Magyarság, 1937. május (18. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-12 / 106. szám

1937 május 12, szerda Bordeaux Henry a hortobágyi pusztáról .A francia könyvpiacnak minket, magyarokat Sokféle szempontból kü­lönösen érdeklő eseménye Bordeaux Henry nagynevű francia akadémikus Au pays des Elisabeth (Az Erzsébe­tek országában) címmel most megje­lent, kitűnő írásművészettel megírt könyve. Bordeaux könyvéből, amely­nek címe Árpádházi Szent Erzsébetre és a tragikus sorsú Erzsébet király­néra utal, közöljük az alábbi meg­kapó emlékezést a szerzőnek horto­bágyi útjáról: „Liszt Ferenc zenéjében...1* A puszta magánossága Képzeljenek el önmaguk körül egy vég­­hetetlen síkságot, kitágítva olyan messzire, ameddig csak a szem elláthat, egészen a látó­határ széléig, egy síkságot minden kidombo­­sodás, minden földhullámzás, egyetlen föld­sánc nélkül, egy egészen sima, egyhangú, egybefüggő, csupasz síkságot, minden nö­vényzet, egyetlen szál fa, egyetlen emberi telepedés nélkül. A tekintet hasztalan keres megrögzíteni való részletet. A megszakítatlan kiterjedésnek ezzel a kísérteties látványával nem szolgál sem a tenger, sem a sivatag. Mert a tenger mozog és a sivatagnak homok­buckái vannak. A hullámokat szántó hajó­test körül halk nesszel mozognak­­a vizek. A sivatagi úton haladó gépkocsi, vagy teve körül a homok hol emelkedik, hol lejtősödik, itt-ott apró homokhegyecskék tűnnek elő, néhol vézna fatenyészet is mutatkozik. Csen­des estéken az elnyugodott tenger mozdulat­lannak látszik, alig lehet észrevenni a hajó járását. Szaharában láttam a sivatagot ki­terjeszkedni egészen a piramisokig, amelynek háromszögei a szemhatár végét jelölték. A Hamadában, Marokkó déli részén, az volt az érzésem, hogy ott a Teremtő könyörtelenül magára hagyta a Természetet azon a hálátlan talajon a maga hasonlíthatatlan síkságában. De a puszta magánossága elüt a tengerétől, a sivatagétól, még a marokkói Hamadáétól is. Meg vannak a maga délibábjai, mikor a föld nedvessége megengedi a napsugaraknak, hogy különös alakzatokat, összeomlott váro­sokat, vízből kijött szörnyek nyájait, holt és megmagyarázhatatlan tájakat vizessenek a távolba. Meg­vannak a maga színeződései, amelyeket a hajnal és az alkony elváltoztat­nak, vagy a felhők játéka elfinomít. Lassan­ként egyenesen szeszélyesnek, el-elváltozó­­nak mutatkozik és egyhangúsága változatos­sággá alakul. És ekkor értjük meg varázsla­tos voltát. Honvágyat kelt azokban, akik el­Mi is hát tulajdonképpen az a puszta? Azelőtt nagy községek népesítették be ezt a síkságot, amely meg volt mivelve. A törö­kök elsöpörték ezeket a lakóhelyeket, föl­­égették a házakat és a termést. Utánuk el­pusztított, terméketlen föld maradt itt. De a természet lassanként erősebbnek bizonyult az embereknél és jóvátette vétkeiket. A pusz­tának egy részén ma kitűnő búzatáblák hul­­lámzanak. „Csodálatos kép a dús szemű, aranykalász a búzának, a rozsnak, árpának, zabnak ez az óceánja“ — írta legutóbb egy magyar szerző. Én ilyen pusztát nem lát­tam. Az a puszta, amelyet én bejártam, a szabad, a tenyészet nélkül való, a természe­tes prériknek átengedett puszta, ahol a ha­talmas juhny­ájak, ökörcsordák és ménesek legelnek. Eleinte nem láttam egyebet, mint azt a nagy magánosságot, amelyet leírtam. Később ez a magánosság megnépesedett. Itt egy fa, ott egy cserény alakja tűnt elém sze­­metfogó erővel, mint ahogyan egyetlen pálma elég, hogy a sivatagot diszítse, vagy egyetlen vitorla a tengeren. Végül aztán élő­lények is felbukkantak. Nincs fenségesebb, mint azoknak a szürke ökröknek a vonulása, hatalmas lantalakú szarvaikkal, a melyek meggörbülő vége félelmetes fegyvernek lát­szik, mintha lándzsás hadsereg vonulna, vagy agancsosok hada. Büszke, mozgékony és úri állatfajta ez a mi lomha, súlyos, já­romviselésre olyan rátermett ökreink mel­lett. Szebb látványt el sem gondoltam volna, ha a félig vad lovak galoppja neim nyújtott volna szemeimnek még elragadóbbat. Nyu­godtan, apró léptekkel jönnek, de aztán vagy valami hirtelen riadalom vagy a fiatalságuk heve kapja el őket és hihetetlen sebességgel vesznek bele a határtalan messzeségbe, hogy ismét megálljanak egyetlen jelzésre vagy fe­nyegetésére csikósaiknak, akik valóságos kentauroknak látszanak lovaikon és lasszót hajítva fékezik meg állataikat. Ezek a lovas vagy gyalog pásztorok hóna­pokat töltenek a pusztán, távol tűzhelyüktől, asszonyaik nélkül. Szinte láthatatlan kuny­hókban laknak vagy pedig, nyáron, a puszta földön halnak. Több mint ötvenezer állatot őriznek a Hortobágyon. A magyarországi állattenyésztés zöme azokon a legelőkön tör­ténik, amelyeket a Tisza folyó szabályozása termékenyít meg. A pásztorok a puszta re­metéi. Megkeményedett arcuknak sajátos jel­legük van. A csönd ereje tette szokásukká a magukba mélyedést, az elmélyedést s nap­pal a madarakkal vannak bizalmas ismeret­ségben, éjszaka a csillagokkal... A magyar pusztákon azt is elmondták ne­kem, hogy egy régi hagyomány karácsony estéjén összegyűjti ezeket a pásztorokat, em­lékezésül elődeikre, akik a jászol körül el­sőknek voltak ott, imádni a gyermek Jézust, sis ez a mezei zsinat főnököt választ magá­nak, afféle pusztai pápát, aki a szent éjsza­kán papi ruhát ölt magára és tiszteleti íté­lvén hallgatja az éjféli misét. A lef­utóbbi ilyen főnök azt kérte halálos ágyán, hogy a nyája is elkísérhesse a koporsóját. Ezt a szóbeli végrendelkezést tiszteletben is tartot­ták és az öreg pásztor koporsója mögött ott szaladtak ezek a szokatlan kísérők is. Mint egy pusztai délibábot, látom a halott pásztorember mögött ott haladni a hosszú, lantalakú szarvakkal ékes ökröket és a fél­vad lovakat, hűségesen teljesítve az utolsó parancsot... „...a magánosság megnépesedett", hagyták, szirénkarokkal öleli magához azo­kat, akik átélték bűvöletét és engedik, hogy elveszítsék magukat benne, van szükség. „Valami sajátos párázat ömlik el a messze­ségeken, eltompítva a tárgyak élét és elta­karva mindazt, ami alakjukban kemény, bántó volna. Az árnyékok sohasem súlyosak, feketék. Rendkívül összhangzatos színezet okossa egybe a földet, az eget és a vizeket: a színárnyalatok észrevétlen átmenetei kap­csolnak egybe minden felületet, anélkül, hogy meg lehetne állapítani, hol végződik az egyik árnyalat, hol kezdődik a másik.“ Ki ne emlékeznék Chateaubriand levelére Jouberth­ez, amelyben a római Campagna fényhatásait írja le? Kevés költő tudott ha­sonló hangokat találni a magánosság méla­bujának és annak a varázslatnak a leírására, amelyet mindamellett lelkünkre gyakorol, mikor elvonulunk az apró emberi szenvedé­lyek világából és nem marad más bennünk, mint a megelégíthetetlen vágy, az örökké­való dolgok ize, Isten megsejtése. .Új Cha­teaubriand kellene ahhoz, hogy megérzékítse a pusztát, amely távolról megejtett engem és amelyet most be is jártam, h­a nem is az egész véghetetlenségében, de azon a helyen kezdve, ahol legjobban megközelíthető, a Hortobágyon, negyven-ötven kilométerre Debrecentől. A magyar költők megénekelték, köztük a legnagyobb is: Petőfi. De nekem úgy rémlik: nem tudták visszaadni rend­kívüli varázslatát. Ez a varázslat mintha jobban kifejeződnék Liszt Ferenc zenéjében, aki szülőhazájától távol, nagy nemzetközi virtuózzá emelkedett, de folyton hazatért oda megpihenni, újra megtelíteni lelkét a cigány­ritmusokkal, megfiatalítani annyi szenve­délyben elcsigázott szívét a vad és szabad természettel való újraölelkezésben ... Ledwabb: Legújabb! A modern tennisz írta: Rudiczky István, aki. tenniszoktató. I. Labdázás. II. Testegyensúlyozás. III. Tenniszezés. 62 eredeti ábrával és fényrképpel. Ara: 2.50 Kapható a MAGYARSÁG könyvosztályában, Budapest, Eskü-ut 6. Vidéki megrendeléseknél a portót fel­számítjuk. j HMBBEK Összeírják a férfi közalkalmazottakat és a községi bírákat A belügyminiszter rendeletet adott ki a közigazgatási hatóságok és hivatalok férfi­­személyzetének összeírásáról. A rendelet sze­rint a belügyi igazgatáshoz tartozó hatósá­gok, hivatalok, vállalatok, intézmények fér­­fialkalmazottaikról július elsejei állapot sze­rint kötelesek névjegyzéket készíteni. Eze­ket a kimutatásokat járásonként, megyei és törvényhatósági városonként, Budapesten pedig kerületenként kell elkészíteni. Az ösz­­szeírásnál külön-külön meg kell jelölni, hogy rendes alkalmazottak milyen munka­­körben dolgoznak, illetve milyen státusba vannak sorozva, például fogalmazási, mű­szaki, számvevőségi, segédhivatali vagy más tisztviselői csoporthoz. A névjegyzékben nemcsak a szorosan vett közigazgatási alkal­mazottakat, hanem a községi bírákat is föl kell venni. A névjegyzékre. hír szerint a készülő választójogi törvényjavaslattal kapcsolatban — A kalocsai járás új főszolgabirája: Uh­lyarik János dr. Pest vármegye közgyű­lése a kalocsai járás főszolgabirájává uhlyarik János dr. helyettes főszolgabírót választotta meg. — Kitüntetés. A kormányzó a miniszter­­elnök előterjesztésére Ráz­só Imre magyar­óvári gazdasági akadémiai asszistensnek, Bizwurm Pál visnyei ácsnak, Váradi József hedrehelyi földmivesnek és Peredi Alajos komáromi próbarendőrnek önfeláldozó magatartással véghezvitt életmentésért a magyar bronz érdemérmet adományozta. — Kinevezés: Preszly Elemér dr., Pest vármegye főispánja, Hoványi Gyula dr. bu­dapesti ügyvédet vármegyei tb. tiszti fő­ügyésszé nevezte ki. — Krúdy Gyula halálának negyedik év­fordulója. Május 12-én van négy éve, hogy Krúdy Gyula, a nagy magyar ivó meghalt. Az évforduló napján Krúdy Gyula barátai, hívei és tisztelői felkeresik a felejthetetlen íróművésznek a Kerepesi-úti temetőben levő sírját. Találkozás délelőtt 11 órakor a temető halottasházánál.­­• — Hősi emlékmű-avatás. Székesfehér­várról jelentik: Ráckeresztúr község fényes ünnepségek keretében avatta föl hősi halot­tas emlékművét. Az ünnepség fényét emelte, hogy megjelent azon József főherceg is, akit diadalkapuval fogadott a község lakossága. Az emlékmű-avatáson a vármegyét Széchenyi Viktor gróf főispán és Hidász Géza várme­gyei főjegyző képviselte s ott volt még Hanun Artur, a kerület országgyűlési képviselője is. Horthy-körtérnél 2 szoba hallos olcsón augusztusra kiadó, XI., összkomfortos erkélyes modern utcai lakás Vásárhelyi reál­ utca 9. — Tragikum és a büntetőjog. A Magyar Tudományos Akadémia II. osztályának ülésén Angyal Pál dr. egyetemi tanár tar­tott előadást A tragikum és a büntetőjog címmel. Annak a nehéz problémának meg­oldását tűzte feladatául: vajjon részesít­heti-e az állam törvény útján kedvezmény­ben azt az egyént, akit vallási, politikai, erkölcsi kötelesség oly cselekmény elköve­tésére késztet, amely egyben büntető szankció alá esik. Antigone, Julius Caesar, Tell Vilmos, Corday Sarolta és több gya­korlati eset példáján keresztül kimutatta az előadó, hogy a kérdés első vonalon poli­tikai jellegű s mint ilyen az uralkodó ál­lamszemlélet és az erőviszonyok tengelyért fordul. Büntetőjogi szempontból az előadó nem helyesli a törvény részéről való bár-­­milyen állásfoglalást, mert ez vagy­ az állam mindenekfölötti voltának nyilt feladását, vagy az állam gyengeségét jelenti, de nincs helye törvényi szabályozásnak azért sem, mert ez csak típusokra adható, ám az ilyet­ bűntettes, illetve annak cselekménye tí­pusba nem foglalható. Az előadó véle­ménye szerint a bíróság az egyedüli fórum, amely a problémákat esetenként megold­hatja. A nagy tetszéssel fogadott előadás után a jelenvoltak lelkesen ünnepelték Angyal Pál professzort. 9 — Zita királyné testvére súlyosan meg-­ sebesült a spanyol harctéren. San Sebastian­­ból jelentik. Mint a Diasco VaSco jelenti, Gcatan pármai herceg, Zita királyné test* vére, aki a nemzeti csapatok soraiban harcol, a biscayai harcokban súlyosan meg* sebesült. A berlitzi kolostorban berende­­zett katonai kórházban ápolják. — Alfieri olasz propagandaminiszter az Asztalos—Pethő „Magyarország történelmé-­ ről“. Asztalos Miklós és Pethő Sándor „Ma­gyarország történelme“ című könyve most jelent meg olasz nyelven Milánóban, a Gonia-cég kiadásában. Ez az első idegen-­ nyelvű könyv, amely teljes részletességgel tárgyalja a magyar történetet. Alfieri olasz propagandaügyi miniszter, akinek a szer­­zők megküldtek egy példányt, meleghangú levélben mondott köszönetet a figyelemért. Levelében hangoztatta, hogy rendkívül nagy érdeklődéssel fogja áttanulmányozni a könyvet, amely feltárja az olasz és a magyar nemzet évszázados kapcsolatait. BalatoMullivaron vásárolhat legorcsos­an üzemet! A strand közelében gyönyörűen befásítva, felt töltve, villany, vízvezeték, csatlakozási lehető­­­séggel, 5 éves részletre, előleg nélkül. Minden­ igényt kielégít. A saját érdekében okvetlen kér­­jen tájékoztatót irodánkban, Andrássy­ út 27.­ Telefon: 12-76-60. ­ Június 20-án kezdődik az esztergomi katolikus nyári egyetem. Az Actio Catholica országos elnöksége és a Pázmány Péter­­tudományegyetem tanáraiból alakult bizott­ság ez évben a katolikus nyári egyetemet Esztergomban június 20 és július 8-ika között rendezi meg. Az előadások a teológia, a keresztény társadalombölcsészet, néprajz, népélet és az egyházi művészetek téma­köréről szólnak. Az előadások látogatása ingyenes. Szállás teljes ellátással napi 3 pengőtől. Jelentkezni lehet június 9-éig az Actio Catholica központi irodájában, Budapest, IV., Ferenciek-tére­n, vagy Esz­tergomban Lépesd Antal prolátus-kano­­noknál. házassifi Zsitvaletti Zsitvay Tibor dr., titkos tanácsos, nyug. igazságügyminiszter, országgyűlési kép­viselő és felesége, baranyanádasdi Feichtinger Margit leánya, Margit és Szentgyörgyi Lóránt dr. ügyvéd, Szentgyörgyi Elemér dr. ügyvéd, a Kúria ügyvéd tanácsának tagja és felesége, ruszli Gábriel Emilia fia, má­jus 15-én este fél 8 órakor esküszik a terézvárosi plébánia­­templomban. Révay Mátyás min. számvevőségi főtanács­os leánya, Judith és Dávid László oki. gépész­mérnök május 15-én délután 6 órakor tartják esküvőjüket a Szent Imre herceg-úti plébánia­templomban. Glecsó Jenő és felesége, faji Frig Mária leányát, Márciát, eljegyezte visolitai Klttítich Zoltán, visontai Kovách László dr. és felesége, Masjon Mária fia. Eg­erth Márta legszebb filmje RUSZ Éli UláH Rendezte: Detlef Sierek, „Az utolsó akkord“ rendezője Csupa kiváló szereplő: Otto Trassier, Johannes Heesiers, Alfred Abe!, Rudolf Platte, Iva Wan,a Gyönyörű zene! Csodás dalok.­ Káprázatos kiállítás! A fősláger: Vecsey Ferenc „Vafee KrisSe“-je • BÉCSI premier ma!!KfinflRft .

Next