Magyarság, 1938. február (19. évfolyam, 25-47. szám)

1938-02-23 / 43. szám

1938 február 23. szerda nUGUBSift Végleg feloszlatta a rendőrség Szálas­ pártját Szálasit és hatvan­három bizalmasát rendőri fel­ügyelet alá helyeztek • Kommunisták is voltak a Szálasi-pártban Hétfőn délután a főkapitányság intézke­désére készültséget rendeltek el az egész vá­rosban. A politikai rendőrség teljes készen­létben állt és a detektívek százait rendelték be a főkapitányságra. Hamarosan kiderült, hogy felsőbb parancsra a rendőrség nagy­szabású intézkedéseket tett a Szálasi-féle szervezkedés ügyében. A gyors intézkedést az tette szükségessé, hogy a Nemzeti Akarat Pártjának feloszlatása után Szálasi hívei be­léptek a Balogh István országgyűlési kép­viselő vezetése alatt álló Magyar Nemzeti Szocialista Pártba és amikor az egyesülés rövid együttműködés után megszűnt és Ba­logh István kilépett a pártból, Szálasi jogta­lanul tovább szervezkedett. Szálasi hívei a radikális csoportot alkot­ták és vezérükkel együtt az volt a céljuk — mint azt Szálasi nyíltan terjesztette —, hogy átveszik a hatalmat. A párttagokat azonban Szálasi nem tudta kellőképpen meg­válogatni és amikor rendőrségi előállítás után múltjuk után kutattak a detektívek, kiderült, hogy igen sok kommunista van köztük. Szálasi pártja valóban minden eszközzel arra törekedett, hogy átvegye a hatalmat. Az elmúlt hetekben folyó röpcédulaháború is ezt az érdeket szolgálta. Szálasi a leg­utóbbi törvényszéki tárgyaláson bőven be­számolt törekvéseiről és elmondta, hogy teljes rendszerváltozás alapján, parlament nélkül akarja megszervezni az országot Nemrégiben csatlakozott hozzá Széchenyi Lajos gróf földbirtokos is és a legutóbbi időkben már mindenféle hivatalos nyilatko­zatot együtt írtak alá. Vasárnap este Ceglé­den tartott Szálasi engedély nélküli gyűlést. A rendőrség rajtuk ütött, valamennyiüket megbírságolta és azután szabadon bocsátotta őket. A hétfő esti razziával egyidejűleg az or­szág különböző városaiban, Kecskeméten, Székesfehérvárott, Cegléden tartott házkuta­tást a rendőrség és több embert előállí­tottak. Váratlan razzia az országos központban A rajtaütést a legnagyobb titokban készí­tették elő a rendőrségen. Még a detektívek sem tudták, hogy mit kell tenniök, amikor berendelték őket Hetényi Imre főkapitány­­helyettes és Sombor-Schweinitzer József rendőrfőtanácsos intézkedésére hétfőn este egyszerre indultak el a rabszállító autók és a főkapitányság rendelkezésére álló vala­mennyi gépkocsi. Az első rendőri autók az Andrássy­ út 60. számú ház elé mentek. Itt van a Magyar Nemzeti Szocialista Párt köz­ponti helyisége. A párthelyiség naponta zsú­folt volt és a rendőrség számított arra, hogy a nemzeti szocialisták zömét innen állíthat­ják elő. A ház elé rendőrkordont vontak, hogy a kiváncsiakat visszatartsák és a poli­tikai detektívek meglepetésszerűen toppantak be a helyiségbe. A vezető rendőrtiszt fel­olvasta írásbeli parancsát, amely szerint a megfelelő törvények értelmében őrizetbe veszi a jelenlevőket, megtartja a házkutatást, majd lezárja a párt országos központi helyi­ségét. A detektívek mindenkit igazoltattak, majd lekísérték őket a zárt rendőri autókba. Ami­kor már az elszállítás megtörtént, hozzálát­tak a házkutatáshoz. Lefoglaltak minden levelet, szervezkedési bizonyítékokat, karto­tékokat, röpiratokat, a párt szervezkedésére vonatkozó titkos iratokat és a vezetőség magánlevelezését is. A párt helyiségében volt egy politikai hetilap szerkesztősége is, ame­lyet Fiala Ferenc szerkesztett. Fialát nem találták ott és ezért detektívek mentek ki a lakására, ahonnan őt is előállították a főka­pitányságra és nála is lefoglalták a lakásá­ban feltalálható összes iratokat. Az Andrássy-úti párthelyiséget rendőrségi pecséttel zárták le és az iratokat beszállítot­ták a főkapitányságra. Rendőrtisztek és de­tektívek mentek ezután a Szálasi-párt többi fővárosi helyiségei elé. A Szentkirály­ utca 30. számú ház első emeletén, Budán az Erőd-utca 18. számú házba, a Kenyeres­­utca 27. számú házba a Dombóvári-utca 21. A Bajnok-utca 7-be, a Róbert Károly-utca 72-be, a Béke-utca 7. számú házba, végül a Bethlen Gábor-utca 6. számú ház első emeletén tartották meg a rajtaütésszerű ház­kutatást. A párthelyiségben összegyűlt em­bereket mindenütt őrizetbe vették és a rend­őrségre vitték. A késő éjszakai órákig tartott a munka. Végül is 72 embert vettek őrizetbe. Közöttük volt Széchenyi Lajos gróf, Fiala Ferenc, Erdélyi Kálmán dr. Nesz Károly, Kassai­ Ferenc és Omelka Ferenc, akik a Magyar Nemzeti Szocialista Párt vezetői. Az előállított pártvezérek Szálasi előállítására nem került sor, mert ő hamarosan tudomást szerzett az Andrássy­­úti párthelyiségben történtekről és önként megjelent a rendőrség politikai osztályán, ahol őt is nyomban őrizetbe vették. A főkapitányság politikai osztályán az esti óráktól kezdve egészen hajnalig dolgoz­tak. Nyolc embert nyomban elbocsátot­tak, akikről kiderült, hogy nincsen semmi szerepük a szervezkedésben. A kihallgatások egész éjjel folytak és az őrizetbe vett párt­­emberek nyíltan hangoztatják, hogy politi­kai hatalomra törtek. Széchenyi Lajos a közbecsülésben állott népszerű, néhány évvel ezelőtt elhunyt Szé­chenyi Géza gróf fia. Baranyaszentlőrincen 4000 hold birtoka van. Fiala Ferenc egy hetilap szerkesztője, aki régebben sporthir­­lapíró volt. Erdélyi Kálmán dr. magántiszt­viselő, Szálasi egyik leghívebb embere, akkor csatlakozott hozzá, amikor meg­kezdte a se­rvezkedést a Nap­ utcai első párthelyiségben. Nesz Károly az Erzsébet­városi­ Demokrata Körben történt véres bombamerénylet gyanúsítottja volt, később az idegenlégióba került, néhány esztendővel ezelőtt tért haza s azután Szálasihoz csatla­kozott. Kassai Ferenc nyomdász, Omelka Ferenc pedig vállalkozó. Kedden Hetényi Imre személyesen tett jelentést Széll József belügyminiszternek, majd a belügyminiszter, Boór Aladár osz­tályfőnök, Éliássy főkapitány, Hetényi fő­kapitányhelyettes részvételével tanácskozás kezdődött a Szálasi-ügyben. A tárgyalás eredményéről azután hivatalos közlést ad­tak ki. A hivatalos jelentés A Magyar­ Távirati Iroda jelenti: A Szálasi Ferenc nyugalmazott őrnagy által alapított és vezetésével szervezkedett Nemzeti Akarat Pártja mint az a párt programjából és le­foglalt röpirataiból ismeretes, az alkotmány megdöntésére, a kormányhatalomnak tör­vényellenes eszközökkel, sőt erőszakos úton való átvételére törekedett, ezért a belügy­miniszter a Nemzeti Akarat Pártját még a múlt év áprilisában feloszlatta és további működését betiltotta. Szálasi és hívei ezután beléptek a Balogh István országgyűlési képviselő vezetése alatt álló Magyar Nemzeti Szocialista Pártba. Ez az egyesülés azonban rövid együttműködés után megszűnt és mint Balogh István ország­­gyűlési képviselő a hatóságoknak írásban is bejelentette, a Szálasi-féle szervezetnek a nemzeti szocialista párttal­­való közössége megszűnt. A Szálasi-féle szervezetek működé­süket ennek ellenére is a Magyar Nemzeti Szocialista Párt cégére alatt folytatták azzal a célzattal, hogy működésüknek törvényes színezetet adjanak. Megállapítást nyert azonban, hogy valójá­ban ugyanazon politikai céllal és ugyanazon politiki módszerekkel és jelszavakkal, kom­­munistagyanús egyének bevonásával a felosz­­latott Nemzeti A­karat Pártjának működését tovább folytatták és tovább szervezkedtek az országban. A belügyminiszter ennek a megállapításnak alapján utasította a­ rendőrhatóságokat, hogy a feloszlató rendeletnek minden törvényes eszközzel szerezzenek érvényt. A rendőrség a nevezett párt helyiségeit hatóságilag bezárta és mindazokat az egyé­neket, számszerint hetvenkettőt, akik a neve­zett csoport törvényellenes működésében és szervezkedésében vezető szerepet­­ vittek, elő­állította a rendőrségre, ahol ellenük a rend­őri felügyelet alá helyezés elrendeltetett. . Jellemző, hogy az előállítottak között 18 rovott multú egyén is van, sőt több kom­munista bűncselekménnyel terhelt is. Ebből is kitűnik, hogy a mozgalom egy­általán nem volt válogatás sem eszközei, sem tagjai megválasztásánál abból a célból, hogy alkotmányellenes törekvéseit törvényellenes eszközökkel próbálja megvalósítani. A rendőrség a belügyminisztertől nyert utasítása szerint a mozgalmat szükség esetén még erélyesebb további rendszabályok alkal­mazásával fogja elfojtani. Rendőri felügyelet alatt A főkapitányságon a kihallgatások után végül úgy döntöttek, hogy a pártvezetőség valamennyi tagját, Szálasi Ferencet, Szé­chenyi Lajos grófot, Fiala Ferencet, vala­mint azokat, akiket a rendőrségről még hét­főn éjszaka nem bocsátottak el, összesen 67-et, rendőri felügyelet alá helyezik. A rendőrség határozatát ezután közölték az őrizetbevettekkel, akik azt nagy megütközés­sel vették tudomásul. A végzés kihirdetése után valamennyiüket szabadon bocsátották. Kedden délután öt órakor az utolsó nemzeti szocialista is elhagyta a főkapitányság épü­letét. A rendőri felügyelet azonban ettől a perctől kezdve már életbe is lépett. Házkutatások Szombathelyen Hétfőről keddre virradó éjszaka a belügy­miniszter intézkedésére Szombathelyen is házkutatást tartott a rendőrség. Éjfél után rajtaütésszerűen jelentek meg a detektívek azoknál a személyeknél, akiknek szélső­­jobboldali kapcsolataik közismertek voltak. Az első házkutatást vitéz Biczy Elemér vá­rosi műszaki tanácsos lakásán tartották. Majd Kopfensteiner Manó építészmérnöknél, Krausz Gyula dr. ügyvédnél, Krant Raymund orvosnál jártak a detektívek. A házkutatá­soknak azonban semmi eredménye sem volt, később azután a hajnali órákban tovább folytatták a munkát. Ekkor Vass Béla mér­nöknél, végül pedig Orbán Imre galvanizáló lakását kutatták át. Egyedül Orbánnál akad­tak a detektívek levelekre és propaganda iratokra, amelyeket beszállítottak a rendőr­ségre. Szombathelyen nagy feltűnést keltett­­a rendőrség intézkedése, annál­­is inkább, mert a hatóság emberei közismert személyek lakásait kutatták át felsőbb parancs alapján. c) A lakásváltozást 24 órán belül be kell jelenteni a hatóságoknál. d) A személyes szabadságban bizonyos kor­látozások vannak, amelyeket a rendőrhatóság esetenként állapít meg, így megtiltható a nap bizonyos szakában a lakásról való eltávozás, nyilvános helyek látogatása. g) Táviratot nem adhat fel, távbeszélőt nem használhat és postai küldeményei rendőrható­sági ellenőrzés alatt állnak. f) Eltiltható attól, hogy rendes környezetén kívül mással érintkezzék. A rendőri felügyelet alá helyezést elrendelő határozat csak a belügyminiszter jóváhagyásá­val válik jogerőssé és attól számított három hónap elteltével, azután pedig három havon­ként ismétlődően felülvizsgálat alá kell venni s amennyiben az eljárás további fenntartása nem szükséges, a megszűnést ki lehet mondani. Aki a megállapított rendelkezéseket, vagy azok alapján tett hatósági intézkedéseket nem tartja be, vagy azok megszegésében közreműkö­dik, vagy valótlan adatok bemondásával a ható­ságot félrevezeti, kihágást követ el s hat hónapig terjedő elzárással vagy 2000 pengő pénzbüntetés­sel büntethető. 1 .n Férfi pizsamaöltöny széles divatcsinos puplinetteből, lényegtelen mintahibával.. Részletünk korlát ez mit jelent az ozott ... ön már tudja, hogy „Ex­press ajánlat 11 - nál •Idado: 70-76 Ifiben áll a rendőri felügye­let alá helyezés? aj Az a terület, amelyet a rendőrhatóság megállapít, további intézkedésig el nem hagy­ható. b) Köteles a rendőri felügyelet alá helyezett személy az elsőfokú rendőrhatóságnál a meg­jelölt időben személyesen jelentkezni, az utasí­tás értelmében naponta kétszer vagy hetenként egyszer. gaAl franci első amerikai világfilmje KALÓZ­KISASSZONY Rendezte: Cachi B. De Mille A férfi főszerepben: Frednc March MA ESTE fél 10-kor díszelőadás: ATfflUM * OMNIA Premier csütörtökön : CITY PATRIUM OMNIA Paramount-film Törvényszéki ítélet a Budapestvidéki Kőszén­­bánya ellen Kedden hozott ítéletet Martinovits dr. tör­vényszéki bíró abban­ a perben, amelyet a Futó Gyula részvénytársaság indított a Bu­­dapestvidéki Kőszébánya ellen. A per előz­ménye az, hogy a Futó Gyula Rt a Mór kör­nyékén és Pusztavámon bérelt négy össze­függő szénterületének kiaknázási jogát át­adta a Budapestvidéki Kőszénbánya Rt.-nak 100.000 pengőért. A szerződést eleinte csak három összefüggő szénteleppel kötötték meg, a negyedik szénterület, a pusztavámi tekin­tetében pótszerződésben abban állapodtak meg, hogy ezt a szénterületet a Futó Gyula Rt. különfizetés nélkül ráadásul adja. A Budapestvidéki Kőszénbánya a szerződés aláírásakor 20.000 pengőt adott át, a hátra­lékos 80.000 pengőt évi 20.000 pengős rész­letekben kellett megfizetnie akkor, ha a szénterületen valóban találnak szenet. Köte­lezte a megállapodás a Budapestvidéki Kő­szénbánya vezetőségét arra is, hogy 1031 augusztus 1-ig nyilatkozzék, megtartja-e a kiaknázási jogot s ezzel együtt kifizeti-e a hátralékos 80.000 pengőt, vagy eláll a kiak­názási jogtól. A határidő elteltével Engel Ármin a Budapestvidéki Kőszénbánya nevé­ben, a három első összefüggő szénterület kiaknázási jogát visszaadta, a negyediket, a pusztavámit, azonban megtartotta azzal, hogy ennek értékét az előlegként lefizetett 20.000 pengővel kiegyenlítette. A Futó Gyula Rt. felszólította a bánya részvénytársaságot, hogy vagy adja vissza a negyedik bánya­területre szóló kiaknázási jogot is, vagy fizesse meg az esedékes­­ évi részletet, majd megindította a pert az első évi részletért a Budapestvidéki Kőszénbánya ellen. A perben a törvényszék több tanút hall­gatott ki. Engel Ármin a hozzá intézett bí­rói kérdésre közölte, hogy bányaszakértők megállapítása szerint a pusztavámi szénterü­let alatt mintegy 6 millió tonna szén van. A törvényszék ítéletében elmarasztalta a Budapestvidéki Kőszénbányát a kereseti ösz­­szeg megfizetésében, egyben 1800 pengő perköltség megfizetésére is kötelezte. A Füle Gyula Rt. a pert próbapernek tekinti és amennyiben az elsőfokú marasztaló itélet jogerőre emelkedik, a kihasználási jog vétel­árának többi részletéért is pert indít.

Next