Magyarság, 1937. május (18. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-06 / 102. szám

18 ft SXBE­S Mil II.' Időpazarlás Hálás feladat volna statisztikát készíteni Erről, hogy a napnak hány óráját kénytelen n nálunk a közönséges halandó várakozással áttölteni és érdemes lenne kimutatni, hogy az­­évnek a hányad része megy ilyformán ve­szendőbe a dolgozó ember számára és mennyi felhalmozott energia az ország gazdasági éle­tének mérhetetlen kárára. Annyira hozzászoktak már a mi embereink a várakozáshoz, hogy fel sem veszik, ha va­lamelyik hivatal előszobájában órák hosszat vesztegetni kénytelenek, hogy néhány perc alatt elintézhető ügyük végre sorra kerüljön, a természetesnek veszi mindenki, hogy adó- és illetékhivatalban, OTI-nál és járásbíróságon, m­enetjegyirodában és postahivatalban a kö­zönség órák hosszat sorban áll és vár. A hi­vatalnok számára nem foratos az idő, meg­­j­etszik azzal, hogy előbb-u­tóbb mindenki sorra kerül. — Ijesztő állapot, fe­rdőveszteséget jelent ez és munkakiesést. He jelenti a termelés visszaesését is és így végeredményben pénzveszteséget. De erre nem gondol senki. Sem arra a sokezer gaz­dára, aki a legszorgosabb gazdasági teendők idején, hol a jegyzőségek irodáiban tölti va­rrni adóhátralék miatt drága idejét, hol a Járásbíróság folyosóin vár tanúkénti kihall­gatására valamelyik közömbös ügyben. Nem gondol senki sem arra, hogy milyen veszte­séget jelent a gazda számára, ha földjét kap­kodva kell megmunkálnia és mennyi kárt je­lent az az országnak, ha ennek következmé­­l­yei a termésben mutatkoznak meg. De gondoljunk csak a kishivatalnok lelki­ állapotára, aki félóra szabadidőt kapott or­vosi kezelésre és a MABI orvosának az elő­szobájában órákhosszat kénytelen veszte­gelni, k­i gondoljunk a kiskereskedőre, ki vámárujá­nak kiváltása ügyében heteken át naponta a Vámhivatalba szalad és órákhosszat magára véli, hogy hagyja üzletét és tapasztalatlan Segédeit, — gondoljunk a sok-sok szegény anyára, ki Idegtépő türelmetlenséggel kora reggeltől a késő délelőtti órákig sorban áll valamelyik segélyosztó vagy munkásközvetítő hivatal előtt, míg otthon egy sereg gyereket hagyott fel ügyelet és gondozás nélkül, — és gondoljunk csak közönségünk legbos­­ Szantóbb türelmi próbájára, fővárosunk köz­­mi közlekedésére, amelynél idegtépőbb alig található.­­ De az időveszteség óriási komplekszumába tartozik az­ is, hogy főképpen vidéken a kö­zönség számára fontos hivatalok isszonyú tá­volságokra vannak szétszórva. A körjegyző­ség, a körorvosi hivatal, a patika mind olyan hely, mely a falusi közönséggel majdnem ál­landó kapcsolatot tart és amelyek bizony körzetük legtöbb községétől néha tíz-tizenöt kilométeres távolságra esnek. Mennyi idő­­veszteséget jelent már magába véve az út oda és vissza a falusi lakosság számára, amely a várakozással töltött idővel együtt bizony többnyire egész napot vesz igénybe. Iracionalizálást ígérnek már tudja az ég mióta. Nem valószínű, hogy a mi nemzedé­künk ezt megérné. De lendíthetnénk legalább valamit az ügyön, ha az egyes hivatalok fő­nökei, — legyen ez akár állami, akár magán­hivatal, — saját hatáskörükben gondoskod­nának tisztviselőik megfelelő beosztásáról és arról, hogy különösen nagyforgalmú helye­ken mindenkor elegendő tisztviselőlétszám álljon rendelkezésre. Hogy példát mondjunk: köztudomású, hogy a hó elseje körül postánál, bankokban, adóhivatalban és jegyzőségeken legnagyobb a felek forgalma. Erre a néhány napra külön tisztviselősereget munkába állítani nem érde­mes, mert azoknak a hó többi napján dolguk alig akadna és így irreálisan terhelnék az il­lető hivatal költségvetését. Annak azonban semmi akadálya, hogy kiképeztessenek az összes tisztviselők hivataluk legfontosabb te­endőiben annyira, hogy a nagyforgalmú na­pokon elsősorban ott segédkezhessenek, ahol arra szükség van, még akkor is, ha az a munka rendszerint nem is az ő rendes fel­adatkörükbe tartozik. A falu népe érdekében pedig feltétlenül praktikusabbá kell tenni a közigazgatást, ha máskép nem, úgy rendszeresíteni kell heten­ként minden község számára egy-egy napot, amikor a jegyző a bírói hivatalba kiszáll és ott alkalmat ad az illető falu közönségének a közvetlen érintkezésre. Hasonlóan kellene eljárnia az orvosnak és állatorvosnak is, sőt még rendőrségi és pénzügyőri eljárásoknál is rendszeresíteni kellene a falvakba való ki­szállást, hogy a dolgozó népet megkíméljük a városokba való hosszadalmas utazástól és az ottani céltalan várakozástól. Természetes, hogy ezek a megoldásra váró nagy komplekszumnak csak egy töredékét alkotják, de valahol meg kell kezdeni a hi­vatalos élet meggyorsítását és egyszerűsítését, mert máskülönben reménytelenül elmara­dunk a más téren rohamosan haladó világ mögött. Mikor hová utazzunk ? Társasutazásaink naptára: Máj­us 6-19. Tizennégynapos üdülőutazás Abbáziába és Laug­ianába................................................................... P 145.­Május 14-18. ötnapos, 900 km-es csodaszép pünkösti autokár­tára Máriacellbe és Bécsbe (4 napos tartózkodással a festői Máriacellben ................................................ P 98.­Május 14-18. Filléres hajóutazás Bécsbe és Pozsonyba. A hajó­jegy ára oda-vissza................................................... P12.80.­Május 15-17. Háromnapos pünkösdi üdü­lő-wikend Hévizü­rdőn, vasúti jeggyel, elsőrangú ellátással, minden költséggel P 25.­Május 15-19. ötnapos pünkösti különvonat Abbáziába (gyors­­vonati jeggyel, háromnapos kitűnő ellátással, minden költséggel). Ehhez az utazáshoz egyéni útlevél nem szükséges.................................................................... P 68.­Május 22-30. Nyolcnapos üdülő­utazás az Aldunára (Kazánszoros, Vaskapu, Ada Kaleh, Herkules-fürdő ................ P 149.­Június 11-18. Nyolcnapos üdülőutazás a Felső-Dunára (a Wachaun át Passauig, Linzből kirándulások Salzburgba és a Salz­­kammergutba, vagy Münchenbe, vagy Nürnbergbe.. P 139.­Jun. 20. Július 1. Tizenkétnapos üdülőutazás az Aldunára (Kazán­szoros, Vaskapu, Ada Kaleh) Kirándulási lehetőséggel Konstantinápolyba, vagy Várnába ......................... P 199.­Jelentkezés és prospektus, valamint részletes felvilágosítás a „Magyarság“ Utazási Osztályánál (Budapest, IV., Eskü­­nt G. T., 1­888-66). — Minden utazási ügyében forduljon bizalommal és saját érdekében utazási osztályunkhoz Szilárd a tőzsde Az értéktőzsde irányzata szerdán is nagyon szilárd volt. Folytatólagos vásárlások az árszintet mind magasabbra emelték. Előző zárlat Előfordult kötések Zárlat Nemzeti Bank 191.— 189 189.— Első Bp. malom 28 — 29—2­­28.— Hungária malom 38 — 42—39.5 39.5 Bauxit 267.— 276—283.5 278.5 Aszfalt 21.76 21 21 — Kőszén 494.— 496—505 501 — Nagybátonyi 59.— 59—60 59.5 Salgó 52.3 54.6—53.95 53.9 Urikányi 76.25 77.75—76.25 76.25 Fegyver 108.5 114.5—111.5 112.— Ganz 32.3 32.75—34 32.9 Rima 125.— 128.5—130.5 129.25 Ofa 45.75 45.5 45.5 Nassei 106.— 108—111 109.75 Levante— 2.6—2.5 2.5 Nova 24.7 24.9—25.25 25.1 Tröszt 107.— 111—107.5 108.5 Délcukor 78.5 81—79.5 79.5 Magyar cukor 194.75 195—198 197.— Georgia 37.— 38—37 37.5 Izzó 230.— 228—232 230.— Gschwindt 880.— 890 890.— Gyapjúmosó 9.75 9.7—9.75 9.75 Pamutipar 70.25 71—73.5 73.— Műtrágya 53.5 55.5—56.5 56.25 Brassói 69.— 71.5—70 70.5 Gumi 120.— 121—123 122.75 Vasúti forgalmi 35.75 36.6—36 35.9 Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1937. évi pl jegy 100.— 100 100 — V. hadik. 5 'A%— 0.08 0.08 VIII. hk. 5%A%— 0.08 0.08 IV. hk. 5%%— 0.08 0.08 1914. évi főv. 4.5%341.— 340.5—342 341.— 1927. évi főv. 6% 00.5 91.5-92 91.5 Belv. Tp. 7 % d. zs. —— 90 — Valuta a devizapiac A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai. Valuták: angol font 16.70—16.90, cseh korona 10.75—11.95, dinár 7.50—7.95, dollár 337.55— 341.55, francia frank 14.95—15.35, holland forint 183.80—187.80, lengyel zloty 60.00—51.40, lei 1 7.80 —3.00, leva 4.00—4.15, líra (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételére!) 17.40—17.90, osztrák schilling 80.00—80.70, svájci frank 76.50—78.30. Devizák: Amszterdam 185.50—187.80, Belgrád 7.82—7.88, Berlin 135.70—136.70, Bukarest 3.41— 3.44, London 16.71L1—16.86K, Milánó 17.66—­ 17.8864, Newyork 338.95—341.55, Paris 15.15— 15.35, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Varsó 64.30—64.80, Zürich 77.32%—78.32­, Bécs kliring 80.454. A magyar—német devizakompenzációban a felár változatlanul 18—1914%, a magyar—dél­szláv devizakompenzációban 46—47'/­%■. Zü­rich, május 5. (Devizazárlat.) Paris 19.60, London 21.5754, Newyork 437.1214, Milánó 23.00, Amszterdam 239.82%, Berlin 175.70, schil­ling 80.75, Prága 15.2214, Varsó 82.95, Belgrád 10.00, Bukarest 3.25, Bécs kifizetés 81.70, Bécs, május 5. (Az osztrák nemzeti bank devizaárfolyamai:­ Berlin 169.19—170.31, London 20.77*/*—20.95*/*, Newyork 4*20.74—424.66, Paris 18.79—18.99, Zürich 96.25—97.09. — A magán­­klíring devizaátlagárfolyamai: Berlin 216.15— 217.57, London 26.54—26.78, Milánó 28.12, Newyork 537.50—542.50, Paris 24.00—24.26, Zürich 122.96—124.04. állatpiac Ferencvárosi sertésvásár. Felhajtás 1474, pót­­fen­hajtás 40, előző vásárról maradt 347, összesen 1861, eladás 1813, eladatlan 48 darab. Angol hús­sertés 647 darab volt. Az irányzat közepes. Árak: uradalmi zsírsertés páronként 340 kilón felül 116—117, 340 kilón alul 110—112, szedettsertés la 108—110, Ha 102—104, Illa 92—96, öreg­sertés la 100—103, Ha 94—96, angol tőkesertés 110—113, kivételesen 114, angol sonkasertés la 112—120, Ila 102—110 fillér kilónként. Budapesti vágómarhavásár. Felhajtás 396, eladatlan 13. Az irányzat vontatott, a bika ára 3—4 fillérrel, a többi 1—2 fillérrel esett. Árak: magyar bika Ila 66—70, tarka la 81—82, kivéte­lesen 83—84, Ila 70—80, Illa 50—66, magyar ökör Ila 62­ 1­ 84, Illa 48—58, tarka la 90—92, Ila 64—78, Illa 48—61, magyar tehén Ila 63—73, Itla 48, tarka la 79—82, Ila 59—78, Illa 48—58, magyar bivaly 40, növendékmarha 64—82, cson­­toznivaló 36—46 fillér kilónként. Budapesti lóvásár. Felhajtás 319, eladás 149, eladatlan 170 darab. Fővárosi vágóra 25, vidé­kire 19 darabot vásároltak. A forgalom közepes volt. — Árak: könnyű hintós kocsiló 600—650, nehéz igás kocsiló nyugati fajta 455—800, könnyű­ igás kocsiló 250—540, alárendelt minőségű ló 75—240, vágóló 72—220, öszvér 150 pengő darabonként. — (A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentése) a kereskedelem és ipar 1936. évi helyzetéről megjelent. Az elmúlt év gazdaság­­politikai eseményeiről nyújt átekintő képet, te­hát nemcsak az üzleti és ipari élet szakemberei számára jelent nélkülözhetetlen kézikönyvet, hanem abból a közgazdász és a politikus is a legmegfelelőbb módon nyertt el a gazdasági élet eseményeiről általános tájékozódást.­­ Ugyan­csak most jelent meg a szegedi kereskedelmi és iparkamara jelentése is, amely részletesen fog­lalkozik a kerület speciális terményeinek, a paprikának, hagymának és gyümölcsnek úgy termelési, mint kereskedelmi viszonyaival. 1937 május (5. csütörtök) A vásárcsarnokok és piacok élelmiszerárai Kiskereskedelmi árak: rostélyos, felsál 156—­ 240, borjúcomb 240—320, borjúvesés 180—240, juhhús hátúja 160—240, eleje 90—140, sertés, karaj 220—260, tarja, comb, lapocka 168—216, oldalas 140—176, zsirszalonna 160—180, háj 170—192, zsir 180—192, élő csirke 140—250, tisztított csirke 240—400, lúd és ruca 140—220, teatojás 120—130, főző és apró 110—125, tejföl 100—120, teavaj 320—340, tehéntúró 50—80, bab 40—56, borsó 36—60, lencse 56—88, fok­­hagyma 16—30, vöröshagyma 10—14, fejes­ káposzta 50—64, kalarábé 20—30, tisztitott kara­fiol 260—300, rózsaburgonya 8—14, Ella 7—8, gu­lbaba 12—14, sóska 24—40, tisztitott paraj 24—44, savanyúkáposzta 16—28, kevert zöldség 8—20, tök újdonság 300—400, fejessaláta 4—20, zöldborsó 80—90, uborka 120—200, kalarábé újdonság 12—40, zöld vöröshagyma 2—6, para­­dicsom újdonság ,950—400, zöldpaprika ujdon­­ság (drb.) 14—30, töltenivaló 70—90, spárga 30 —160, hónapos retek 3—24, narancs 68—120, naspolya külföldi 100—120 fillér kilónként. —« Nagykereskedelmi árak: élő csirke 200—240, lúd 150, ruca 160, pulyka 95—135, tisztított csirke 220, lúd 120—170, ruca 150, pulyka 105 — 130, bab 33—35, borsó 24—40, lencse 40— 70, narancs 60—85, naspolya külföldi 85­—95 fillér kilónként. 2 SZOBÁS HALLOS erkélyes, uccas, összkomfortos, ol­­csóbérű, lehetőleg új, nagyméretű angusztu­sza a város szíveisen, Andrássy-ut ” Lipót­­körút — Teréz-körút által határolt területen. Sürgős aján­latokat „Garantált pontos fizető“ jeligére BLOCKNKH 4. hirdetősébe, Andrássy-út 4. — (Magyarország kapcsolatai Délszláviá­­val.) A Délszláv-Magyar Gazdasági Kamara most tartotta meg rendes évi közgyűlését Kállay Tibor ny. pénzügyminiszter elnökleté­­vel. Elnöki megnyitójában annak a remé­­nyének adott kifejezést, hogy Délszláviában­ a legkevesebb akadályokra fogunk találni a­ gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése te­­kintetében. Lengyel Géza tett azután részle­­tes jelentést a kamara működéséről, statisz­tikai adatokkal világítva meg Magyarország és Délszlávia gazdasági összeköttetéseit s azokat a körülményeket, amelyeket ezeknek az összeköttetéseknek kifejtésénél figyelembe kell venni, így Németország növekvő vásár­lásait Délszláviában és ennek megfelelően a­ német export térhódításait és versenyét. A­ közgyűlés végül elfogadta a számadásokat,­­­­Ipari hitelszövetkezetet létesítenek Marosvásárhelyen.) Marosvásárhelyről je­lentik: A magyar kisiparosok egyesülete köz­gyűlést tartott, amelyen elhatározták, hogy­ magyar ipari hitelszövetkezetet állítanak föl. A közgyűlés elhatározta, hogy magyar iparos­ kulturházat is építet.­­ (Budapesti takarmány vásár.) Szerdán a­ felhozatal 32 szekér szálastakarmány és 6 sze­kér szalmaféle volt. Elegendő kínálat és köze­pes kereslet mellett az árak a vásár folyamát* nem változtak. Árak: rétiszéna la­ó 5.00, Tla* 4—4.60, Illa 2.90—3.70, muharszéna 5.20—5.80, lucernaszéna 6.60—7.20, alomszalma la 4—4.80 pengő mázsánként. — (Befejezéséhez közeledik a nemzetközi cukorkonferencia.) Londonból jelentik: A nem­­zetközi cukorkonferencia befejezéséhez köze­ledik. Csütörtökön délutánra egybehívták a­ konferencia teljes ülését, amelyen aláírnak egy­ egyezményt a cukortermelő államok kivitelé­nek kontingens-megállapitásáról s azután még ezen a héten megtartják a konferencia záró­ ülését.­­ (A Budapestkörnyéki Őstermelők Szövet­sége) az Eszterházy­ utca 4. szám alatti Tiszte viselő Kaszinó nagytermében május 9-én, va­sárnap délelőtt f All órai kezdettel tisztújító rendkívüli közgyűlést tart. A választások után Pestkörnyék megoldásra váró időszerű mező­­gazdasági kérdéseiről Stromp Gy. Lajos ügy­vezető főtitkár tájékoztató jelentést tesz.­­ (A magpiac.) A budapesti magpiacon szer­dán a következő árakat jegyezték. Budapesti paritásban: Köles fehér 16.00—19.00, vörös 15.00—16.00, egyéb 14 00—14.50 pengő­n­ként. — Ab feladóállomás: Tökmag nagyszemü 36.00 —­38.00, kisszemű­ 34.50—36.00, mák, kék 85.00 —87.00, borsó, Viktória sterilizált 16.00—18.00, zöld (express),, sterilizált 15.50—16.50, őszi, sterilizált 14.00—16.00, bab, fehér­­ szokvány­bab, dunai 29.50—30.50, dunántúli 28.50—29.50, felsőmagyarországi 27.50—28.50, lucernamag, nyers, arankás 100.00—125.00, ólomzárolt, fe­­hérbárcás 20 g-nál kevesebb 155.00—165.00 (ab Budapest), ólomzárolt, fehérbárcás 20 q-nál több 150.00—150.00 (ab Budapest), lóheremag, nyers, arankás 95.00—105.00, ólomzárolt, fehér­bárcás 20 q-nál kevesebb 130.00—140.00 (ab Budapest), ólomzárolt, fehérbárcás 20 q-nál több 123.00—130.00 (ab Budapest), biborhere­­mag 40.00—42.00, muharmag 18.00—19.00, bük­köny, tavasz 14.00—15.00, csillagfürt, fehér, lapos 13.25—13.75, szárított répaszelet , 7.00—1­8.00 pengő mázsánként. A Nemzetközi Vásárra kedvezményes jegyek 2 pengő helyett 1 pengő 50 fillérért kaphatók a „Magyarság" könyvosztályában és fiók­kiadóii­vatalában. Eskü-ut 6

Next