Magyarság, 1938. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-09 / 80. szám

z Ázerei L*ok szép laka fi ? Copyright by Magyarság (Sosteni, Sanor Mihály). Szép asszony: Szebb tesz a lakása, ha lüRBSnyét !s nálam vásároljál LŐWY ARTUR u s a k VII., K 1 r A1 y o t c a 15 . BffiwreilMJPMBBBiEMWhAkáitlMHWI Satfayeg, takaró, átvelo, paplan, vászonáru stb. 2 meglepő olcsón kapható grönfeld testvérek 1 Bálvány utca 8. s.K.BUTOR AZ EGÉSZ HÁZ NAGY ZSIGMOND , LÁZÁR UTCA 8. üflU Butor, eDédie, kombinált nekrány, bursa offon fotelágy GYÖRFFY IMRE lakásberendező, Irányi-u. 15. ) ülését. Tolnay-Knesély Ödönt végleg igazolt képviselőnek jelenti ki. Ezután a Ház harmadszori olvasásban elfogadja a csütörtökön megszavazott javaslatokat. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter áll szólásra. Beterjeszti az 1938— 39. évi költségvetést, továbbá a honvédelem és közgazdaság fejlesztéséről, a népjóléti beruházásokról és ennek költségeiről szóló javaslatot, úgyszintén a rendkívüli ideiglenes ház adómentességgel kapcsolatos jelentését, az adóstatisztikát s a közszolgálati jogszabályok legújabb füzetét. A pénzügyminiszter ezután elmondja expozéját. (Darányi Kálmán a miniszter beszédének megkezdésekor lép a terembe. A kormánypárt nagy tapssal fogadja.) A pénzügyminiszter expozéja Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter. A most benyújtott költségvetés 1931—32 óta az első, ami deficitmentes. Az igények tekintetében erős önmérsékletet kellett tanúsítani, másrészt gondoskodni kellett az alkalmazottak és nyugdíjasok járandóságának fölemelése révén előállott többletekről. Hogy ezek ellenére a költségvetés deficitmentes, ez három tényezőre vezethető vissza: egyrészt a bevételek, másrészt az üzemek helyzetének kedvező alakulására, végül arra, hogy az államadóssági terheket csökkenteni lehetett. Ez az utóbbi összeg 32 milliót tesz ki. A bevételek kedvező alakulása teszi lehetővé, hogy ezeket jelentős részben tényleges beruházásokra fordíthassuk, anélkül, hogy az adótételeket emelni kellene. Az egyenes adóknál 22 millió, a forgalmi adóknál 18 millióval többet irányzott elő, mint a múlt évben. Az illetékek és jövedéki bevételek is emelkednek, a tárcabevételekkel együtt. Az Államvasutaknál 29 millió, a postánál 6 millió, az állami vasgyáraknál 24 millió, a postatakaréknál másfélmillió pengős emelkedés mutatkozik. A többi üzemnél is emelkednek a bevételek, ami a gazdasági élet erősebb ütemére, nagyobb forgalomra vezethető vissza. A közigazgatási kiadások 822 millióról 848 millióra emelkednek, valójában azonban 54 millióval nagyob a kiadás, 27 millió jut a mindenki szívéhez legközelebb eső honvédelmi tárca költségére (Taps.), a 600 millió beruházáson felül. A bevételek összege 1335 millió, a kiadásoké pedig 1334,9 millió pengő. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Elismeréssel emlékezik meg a nemzet áldozatkészségéről, lemondani tudásáról és a sokszor emlegetett névtelen adófizetőről. Elismerés jár a kormányoknak is, amelyek tervszerűen törekedtek ennek az eredménynek elérésére. A közszolgálati alkalmazottak járandósága a közigazgatásnál 259 millióról 273 millióra emelkedett, az üzemeknél 105 millióról 117 millióra. Az emelkedésben szerepel a januárban életbeléptetett fizetésemelés, a városi számvevőségek államosítása, az egyes új intézmények létesítése. Ha az adott államháztartási helyzetben — úgymond— nem is állott módunkban derék tisztviselőkarunk illetményeit nagyobb mértékben emelni, más vonatkozásokban igyekeztünk segíteni a helyzetükön. Ezt a célt szolgálja az új kórház felállítása, üdülőtelepek létesítése, stb. Bízik abban, hogy a magyar tisztviselői kar, a nehéz időket megértve, kipróbált hűségével és áldozatkészségével vesz részt a nagy munkában, egyetemes nemzeti érdekeket tart szem előtt s pártatlanul odaadással teljesíti kötelességét , ezzel biztosítja a jobb magyar jövőt. Ez 1088 április 0. szombat lHagOLBSAft után utal arra, hogy a nyugdíjasok száma a közigazgatásnál 453-al, az üzemeinél 1872-vel emelkedett. Első kötelesség a honvédelem fokozása Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter. Hangsúlyozza, hogy első kötelesség a honvédelem fokozása, majd a mezőgazdasági népesség igényeinek kielégítése és kultúrszükségleteinek biztosítása. Megemlíti a mezőgazdasági beruházásokat, egyebek közt az állattenyésztés fejlesztését, a szakoktatás fokozását, az Alföld fásítását, a vízügyi beruházásokat, stb. Hangsúlyozza, azokat az intézkedéseket, amelyekkel az ifjúság helyzetét igyekszik javítani a kormány, az önállósítási alapot ezúttal is kétmillió pengővel dotálják. A közbiztonsági szervezet fejlesztése keretében a rendőrtisztikar jobb előléptetésére is törekszenek. A falu egészségügyének megjavítására a népbetegségek megelőzésére, acsaládvédelemre, a csecsemő- és anyavédelemre megfelelő összegek állanak rendelkezésre. Arra törekszik, hogy a közterhek terén megvalósítsa tíz arányos és igazságos teherviselést. Első lesz az új társulati adótörvény. A jövedelem- és vagyonadóra vonatkozó jogszabályokat is megváltoztatják olyképpen, hogy a nem fundolt jövedelmek és mobil vagyonok megfelelő módon vegyék ki részüket a közteherviselésből is. A mostani komplikált eljárás helyett a fix adóztatást kívánják bevezetni, a tulajdonos által lakott kis családi házaknál, a földadó terén is jobb elosztást valósítanak meg, az egészen kis haszonbérleteket pedig mentesíteni akarja a kereseti adó alól. Foglalkozik az egyes adópótlékok csökkentésével, elsősorban a házadópótlék és a magántisztviselőket sújtó adópótlék csökkentésével. Rövidesen beterjeszti az egységes illetékkódexet is. Reméli, hogy a szesztörvényjavaslatot még a költségvetés tárgyalása során benyújthatja. A forgalmiadó fázisrendszer teljes kiépítésén dolgozik, az igazságos és kiegyensúlyozott adóztatást fontosnak tartja, mert az hatékony tényezője a szociális béke biztosításának. A gazdasági helyzet örvendetes javulása Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter ezután a világgazdasági helyzetről szól, a javulás terén beállott hanyatlást csak átmeneti hullámzásnak tekinti. Magyarország gazdasági helyzete örvendetesen javul s a gazdasági tevékenység élénkül. Ebben szerepet játszik a világgazdasági helyzet alakulása, de aülönleges magyar viszonyok is. Elsősorban említi a devizagazdálkodásnak a felárak, egységesítésével kapcsolatban történt átszervezését és a két év előtti kedvező terméseredményt. A gyengébb termés folytán előálló kiesést azonban ellensúlyozta az állattenyésztési viszonyok javulása és bizonyos mezőgazdasági cikkek árának emelkedése. Exportunk is szépen fejlődött, külkereskedelmi mérlegünk kedvezően alakult. A jelek arra mutatnak, hogy a múlt év őszén tapasztalt hanyatló irányzat csak átmeneti jellegű. A világpolitikai helyzetben az utóbbi hetekben enyhülés mutatkozik. Múst nagy beruházási program megvalósítása előtt állunk, amely erős ösztönzést fog adni gazdasági berendezkedésünknek. A nyáron külföldi tartozásaink rendezése ügyében hatalmas lépést tettünk, mindez nagyban előmozdította Magyarország nemzetközi hitelének emelkedését. (Helyeslés.) Bármilyen jelentősek is azonban az eredmények, a közelejövőben aligha számíthatunk arra, hogy a devizaforgalom szabadsága terén jelentősebb lépéseket tegyünk. Földrajzi helyzetünk folytán ugyanis exportunk zöme olyan országokba megy, amelyek maguk is devizakorlátozásokat alkalmaznak. Amíg ez a helyzet, nem térhetünk át a szabad forgalomra. Nem lehet közömbös, kinek a keze van a magyar föld Remény-Schneifer Lajos miniszter: Az■ átalakulást sokkal hatékonyabb mértékben kell ellenőrizni, mint eddig történt. E tekintetben a 33-as bizottság elé megfelelő javaslatot terjeszt. Örömmel állapítja meg, hogy hitelügyi helyzetünk számottevően javult, a bevétel már emelkedett. A gazdavédettségi rendszer megszüntetésére törekszik. Ez csak oly módon vihető keresztül, hogy a mezőgazdaság helyzete enélkül szilárd alapokon nyugodjék Nem tehet közömbös, hogy a magyar föld kinek a kezében van. (Nagy taps.) Szól ezután a hitelszervezet ügyéről. Az Általános Takaréknak a Hitelbankba való beolvasztása nagyban hozzájárul a túlméretezett hitelszervezet hátrányainak csökkentéséhez. Az államhatalomnak ma, sokszor irányítóan kell beavatkoznia a gazdasági életbe, ez azonban nem jelenti az egyéni kezdeményezés kizárását,csupán irányának és határainak megszabását. A milliárdos beruházási terv Reményi-Schneifer Lajos miniszter: Ismerteti ezután az egymilliárdos beruházó terv részleteit. A 400 millió pengős kölcsönt nem egyszerre veszik fel, hanem a szükséglethez mért esetekben. Az első részlet még a mostani költségvetési évben kibocsátására kerül. A 600 milliót egyszerű vagyonadó jellegű beruházási hozzájárulásból szerzik meg, a lakosság teherbíró részéről. Ennek az összegnek nagy részét a vállalatok szolgáltatják éspedig 350 milliót. A további 250 milliót a társulati adó alá nem eső természetes és jogi személyektől szerzik meg. Az50.000 pengőt meg nem haladó vagyonok mentesek ettől a hozzájárulástól. A magánszemélyek tulajdonában levő részvények, államadóssági kötvények és záloglevelek sem esnek vagyonadó alá. A földbirtok általános megterhelése öt százalék lesz. A megterhelés magánszemélyeknél átlag nyolc százalék lesz, a vállalatoknál tízhúsz százalék közt mozog. A háztulajdonnal kapcsolatban megkülönböztetést érvényesítenek. Ez a megkülönböztetés az adómentes és az adóköteles házak tulajdonosai között lesz. Az előbbieknél figyelembe veszik, hogy mennyi a házadómentességből még hátralevő időtartam, így a kisebb házak hozzájárulása csökken, ellentétben az adómentes nagyobb házakkal, amelyeknek terhe viszont emelkedik. Rupert Rezső: Hogyan higyjenek ezentúl az adómentességben? Maasits Géza: A lakók fizetik meg ezt a pénzt! A beruházások megoszlása Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Az ingó vagyonok is megfelelően kiveszik részüket, mert tűrhetetlen, hogy eddig az ingó vagyon milyen kevéssé vette ki részét a nemzet terheiből. Alkalmat adnak az ingó vagyon őszinte bevallására, büntetlenséget biztosítanak és még devizaamesztiát is javaslatba hoznak. Ha ezt elmulasztják, akkor börtönbüntetésen felül egészen az elkobzásig és a kisajátításig mennek el. (Taps jobbról.) A beruházási hozzájárulásokból befolyó összegeket kizárólag a beruházási kiadások fedezésére lehet felhasználni. A legnagyobb jelentőségű, a nemzeti létünk biztonságát jelentő beruházást, honvédségünk korszerű felszerelésére irányozzák elő. Ez 600 millió pengőt tesz ki. A közlekedési hálózat fejlesztésére 190 milliót fordítanak. Ebből az államvasutakra 96 millió esik és itt szerepelnek új vasútvonal építések is, 12 millió jut a hajózásra, 50 millió a nagy utak és 30 millió a bekötőutak építésére. (Taps.) Húsz millió pengőt fordítanak a posta beruházásaira, 36 milliót vízügyi beruházásokra, 20 milliót a telepítés gyorsítására, 18 milliót a mezőgazdasági értékesítés, a gazdasági és kertészeti szakoktatás fejlesztésére, 10 milliót a bányászatra, 30 milliót népjóléti kulturális beruházásokra, a falu egészségügyi és szociális viszonyainak előmozdítására, közte az ivóvíz kérdés rendezésére. (Taps.) Hetvenöt milliót szánnak a mezőgazdasági hitel újjászervezésére. A nagy beruházóprogram hivatott lesz a munkanélküliség megszüntetésére és a szociális nehézségek enyhítésére. A nagy terv végrehajtása kétségtelenül áldozatokat kíván, de csak a lakosság tehetősebb részétől, viszont az egész nemzet szempontjából olyan előnyöket jelent, amelyek mellett ezeknek az áldozatoknak el kell törpülniök. (Helyeslés.) Ahhoz azonban, hogy a programot zavartalanul végrehajthassák, szükséges az egész magyar nemzet összefogása. (Nagy taps és éljenzés a kormánypárton.) Benyúlnák a zsidókérdést a rendező javaslatot és az új sajtójavaslatot Elnök az expozé után fölfüggeszti az ülést. Háromnegyed egykor nyitja meg ismét. Tömegesen sereglenek be a terembe. Az igazságügyminisztert megtapsolják. Mojzes János: Most kapjuk a lerómott Darányi Kálmán miniszterelnök benyújtja a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslatot. Ez tartalmazza az új numerus clausus intézkedéseit. A javaslatot kiadják a közjogi, közgazdasági, közoktatási és igazságügyi egyesített bizottságoknak. (Kitoló taps és éljenzés a kormánypárton.) Mikecz Ödön igazságügyminiszter benyújtja az álami rend megóvása érdekében szükséges sajtórendészeti intézkedésekről szóló törvényjavaslatot. Elnök: Kivan-e az igazságügyminiszter fölszólalni? Rupert Rezső: Restell fölszólalni. (Zaj, ellentmondások a kormánypárton.) Elnök javasolja, hogy mivel tárgyalásra kész javaslat nincs a Ház előtt, az üléseket bizonytalan időre napolják el. A Ház ehhez hozzájárul s ezzel az ülés egykor ér véget. Nevelésügyi, mezőgazdasági és birtokpolitikai beszédek a felsőházban A felsőház Széchenyi Bertalan gróf elnöklésével pénteken délelőtt ülést tartott. A kultuszjavaslat vitáját folytatták. Steiner Miklós, Finkey Ferenc, Meskó Zoltán és S. Bálint György szólaltak fel a javaslat mellett. Hóman Bálint kultuszminiszter válaszában utalt arra, hogy az iskolai reformokat nemzetpolitikai szempontok teszik szükségessé. A lelki válság ráfekszik az iskolára, amely elvesztette a határozott irányt. Az iskola célja a nevelés és a tanítás és e javaslat arra törekszik, hogy ezt a munkát tökéletesítse. A felsőház ezután megszavazza a kultuszjavaslatokat, majd több kisebb javaslatot és áttér a mezőgazdasági munkások öregségi biztosításáról szóló javaslat tárgyalására. József főherceg arra mutat rá felszólalásában, hogy Magyarországnak létérdeke, hogy szociálisan kiegyensúlyozott legyen. Az államnak s különösen a honvédségnek népi erőkre van szüksége. Sok százezer munkás nevében köszöni meg a kormánynak a javaslatot. Mérséklendőnek tartja a korhatárt és így a tűzharcosok korhatárát is. A javaslatot örömmel szavazza meg. Bíró Zoltán nem tartja kielégítőnek a javaslatot, melynek hibája az az aggódó kapitalista felfogás, amely nem mer olyan terheket vállalni, amelynek vállalása kötelessége volna. Készséggel vállalja az adótöbbletet a javításért. Károlyi Gyula gróf szívesen látná a korhatár leszállítását, bár elismeri, hogy a javaslat így is súlyos megterhelést jelent a munkaadóknak. Ezt a szociális intézkedést azonban csak kezdő lépésnek tartja. Szól ezután a birtokpolitikával kapcsolatos propagandáról, amely hangoztatja, hogy az országban radikális, nagymérvű földosztás lesz. A nagybirtok védelmében szól és megismétli azt a korábbi megállapítását, hogy egy jól kezelt nagybirtok ugyanannyi területen négyszer annyi embert tart el, mintha a birtokot apró részletekre osztanák. Helytelenít azonban minden olyan intézkedést, amely az életképtelen nagybirtok mesterséges eszközökkel való alátorhasztását célozza. A birtoknak annyit kell termelni és annyi embernek kell megélhetést adni, amennyinek csak tud. Ha ennek nem tud megfelelni, akkor fenntartása nem közérdekű. Hogy azonban a birtokok meg tudjanak felelni kötelezettségüknek, szükség van elsősorban biztonságra. Az egészséges mezőgazdasági hitel helyreállítását fontosnak tartja. Forradalmi mentalitású földreformot nem tart földbirtokpolitikának. Az állami beavatkozás nemcsak szükséges a földbirtokpolitikában, hanem kötelesség is és vigyázni kell arra, nehogy megbízhatatlan kezekbe kerüljenek a földek. Hegedűs Lóránt nem annyira a javaslatról, mint inkább a kormány nagy beruházó tervéről és a vagyonváltságról beszél, amelyről azt tartja, hogy a kormány túlmessze ment. Az új kötvények kibocsátásánál tíz százalékkal valorizálni kellene a hadikölcsön jegyzőket. A felsőház szombaton délelőtt folytatja a vitát. A nemzetiek elfoglalták Tremp városát Salamonadból jelentik. Katalónia északi részén a navarrai dandárok megszállták Tremp városát és a trempi duzzasztótavakat, valamint a villamosműveket, amelyek Barcelona villamosáramát szolgáltatják. A nemzetiek folytatják a pireneusi vidék megtisztítását. A légió csapatai az Ebro déli folyásánál, a tortesai szakaszon tovább nyomultak előre. A Santa Aguedából kiinduló galíciai csapatok elfoglalták Turmell községet, ahonnan már tisztán látható a tenger. Tremp elfoglalása után most már a nemzetiek szabadon nyomulhatnak előre a loridai harcvonal minden részén. A trempi nagy gátnál százmillió köbméter víz zúdult volna a nemzetiekre, ha a köztársaságiak felrobbantották volna a gátat. Ez a hatalmas víztömeg elsöpörte volna az egész támadó sereget, minden felszereléssel, anyaggal együtt és elvágta volna az összeköttetést a Lerida előtt álló csapatokkal. A trempi erőművek elfoglalása lehetővé tette a nemzetiek számára, hogy elvágják a katalán főváros áramszolgáltatásának egy részét. Barcelona a trempi erőműközponttól kapta az ipari áramot. Ez az áramszolgáltatás csütörtökön este megszűnt s pénteken reggel Barcelona arra ébredt, hogy nincs ipari áram. A közúti és a földalatti vasút forgalma megállt s a gyárak nem tudtak dolgozni.