Magyarság, 1937. május (18. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-12 / 106. szám

9 1937 május 12, szerda Bordeaux Henry a hortobágyi pusztáról HMBBEK Összeírják a férfi közalkalmazottakat és a községi bírákat .A franciä könyvpiacnak minket, magyarokat Sókfélé szempontból kü­lönösen érdeklő eseménye Bordeaux Henry nagynevű francia akadémikus Au pays des Elisabeth (Az Erzsébe­tek országában) címmel most megje­lent, kitűnő irásművészettel megirt könyve. Bordeaux könyvéből, amely­nek cimc Árpádházi Szent Erzsébetre és a tragikus sorsú Erzsébet király­néra utal, közöljük az alábbi meg­kapó emlékezést a szerzőnek horto­bágyi útjáról: „Liszt Ferenc zenéjében..,1* a sivatagétól, még a marokkói Hamadáétól is. Meg vannak a magá délibábjai, mikor a föld nedvessége megengedi a napsugaraknak, hogy különös alakzatokat, összeomlott váro­sokat, vízből kijött szörnyek nyájait, holt és megmagyarázhatatlan tájakat vitilsenek a távolba. Meg vannak a maga színeződéséi, amelyeket a hajnal és az alkony elváltoztat­nak, vagy a felhők játéka elflnomit. Lassan­ként egyenesen szeszélyesnek, el-elváltozó- nak mutatkozik és egyhangúsága változatos­sággá alakul. És ekkor értjük meg varázsla­tos voltát. Honvágyat kelt azokban, akik el­A belügyminiszter rendeletet adott ki a közigazgatási hatóságok és hivatalok férji- személyzelének összeírásáról. A rendelet sze­rint a belügyi igazgatáshoz tartozó hatósá­gok, hivatalok, vállalatok, intézmények fér- fialkalmazoítaikról julius elsejei állapot sze­rint kötelesek névjegyzéket készíteni. Eze­ket a kimutatásokat járásonként, megyei és törvényhatósági városonként, Budapesten pedig kerületenként kell elkészíteni. Az ösz- szeirásnál külön-külön meg kell jelölni, hogy rendes alkalmazottak milyen munka* körben dolgoznak, illetve milyen státusba vannak sorozva, például fogalmazási, mű­szaki, számvevőségi, scgédhivatali vagy más tisztviselői csoporthoz. A névjegyzékben nemcsak a szorosan vett közigazgatási alkal­mazottakat, hanem a községi bírákat is föl kell venni. A névjegyzékre, hir szerint a készülő választójogi törvényjavaslattal kapcsolatban van szükség. „Valami sajátos párázat ömlik el a messze­ségeken, eltompitva a tárgyak élét és elta­karva mindazt, ami alakjukban kemény, bántó volna. Az árnyékok sohasem súlyosak, feketék. Rendkívül összhangzatos színezet xhossá egybe a földet, az eget és a vizeket: a színárnyalatok észrevétlen átmenetei kap­csolnak egybe minden felületet, anélkül, hogy meg lehetne átlapitani, hol végződik az egyik árnyalat, hol kezdődik a másik.“ Ki ne emlékeznék Chateaubriand levelére Joubertliez, amelyben a római Campagna fényhatásait írja le? Kevés költö tudott ha­sonló hangokat találni a magánosság méla­bujának és annak a varázslatnak a leírására, amelyet mindamellett lelkünkre gyakorol, mikor elvonulunk az apró emberi szenvedé­lyek világából és nem marad más bennünk, mint a megelégithetetlen vágy, az örökké­való dolgok ize, Isten megsejtése. .Vj Cha­teaubriand kellene ahhoz, hogy megérzékitse a pusztát, amely távolról megejtett engem és amelyét most be is jártam, liá nem is az egész véghetetlenségében, de azon a helyén kezdve, ahol legjobban megközelíthető, a Hortobágyon, negyven-ötven kilométerre Debrecentől. A magyar költők megénekelték, köztük a legnagyobb is: Petőfi. De nekem úgy rémlik: nem tudták visszaadni rend­kívüli varázslatál. Ez a varázslat mintha jobban kifejeződnék Liszt Ferenc zenéjében, aki szülőhazájától távol, nagy nemzetközi virtuózzá emelkedett, de folyton hazatért oda megpihenni, újra megteliteni lelkét a cigány­ritmusokkal, megfiatalítani annyi szenve­délyben elcsigázott szivét a vad és szabad természettel való ujraölelkezésben ... A puszta magánossága Képzeljenek el önmaguk körül egy vég- hetetlen síkságot, kitágítva olyan messzire, ameddig csak a szem elláthat, egészen a látó­határ széléig, egy síkságot minden kidombo- sodás, minden földhullámzás, egyetlen föld­ránc nélkül, egy egészén sima, egyhangú, egybefüggő, csupasz sikságot, minden nö­vényzet, egyetlen szál fa, egyetlen emberi telepedés nélkül. A tekintet hasztalan keres megrögziteni való részletet. A megszakítatlan kiterjedésnek ezzel a kísérteties látványával nem szolgál sem a tenger, sem a sivatag. Mert a tenger mozog és a sivatagnak homok­buckái vannak. A hullámokat szántó hajó­test körül halk nesszel mozognak 'a vizek. A sivatagi utón haladó gépkocsi, vagy teve körül a homok hol emelkedik, hol lejtösödik, itt-ott apró homokhegyecskék tűnnek elő, néhol vézna fütenyészet is mutatkozik. Csen­des estéken az elnyugódótt tenger mozdulat­lannak látszik, alig lehet észrevenni a hajó járását. Szaharában láttam a sivatagot ki­terjeszkedni egészen a piramisokig, amelynek háromszögei a szemhatár végét jelölték. A Hamadában, Marokkó déli részén, az volt az érzésem, hogy ott a Teremtő könyörtelenül magárahagyta a Természetet azon a hálátlan talajon a maga hasonlithatatlan síkságában. De a puszta magánossága elüt a tengerétől, Ledwabb: Legújabb! A modern lennisz Irta: Rudiczky István, oki. tenniszoklató. I. Labdázás. TI. Testegyensulyozás. III. Tenniszezés. 62 eredeti ábrával és fénjrbéppel. Ara: 2.50 Kapható a MAGYARSÁG könyvosztályában, Budapest, Eskü-ut 6. Vidéki megrendeléseknél a portót fel számítjuk. j hagyták, szirénkarokkal öleli magához azo­kat, akik átélték bűvöletét és engedik, hogy elveszítsék magukat benne. „...a magánossá^ megnépesedett'* Mi is hát tulajdonképpen az a puszta? Azelőtt nagy községek népesítették be ezt a sikságot, amely meg volt mivelve. A törö­kök elsöpörték ezeket a lakóhelyeket, föl- égctlék a házakat és a termést. Utánuk el­pusztított, terméketlen föld maradt itt. De a természet lassanként erősebbnek bizonyult az embereknél és jóvátette vétkeiket. A pusz­tának egy részén ma kitűnő búzatáblák hűl- lámzanak. „Csodálatos kép a dús szemű, aranykalásza búzának, a rozsnak, árpának, zabnak ez az óceánja“ — irta legutóbb egy magyar szerző. Én ilyen pusztát nem lát­tam. Az a puszta, amelyet én bejártam: a szabad, a tenyészet nélkül való, a természe­tes preriknek átengedett puszta, ahol a ha­talmas juhnj'ájak, ökörcsordák és ménesek legelnek. Eleinte nem láttam egyebet, mint ázt a nagy magánosságot, amelyet leirtam. Később ez a magánosság megnépesedett. Itt egy fa, ott egy csérény alakja tűnt elém sze- metfogó erővél, mint ahogyan egyetlen pálma elég, hogy a siválagot diszitse, vagy egyetlen vitorla a tengeren. Végül aztán élő­lények is felbukkanlak. Nincs fenségesebb, mint azoknak a szürke ökröknek a vonulása, hatalmas lantalaku szarvaikkal, n mélyek meggörbülő vége félelmetes fegyvernek lát­szik, mintha lándzsás hadsereg vonulna, vagy agancsosok hada. Büszke, mozgékony és úri állatfajta ez a mi lomha, súlyos, já­romviselésre olyan rátermett ökreink mel­lett. Szebb látványt el sem gondoltam volna, ha a félig vad lovak galoppja neip nyújtott volna szemeimnek még elragadóbbat. Nyu­godtan, apró léptekkel jönnek, de aztán vágy valami hirtelen riadalom vagy a fiatalságuk heve kapja el őket és hihetetlen sebességgel vesznek bele a határtalan messzeségbe, hogy ismét megálljának egyetlen jelzésre vagy fe­nyegetésére csikósaiknak, akik valóságos kentauroknak látszanak lovaikon és lasszót hajítva fékezik meg állataikat. Ezek a lovas vagy gyalog pásztorok hóna­pokat töltenek a pusztán, távol tűzhelyüktől, asszonyaik nélkül. Szinte láthatatlan kuny­hókban laknák vagy pedig, nyáron, a puszta földön hálnak. Több mint ötvenezer állatot őriznek a Hortobágyon. A magyarországi állattenyésztés zöme azokon a legelőkön tör­ténik, amelyeket a Tisza folyó szabályozása termékenyít meg. A pásztorok a puszta re­metéi. Megkeményedett arcuknak sajátos jel­legük van. A csönd ereje tette szokásukká a magukba mélyedést, az elmélyedést s nap­pal a madarakkal vannak bizalmas ismeret­ségben, éjszaka a csillagokkal... A magyar pusztákon azt is elmondták ne­kem. hogy egy régi hagyomány karácsony estéjén összegyűjti ezeket a pásztorokat, em­lékezésül elődeikre, akik a jászol körül el­sőknek voltak olt, imádni a gyermek Jézust, fis ez a mezei zsinat főnököt választ magá­nak, afféle pusztai pápát, aki a szent éjsza­kán papi ruhát ölt magára és tiszteleti Íté­lvén hallgatja az éjféli misét. A léf'U*6bbi ilyen főnök azt kérte halálos ágyán, hogy a nyájá is elkísérhesse a koporsóját. Ezt a szóbeli végrendelkezést tiszteletben is tartot­ták és az öreg pásztor koporsója mögött ott szaladtak ezek a szokatlan kísérők is. Mint egy pusztai délibábot, látom a halott pásztorember mögött Ott haladni a bosszú, lantalaku szarvakkal ékes ökröket és a fél­vad lovakat, hűségesén teljesítve az utolsó parancsot... — A kalocsai járás uj főszolgahirája: Ulilyarik János dr. Pest vármegye közgyű­lése a kalocsai járás főszolgabirájává ühlyarik János dr. helyettes főszolgabírót választotta meg. — Kitüntetés. A kormányzó a miniszter- elnök előterjesztésére Ráz só Imre magyar­óvári gazdasági akadémiai asszistensnek, Bizwurm Pál visnyei ácsnak, Váradi József hedrehelyi földmivesnek és Peredi Alajos komáromi próbarendőrnek önfeláldozó magatartással véghezvitt életmentésért a magyar bronz érdemérmet adományozta. — Kinevezés. Prcszly Elemér dr., Pest vármegye főispánja, Hoványi Gyula dr. bu­dapesti ügyvédet vármegyei tb. tiszti fő­ügyésszé nevezte ki. — Krúdy Gyula halálának negyedik év­fordulója. Május 12-én van négy éve, hogy Krúdy Gyula, a nagy magyar ivó meghalt. Az évforduló napján Krúdy Gyula barátai, hívéi és tisztelői felkeresik a felejthetetlen irómüvésznek a Kérepesi-uti temetőben levő sírját. Találkozás délelőtt 11 órakor a temető halottasházánál. /• — Hősi emlékmű-avatás. Székesfehér­várról jelentik: Ráckeresztur község fényes ünnepségek keretéhen avatta föl hősi halot­tal emlékművét. Az ünnepség fényét emelte, hogy megjelent azon József főherceg is, akit diadalkapuval fogadott a község lakossága. Az emlékmű-avatáson a vármegyét Széchenyi Viktor gróf főispán és Hidász Géza várme­gyei főjegyző képviselte s ott volt még Hanm Arlur, a kerület országgyűlési képviselője is. Horthy-körtérnél 2 szoba hallos olcsón augusztusra kiadó. XI., összkomfortos crkélves modern utcai lakás Vásárhelyi r’ál-utca 9. — Tragikum és a büntetőjog. A Magyar Tudományos Akadémia II. osztályának ülésén Angyal Pál dr. egyetemi tanár tar­tott előadást A tragikum és a büntetőjog címmel. Annak a nehéz problémának meg­oldását tűzte feladatául: vájjon részesít­heti-e az állam törvény utján kedvezmény­ben azt az egyént, akit vallási, politikai, erkölcsi kötelesség oly cselekmény elköve­tésére késztet, amely egyben büntető szankció alá esik. Antigone, Julius Caesar, Teli Vilmos, Corday Sarolta és több gya­korlati eset példáján keresztül kimutatta az előadó, hogy a kérdés élsó vonalon poli­tikai jellegű s mint ilyen az uralkodó ál­lamszemlélet és az erőviszonyok tengelyért fordul. Büntetőjogi szempontból az előadó nem helyesli a törvény részéről való bár-* milyen állásfoglalást, mert ez vagy' az állam mindénekfölötti voltának nvilt feladását, vagy az állam gyengeségét jelenti, de nincs helye törvényi szabályozásnak azért sem, mert ez csak típusokra adható, ám az ilyet! bűntettes, illetve anhak cselekménye tí­pusba nem foglalható. Az előadó véle­ménye szerint a bíróság az egyedüli fórum, amely a problémákat esetenként megold­hatja. A nagy tetszéssel fogadott előadás Után a jelenvoltak leikésen ünnepelték Angyal Pál professzort. — Zita királyné testvére súlyosan meg-> sebesült a spanyol harctéren. San Sebastian- bál jelenük: Mint a Diascó VaSco jelenti, Gcatan pármai herceg, Zita királyné test* vére, aki a nemzeti csapatok soraiban harcol, a biscayai harcokban sulyosan meg* sebesüli. A berritzi kolostorban berende* zett katonai kórházban ápolják. — Alfleri olasz propagandaminiszter az Asztalos—Pethő „Magyarország történeimé-« ről“. Asztalos Miklós és Pethő Sándor „Ma­gyarország történelme“ cimü könyve most jelent meg olasz nyelven Milánóban, a Gonió-céy kiadásában. Ez az első idegen-' nyelvű könyv, amely teljes részletességgel tárgyalja a magyar történetet. Alfieri olasz propagandaügyi miniszter, akinek a szer* zők megküldték egy példányt, meleghangú levélben mondott köszönetét a figyelemért. Levelében hangoztatta, hogy rendkívül nagy érdeklődéssel fogja áttanulmányozni a könyvet, amely feltárja az olasz és á magyar nemzet évszázados kapcsolatait. BaiatoMüitivaron vásárolhat legofcsos&an «temet! A strand közelében gyönyörűen befásitva, feli töltve, villany, vízvezeték, csatlakozási lehető-i seggel, 5 éves részletre, előleg nélkül. Minden! igényt kielégit. A saját érdekében okvetlen kér* jen tájékoztatót irodánkban, Andrássy-nt 27,! Telefon: 12-76-60. — Junius 20-án kezdődik az esztergomi katolikus nyári egyetem. Az Actto Catholica országos elnöksége és a Pázmány Péter- tudománvegyétem tanáraiból alakult bizott­ság ezévhen a katolikus nyári egyetemet Esztergomban június 20 és julius 8-ika között rendezi meg. Az előadások a teológia, a keresztény társadalombölcsészet, néprajz, népélet és az egyházi művészetek téma­köréről szólnak. Az előadások látogatása ingyenes. Szállás teljes ellátással napi 3 pengőtől. Jelentkezni lehet jünius 9-éig az Actio Catholica központi irodájában, Budapest, IV., Ferénciék-téré 7, vagy Esz­tergomban Lépőid Antal prclátrs-kano- noknál. «ázassifi Zsitvaletüi Zsilvay Tibor dr., titkos tanácsos, nyug. igazságügyminiszter, országgyűlési kép­viselő és felesége, haranyanádasdi Feichtinger Margit leánya, Margit és Szentgyörgyi Lóránt dr. ügyvéd, Szentgyöfgyi Elemér dr. ügyvéd, a Kúria ügyvéd tanácsának tagja és felesége, ruszli Gábriel Emilia fia, má jus 15-én este fél 8 órakor esküszik a terézvárosi plébánia- templomban. Révny Mátyás min. számvevőségi főtanács >s leánya, Judith és Dávid László oki. gépész­mérnök május 15-én délután 6 órakor tartják esküvőjüket a Szent Imre herceg-uti plébánia­templomban. Glecsó Jenő és felesége, faji Friy Mária leányát, Márciát, eljegyezte visolitai Klttítlch Zoltán, visontai Kovách László dr. és felesége, Masjon Mária fia. Eg&erth Márta legszebb filmje RUSZ Éli UláH Rendezte: Detlef Sierek, „Az utolsó akkord“ rendezője Csupa kiváló szereplő: Otto Trassier, Johannes Heesiers. Alfred Abe!, RudoEi Platte, Iva Wan;a Gyönyörű zene! Csodás dalok.1 Káprázaíos kiállítás! A fősláger: Vecsey Ferenc „Vafee 7risSe“-je • BECSI p> emier ma! ! KfiüflRft ©

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék