Magyarság, 1937. június (18. évfolyam, 121-145. szám)
1937-06-20 / 138. szám
1937 juníus 20, vasárnap nHCMBSlft Vasárnapi sportesemények Magyarország 1937. évi kardvívóbajnoksága a Szentkirályi utcai Nemzeti tornacsarnokban délelőtt 9 és délután 5 órakor. Újpest—Venna (Bukarest) gyeri-uti pályán, délután 6 órakor. Bíró: Mattea I gyeri-uti pályán, délután 6 órakor. Bíró: Mattea I (Olaszország). Az MXSz nemzetközi motorvezetéses versenye a Millenáris-sporttelepen, este fél 9 órakor. | Az evezősszövetség nemzetközi regattája a Margitsziget melletti pesti Dunaágban, déll után 4 órakor. A KAOE atlétikai versenye a Margitszigeten, délután fél 6 órakor. 0 Csák Ibolya győzelme Belgrádban, Bel-arádból jelentik. A nagy nemzetközi női atlé-tikai versenyen szombaton délután a magas- I ugrásban a magyar Csák Ibolya olimpiai bajnok 1yőzött 153 cm.-es eredménnyel a bécsi I Ottlik és a délszláv Stefanini előtt (mind a kettő 150 cm.-t ugrott). Csák Ibolya megnyerte Abt I Waldemar követ díját. A 80 méteres gátfutás- Iban Vértessi Kató győzött 12.8 mp.-es idővel. () Magyar csapatok külföldi eredményei. 7Mn: Beta—Budai „11“ 3:1 (1:1). Sollestea: Budafok—Helyi válogatott 4:2 (1:0). Kattowitz: I Szeged—AKS Kattowitz 2:2 (1:0). Újra győzött Szabó Miklós. Helsinkiből jelentik: Szabó Miklós, a Magyar Atlétikai Club I kiváló középtávfutója, szombaton délután egy kis finn városban, Kokkolában 1500 méteren indult és pompás futással biztosan győzött. Darányi dr. nem indult. Hétfőn mindketten egy másik kis városban, Taimionkoskiban versenyeznek. 1500 méter: 1. Szabó Miklós 3 perc 56.1 mp., 2. Prost (finn) 4 perc 03.4 mp, 3. Lehtinen (finn) 4 perc 05 8 mp. () Vasárnap játsszák Amszterdamban a Középeurópa—Nyugateurópa válogatott labdarúgómérkőzést, amelynek érdekessége, hogy Középeurópa csapatában Sárosi rtr. a balösszekötő posztján szerepel. A két csapat összeállítása a következő. Középeurópa: Oliveri — Sesta, Schmaus — Serantoni, Andreolo, Lázár — Sas, Meazza, Fiola, Sárosi, Nejchiy. Nyugateurópa: Jacob (német) — Janes (német), Caldenhove (holland) — Kitzinger (n), Coldbrunner (német), Dalfour (francia) — Leimer (n), Blaine (belga), Backhuys (holland), Smit (holland) és Vander Eynde (belga). A mérkőzést — amelyre félszázezernyi nézőt várnak — az olimpiai stadionban bonyolítják le, az angol Yewell bíráskodása mellett. () Kedden lesz Newyorkban a Braddock— Louis-mérkőzés. Newyorkból jelentik: A professzionista nehézsúlyú ökölvívós világbajnoki elődöntő mérkőzés, amely a jövő hét keddjén Braddock világbajnok és a néger Louis között kerül lebonyolításra, az időközben lejátszódott események folytán annyira érdekessé vált, hogy a bevétel máris 790.000 dollár. A küzdelem nagy favoritja Louis, akire 7:2 arányban fogadnak és szakemberek véleménye szerint a néger ökölvívó messze van legjobb formájától. A Braddock—Louis mérkőzés győztese Schmeting menedzserének, Jacobsnak közlése szerint Tomy Farr angol nehézsúlyú ökölvívó bajnokkal mérkőzik. Schmeling a világbajnoki címért csak ezután küzdhet az utóbbi mérkőzés győztesével. () Csehország tenniszezői győztek az első Középeurópa-kupa találkozón Olaszország válogatott tenniszcsapatával szemben, 5:1 arányban. A második és harmadik versenynap eredményei: Cejner—Románom 7:5,9:7, 6:3. Cejner, Coska—Stefani, Canepele 7:5, 4:6, 6:3, 6:4. Siba —Canepele 6:1, 5:7, 7:5, 6:0. Stefani—Coska 6:4, 6:4, 6:4. f) Párbajtőrvívóink rangsora a párisi európabajnokságra való kiküldetésért folyó pontverseny végeredménye szerint az utolsó válogatóverseny lezajlása után a következő: 1. Bay Béla (BEAC) 27 p„ 1. Dunay Pál (UTE) 24 p„ 3. Rerich (BEAC) 13 p., 4. Palócz (UTE) 12 p„ 5. Bartha (HTVK) 11 p., G. Henney (Szombathelyi VC) 10 p. () Az amerikai Budge győzött a wimbledoni tenniszverseny főpróbáján. Londonból jelentik. A Queens Club nemzetközi tenniszversenye véget ért. A férfi egyes döntőjében az amerikai Budge 6:1, 6:2 arányban verte az angol Austint, a női egyes döntőjében pedig a lengyel Jedrzegowska 6:3, 6:0 arányban győzött az angol Stammers ellen. () Magyar—osztrák atlétikai viadal lesz júliusban Budapesten. A verseny valószínű terminusa: július 18. A viadal műsora: 100, 200 400, 800, 1500, és 5090 méteres síkfutás, olimpiai staféta, magas-, rúd- és távolugrás, súlydobás, diszkosz- és gerelyvetés. jó legyen a vasárnap lefutandó nagy Ver- nynek, amelynek valószínű indulói a követk szők: Cabala, lov. Csaplár Gyöngy, lov. Vrabés Rianás, lov. Esch Skytha, lov. Teltschik Cárevics, lov. Szentgyörgyi Cimbora, lov. Klimscha Turandot, lov. Balog Credo, lov. Weissbach Fürstenbrauch, lov. Gutai Caruso, lov. Csuta Rüdiger, lov. Scheibal. Őszintén szólva, még a világháború éveihez bizonyítva is a hendikepmezőny, amelyből me igha fog kikerülni talán csak egy is olyan, és melynek telivértenyésztésünkben valaha sze- s£p juthatna. De hát csak abból válogathatunk, ujj ii van! Mindenesetre tizenegy ló, amelyek kezül azonban Gyöngy, Skytha és Fürsten-1 jő rauch kimondottan hendikeplovak és nem is a srrivóból. Rianás, ismételten csődöt mondott és I fanbeli ésszel már alig hihető, hogy éppen a I a vasárnapi 2400 méteres gyors versenyben rehanilizálhatná magát. A többiek valamennyien 5( (’űzhetnek, legfeljebb megemlítjük, hogy Tu-1 a mdot a Kancadisban, Credo pedig a bécsi I nerbyben blamálta magát. Maradna tehát a I szűkebb választék: Cabala, a Nemzeti Hazafi-1 sí ij győztese, Cárevics, az Alagi-díj hőse, Cimi Sóra, az Osztrák Derby második helyezettje és I a győzője, Rüdiger és végül Caruso, a Király-1ij nyerője. Megbízható összehasonlító mérték 1 günk nincsen , hiszen Cabala kivételével a UT ibbiek már voltak elsők, de voltak utolsók 1 p .! —, így inkább csak érzés dolga, hogy az 1 937. évi Magyar Derby nyerője Cabala, Cim-1 p óra, Cárevics és Rüdiger közül fog kikerülni, I /de azon sem csodálkoznánk, ha „gutaütésre“ I /, Gyöngy, vagy csakazértis Riana's győzne, mert I ezt is meg lehetne magyarázni az idei ver- flenyév „irányzatával ". Elvégre még Oskar 11 .után is nyerhetett Derbyt, sőt még Rabló is. I Így bizonyos — és meg lehet fogatni! — a sukmékerek így is, úgy is nyerni fognak. Pedig, se milyen jól tápláltak, még futni sem tudnak! ! A napi programból még a megnyitó 1200 mé- teres Szödi-díj érdemel megemlítést, amelyet a Jobbik formájában levő Napnyugta el sem veszíthetne. Ha mégis megvernék, legyőzője Bársony vagy Prímás lehet. Jelöltjeink a vasárnapi versenyre a következők: III. Napnyugta — Bársony — Primás I s II. Dervish — Egyetlen — Top Hat I ; III. Bakter — Jancsi P. — Tekergő I IV. Cabala — Cimbora — Cárevics II V. Mumus — Sirály II. — Fék I ; VI. Palmarum — Perelő — Díszpolgár 11 VII. Regulus — Bonne nuit — Borzas. I () A Magyar Derby nyerői az utolsó években i 1 következők voltak: 1929. Rabló (Esch) 1930. Csákány (Gutái) 1931. Starligh (Carslake) 1932. Tempó (Blackburn) 1933. Canada (Esch) 1934. Cagliostro (Esch) 1935. Duce (Csaplár) 1936. Try Well (Balog). () Juno könnyen győzött a Ruperta-díjban. ill. Vinkó H., III. Diadém.) A Magyar Lovar- egylet harmadik napján a kétévesek számára a kiirt Ruperra-díj került lefutásra. Az 1000 méteres indításnál a kétévesek első vonalbeli kép-viselői jelentek meg, amelyek közül négy az idei évadban már győztesként haladt át a célvonalon. Az indítás után Juno, Vinkó H. és Diadém állott I a nyolcas mezőny élére. 400 méter lefutása után I azonban már Juno könnyen az élen gallopozott I és biztosan nyerte a versenyt. Vinkó II. biztos I második, Diadém harmadik. Nagyon jól kiegyenlített júniusi hendikepben Cyrano győzött Rudi I és Nowhere ellen. Győzelmét kétségtelen Lehel- dalnak köszönhette, akinek rutinos lovaglása I valósággal kiemelkedett a mezőnyből. Az 11001 méteres eladóversenyt Dénes könnyen nyerte I Argument és Tékozló ellen. A kétévesek 900 méteres *eladóversenyében Progressiva legallopozta I a mezőnyt. Második Babona lett Vacsora előtt. I Signorina is könnyen nyert az 1100 méteres hendikepben az öreg Tiro és Area Szelasszié I ellen. Az 1600 méteres hendikepben a két köznek gondozott, Ugolin és Gaffé egymás köözött intézte el a verseny sorsát, harmadik Buck I lett, míg az 1200 méteres hendikepben nagy I küzdelem volt Kékes II., Mályva és Dongó között, amely végül is a fenti sorrendet eredménnyezte. A mérsékelt számú közönség előtt a lefutott versenyszámok részletes eredményei a következők: I. futam: 1. Dénes (6:10, Scheibal), 2. Argu- Iment (3, Kovács L.), 3. Tékozló (3, Alt). Tot.: I 10:18. Befutó: 10:32. — II. futam: 1. Progres-siva (p, Teltschik), Babona (1A, Schejbal), 3. Vacsora (10, Félix). Tot.: 10:15. 10:10, 11. Befutó: 10:23. — III. futam: 1. Cyrano (6, Schejbal), 2. Rudi (1%, Weissbach), 3. Nowherer (4, Gutai). Tot.: 10:121, 27, 16, 24. Befutó: 10:702. — IV. futam: 1. Juno (6, Weissbach), 2. Vinko H. (12, Esch), 3. Diadém (2, Klimscha A.). Tot.: 10:98, 28, 23, 15. Befutó: 10:1612. — V. futam: 1. Signorina (1 F1, Simics), 2. Tiro (8, Tóth E.), A. Area Szelasszie (12, Ilorv. K. N.). Tot.: 10:29, 17, 51, 26. Befutó: Hl. 206, I—III. 116. — VI. futam: 1. Ugolin (2'A, Gutai), 2. Gaffe (4, Klimscha J.), 3. Luck (104, Weissbach). Tot.: 10:35, 15, 15, 13. Befutó: I—II. 55, I—III. 96. — VII. futam: 1. Kékes N. (6, Klimscha A.), 2. Mályva (4, Keszthelyi), 3. Dongó (10, Fetting A.). Tot.: 10:150, 51, 30, 52. Befutó: 800—3330. 0 A bécsi lóversenyeit szombati eredménye: 1. futam: 1. Flimsy (1%, Szilágyi), 2. Blonde Kathrein (2%, Szabó L.). Tot.: 10,24, 19, 15. — II. futam: 1. Harras (2 A, Vasas), 2. Goodnight (3, Valentin), 3. Rudik (4, Geller). Tot.: 10:31, 18, 25, 49. — III. futam: 1. Fityula (p, Vasas), 2. Auda (4, Szabó L.). Tot.: 10:19, 12, 11. — IV. futam: 1. Ivanna (3, Holler) 2. Mandarine (5, Tóth Bert), 3. Szimai (1A, Szabó L.). Tot: 10:67, 21, 22, 14. — V. futam 1. Valentin (p, Holler). Tot.: 10:17. — VI. futam: 1. Greg Hope (14. Takács I.), 2. Cudar (5. Stiglicz). Tol.: 10:20, 17: 54. róSPORT 0 A tizenhetedik Magyar Derby vásárnál kerül eldöntésre és nyomban megállapítjuk hogy az 50.009 pengővel díjazott nagy tenyész versenyt régen előzte meg olyan nagy bizonytalanság, mint ezúttal. Tizenegy hároméves jeleznek indulónak, de közöttük a mezőnybe kimagasló klasszis egy sincsen és ebben az évben csak az egyetlen Cabala tudta megőrizi a veretlenségét, amely a Nemzeti és Hazafi díjban mutatkozott be, könnyen győzött is és után nagy terhével jó negyedik tudott lenni a rendkívül sebes lefolyású Király-díjban. Ez a ké eredménye elég is már ahhoz, hogy első fava Mezőgazdasági üzemeink gazdálkodásának eredményei az 1935. évben Sokszor hangoztatott közgazdasági tétel, hogy Magyarországon a legfontosabb és legszámotevőbb termelőrétegnek, a magyar gazda fizetés vásárlóképességének az emelése a legbiztosbb mód az általános gazdasági helyzet fellemzésére. Ezt a kitűzött célt azonban csak akkor lhet elérni, ha gazdasági üzemeink állandó ivedelmezőségének biztosításáról gondoskodunk, mert enélkül a mezőgazdaság egy önemésztésiolyamatba kerül és így közterheit, valamintdósságának szolgálatát csak a vagyonállag, vásszóval a nemzeti vagyon állandó csökkenéével tudja fedezni. Fontos érdek fűződik tehát ahoz, hogy a mezőgazdasági üzemek jövedelmezőségének és termelési feltételeinek alakulásról állandóan tájékozva legyünk. Az ehhez sükséges adatokat gazdaságaink rendszeres zámtartási feljegyzései szolgáltathatják. Ebből a célból tűzte ki feladatául az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, hogy egyrészt a mezőgazdasági számtartást a vidéki gazdasági akadémákkal kapcsolatban létesített számtartási központok felállításával a kisebb gazdák körében felterjessze, másrészt a már rendszeres számlást vezető gazdaságok számtartási feljegyzéseiben fekvő értékes és mindig a való helyzetet eltűntető adatokat statisztikailag feldolgozza az így nyert eredményeket évről-évre közzéegye, lehetően oly módon, hogy a közölt adatkból azokat az okokat is meg lehessen állapítani, amelyek egyes gazdaságok kedvező, viszont mások kedvezőtlen üzemi eredményeinél előidézői voltak. Váltató gazdaságok nyershozamuknak kereken 64%-át hozták piacra. Búzából 56%, rozsból 25%, burgonyából 44%, tejből 66%, sertésből 68% és baromfiból 53% került értékesítésre. A gazdaságok üzemköltségei is emelkedtek és egy kát, hold mezőgazdasági területre 116.18 pengőt tett ki az előző évi 109.52 pengővel szerülben. A költségek között a munkaköltségek a legjelentősebbek, mert az összes üzemköltségek 53%-át teszik ki. A munkaköltségek nemcsak összegszerűen, hanem viszonylagosan is emelkedtek a természetbeni szolgáltatások értékének emelkedésével. A dologi költségek közül a hozamot közvetlenül fokozó költségtételek, így a trágyaszerek, vetőmagvak, takarmányok és ipari feldolgozásra szánt termények vásárlási költségei növekedtek a legnagyobb mértékben, míg a tőkefenntartási költségek valamelyest visszaestek. Csökkentek — az adókat kivéve — az általános költségek is. A munkabérek megoszlása A kiadvány behatóan foglalkozik a munkás- és munkabérviszonyok kérdésével és kimutatja, hogy a munkabérek 58%-a esik az éves alkalmazottak, 12%-a a részes munkások, 15%-a szakmányosok, 9,5%-a napszámosok, 5%-a a hónaposok bérére. A munkabérek értékének kiszámításánál a szegődményföld, veteményeskert juttatása, illetve a sertés- és marhatartás engedélyezése csak olyan értékkel van felvéve, mint amekkora költség e szolgáltatásokkal kapcsolatban a gazdaságoknál felmerült és figyelmen kívül hagyja azt a többlethasznot, amit a gazdasági alkalmazottak részére e szolgáltatások jelentenek. A munkások foglalkoztatásának mértéke emelkedett és egy kat, hold mezőgazdasági területre 29,5 redukált férfi munkanapot tett ki az előző évi 27,9 munkanappal szemben. Háromszázötvenkilenc gazdaság adatai A most megjelent kiadvány 359 gazdaság, részletes számtartási eredményeit tartalmazza szemben a múlt évi kiadvánnyal, amely 302 , az azt megelőzővel, amely 201 gazdaság számtartási eredményeit foglalta össze. Az adatszolgáltató üzemek mezőgazdasági területe kerekes 222.000 kát. holdat tett ki, vagyis az ország mezőgazdasági területének 1,6%-át. Ez az arányszám nem mondható magasnak, de ha figyelembe vesszük, hogy az adatszolgáltató gazdaságok kiválasztása fekvés és nagyság szerin lehetően arányosan történik, akkor a kiadványban közölt eredmények már igen értékesnek , sokirányban hasznosíthatónak tekinthetők. Annak megítélésére, hogy az adatszolgáltató gazdaságok művelési ágainak és vetésterületéne megoszlása, a termésátlagok, és az állatállomás nagysága tekintetében milyen mértékben térné el az átlagos gazdaságokétól, a kiadvány értik és összehasonlító adatokat közöl a Statisztika Hivatal által megállapított megfelelő átlagszámok feltüntetésével. Mielőtt tehát bárki a kiadvány későbbi fejezeteiben közölt jövedelmezőségi eredményeket általánosítaná, vessen számt azokkal az eltérésekkel, amelyek az adatszogáltató és a nagy tömeget kitevő átlagos gazdálkodási rendszer között állanak fenn, mer hiszen nem igényel bővebb magyarázatot, hogy rendszeres számtartás csak a jobban vezető gazdaságainkban van elterjedve és a kisgazda közül is csak a leghaladóbb szelleműek vállakoztak a rendszeres Számtartás vezetésére és adatok beszolgáltatására. A gazdaságokban fekvő tőke értéke holdanként 885 pengő volt A kiadvány első része a mezőgazdasági termelést befolyásoló külső tényezőket tárgyal az 1935. naptári, illetve 1935—1936. gazdasá évről, így számszerű adatokat közöl a csapadékviszonyok, az átlagtermések, a termények termelőeszközök árainak alakulásáról, a mezgazdasági kivitel helyzetéről, a hitelviszonyáról és a közterhekről. Természetesen az itt kzölt eredmények nem a legújabb adatokat ölik fel, hanem csupán kereteket szolgáltatni annak megítélésére, hogy a szóbanforgó évbe a tárgyalt külső tényezők miképen befolyástják a mezőgazdaság jövedelmezőségi eredmnyeit. A második rész a tulajdonképeni számtani átlageredményeket tartalmazza. Az ittközt adatokból azt látjuk, hogy az adatszolgálta gazdaságok vetésterületét tekintve, a gabonneműek aránya kissé visszaesett, ugyanígy a kapásnövényeké, emelkedett azonban a szántföldi takarmánytermelés. Az adatszolgáltató gzdaságok állatállománya jóval meghaladja országos állatösszeírás szerint a 100 kat. hr mezőgazdasági területre kiszámított állatállományt. A lótartás a kisüzemeknél, a juhiási pedig a nagyüzemeknél játszik nagyobb szerpet. A gazdaságban fekvő összes tőke értéke 1934. évihez képest valamelyest emelkedett egy kát, hold mezőgazdasági területre 885 pt flét tett ki. Az emelkedés túlnyomórészt a dek forgalmi értékének és a készletek értélnek növekedésből állt elő. Az egy kát.hi mezőgazdasági területre eső nyershozam érte 139 pengő volt az előző évi 195 pengővel szemben. A termények hatvannégy százalék került piacra Az emelkedés a növénytermelés nyershozamának növelésére vezethető vissza, ugyanis a előző évinél kedvezőbb termések jobb áron voak értékesíthetők, míg ezzel szemben az áll tartásból eredő nyershozam értéke kissé visszaesett. Különösen szembetűnő ez a sertést'irt nál, amelynek a magas abrakárak és az a Iestiny sertésárak következtében 1035-ben habozottan rossz konjunktúrája volt. Az adlatsz 25 A gazdaságok tiszta hozama ,A gazdaságok 23.39 pengő tiszta hozamot értek el átlagosan az előző évi 15.61 pengővel szemben, ami a cselekvőtőkéhez viszonyítva 2.64%-os kamatozásnak felelt meg. Az adatszolgáltató gazdaságok 83%-a ért el tiszta hozamot, míg aveszteséges gazdaságok aránya 17% volt. A gazdálkodó mezőgazdasági jövedelme 42,73 pengőt tett ki holdankint az összes üzemek országosan mérlegelt átlagában. Ez az összeg állt mint egyéni jövedelem a gazda rendelkezésére, nem számítva a gazdaságban kifejtett munkájának ellenértékét. Számításokat látunk a kiadványban arra vonatkozón is, hogy a gazdaságok mekkora összeggel járultak a nemzeti jövedelem gyarapításához. A közölt adatokból azt látjuk, hogy kát, holdankint 96,17 pengőt tett ki az a teljesítmény, amelyet a gazdaságok átlagosan a gazdálkodónak, a munkásoknak, a közületinek és a hitelezőnek együttesen szolgál, látták. Igen érdekesek a készpénzforgalomról közölt kimutatások is. A készpénzbevételek nagysága mutatja ugyanis azt a vásárlóerőt, amely a mezőgazdaság részéről a piacon érvényesül. A készpénzbevételek az előző évhez viszonyítva nem mutattak változást és 79.81 pengőt tettek ki holdankint, a készkiadások pedig 53.15 pengőről 54.85 pengőre emelkedtek. Az emelkedést az abrakvásárlásokra és a munkások élelmezésére fordított kiadások növekedése idézte elő. ,4 legnagyobb kiadási tételt az adóra kifizetett összeg tette ki, — a kiadások 19%-át, — amelyek mind összegszerűen, mind pedig jelentőségükben emelkedtek az előző évhez viszonyutvat . A nagy-, közép- és kisüzemek termelési arányai . Az OMGE kiadványa egészen újszerű és ígért érdekes számítást közöl annak kimutatására. .. hogy a nagy-, közép- és kisüzemek milyen mérékben veszik ki részüket a gazdasági pénzforgalomban, tehát a piacra termelésben és a beszerzésekben, országos területi arányaikhoz viszonyítva. A kimutatásból azt látjuk, hogy a nagyüzemek területi arányukon felül részesedjenek a piacratermelésben a szántóföldi termélnyek, valamint a sertéstartás és a juhászat eladásánál, míg a kisüzemek területi arányaikon felül hozzák piacra a gyümölcs, szőlő, kerti termékeket, továbbá a szarvasmarha és baromfi- tartás termékeit. A középüzemek a főbb termények piacrahozatalában általában véve területi kiterjedésüknek megfelelő arányban szerepelnek. Említésre érdemes, hogy az összes termények piacrahozatalát tekintve, a nagyüzemek arányukat mintegy 2%-al meghaladó mértékben, a kisüzemek pedig az ország mezőgazdasági területében elfoglalt arányuknál 2%-kal kisebb mértékben vesznek részt. A nagy-, közép- és kisüzemeknek a főbb kiadások tekintetében fennállott részesedését tekintve azt látjuk, hogy a készpénzmunkabérek tekintetében a nagyüzemek területi arányukat kétszeresen meghaladó mértékben szerepelnek, ugyancsak területi arányukat meghaladó szerepet játszanak a nagyüzemek a vetőmag, műtrágya, abrak és ipari feldolgozásra vásárolt termények felhasználásában, továbbá a tüzelő-, világító-, kenő- és növényvédő anyagok beszerzésében. A jó és rossz eredmények oka A kiadvány harmadik része a részletes számtartási eredményeket ismerteti és két főkérdés tisztázása érdekében közöl számításokat Az első kérdés arra irányul, hogy melyek azok a természeti feltételek, termelési és szervezési eredmények, amelyek mellett a gazdaságok a legkedvezőbb üzemi eredményeket érték el. A másik kérdés pedig odairányul, hogy azokban