Magyarság, 1938. június (19. évfolyam, 122-142. szám)

1938-06-16 / 134. szám

1988 Június 16, csütörtök WM01MS1B tásának kiadását. Vigyázzanak arra, hogy a frontharcos-jelvényt ne sorozzák a jel­­ényviselési tilalom alá, csak azért, mert­­egyes gombamódra szaporodó pártok vis­­­szaélnek a jelvénnyel. R­a­s­s­a­y Károly: Az egységes párt kezdte! Külkereskedelmi szerződések Kánya Kálmán külügyminiszter benyújt egy törvényjavaslatot a kereskedelmi hajók ellen fellépő tengeralattjárók magatartására vonatkozó nemzetközi szabályoknak Magyar­­ország által történt elfogadásáról. Ezután a múlt évben kötött háromrendbeli magyar— cseh egyezmény becikkelyezéséről szóló tör­vényjavaslatot terjeszt be. Az egyik kereske­delmi szerződés, a másik a határforgalom szabályozásáról, a harmadik a vámjövedéki kihágásokról szól. Végül benyújtja az egyes államokkal tavaly kötött egyezményekről szóló jelentést. Melczer Lilla a megajánlási javaslat folytatólagos vitájának szónoka, a család­védelem szükségességéről beszél. A bábakép­zés fejlesztését sürgeti. Ismerteti a német családvédelmi intézkedéseket. A javaslatot elfogadja. Z­­s­ó­r­y Lajos a tagosítások érdekében szólal fel. A falukutatók működését káros­nak tartja. Szerinte a falut nem kutatni, ha­nem megismerni kell. A javaslatot elfogadja. Nem az a feladatunk, hogy a jobboldali C­s­o­ó­r Lajos. Az egész kormányzati pro­gramból és politikából hiányzik a magyar nemzeti öntudatnak, a magyar nemzeti sors­­tudatnak a nemzetbe való bevezetése, beol­tása. Mindaddig nem lehet komolyan venni­­a kormány földbirtokpolitikai programját, amíg három hónapon belül meg nem mondja, hogy hol, mikor és mennyi területet kell leadnia a nagybirtoknak és a középbir­toknak. Mindaddig nem lehet eredményes a termelés, amíg ez a bizonytalanság fennáll. Nem fogadja el a javaslatot azért, mert nem lát semmit a kormány politikájában, ami a nemzeti és szociális gazdasági irányt jelen­tené. B­é­­­d­i Béla: Mint intranzigens jobb­oldali akar beszélni. Rendkívül örül, hogy már hivatalosan is elismerik, hogy van kor­szellem, van világnézeti harc s ez nem áll meg a határokon. Mit jelent a szélsőjobb­­oldal a valóságban? A valóságban, nem úgy, ahogy a liberális lapok, vagy a feudális tábor beállítani igyekszik, hanem úgy, ahogyan ez az úgynevezett szélsőjobboldali­­ság jelentkezik az egész világon. A miniszter­­elnök a jobboldali politika három jellemző­jeként a generációk egységét, a társadalom szerves felfogását és a lelkiség hangsúlyozá­sát jelölte meg. Igaza van, azonban ezek általános igazságok. Közelebbről kell meg­határozni a dolgot. A jobboldaliságnak több ismérve van. Az első az antiszemitizmus. Ezt nem bevallani, ezzel a kérdéssel nem foglal­kozni kár volna, hisz szembenézni vele, erre becsületes őszinteség kötelez. A régi anti­szemitizmus a forradalom után fizikai in­zultusokban robbant ki. Ezt az antiszemi­tizmust a zsidógyű­lölet táplálta. A mai jobb­­oldaliság elutasítja a hecc-antiszemitizmust.­­.A mai antiszemitizmus komoly szociális és közgazdasági tartalommá vált; helyesebb is, ha pozitív keresztényvédelemnek, magyar­­védelemnek nevezzük. A jobboldaliság máso­dik jellemzése a szembenállás a liberalizmus­­gazdaságbölcseletével, a szociáldemokrácia gazdaságbölcseletével, a materializmussal. A liberalizmus lejátszotta a maga történelmi szerepét és át kell adnia a helyét egy másik­­korszellemnek. A harmadik jellemzés az önellátási törekvés az élet minden vonalán; gazdaságilag, társadalmilag, kulturálisan, forradalmi erővé vadásszuk mozgalmakat közjogilag, politikailag. A negyedik jellem­vonás az erős központosításra, szabályozott­ságra való törekvés. Gömbös Gyula alatt ezt a jobboldaliságot akadályozta meg a liberális és feudális kórus s a liberális és feudális sajtó óriási viharral fogadta az új­ szelle­met. Vitéz V­á­r­a­d­y László: Ködösített! ­ábrázolt, hanem egy sörtehajú, pufok, piros arcot. Emlékezett, hogy amikor először jelent meg a földön és az embe­rek bizalmatlanul fogadták, a Tigris­folyó tükrében ugyanilyennek látta ma­gát s azóta semmit sem változott. Csut, pocakos ember volt világéletében, s en­nek ellenére mégis szerették. Elnéze­gette önmagát, a bálványt a velencei tü­körben és lassan megenyhült tekintete, mert tudatára ébredt annak, hogyha Szép és lélekü­dítő jelenség nem is volt soha, több évezredes életében mitsem öregedett és ma is ugyanolyan ruganyos, fiatalos és életerős, mint valaha. Kinyúj­totta kezét a gyémántokkal kivert dohá­­l­yosdoboz felé, kivett belőle egy arany­­gyűrűs, halványsárga szivart s lusta mozdulattal rágyújtott. Sokáig bámulta a kékesszinü füstkarikákat és elábrán­dozott. A következő pillanatban félrehúzták az ajtót takaró nehéz bársonyfüggö­nyöket és Zsugori előtt lakás lépett be aranytálcán kristálypoharakkal, jégbe­­hűtött ásványvizes üvegekkel és a várva­­várt szódabikarbónával. — Felség, a szódabikarbóna előállott! — jelentette Zsugori alázatosan. — Keverjetek egy pohárral! — Az udvaronc reszkető kézzel tett a fehér porból egy kávéskanállal a po­hárba, majd színültig töltötte vízzel. — Idd ki! — szólt ismét a nagyúr. Zsugori szó nélkül kiitta a poharat. — Ő is! — mutatott rá az uralkodó a lakásra. A lakáj is ivott a keverékből. — Jobban érzem magam — jelentette ki őfelsége s felszabadult sóhajtással a pocakjára helyezte kezeit, így szabadult meg a világ egy szörnyű katasztrófától. s­ ­ Turul-szövetség a Jobboldaliság fellegvára B­é­­­d­i Béla ezután vitába száll a közbe­szóló kormánypártiakkal, azon, vájjon egé­szen jobboldalinak mondható-e a NEP. Azt mondja, hogy nem egészen, amire példa az, hogy Fellner Pál a legutóbbi időkig tagja volt a NEP-nek. A liberális-feudális körök egyre hangoztatták és és hangoztatják még ma is, hogy az ifjúság tanuljon, ne politi­záljon. Pedig az ifjúságnak joga van a poli­tikában való részvételihez, örülnünk kell azon, hogy van egy Turul-szövetség s hogy ennek bajtársi egyletei vannak, amelyek politikamentesen mindig a jobboldaliság fel­legvárai voltak s lehetnek. Meg kell adnunk a jobboldali mozgalmaknak a lehetőséget, hogy guvernamentális mozgalmakká válhas­sanak. Nem szabad ezeket a mozgalmakat politikai vadászatok céltábláivá tenni. Az új világnézet itt van, dönget kapuinkon s ne­künk nem az a feladatunk, hogy kiűzzük, hogy forradalmi erővé vadásszuk ezt a gon­dolatot. Bizalmat nem előlegezhet a minisz­terelnöknek, ezért a felhatalmazást nem sza­vazza meg. M­e­z­e­y Lajos: Különös szerencsétlensége a magyarságnak, hogy mindig túlságosan összekapcsolódott a sorsa a nyugati államok sorsával. Wilson is megállapította a háború előtt, hogy a nyugateurópai államok háborús célja nem lehet más, mint a monachia terü­letén lakó nemzetiségek önkormányzatának biztosítása. Rámutat arra, hogy milyen két­színű játékot folytattak Masaryk és Benes Prágában, a trianoni békeszerződés megkö­tése előtt. Wilson békét akart hozni Euró­pába és helyette állandó villongásnak, hábo­rús feszültségnek adott eszméivel talajt. a magyar úrihölgyek virágmintás otthoni, nyaraló és kiránduló ruhája. Szál meg szál­szinpompát tarka változatban készál. Mintás n­ő a műselyemből a pengőtől IL pangóig Cégünk alkotása, kizárólag mi árusítjuk \ 1tolqu/C­ HsácM/ UZLETHAZ ­ miniszterelnök felszólalása Vitéz I­m­r­é­d­y Béla miniszterelnök szó­lal fel ezután. Beszédének az elején leszögezi azt, hogy a kormány célkitűzéseit már be­mutatkozó programbeszédében ismertette a Ház előtt, így hát nem tartja szükségesnek, hogy mindent újra részletezzen. Azonban egynéhány kérdést mégis részletez, mert min­den alkalmat meg akar ragadni arra, hogy a politikai helyzetet tisztázza. Nem félek az eszmék harcától — mondja —, mert úgy ér­zem, hogy az igazság velünk van. Bízom abban, hogy az Isten megadja a képességeket is, hogy be is váltsuk azt, amire vállalkoz­tunk. Jól ismeri a tisztelt Ház az álpolitiká­­ban ismeretes úgynevezett ölelkező utak rendszerét. Ezt nem akarom az ország poli­tikai vonalvezetésében alkalmazni, mert ez mindig komplikációra vezet. Többek között a vita során Eckhardt Tibor szóvátette azt az eszmei zavart, amelyik ma országszerte uralkodik. Tény az, hogy egyes helyekről is­mét hangzanak el olyan hangok, mintha ebben az országban a hang a munka elé kerülne. Kétségtelen az, hogy számtalan olyan problé­mát oldottunk már meg, amelyeknél a kez­deményezés az előző kormányzat részéről történt és amelyeknek a megoldása a mi fel­adatunk. Rassay Károly azt mondotta, hogy az egyéni szabadság és a beszédemben leszö­gezett elvek között ellentét van. Kétségtelen az, hogy az az irányzat, amelyikhez Rassay képviselő közel áll, az nem igen tartotta szem előtt azt, hogy a helyes politikai vonalveze­tésnek a belső fegyelem elengedhetetlen fel­tétele. Ennek a belső fegyelemnek az érvé­nyesítésére a kormányzat mindent el fog kö­vetni, amit csak a rendelkezésére álló eszkö­zökkel megtehet. Ennek az országnak a poli­tikai irányításában szükség van mértéktar­tásra is. Különösen az ígéretekben. Mert be­váltatlan ígéretekkel nem szabad a közvéle­mény bizalmával visszaélni. Szükség van fe­gyelemre a módszerekben is. Véget kell vetni azoknak a gyanúsításoknak, amelyek az or­­­­szágban még ma is igen sűrűen történnek. Szükség van nevelő munkára is, szükséges tehát a propagandaminisztérium. Bár talán szerencsétlen nevének megfogalmazása, azon­ban ezen keresztül kell nevelni azokat a tö­megeket, akiknek a politikai intelligenciája még nem elég magasfokú. Tényleg a leg­nagyobb baj az, ha félműveit emberek avat­koznak a politikába. Ezeknek a félműveit embereknek műveltté tétele a kormányzat feladata. Ez természetesen nem történhet máról holnapra, ehhez hosszú idő szükséges. Szükség van ezenkívül egy leegyszerűsített világnézeti nevelésre is. Természetes tehát az, hogy ennek a munkának az elvégzéséhez költségvetésre is szükség van. Szükségesnek tartom, hogy felsoroljam azokat az eredmé­nyeket, amelyeket kormányon levés óta el­értünk.­­ A honvédelmi rendelések kiadása gyors ütemben folyik. Kedden írtam alá az állami utak készítésére vonatkozó iratokat és az államkincstár pénztárkészlete megfelelő, te­hát a kiadásokat zavartalanul lehet lebonyo­lítani. A bekötőutaknál 6000 ember dolgozik. A pénzügyminiszter azonban előkészítette már a belső kölcsönök kibocsátását is. A belső beruházások is folyamatban vannak. Tehát a győri program programszerűen bo­nyolódik le. A sajtótörvény és az állami és társadalmi egyensúly helyreállítására vo­natkozó törvény végrehajtása készül. A tár­sadalmi egyensúly helyreállítására vonat­kozóan most jelent meg egy rendelet, amely­nek az a célja, hogy ne történjenek a tör­vény törvényerőre emelkedése előtt olyan intézkedések, amelyek a törvény intenciói­val ellenkezők. Ezeknek a rendelkezéseknek és törvényeknek az elkészítésére három-négy hónap állott volna rendelkezésre, mégis reméljük azt, hogy hat vagy hét hét alatt végezni fogunk. Tehát a tempó megvan. A szesztörvény is elkészült. A jövő héten be­nyújtjuk a Jegybankra vonatkozó törvényt. Ki kell jelentenem, hogy semmi alapja nincs azoknak a híreszteléseknek, amelyek évek óta azt hirdetik, hogy a Jegybank poli­tikájában külföldi kezek is szerephez jutnak. A Jegybank közgyűlésén ezentúl csak ma­gyar állampolgárok vehetnek részt. Kivéve természetesen azt a töredék külföldi rész­,­vényest, akiket szerzett jogaiktól megfosztani nem lehet. A nyereségkulcs is megváltozik az állam javára. C­s­o­ó­r Lajos: Hogyan változik meg? Szükséges az, hogy centrális terveket épít­­sünk ki. Vannak kérdések, amelyek több tárcát érdekelnek és ezek a tervek lesznek hivatva arra, hogy ezeket összefoglalják. Szükséges az is, hogy a racionalizálással foglalkozzunk, nehogy az adminisztráció túl­méretezett legyen. Tény az, hogy nem elég az a szolgáltatás, amit ma az egyes tisztvi­selőknek nyújtunk, ha a­zonban számításba vesszük azt a nyugdíjterhet, amit az állam visel, mindenkinek be kell látnia azt, hogy az államgazdaság nagyobb terhet most nem bír el. Ha azonban a termelés emelkedik, gondoskodni fogunk arról, hogy a tisztvise­lők fizetését is emeljük.­­ A szociális viszonyok rossz színben való ecsetelése sokszor túlzás. A világháború alatt, sőt még ezután is azonban sokszor volt eset arra, hogy lényegesen rosszabbak voltak a szociális viszonyok. Természetesen nem elégedhetünk meg azzal a javulással, ami eddig bekövetkezett. Vigyáznunk kell azonban belföld és külföld felé is. A minisz­terelnök ezután a fiatalság soraiban mutat­kozó értékekről beszél. A fiatalság mindig túlzásokkal jár. Arra kell azonban töreke­­nünk, hogy azokat a fiatalokat, akik akár a jobboldalon, akár a baloldalon, avagy a középen is állanak, a nemzet számára meg­mentsük. Módot fogok adni arra, hogy egy folyóiraton keresztül a fiatalság mérje össze az erejét. Természetesen arra fogok töre­kedni, hogy ennek a hangja objektív marad­jon. Hogy azok a fiatalok, akik ma a köz­életben vezető szerepet játszanak, mit akar­nak, nem lehet számunkra közömbös. Tö­rődni akarok azonban azokkal is, akik a közélet porondjáról mindjobban kiszorul­nak. A tekintélyek lejáratását még akkor is meg fogom akadályozni, ha ezek a tekinté­lyek nem azon az oldalon vannak, ahol mi állunk. Egyesek azt szeretnék a közvélemény előtt bizonyítani, hogy például Darányi Kál­mán azok miatt a felszólalások miatt távo­zott székéből, amelyek a felsőházban hang­zottak el. Pedig mi nagyon jól tudjuk azt, hogy az ő távozását oly okok tették szüksé­gessé, amiket mi már régen, még a felsőházi mozgalom előtt ismertünk Ezeket akartam a tisztelt Ház elé hozni és még egyszer leszö­gezni azt az irányvonalat, amelyen a mi po­litikánk mozog. Ennek a nemzetnek politi­káját keresztény, nemzeti, jobboldali irányba akarjuk vezetni. Ehhez azonban kemény­ségre van szükség. Ne méltóztassanak azt hinni, hogy a kemény ember komisz ember. Ennek a nemzetnek igenis nagy kemény­ségre van szüksége ahhoz, hogy helyét meg tudja állani. Ennek a politikának az irányí­tására kérem én a tisztelt Ház támogatását. (Nagy taps.) A Ház ezután részleteiben is elfogadja a felhatalmazási javaslatot. Elnök napirendi indítványa szerint a legközelebbi ülés pénteken tízkor lesz, ami­kor harmadszori olvasásban tárgyalják az appropriációt és a további teendőkről hatá­roznak. Szociális és gazdasági intéz­kedések Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök: Kénytelen voltam ezeket a felvilágosításokat megadni, hogy az a reformmunka, amit most végzünk, a tisztelt Ház előtt részletei­ben is megvilágításra jusson. Ne kívánjon a Ház tőlünk gyorstalpalást, vagy azt, hogy jelszavak után fussunk. Felmerült a birtok­­politika szüksége. Nem cél az, hogy minden­áron jogalkotásokkal jöjjünk a tisztelt Ház elé. Amennyiben azonban a földbirtok ren­dezésénél mégis törvényre lesz szükség, akkor ahogyan azt a földművelésügyi minisz­ter is mondotta, törvényt fogunk hozni. (Taps.) Felmerült az is, hogy ipari téren dekonjunktúra van. Ralsay képviselő úr mondotta. Meg kell azonban jegyeznünk azt, hogy egyes iparágak az állami rendelé­sek folytán különösen foglalkoztatva vannak. Meg vagyok győződve arról, hogy az ipari munkásság foglalkoztatása a legjobb piac biztosítása a mezőgazdaság számára is. Arra kell törekednünk, hogy az ipari termelést fokozzuk. Szükséges az adó racionalizálása is. Mindezek természetesen mélyreható vál­tozásokat idéznek elő a nemzet életében. Ez a rendszerváltozás azonban lehet, hogy nem mindenkire lesz kedvező. A nagy munka mérhetetlen nyomást gyakorol az állami adminisztrációra. E helyről mondok tehát köszönetet az állami adminisztráció tisztvi­selőinek, akik a legnagyobb munkát érg­tik. Kezdődnek az interpellációk Áttérnek az interpellációkra és elsőnek a pénzügyminiszter írásbeli válaszát olvassák fel ifj. Balogh István egy régebbi interpellá­ciójára. Ifj. Balogh István viszonválasza után a Ház többsége elfogadja a miniszteri választ. Esztergályos János a pécsi kisipa­rosok súlyos adóhelyzetéről interpellál. In- 1-,2-.3- és 6-szobás összkomfortos lakások azonnal V., Klotild­ utca 10/a, b. és o. IffiaHalff szám alatt Alfu­lUlt

Next