. — Jó helyen vagy köztünk nem engedünk. Légy csak nyugodt. És a csendőrtiszthelyettesnek intettem hogy jövön közelebb hozzám. — Nem csinált ez semmit, az isten adta. Mért bántják? Folytatjuk) A vívók fogadalomtétele A Magyar Vívó Szövetség szerdán este a Magyar Testnevelés Házának nagytermében Fiztás Ferenc nyegállományú ezredes elnökletével évzáró disztmnácsülést tartott. A dísztanácsülésen jelen volt Andrássy Géza gróf, Múzsa Gyula, Ugrón Gábor, Kövér Lajos alezredes, Ivankovich Kálmán miniszteri osztálytanácsos, továbbá vitéz Ujfalussy Gábor ny. altábornagy, Dóra Sándor dr. főkapitányheyettes, Aschner Lipót, Szukaváthy Imre, Misángyi Ottó, Garam Jenő dr. Hontig Lajos és még sokan mások. Az elnöklő Filótás Ferenc bejelentette, hogy Albrecht főherceg telefonértesítés szerint Komáromnál aulájával elakadt és így az ülésen nem vehet részt, majd ismertette ezután az elmúlt vivó-évad sportbeli és szövetségpolitikai eseményeit. Ezután ünnepélyes külsőségek között átadta Müllerné dr.-né Elek Ilonának és Gerevich Aladárnak a hölgy tőrvívás, iletőleg a kardvívás ezévi Európa-bajnokainak a nemzetközi vívószüvetség díszérmét és oklevelét, majd átadta a müncheni magyar—német vívóversenyeken a magyar színek képviseletében résztvett versenyzőknek a német vívószövetség emlékérmeit. A Magyar Vívó Szövetség emlékérmeit kapták a főiskolai világbajnoki verseny magyar győztesei. A magyar vívósport támogatásáért köszönetet mondott a magyar sajtónak és a sajtó munkatársainak átadta a szövetség emlékérmeit. Ezután ismertette a Magyar Vívó Szövetség olimpiai előkészületeit. Bejelentette, hogy a felállított olimpiai keretek a szerdai fogadalomtétellel kezdik meg munkájukat. A szövetség gondoskodott arról, hogy a keret tagjai a legjobb mesterekkel dolgozhassanak A szövetség igyekszik a kardvívásban elért világpozíció megtartása mellett a magyar tőr- és párbajtőrvívást is előbbre vinni. Elhatározták, hogy a szúró fegyvernemek érdekében minden versenyző csak egy fegyvernemben versenyezhet Berlinben. Bejelentette, hogy a bíráskodás igazságosabbá tétele érdekében a zsűrielnökök és zsűritagok részére továbbképző tanfolyamot rendez a szövetség. Jekelfalussy György, a los angelesi olimpiai bajnok, szövetségi kapitány ezután felsorakoztatta az olimpiai keret tagjait az elnökség asztala előtt. Seelemann János, a berlini olimpiaiátékok előkészületeivel megbízott budapesti német attasé átadta Fuchs Jenő dr. kétszeres olimpiai vívóbajnoknak az olimpiai zászlót, amelyet a fogadalomtétel alatt a versenyzők előtt meghajtott. Vitéz Uhlgarik Jenő dr., a vívószövetség főtitkára olvasta fel az olimpiai fogadalmat, amlyet a keret tagjai ünnepélyesen utána mondtak. 13 ) Az Országos Testnevelési Tanács esütörtőnön tartja évzáró teljes ülését. Ez alkalommal a tartalmas főtitkári jelentés egyrészt az 1935-ös esztendő tanácsi munkásságáról fog beszámolni, másrészt tájékoztatót fog adni az egyetemes magyar testnevelés megoldásra váró nagy kérdéseiről. Sajnálni való, hogy az OTT mai szervezeti szabályainál fogva, a teljes ülés már csak tudomásul fogja vehetni a főtitkári jelentéseket és előterjesztéseket, anélkül, hogy az esetleges hozzászólások érdemben már változtathatnának azokon, mert a különböző szakosztályokon belül megtörtént dolgokon már egyébként sem állhatna módjában változtatni. Emlékeztetnünk kellene Kelemen Kornél dr.-t, az OTT elnökét, hogy amikor annak idején elnöki székfoglaló beszédjében programot adott, kifejezte azt a szándékát is, hogy szakítva a régi rendszerrel, igyekezni fog az addiginál nagyobb szerepet juttatni — ahogyan mondani szokták! — az élő sportnak Testnevelési Tanácsban és nagyobb nyilvánosságot adni nemcsak az évenként két-háromszori teljes ülésen de a szakosztályokon belül történteknek is. Meg vagyunk győződve, hogy nem rajta múlott, hogy ebbeli szándékát ezideig sem sikerült megvalósítania, de nem ártana legalább ismertetni az okokat, amelyek azt megakadályozták. Éppen a mai kényszerálapot folytán, az OTT kénytelen nélkülözni a nyilvánosságnak azt az állandó támogatását, amelyet legutóbb az olimpiai előkészületek és leendő kiküldetések alkalmából kért a sajtó útján. De éppen az OTT elnöke és elnöki tanácsa érdekében is kívánatos volna a mai helyzeten változtatni, hogy megoszthassák azt a nagy felelősséget, hogy minden kérdésben ők legyenek kénytelenek dönteni a teljes tanácsülés utólagos jóváhagyása reményében. Egyébként a csütörtöki teljes ülés azzal fog kezdődni, hogy Kelemen Kornél dr. át fogja adni a különböző kitüntetéseiket az elmúlt években eredményes működést kifejtett sportembereknek. A főtitkári jelentés után bejelentések formájában az alábbi tárgysorozat fog sorra kerülni: Az olimpiai kiküldetések ügye, az egyetemek testnevelő tanári állásainak megszervezése, az állami tanítóképzőintézetek testnevelő tanári állásainak rendszeresítése, a vidéki egyetemek tornácsarnokainak megépítése, valamint a sportrepülés anyagi támogatásának megoldása. A teljes ülés tárgysorozatában a főiskolai világbajnokságról is be fognak számolni. Az olimpiai tornádíkeret tagjai december 20-án, pénteken este fél 7 órakor teszik le az olimpiai fogadalmat a Testnevelés Házában. Cr. Werkmann Károly: Pallavicini György firpró bevezetésével. A nagysikerű, Ottó király életét tárgyaló, kimerítő, illusztrált munka 5 P helyett v 6 fillérárt kapható a „Vágyán ági" könyvosztályában, Budapest, IV. Eskü-ut 6. sz.