Magyarság, 1936. augusztus (17. évfolyam, 175-198. szám)

1936-08-14 / 186. szám

6 Liszt humora Liszt Ferenc buzgó pártfogója volt a fiatal tehetségeknek és sok zeneszerző köszönhette elismertetését az ő dicséretének. De szigorú kritikus volt, aki a zseni tekintetével ismerte fel egy mű gyengéit. Egy ízben Liszt Ferenc nem kerülhette el, hogy elmenjen egy zeneszerző hangversenyére, akinek művészi és emberi érzelemvilága és irányzata teljesen ellentétes volt az övével. Mikor kérdezték, hogy tetszett neki a bemutatott zenei mű, röviden felelte: Volt, ami tetszett, de volt, ami egyáltalán nem tetszett. — Mi volt az például, ami nem tetszett önnek? Liszt nevető tekintettel felelte: — Például a zene egyáltalában nem tetszett nekem.★ Egyszer egy hölgy naiv érdeklődéssel azt kérdezte Liszttől, hogy tulajdonképpen hogy írja azokat a szép műveket? — Nincs annál egyszerűbb valami, nagyságos asszonyom, — felelte Liszt. — Az átellenes utcasarkon veszek egy irkóta papirost és hangjegyeket írok rá, egyiket a másik után.* Mikor Liszt 1848-ban Weimarba költözött udvari karmesternek, gyakran hívta meg szűkebb baráti körét gazdag lakomákra. A vendégek sokszor csudálkoztak rajta, hogy mikor a legpompásabb borokkal és a legválasztékosabb ételekkel vendégeli őket, ugyanakkor a legújabb olasz operáknak az ő általa átdolgozott prafrázisaival mulattatja őket. Mikor megkérdezték tőle, hogy miért nem játssza nekik az ő igazi művészetét reprezentáló szimfonikus munkáit, mosolyogva adta meg a felvilágosítást: Azt hiszik talán, hogy ha egész életemben csak Faust- és Dante-szimfóniákat írtam volna, pisztránggal és jégbe hűtött pezsgővel tudnám most vendégelni vendégeimet? ★ Egyik európai hangverseny-körútján Olaszországba érkezett Liszt. Ott történt meg, hogy mikor egy esti társaság előtt Róma egyik villájának holdsütéses kertjében játszott, a vendégek mélyen megindultan hallgatták a nagy mester elragadó játékát, egy amerikai leány melléje lopózott és emlékül levágott egy fürtöt Liszt hajából. Azóta Liszt többnyire selyemsapkát hordott. AKI MINDENNAP HARAKIRIT KÖVETETT EL A hágai bíróság előtt egy harmincéves fiatal asszony állott, akit kuruzslással vádoltak. Minden betegséget egy maga gyártotta kanalas orvossággal gyógyított, amely orvosság két embernek halálát okozta. A per folyamán egy gyógyszerésszel elemeztették az orvosságot, kiderült, hogy főalkatrésze emberi vér. Mikor a vádlottól megkérdezték, honnan szerzett annyi vért, elmondta, hogy minden nap egy liter vért vett a testéből az orvosság gyártásához. A fiatal hollandiai nő vádlottból a hágai orvosi fakultásnak kísérleti alanya lett. EGY ÓCEÁN-ÚSZÓNŐ SZERENCSÉJE Több mint romantikus, annak a fiatal, szép angol lánynak esete, aki egy szép napon nyomtalanul eltűnt és most, hat esztendő múltán újra feltűnt — férjével és két gyermekével. Keogh Minnie története igazi regény. Teignmouth egy kis kikötőváros délnyugati Angliában, az ismert tengeri fürdő, Torquay közelében és szintén van egy kis csinos tengeri fürdője. Hat évvel ezelőtt ott töltötte a nyarat a felünően szép Keogh Minnie. Kitűnően úszott, egy napon azonban, mikor újra meglehetősen messzire kimerészkedett a tengerre, legnagyobb rémületére azt vette észre, hogy az áramlás a nyílt ingerre ragadja. Reggel volt, a part egészen kihalt és segélykiáltásai hiába hangzottak el. Két stisOB&ie 1086 angnutiu 14, péntek ségbeesetten próbálkozott megbirkózni az árral, de végül is feladta a hasztalan küzdelmet, hátára feküdt s hagyta, hogy vigye az óceán árja. Négy órával később egy Délamerikába tartó hajó egy teljesen kimerült úszónőt vett fel a fedélzetére. A hajó nem térhetett vissza és Mis Minnienek akár akarta, akár nem, Délamerikába kellett utaznia. Csak onnan küldött értesítést hozzátartozóinak, akik már meg is gyászolták. A misznek annyira megtetszett a délamerikai élet, hogy ottmaradt és egy év múlva férjhez ment. És csak most, hat esztendő múltán tért vissza szülővárosába férjével és két kis gyermekével. AZ ELSŐ PÁRISI KOCSIK A francia fővárosban a kocsik a XVI. században jelentek meg először. Az első nagy hintóknak a neve kocsi volt, — coche — innen ered a kocsikázni szó. Az első francia királyné, akinek hintója volt, Medici Katalin volt. A Thon elnöke is csináltatott magának egy hintót; felesége, aki mögött egy inas is ült, lóháton követte. Ezek az első kocsik zárt hintók voltak, dolizsánszszerűek, bőrajtóval, melyet, hogy beszállhassanak a hintóba, le kellett ereszteni. Lehet, hogyha IV. Henriknek ablak lett volna a kocsiján, nem gyilkolhatták volna meg ezt a nagy királyt. 1563-tól kezdve egyre szaporodtak ezek a hintók s a parlament kérte a királyt, hogy „tiltsa meg a kocsik használatát városunkban“. Az uralkodó ezt a kérést, amely egyáltalában nem tanúsított megértést a haladással szemben, nem teljesítette. „VESSÉTEK LE A NYUGATI ÖLTÖZÉKET.. Az Izlámban két mozgalom van. Egyik a jellegzetesen arab népeké, akiknek szupremáciát biztosít a prófétának közülük való származása és a nyelv, a másik a nem arab fajtájú, nacionalista tendenciájú népeké: a törököké, az irániaké, az afgánoké és az egyiptomiaké. Egy radikális szakadás nagyon közelinek látszik Keleten. Lehetetlen azonban tagadni, hogy a pánarabizmus Északafrikában egyre jobban terjed. Egyre több meg több mecset építése, a könyvek és a fonográf útján való propaganda, az arab nyelvű sajtó terjedése, az arab nyelv intenzívebb használatára vonatkozó tervek biztos jelei ennek. A Hudayat in Islamic — muzulmán apostolátus — rengeteg röpiratot osztogat a nyugati civilizáció ellen. „Fiatal arabok — olvashatni az egyik röpiratban — Európa tanítványai! Ne hagyjátok, hogy tovább is megrontson benneteket ez a civilizáció! Hallgassátok inkább ! szent városban robbanó lövedékek dörejét! Nézzétek az ártatlanoknak a szent helyen kiömlő vérét..." „... Vessétek le a nyugati öltözékeket, mert meg vannak mérgezve. Hagyjátok ott a nyugati iskolákat, mert tudományuk mérgező ...“ .....Ne szégyeljétek tönkretevőiteknek ezt válaszolni: Igen, megőrizzük fanatizmusunkat, igen, mi konzervatívok vagyunk és többre becsüljük mozdulatlanságunkat Nyugat hamis mozgalmainál...“ .....Tanuljátok meg, fiatal emberek! Az Izlám hazája minden föld, ahol a Koránt tanítják, hogy minden muzulmán hazája Mekka, mely felé ötször fordul napjában ... Főkép ne hagyjátok magatokat elnyomatni a zsidóktól!...“ „... A palesztinai események nem eléggé tanulságos lecke? ...“ MDIVANI HERCEGNŐ MINT AUTÓVERSENYZŐ Mdivani Nina hercegnő, a mesehercegeknek, Alexiusnak, Sergenek és Dávidnak legfiatalabb nővére, a napokban egy versenykocsit vásárolt, hogy a Donningtonparkban — Derbyshireben — e hó 29-én tartandó nagy autóversenyen részt vehessen. A kocsit jegyesének, Conan Doyle Denisnek fivére, Conan Doyle Adrian fogja vezetni. Mdivani hercegnő barátainak intelmei és figyelmeztetései ellenére is startolni fog a versenyen. Mint ismeretes, a hercegnő két fivére, Alexius és Serge, szerencsétlenség áldozata lett. Mdivani Alexius herceg egy évvel ezelőtt 200 kilométeres sebességgel egy fának hajtott autójával és összezuzottan maradt ott, Serge herceg egy pólómeccsen esett le lováról halálosan. A Mdivani-család barátai most attól félnek, hogy a széria folytatódni fog s ezért igyekeznek óvni a hercegnőt, hogy a sorsot kihívja maga ellen. Ez azonban csak még jobban felingerelte a bátor sportnő makacsságát, aki sógorában, Conan Doyle Adrianban, a híres regényíró és spiritiszta fiában, segítő társat talált. Kijelentette a hercegnő, hogy ezt a versenyt élve vagy halva, de meg kell nyernie. MARSEILLEI FESTŐIK Marseillei festők dicsekednek Olive: Legutóbb festettem egy képet, amely aJeges-tengert ábrázolja. Olyan tökéletesen sikerült, hogy majdnem megfagytam a szobámban. Titin: Semmi! Én megfestettem I. Napóleon portréját. Olyan természetesen hat, hogy kénytelen vagyok minden reggel megborotválkozni. Marius: Mindez semmi! Kár volt a festékért. Én festettem egy macskát és tegnapelőtt öt kisfia lett! Két az olcsó Kilimvonat olasz városokba Program:Velence, Firenze, Róma, Nápoly. Időpont: augusztus 26—szeptember 5 és október 1-11. Részvételi díj: Ebben az összegben a következő szolgáltatások foglaltatnak: számozott gyorsvonati ülőhely az egész útvonalra, a résztvevők és podgyászaik be- és kiszállítása az egyes városokban a pályaudvarok és a szállodák között, elszállásolás elsőrangú szállókban, az összes étkezések, a városok megtekintése vezetőkkel, az összes adók és borravalók. Jelentkezés: 50 pengő foglaló befizetésével vagy beküldésével a Magyarság Utazási Osztályánál, (IV., Eskü-ut 6) délelőtt 9—2, és délután 4—6 óra között; vagy a Compagnia Hallana Turismo (UIT) irodájában (VI., Andrássy-út 29). Az érdeklődőknek részletes prospektust küldünk! 50 csárdás 50 legismertebb csárdásnak hegedű és zongora partitúrája Eredeti népi muzsika A gyűjtemény egy csinos tünetben jelent meg. Küldjön be 3 pengőt és díjtalanul küldjük a tünetet. MAGYARSÁG KÖNYVOSZTÁLY, Bakttnt S. KÉT ÉVSZÁZAD MÚLTÁN... Egy napon egy Gometz nevű becsületes spanyol kereskedőt azzal vádoltak, hogy elerabolta egy templom kincsét. Elfogták s hiába hangoztatta ártatlansáágát, halálra ítélték és kivégezték. Elmúlt két évszázad... Kevéssel a most tomboló polgárhábori előtt az egyik templom levéltárában fele fedezték egy rabló írott vallomásét, melyeben bevallja, hogy a rablást, melyért Goemetzt ítélték el, ő követte el. Az ártatlanul kivégzett kereskedő leszármazottjai kérvényt nyújtottak be ősük rehabilitációjáért. Sajnos, az Ibériai-félszigeten most játszódó dráma kevés reményt hagy rá, hogy az utódok hamarosan elérjék céljukat. SHAW BERNARD EPERFÁJA Shaw Bernard, aki mostanában töltötte két nyolcvanadik életévét, ezidőszerint Malverne ben üdül, ahol ünnepélyesen fogadták. Angol lapok híradása szerint Shaw születésnapján Malvern elöljáróságának kérésére egy eperfát ültetett. Malvern környékén ugyanis sok a selyemhernyó-tenyésztő s mint ismretes, a selyemhernyó eledele az eperfalevél. A legenda különben azt tartja, hogy Malvernben az angolok legnagyobb drámaírója, Shakespeare William is ültetett egy eperfát. JÉGMÚZEUM ALASZKÁBAN Egy amerikai zoológus indítványára elehatározták, hogy Alaszka jégbarlangjaiban egy természettörténelmi múzeumot rendezenek be. A múzeum gondolatának eszméjét a szlovériai barlangokban talált mammutleletek adták, amely leletek bizonyítékai annak, hogy a jég konzerváló hatása legalább is egyenlő értékű a szerves kemikáliák hasonlói tulajdonságaival. Ahelyett, hogy mint eddig, üvegvitrineket használnának, a megfelelőért preparált állatokat és növényeket jégtömbökbe teszik, úgyhogy csak egy vékony, átlátszó jégréteg veszi azokat körül, amely azonban elegendő a tartós konzerválásra, mert a kiállítási helyiség, vagyis a jégbarlang temperatúrája biztosíték a kiállítási tárgy változatlan állapotban való megmaradására. AZ AUTÓKERÉK két barát beszélget. — Óh, az autó nagyon praktikus. Igaz, melyik kereket tartja a legjobbnak? — A legkevésbé keményet. — Igazán? Milyen kocsija van? — Óh, nem a kocsira gondoltam, hanem magamra.Én ugyanis gyalog járok. MATHUZSÁLEMEK FÖLDJE Van valami elikszirje a hosszú életnek?! Oroszországban most fedezték fel, hogy Abakhasie a száz esztendősök földje. A múlt esztendőben az ocsimicsiri kerületben egy 155 esztendős ember halt meg. Ez idő szerint Majagva Adleiba tarthat rá számot Abakhasieben, hogy a világ legöregebb emberének ismerjék el. Most volt 150 esztendős. Ugyancsak Abakhasieben él a 127 esztendős Sogoum Behiea és több 100—150 esztendős ember. Abakhasie kormányzata most kutatásokat akar indítani, hogy megállapítsák, mik azok a tényezők, melyek a hosszú életet biztosítják. NIETZSCHE EGY ELŐFUTÁRJA Szíriában a 10 évszázaddal ezelőtt meghalt Al Montanabbi millenniumát ünnepük. A keleti tudósok, miután hosszasan megfeledkeztek róla, Al Montanabbit a nagy klasszikusok közé sorolták. A perzsa, vagy a szíriai udvarok hivatalos költője s mint ilyen bevezette irodalmukba az ugyanazon földről származott emberek közti mélységes szellemi szolidaritást. Az erő költője volt, az Übermenschet hirdető Nietzsche előfutárja, a háború nevelő hatását énekelte, a fegyveres küzdelem szépségét és a valamely eszme érdekében is küzdelmeknek szentelt élet érdemeit.