Magyarság, 1937. május (18. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-16 / 110. szám

6 dupián­sa Tetemesírási m Illisli­in rendszeres heti járatai VUilUMU T­riestből és Genovából Egyiptom, Palesztina, Görög-, Török­ország, Syria, Fekete tenger és Rhodosba. Hetenként kétszer gyors­­hajók Veneziából és Triestböl hagusába, a Dalmát szige­tekre és Albániába. Felvilágosítás és prospektus kapható". Italia Tengerhajózási Társaság Irodáiban BUDAPEST, vn., Thököly út 2., IV., Váci ueca 4, valamint az összes utazási és menetjegyirodákban. POIfffflKABaHEg Eckhardt Tibor pünkösd hét­főjén Nagykátán, jövő vasár­nap Békés­ megyében mond politikai beszédet Eckhardt Tibor, a független kisgazdapárt vezére, hétfőn Matolcsy Mátyás választó­­kerületének székhelyén, Nagykátán mond politikai beszédet. A következő vasárnapon, május 23-án Békéscsabán és Gyulán szólal­­fel, előzetesen azonban részt vesz május 22-én, szombaton este a tiszteletére Oros­házán rendezendő vacsorán. Eckhardt Tibor pártvezér kíséretében a következő képvise­lők utaznak le: Tildy Zoltán, Andaházy- Kasnya Béla, Kun Béla, Matolcsy Mátyás és Rakovszky Tibor, továbbá Szakács Andor, Mandorfi Emil és Vértessy Károly. Alföldi gazdaadóósok gyűlése Szentesen Az alföldi gazdaadósok pünkösdhétfőn délelőtt nagygyűlést rendeznek Szentesen, amelyen résztvesz Makó és Hódmezővásár­hely gazdaérdekeltsége is. A gyűlésen való részvételre több országgyűlési­­képviselőt kértek fel. Vidéki előadásokat rendez az Apponyi­ Társaság A gróf Apponyi Albert Társaság legutóbbi választmányi ülésén elhatározta, hogy rend­szeresíti vidéki gyűléseit. Az előadások célja politikamentes propaganda a legitim­izmus érdekében, valamint az időszerű ku­ltur és gazdasági kérdések ismertetése. Az első elő­adás május 23-án lesz Vecsésen. A keresztény női tábor értekezlet• A keresztény és legitimista alapon álló nők május 20-án, csütörtökön délután hat órakor az egyesült kereszténypárt központi helyisé­gében (IV., Veres Pálné­ utca 9. I. em.) érte­kezletet tartanak, amelyen Schlacht a Margit: A keresztény női szervezkedés és a választó­­jogi reform, Törökr­é Kovács Kenyin: Nők és a legitimizmus, Imre Ilma: A családvédelem sürgető kérdései. Házassági reform és Stadler Frida: Női munkanélküliség címen adnak elő. Az értekezleten felszólalásra kérik fel Toper­­czer Ákosné országgyűlési képviselőt is. Kevés nyári szabadságot kapnak a kishivatalnokek A Magyarság egyik legutóbbi számában foglalkoztunk a közhivatalok hétvégi szüne­tének problémájával. Cikkünkben felhívtuk az illetékes körök figyelmét arra, hogy a vik­­endet országosan és minden hivatalra ki­terjedően egységes elvek szerint kellene ren­dezni. A hétvégi munkaszünet kérdésével kapcsolatban a közalkalmazottak alacso­nyabb rangosztályba tartozó rétegeinek kü­lön kívánságai is vannak. A kezelők, dijno­­kok és gyakornokok nyári szabadságideje nincsen egységesen rendezve. A dijnokok ál­talában kétheti, a kezelők pedig háromheti nyári szabadságot kapnak. Ez az intézkedés még a békeidőből származik. Azelőtt a bij­­noki és kezelői munkakör csak átmeneti ál­lás volt a tisztviselői beosztás felé, azért szabták meg ilyen rövid időben a nyári sza­badságukat. A háború utáni években azon­ban a kezelők és dijnokok az előmenetelben annyira elmaradtak, hogy ma már nagyon sok kezelő és dijnok tizenöt­ húsz éve mun­kálkodik ebben a beosztásban, míg a ré­gebbi előmeneteli rend szerint már régen a tisztviselői státusban kellene lenniük. Né­mely hivatali ágazatban belátták már annak méltányos voltát, hogy kezelők és dijnokok szabadságidejét fel kell emelni. Például a rendőrségnél már többször szóba került, hogy egy héttel megtoldják a kezelőhivatal­nokok nyári szabadidejét. Legutóbb pedig MAC­HBS&G 1937 május 16. vasárnap az OTI vezetőségétől kérték az érdekelt al­kalmazottak a nyári pihenő meghosszabbí­tását. Az OTI vezetősége olyan kijelentést tett, hogy teljesen méltányolja a szabadság­­idő meghosszabbítására irányuló kívánsá­got, ámde nem mehetnek bele a nyári távo­zás meghosszabbításába, mert akkor más hivatali ágazatokban is előállnának az érde­kelt hivatalnokok azzal a kérelemmel, hogy az egyenlő elbánás elve alapján nekik is jo­guk van hosszabb idei szabadságra. Mind­ezek a mozzanatok arra mutatnak, hogy a kormánynak egységes rendelettel kell a ke­zelők és bijnokok nyári szabadságidejének meghosszabbításáról intézkedni.­­A kezelők részére úgymint a XI. fizetési osztályba tar­tozó segédtiszteknek­ négy hetet, a dijno­­koknak­ pedig legalább három hetet kell nyári pihenésre engedélyezni. A nyári szabadság kérdésével függ össze a dijnokok és más ideiglenes hivatalnokok kedvezményes vasúti jegyének ügye is. A dijnokok részére nem engedélyeznek féláru menetjegyet azzal az indokolással, hogy ők ideiglenes alkalmazottak. Viszont a napi­­díjasi társadalom tagjai tizenöt—húszévi szolgálat után legtöbb helyen olyan munka­körben működnek, amelyekben csak kine­vezett és esküt tett tisztviselőket lehetne foglalkoztatni. Rátermettségükről, használ­hatóságukról tanúságot tesznek, méltá­nyos és jogos tehát az az óhajtásuk, hogy a tisztviselői kedvezményeket is biztosítsák számukra, nemcsak a tisztviselői munkát végeztessék velük. A négyéves terv kiállítása Berlinben Berlin, május hó (A Magyarság tudósítójától.) „Adjatok nekem négy év időt“ — mondotta Hitler a német népihez. És ennek a mondásnak a je­gyében nyitották meg a na­pokban a berlini kiállítási területen azt a nagyszabású látvá­nyosságot, amely felöleli mindazokat az ese­ményeket, melyek a nemzeti szocializmus uralomra jutása óta történtek, egyúttal azo­kat a terveket is, amelyeket az elkövetke­zendő négyéves terv magában foglal. Aki mint néző végig megy a kiállítás te­rületén és aki már máskor is látott néme­tektől rendezett kiállítást, az meglepve fogja tapasztalni, hogy az „Adjatok nekem négy év időt“ messze felülmúl minden eddigit. A német szervezés, az összegyűjtött anyagok kategorikusan felállított sorrendje, amin egy gyerek is könnyen eligazodik, itt ismét be­bizonyítja képességét. Amint a látogató az előcsarnokba lép, már fogalmat alkothat magának arról, hogy milyen nagyszabású látványban lesz része. Százharminc méter széles az előcsarnok,­­melynek tetejéről a német felségjelvény, egy 17 tonna súlyú, kiterjesztett szárnyú sas függ alá. A kiterjesztett szárnyak hossza 27 méter. A vörös bársonnyal bevont falakon félkörben kilenc méter magas és hat méter széles ,.képeskönyve van beépítve, melyek­nek lapjai pontos időközökben átfordulnak. Minden egyes kép a nemzeti szocialista uralom egy-egy fontosabb eseményét tárja a néző szeme elé. Az első a Reichsautobahn építését, a felszabadított Saarvidék ünnep­lését, amint a német katonák bevonulnak Kölnbe, stb. A képeket zene és szöveg kíséri, amit a falakba beépített hangszórók végez­nek. Az előcsarnokot az első teremmel egy folyosó köti össze, melynek falát egy hatal­mas festmény díszíti, alatta a szöveg: „Im Anfang War Das Wort“. A képen Hitler beszél néhány emberhez egy sötét helyiség­ben, az első nemzeti szocialistákhoz. Hitler mögött egy barnainges NA férfi áll, kezében a ma már történelmi jelentőségű „Bluf­­fahne“, az első horogkeresztes lobogó. A következő terem a filmszínház, mely­ben háromezer néző könnyen elhelyezhető. Reggeltől zárásig mutatnak itt be propa­­gandafilmeket minden belépődíj nélkül. Az egyik teremben egymást váltják a kü­lönböző táblázatok, melyeken pontosan van­nak feljegyezve mindazok a szociális ered­mények, melyeket a Harmadik Birodalom­ban eddig elértek. Újszülöttek szaporodása, üzleti összeomlások a régi és az új rezsim alatt, házasságok, válások most és azelőtt, építkezések, a biztosítások szaporodása és sok más olyan táblázat, melyeknek áttekin­tésére hosszú időre volna szükség, könyvtermékei. Az egyik oldal falait romboló és pusztító kommunisták fedik, a másik oldalon utat és házakat építő barnaingesek, jól táplált, egészséges tornászó ifjúság. De már nincs is idő szemlélődni, mert a szomszédos te­remből csattogás, zúgás és zakatolás hal­latszik. Bámulva lép be a látogató egy végelátha­tatlan terembe, melynek mennyezetéről szá­guldani látszó otromba bom­ibavelő, karcsú vadász és csillogó légcsavaros utasszállító repülőgépek függnek alá. Olyan élethűen , vannak od­aszerelve és a teremben felállított többi gépek zaja olyan nagy, hogy az egyszerűbb látogató ijedten kapja el a fejét,, mert azt hiszi, hogy a gé­pek csakugyan a jégen át zúgnak lefelé. El és homok közé szerel­ és az ég felé torkukat meresztő ágyuk állnak sorban, mellettük rohamsisakos őr­­rohamra induló tankok és nehéz ágyukat vontató tankszerű autók és mindez úgy beállítva, mintha egy nagy ütközetben vennének részt. Hajók, ágyuk, gépek... Az egyik oldalon karcsú tengeralattjáró, melynek fedélzetén sorban állnak a láto­gatók, arra várva, higgy a.kp.t Jehqgzpbix),­nyos matróz lesegítse őket a hajó belsejébe, a­hol megismertetik velük ennek a borzal­mas ellenségnek titkait. Ennek a teremnek a falait 10 méterre nagyított katonák és fegyverek képei díszí­tik. És minden csoportban ott van a Vezér, Hitler kép­e. Nincsen az egész kiállításnak egy szöglete, amelyben el ne helyezték volna az ő képét. Irtózatos csattanással zúg és süvít a ren­geteg gép. A néző szeme előtt születik meg a szimtetikus benzin, az üvegből készült ruha, az önellátást szolgáló szintetikus gumi és mint a villám csap le az óriási méretű hidraulikus gép ökle, hogy egyetlen csapás­sal egy háromujjnyi vaslemezből autós­ütőt préseljen. A legújabb rendszerű szövőgépek orsói vadul csapódnak egyik oldalról a má­sikra, pillanatok alatt arasznyi vásznat, selymet vagy szövetet szőve. A német haditengerészet összes hajóinak kicsinyített mása úszik egy üveglemezen és a német államvasutak ugyancsak kicsinyí­tett, különböző típusú mozdonyai vonják a kocsikat, melyet állandóan sűrű ember­­csoportok állnak körül. Élethűen építették fel a hamburgi és bré­mai kikötőt is, ahol az apró személy- és teherszállító hajók egy gépszerkezet segít­ségéivel ide-oda úsznak a vizen. Ugyancsak itt van az első Reichsautobahn építésének mása apró kis figurákkal és egy sereg mozgó autóval. Az első munkatábor fellobo­­gózott barakjainak liliputi területén olyan masírozás, mint az igaziban. Gépek, moto­rok, hajók, ágyuk és megint gépek. Lárma, csattogás, kopácsolás, zugás és dörömbölés. És mindez egyetlen teremben. Matematikatudósok munkájára vallanak azok a táblázatok és kimutatások, amit ezen a területen kiállítottak. Képtelenség röviden összefoglalva mindazt leírni, amit ez a kiállítás a nézőnek nyújt. Az elmúlt idők minden hiányát és az el­jövendő idők minden reménységét akarja elénk tárni az „Adjatok nekem négy év időt“ kétségkívül gigantikus látványa. G. L. Kommunizmus — nemzeti szocializmus Az egyik terem falait óriásivá nagyított újságlapok fedik. A Rote Fahne, Vorwärts, Germania és több más lap messzire ordító felirataival, ingre vetkőzött, vad kommunis­ták képeivel, csonttá aszott, kiéhezett gye­rekekkel, futurista és kubista festmények­kel, üveg alatt a szisztéma idők pornogra­fikus könyveivel és mindezekkel szemben a Harmadik Birodalom ellentétes sajtó- és a • a 11.: zr. jrgi - rr:: r.:: Megtakarítja előfizetésének diját !­­SI!IMI»» ha a MAGYARSÁG 1 kliringszelvényével is vásárol! iiitiijji Az angol király Árpád-házi rokonsága A Magyarság május 9-i számában Moh­comes Béla báró VI. György angol királynak az Árpád-házból való leszármazását közli. Bár ez a cikk és ugyancsak cikkírónak a folyó hó 12-i számban megjelent levele igen nagy fontosságot tulajdonít ennek a „nem­­zetpolitikai jelentőségű felfedezésnek“, mégis úgy tünteti fel a kérdést, mintha e leszárma­zás csak a közölt vonalon, illetőleg kizárólag a skót királyokon keresztül lenne kimutat­ható. Minthogy a Magyarság ezzel a kérdéssel eddig már meglehetősen részletesen foglal­kozott és a cikkhez fűzött szerkesztői meg­jegyzés is utal arra, hogy az angol királyi család tagjai több vonalon is leszármazottai az Árpád-házi királyoknak, a kérdés teljesebb megvilágítása céljából szükségesnek tartok egy-két rövid megjegyzést. Stuart Mária — amint arra a cikk is utal — nemcsak a közölt leszármazási táblázat­ban feltüntetett ágon, az angol királyokon keresztül, hanem többek között a francia ki­rályokon keresztül is egyenes leszármazója volt az Árpád-háznak, mégpedig I. Jakab arragóniai király felesége, Jolánta révén I. Endrének, II. Sánta Károly nápolyi király felesége, Mária révén pedig V. Istvánnak is. Egy másik ágon, a Habsburg-házból szár­mazó első királyunkon, Alberten keresztül pedig négy ágazatban is kimutatható az Ár­pád-házi leszármazás. Albert magyar király és német császár ugyanis egyenes leszárma­zója volt II. Endre leányának, Szent Erzsé­betnek és IV. Szent Lajos thüringiai tarto­­mánygrófnak, Albert felesége, Erzsébet pedig atyján, Zsigmond magyar király és német császáron keresztül III. Béla királyunk Kon­­stancia leányától és I. Otokár cse­h király­tól, úgyszintén IV. Béla királyunk Anna leányától és Rosztiszláv macsói hercegtől származik, anyján, Cilléi Borbálán keresztül pedig V. István királyunk Katalin leányának és Dragutin István szerb királynak a leszár­mazottja. E felsorolás természetesen távolról sem teljes, mert hiszen köztudomású, hogy Európa valamennyi ősi uralkodócsalád­ja, beleértve a kisebb grófságok urait is, több ágon­ visszavezeti leszármazását az Árpád­­házig, így pl. utolsó koronás királyunk, IV. Károly többek között III. Béla Konstancia leányának és I. Otokár cseh királynak, II. Endre Szent Erzsébet leányának és Szent Lajos thüringiai grófnak, ugyancsak II. Endre Jolánta leányának I. Jakab arragóniai királytól származó gyermekeinek, III. Péter arragóniai királynak és Izabellának, III.­­Ti­lep francia király feleségének, IV. Béla Anna leányának és Rosztiszláv macsói her­cegnek, Konstancia leányának és Leó halicsi fejedelemnek, Ilona leányának és Boleszláv kalisi hercegnek, továbbá V. István Mária leányának és II. Sánta Károly nápolyi király­nak, valamint Katalin leányának és Dragutin István szer­­ királynak egyenes leszárma­zottja különböző ágakon. Az uralkodócsaládok kikapcsolásával is visszavezethető azonban a jelenlegi angol ki­rály leszármazása az Árpád-házig, mégpedig Mary anyakirályné közismert magyar leszár­mazása révén oly módon, hogy VI. György király dédanyjától kezdve csak magyar csa­ládokon, köztük három erdélyi fejedelmi családon kersztül mutatható ki ez az össze­köttetés. A leszármazási tábla a következő: Árpádházi Erzsébet hercegnő (1281-ben már I özvegy) — Mors ' ’ r Erzsébet — Medgyesi Miklós erdélyi v..­f Medgyesi Móric I Medgyesi Anna — Báthori László I Báthori Szaniszló I Báthori István I Báthori Miklós I Báthori Kata — Sár­ma I Sarmasághy András I Sarmasághy János I Sarmasághy János I Sarmasághy Anna — Kemény János I Kemény Boldizsár I Kemény Kata — bethleni Bethlen Ferenc I Bethlen Krisztina — Kapy György I Kapy Bora — Thoroczkay István I Thoroczkay Mária — Rhédey László I Rhédey Mihály gróf — Bánffy Teréz bárónő I Rhédey László gróf — Inczédy Ágnes bárónő I Rhédey Claudia grófnő (Hohenstein grófnő) — I Sándor Württemberg] herceg Teck Ferenc herceg I Mary angol királyné — V. György angol király I VI. György angol király. Bölöny József dr.

Next