Magyarság, 1937. június (18. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-08 / 127. szám

H­um „111 is lehet egy második Spanyolországi“ Levél a szerkesztőhöz Kaptuk és közöljük a következő levelet: Mélyen tisztelt Szerkesztő úr! Mélységes meg­döbbenéssel olvastam, hogy Makón a Turul diákszövetségnek éjszakai táborozásán az egyik elvezér a következőket mondotta: „Meg fog­juk mutatni a Turul-öklöt és ha az ifjúság nem jut a maga igazához, vigyázzanak, mert itt is lehet egy második Spanyolország!“ Ezek a szavak hangzottak el tisztelt Szerkesztő úr és én alig akarok hitelt adni ennek a hírközlés­nek. Hinni alig akarom, hogy keresztény ma­gyar emberek között, egy ízig-vérig nemzeti alakulatban ilyen mondat elhangozhatott, vagy nem akarom, nem tudom elhinni, hogy a fel­szólaló ifjúsági alvezér tisztában volna azzal, amit mondott. Vérbe és tűzbe borítani a hazát, háborút, iszonyatos polgárháborút provokálni, amely­ben bármelyik győz, csak magyar pusztul, amelynek nincsenek győztesei, csak halottjai, ahol az önmagával meghasonlott nép kirontja a korlátokat, lezúzza az ellenséget, jóbarátot s amikor bosszúműve célhoz ért, csak sírnia kell. A Magyarsá­g­ban olvastam, igen tisztelt Szerkesztő úr, éppen Alcazar dicső védőiről szóló cikkben, hogy keresztény ember csak mélységes megrendüléssel szemlélheti azt, ami Spanyolországban végbemegy és hogy amikor Alcazar hősei becsülettel megtették kötelessé­güket, bizonyára nem a bosszúszomj, a kiöm­lött vér feletti rettenetes öröm, hanem mélységes keresztényi szá­nalom és a férfias helytállássá nagyon jól megférő, belső megren­dülés töltötte el őket. És ha így van ez, tisztelt Szerkesztő úr, az ibériai félsziget földje és népe felett érzett lelki magatartásunk­ban, mennyivel inkább így kell, hogy legyen, amikor szegény hazánkról, mara­dék magyarságunkról van szó. A Magyarsá­g­nak az a cikke mondotta el, hogy még a nyár folyamán az egyik római lap egy képet jelentetett meg: „Ha így folyta­tódik“ aláírással, amelyen a nemzeti és nép­front két vezetője, két utolsó magános lovasa, vágtat egymásnak, míg körülöttük te­mető, a végtelenbe elvesző sírok rettentő némasága és vádja kiáltja a polgárháború értelmét. Kiáltja azt, amit ugyanez időtájt Eckhardt Tibor mon­dott: Nem ismerek nagyobb trag­iumot, borzasztóbb szerencsét­lenséget, mintha a nép és nemzeti gondolat egymással szembekerü ha a nemzettest önmaga ellen lázad Olyan ez tisztelt Szerkesztő úr, mintha a vér­sejtek egymást oltanák ki s ezzel az organiz­mus életét. Azonkívül, ha ugyan lehet itt ilyen vonat­kozó névmást használni, tisztelt Szerkesztő úr, gondolt-e arra a makói felszólaló, hogy mi tör­ténne velünk egy ilyen spanyolországi polgár­háborúhoz hasonló vad, alaktalan viszály ese­tén? Mi történne független államiságunkkal, maradék földünkkel, sőt puszta nemzeti létünk­kel? Köröskörül nyitott határok, éber ellenség és bent egy vérző, egymásra lázadt nép. Aki a fenti sza­vakat mondotta, az valóban nem tudta mit be­szél és éppen ezért bocsáttassák meg neki tette, mert nem tudta mit cselekszik... S még egyet szeretnék e levelemben, melyet lelkiismeretem parancsára írtam meg — elmon­dani. A makói alvezér és az ő kétségbeesett sza­vait végighallgató derék magyar fiatalok nem hibásak. A szónok vétke azok­nak a vétke, akik az elmúlt években olyan felelőtlenül, könnyelműen, lelkiismeretlenül, hitványan fel­használták ennek az ifjúságnak hevületét, vágyait és jogos kíván­ságait karrierjük trambulinjának tekintették, amelyből az érvénye­sülésbe ugrottak bele. ígértek ennek az ifjúságnak mindent, nem átaltak hazudni fiatal szemek tekintete előtt, reformigéreteikben 11 ez ifjúság álmainak ege megéri­n-t­­­tette a földet, de a föld nem lett­ tőle szebb, de az ég szennye- ' se­bb lett. Még álmai tisztaságát,­­; egy jobb jövő álmát és vágyképét!' sem hagyta meg nekik ez a rend-­1 szer, még attól is megrabolta ezt az ifjusá-1a got, miközben időnként meglazította a zsilipeket,­­ hogy addig, ameddig látni engedje a mögöttük 11 parázsló kin keserűség, kilátástalanság hibás gye-1' henna tüzét és füstjét. Valóban nem ez a fiatalság­ hibás és nem ennek kell a fenti sza-L vakért meaculpázni. Hiszen ők célta-1 ■ lanul érkeztek céljukhoz és reménytelenül re-]1 ménységükhöz. Ott állnak egyre sokasodó so-11 fokban az élet kapuja előtt, véresre verik rajta] öklüket és nem nyernek bebocsáttatást. Annyiszor becsapták, kihasználták, balekra ] vették, felvonultatták, elléptették és végül ki-­ használva, becsapva, félredobva, útszélenhagyva ] leléptették ezt az ifjúságot. Még a pretoria­] nusok is fellázadtak olykor és] bizonnyára volt mentőkörülmény] lázadásukra. Mennyivel inkább jogos, | emberileg igaz és érthető ennek a fiatalságnak] lázongása. Azoknak azonban, akikre a nemzet-] vezetés feladata hárul, mégis őrködni] kell, hogy ez a belső, mardosó, lázas elégületlenség levezetődjék, most] már végre nem üres kongó szavak.] Ígéretek, hanem hitelre egyedül] érdemes tette­k, cselekedetek által.] Fogadja tisztelt Szerkesztő úr őszinte nagyra­] becsülésem kifejezését: az Emericana egy d o m i n u s­a. — Engedély külföldi rendjelviselésre. A kormányzó megengedte, hogy Szieberth Imre kormánytanácsos, az állami vas-, acél- és gépgyárak ny. felügyelője, a lengyel Po­­lonia Restituta-rend lovagkeresztjét elfogadja és viselje. — Nemesség-igazolás. A belügyminiszter a Kibédi és Makfalvi Varya-családnak a magyar nemesség keretében kiváltságokat biztosító ősi székely lófői rangját, úgyszintén a „Kibédi és Makfalvi“ kettős­ előnév használatához való jogát igazolta. E család Csonkamagyarországon élő férfitagjai: vitéz Varga Lajos dr. honvéd­­törzsorvos, Varga Elemér dr. orvos, Varga Sándor dr., az akadémia főtitkári hivatalának vezetője és Varga Aladár dr. főorvos. — Emlékünnep Tüköry ezredes palermói sírjánál. Rómából jelentik: Palermóban az olasz hatóságok képviselői vasárnap babér­koszorút helyeztek el Tüköry Lajosnak, s híres garibaldista ezredesnek sírjára a ma­gyar származású szabadsághős halálánál hetvenhetedik évfordulója alkalmából. — Korányi Sándort tiszteletbeli doktorrá avatta a pécsi egyetem. Pécsről jelentik: A pécsi Erzsébet-tudományegyetem ünnepi közgyűlés keretében avatta honoris causa doktorrá tolcsvai Korányi Sándor bárót, a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem nyugalmazott nyilvános rendes tanárát, ünnepségen megjelent az egész tanári kar, vitéz Horváth Béla főispán, Konczwald Endre ítélőtáblás elnök, Esztergár Lajos helyettes polgármester, Hollón Péter posta­főigazgató és még igen sokan mások. Az ünnepi ülésen Dambrowszky Imre dr. rektor üdvözölte a megjelenteket, majd Gorka Sándor orvoskari dékán vázolta hosszabb beszédben Korányi Sándor dr. tudományos érdemeit. A rektor évzáró be­széde után Winkler János dr. jogi kari dékánhelyettes az egyetemi pályamunkák eredményeit ismertette. A diszülés után az egyetemi ifjúság megkoszorúzta az egyetem hősi halottainak emléktábláját. ■ S­zép a június Siófokon a legjobb a legolcsóbb. Szobarendelés a fürdőigazgatóság szállodáiban és Károly­ körút 3/a. Telefon: 1-452-02, 1-306-54. — Tassy Ferenc olaszországi előadásai Magyarországról. Triesztből jelentik: Tassy Ferenc dr., a trieszti olasz egyetem magyar lektora, a napokban Trevisóban bemutatta a Hungária-filmet, Udinében pedig előadást tartott a magyar képzőművészet és iroda­lom évszázados olasz kapcsolatairól. Mind­két helyen a helyi fasiszta kulturális inté­zet rendezte az előadást és azon a helyi előkelőségekkel élükön nagy közönség vett részt. — Leány-n­ap Székesfehérvárott. A Katolikus Népszövetség faluszervező osztálya leánynapot rendezett Székesfehérvárott Lutzenbacher Ritta elnöklet­el. Az ünnepen, amelyen 53 községből 1500 leány vett részt, hogy bemutassa a falu kultúráját a városnak. — Az ügy­védi gyám- és nyugdíjintézet közgyűlése. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet vasárnap tartotta ezévi ren­des közgyűlését Pap József dr. elnöklésé­vel. Oppler Emil elnökhelyettes ismertette az intézet vagyonkezelését, Medvigy Gábor titkár javaslatot terjesztett elő az intézet fejlesztése érdekében. Számos felszólalás után a közgyűlés elfogadta az évi jelentést, köszönetet mondott az igazgatóság és a tisztikar munkájáért s melegen ünnepelte Pap József felsőházi tagot, az intézet elnökét. — öngyilkos tanító. Kiskunfélegyházáról je­lentik: Id. Szluka Ferenc tanítót vasárnap a Hősök-ligetében holtan találták. A vizsgálat meg­állapította, hogy megmérgezte magát. Előbb igazságot Magyarországnak, aztán b­arátságot a szomszédokkal. A Magyar Nemzet Szövetség kisebbségi szakosztálya a Szepesi Szö­vetséggel együtt a trianoni békediktátum évfor­dulója alkalmával tiltakozó gyűlést tartott, ame­lyet Krisch Jenő felsőkereskedelmi iskolai igaz­gató, a Szepesi Szövetség elnöke nyitott meg. A tiltakozó beszédet Steuer Tibor tartotta, aki leszögezte azt, hogy Délmagyarország és a Sze­pesség fiai a békediktátumnak immár nemzet­közileg is elismert igazságtalanságaiba nem fog­nak soha beletörődni. Magyarország és a szom­széd országok között politikai és gazdasági együttműködésről és az ettől várt lelki békéről és barátságról szó sem lehet, míg a békeparancs igazságtalan területi rendelkezései fennállanak. Először igazságot Magyarországnak, csak azután barátságot és békét a szomszéd országokkal. Steuer György ny. államtitkár záróbeszédében rámutatott arra, hogy Szent István birodalmának népei állami hovatartozandóságukról népszava­zás útján maguk akarnak határozni. Ezért nem­csak a magyarlakta vidékeket kell visszakövetel­nünk, hanem a nem magyar ajkú lakosság köré­ben a népszavazást is kell szorgalmaznunk. — A kereskedelmi miniszter a miniszter­­tanács elé viszi a magántisztviselői nyugdíj­­egyesület segélyezési ügyét. A Magántiszt­viselők Országos Nyugdíjegyesületének kül­döttsége Ábray Zoltán ny. h. államtitkár, egyesületi elnök vezetésével felkereste Bor­nemisza Géza kereskedelemügyi minisztert és feltárta előtte a nyugdíjegyesület sérel­meit A miniszternek átnyújtott memoran­dumban kifejti az egyesület vezetősége, hogy a háború előtt az egyesület 24 millió aranykoronás nyugdíjtartalékkal rendelke­zett. Ez a tartalék állampapírokban, kölcsönkötvényekben és záloglevelekben nyert elhelyezést ,az infláció idején tehát elértéktelenedtek és ugyancsak megsemmi­sült az egyesületnek 6,6 millió aranykoro­­nás hadikölcsönjegyzése is. A nyugdíjtarta­­lék elértéktelenedése után az egyesületnek három bérháza maradt, de ezeket az ingat­lanokat is olyan adókkal és illetékekkel sújtják, mint a hadimilliomosok ingat­­llanait. Így állott elő az a helyzet, hogy amíg a régi nyugdíjasok átlagban havi 6,59 pengős nyugdíjat kapnak, addig a megmaradt ingatlanok után személyenkén évi 120 pengőt fizetnek be az állampénz­tárba. A memorandumban az egyesület év 100.000 pengős államsegély kiutalását kéri mert ilyen összegre van szükség, hogy mi­­nimálisan és átlagosan havi 12 pengőt ad­hasson a régi tagoknak. Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter érdeklődésse­l hallgatta végig a sérelmek orvoslására vo­­­natkozó kérelmet, az egyesület elnöksége jóindulatáról és támogatásáról biztosított, és kijelentette, hogy az ügyet miniszter­tanács elé fogja vinni. Éveken át szétszorulásban szenvedő egyé­nek gyakran meglepő rövid idő alatt rendb jönnek, ha reggelenként felkeléskor és es­ténként lefekvés előtt egy-egy pohár termé­­szetes „Ferenc József“ keserűvizet isznak — Szontagh Tamás emléktábláját lelep­­lezték Szarvason. A szarvasi Vajda Péter evangélikus gimnázium tanári kara és a Szarvasi Öregdiákok Szövetsége országos ünnepséget rendezett, amelyen az egykori gimnazisták megtartották 50, 40, 30, 20 és 10 éves találkozójukat. Az evangélikus nagytemplomban rendezett hálaadó isten­ Az­­ tiszteleten Chugyik Pál felsőpesti főesperes prédikált, majd a gimnázium épületeiben felavatták a magyar gondolat nemrég el­hunyt kiváló munkásának, Szontagh Ta­más dr. TESz országos elnöknek emlékére készíttetett emléktáblát, amely Reviczky Hugó szobrászművész kitűnő alkotása. Az iskolák énekkarának száma után Varga Lajos dr. ny. kerületi rendőrfőkapitány méltatta beszédében Szontagh Tamás életét­­és munkásságát, majd Ernszt Kálmán dr. főgeológus szólt Szontaghról, a geológiai tudományok nagynevű művelőjéről. A Szarvasi Öregdiákok Szövetsége elhatározta, hogy a jövő évben, amely egyúttal a szarvasi öregtemplom fennállásának másfél évszáza­dos fordulója is lesz, a magyar mező­­gazdaság világhírű úttörőjének, Tessedik Sámuel egykori szarvasi evangélikus prédi­kátornak és Zsilinszky Mihály történetíró, államtitkárnak, a gimnázium egykori taná­rának emléket állítanak. — Székely ősgyűlés Szegeden. Az ország minden részéből érkezett székely vendégeket, köztük Hargitváralja jelképes székely község főbíróját, Bartha Lajos altábornagyot, Jósa János fogadta. A székelyek megkoszorúzták Vásárhelyi Pál szobrát, az országzászlót és több emlékművet és megtekintették a székely kiállí­tást, majd a vigadóban tartották meg az ős­­gyűlést. Házassifi Schulz Baba, Schulz György, a Rimamurány —Salgótarjáni Vasmű rt. cégvezetője és felesége bilkei Lipcsey Kamilla leánya, június 9-én, szerda este 7 órakor tartja esküvőjét Gregorich Ödön dr. pénzügyi fogalmazóval, Gregorich Endre dr. nyug. min. tanácsos és neje Farkas Piroska fiával a belvárosi plébániatemplomban. 1937 Június 8. kedd Petres Kálmán emlékezete Vasárnap este a budapesti rádióban megszó­laltak a tíz évvel ezelőtt elhunyt történettudós­­nak és költőnek versei és megzenésített dalai. Nem csupán itt a Csonkaházában, hanem kü­lönösen Erdélyben is bizonyosan sokan figyel­tek ekkor a budapesti rádióra. Mert Petres Kálmán Erdélynek egyik leghűbb, legáldozato­sabb lelkű fia volt, akinek emlékezetét ezer meg ezer magyar nő, egykori növendéke őrzi verseit, még több olvasója nem felejti. Petres Kálmán a Maro­storda-megyei Jobbágy,­telkén született 1887-ben, ott apja ötven éven át volt a falu tanítója. Marosvásárhelyt vé­­­­gezte középiskoláit, a kolozsvári egyetemen filozófiát tanult és értékes tudósa lett a hazai­­ történelemnek. Alig huszonhatéves korában a legjelentősebb erdélyi nőnevelő intézetek, a kolozsvári Mariánumnak élére állították. A nemsokára bekövetkezett uralomváltozásban emberfeletti erővel állotta meg helyét, e mun­kássága mellett szerkesztője volt a „Pásztortűz“ folyóiratnak és a „Magyar Nép“ című kitűnő népi hetilapnak. A román hatóságok minden­képpen igyekeztek őt kiemelni őrhelyéről, ren­deletet adtak ki, hogy leányintézetet csak nő igazgathat. Petrest ekkor egyházi hatósága Párisba küldötte tanulmányútra. Párisban érte őt a halál, váratlanul, egy jelentéktelennek lát­szó furunkulus elmérgesedése révén. Csodála­tos módon egyik versében előre megírta ez előreláthatatlan végzetét és megírta erről végső akaratát is: Vigyenek oda vissza holtan, Ha messzi hullna rám az éjjel, " Gyermek a Nyárád mellett voltam S egy székely házból jöttem én el. Vigyenek oda vissza holtan. Hazahozták, igen nagy áldozatokkal, ame­lyekben kivette részét egész Erdély társadalma. A kolozsvári temetőben pihennek hamvai, a visszavágyott erdélyi földben. Vasárnap este sok-sok szem telt meg könnyekkel és sok szív telt meg hálás emlékezettel a rádiószekrények körül ülve az ő dalainak hallatára, szenvedő Erdélyországban. Gyógykezelési és tandíjkedvez­ményt kérnek a rokkantak A Hadirokkantak Országos Nem­zeti Szövetsége vasárnap tartotta kül­döttközgyűlését az új városházán. Árpát­­falvi Nagy István országos elnök megnyitó­­beszédében bejelentette, hogy a HONSZ to­vábbra is erőteljesen küzd a rokkanttör­vény módosításáért és a járadé­kok újabb rendezéséért. Előadta, hogy a pénzügyminiszter kiterjesztette a rokkan­tak utazási kedvezményét. Ezentúl a 75 és 100 százalékos rokkantak valamennyien félárujeggyel utazhatnak. A hadiöz­vegyek is jelentős kedvezményt kapnak. Közölte, hogy a főváros a hadirokkantak háza céljaira egyik Nagyfuvaros­ utcai telkét jelölte ki. Indítványára táviratban üdvözölték a kor­mányzót. Majd köszönetet mondott Röder Vilmos honvédelmi miniszternek a rokkantak iránt tanúsított jóindulatáért. Vitéz Horváth József ezredes a honvé­delmi miniszter nevében üdvözölte a közgyű­lést. Páskándy János dr. a belügyminiszter képviseletében bejelentette, hogy a frontharcos törvényjavaslatban nincsen olyan rendelkezés, amely a hadirokkantakra sérelmes volna. H­e­­gedüs Bertalan dr., a Frontharcos Szövetség nevében, B­a­r­t­o­f­f­y Miklós tábornok és Létay Ernő képviselő a TESz üdvözletét tol­mácsolták. Vitéz Székely Ferenc, Boros Miklós, C­s­e­h-S­z­o­m­b­at­h­y László dr., S­á­r­­kány Ferenc, Horváth József és vitéz Elekes Gábor felszólalásai után több indít­ványt terjesztettek elő. A rokkantak sürgetik a gyógykezelési kedvezmények kiterjesztését, a tandíj leszállítását s kérik, hogy az állami ke­zelésben levő dohánynagyárudákat adják át a rokkantaknak. — Hősi emlékmű-avatás Lepsényben. Lep­sényből jelentik: Vasárnap avatták fel a lepsényi hősi halottak emlékművét. A község határában Berky Miklós alispán és Nádasdy Pál gróf fo­gadták az ünnepségre odaérkező József főherceg tábornagyot, aki az avató beszédet tartotta. Be­szédet mondott Medgyaszay Vince református püspök is. A római katolikus templomban Torma József esperes, a református templomban Vargha Kálmán lelkész tartott istentiszteletet. — Letartóztatások a romániai diákok tömegszerencsétlensége miatt. Bukarestből jelentik: A prenicei tömeges gyermek­­katasztrófa ügyében a hivatalos vizsgálat hétfőre befejeződött. Megállapították, hogy a diáksereget kalauzoló tanárok, tanítók és tanítónők a folyótól, amelyen a harminchét kisdiák csónakázni indult, mintegy ötszáz méternyire telepedtek le árnyékos helyen s onnan nem tudták szemmel tartani a gyer­mekeket. A tömegkatasztrófáért a vizsgálat adatai szerint a kísérőket terheli a fele­lősség, ezért hat tanárt és tanítónőt letar­tóztattak. Letartóztatták Marin Gita soffőrt is, aki ittas állapotban csónakázni vitte a szerencsétlen gyermekeket. A szerencsétlen­ségnek összesen tíz elemista fiú és leány esett áldozatul.

Next