Magyarság, 1938. június (19. évfolyam, 122-142. szám)

1938-06-11 / 130. szám

vaslatba hozott, összeegyeztethetetlenek len­nének Anglia olaszbarát politikájúval. Kmellett Franco ellen irányuló mindennemű angol intézkedés azt eredményezhetné, hogy Spanyolország betiltja az Angliának szóló nsványanyag, nevezetesen a pirít kivitelét, ami azután az angol hadiiparra azonnal igen káros következményekkel járna. Chamberlain miniszterelnök egyébként szózatot akar intézni Hitlerhez és fel fogja kérni őt, hogy csatlakozzék a polgári lakos- sáq bombázása ellen irányuló nemzetközi erőfeszítéshez. Harmincötezer tagot veszített el a Irancia szocialista párt A francia szocialista pártnak a csoportja, amely a Royanban most lezajlott pártérte­kezlet befejeztével hivatalos formában ki­lépett a párt keretei közül, ,,szocialista pa­raszt- és munkáspárt“ elnevezés alatt uj politikai pártot alakított, amely irányzatát tekintve, a kommunista és szocialista pár­tok között helyezkedik el. A szocialista párt a royani szakadás következtében mintegy 33.000 tagot veszített el. A külpolitika egyéb iiirci Az angol hadsereg számára dolgozó bir­minghami repülőgépgyárnak mind a 4500 munkása sztrájkba lépett. ★ A francia kormány tagjai pénteken dél­előtt Lebrun köztársasági elnök elnöklésé­vel államtanácsot tartottak. A tanácskozást jórészt a nemzetközi helyzet megvitatásá­nak szentelték. Bonnet külügyminiszter részletesen ismertette a külpolitikai helyze­tet. Utána Dnladier, mint nemzetvédelmi miniszter beszámolt arról az utazásról, ame­lyet a legutóbbi légi határsértések színhelyén a Pyreneusokban tett. A balti államok külügyminisztereinek eredetileg május 10-re kitűzött nyolcadik értekezletét pénteken kezdték meg Rigában. Kiközösített a német Kormány 145 elítéltet és emigránst Berlinből jelentik: A német kormány megfosztott állampolgárságától 145 sze­mélyt. A hivatalos lap közli a teljes névsort. A kiközösítettek közölt van Lea Sldarek, a hírhedt fezőr is, aki több mint tízmillió márkával károsította meg Berlin városát s akit annakidején súlyos fegyházbüntetésre ítéltek. A többi kiközösités javarésze politi­kai okokból történt s olyan menekülteket érint, akik külföldön a nemzeli szocializ­mus ellen tevékenykedtek. Erős visszaesés mutatkozik a fővárosi győgyintézmények bevételeiben A polgármester májusi Jelentése a főváros Helyzetéről KiegtaKarfüa eistizeie­QáfflOEf mm »a a Magyarság klirtaj- WwtlOn mSjSJÍ szelvényével vásárol! Hétfőn, junius 13-án ülésezik az újváros­háza tanácstermében a főváros közigazga­tási bizottsága. Az ülésen tárgyalják Szendy Károly polgármester májusra vonatkozó pol­gármesteri jelentéséi, amely részletesen be­számol a főváros helyzetéről. A polgármes­teri jelentés, amelyet pénteken tettek közzé, válaszol a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén elhangzott felszólalásokra, igy Csil- léry Andrásnak a Városi Színház hátralékai­ról szóló fölszólalására és Nagy Lászlónak az alapítványi fiuotthon építkezését sürgető intervenciójára. A Városi Színház — mondja a jelentés — nem tartozik sem a fővárosnak, sem az üzemeknek, a fiuotthon építkezései pedig a közeljövőben megkezdődnek. Mél­tatja az eucharisztikus kongresszus jelentő­ségét és sikerét. A főváros 495.000 pengővel támogatta az előkészítő főbizottságot, amely­nek rendelkezésére bocsátotta szakképzett tisztviselőit és a szellemi szükségmunkások egy részét. Atépittette a Hősök-terét, az elektromosmüvek pedig fokozták a dísz­kivilágítást. A hozzávetőleges becslések sze­rint a kongresszuson mintegy 35.000 kül­földi vett részt, vidékről közel másfélszázezer vendég érkezett a fővárosba. A Beszkárt be­vétele április 21-töl május 20-ig 0.1%-kal volt több, mint a múlt évben ilyenkor. Az autóbuszüzem bevétele 14.9%-kai emelke­dett, visszaesett a fogaskerekű vasút, a Hév és a sikló forgalma. A fővárosi vásárcsarnokok és nyil't piacok árufelhozatala áprilisban bőséges volt, a fel­hozatal emelkedett. A drágaság miatt a fő­város érintkezésbe lépett az árkormánybiz- tossággal és a gyors intézkedésnek köszön­hető, hogy a sütők ipartestiilete a kenyér irányárát csökkentette. A jelenlegi kenyérár fenntartása az uj termésig biztosítva van. A vöröshagyma azért drágult, mert az elmúlt hónapokban mintegy ezer vagon hagymát exportáltunk. A burgonyadrágitást gyors be- avatkozásasl sikerült leszerelni, a burgonya árának további mérséklődése várható. A városgazdasági ügyosztály adataiból meg­állapítható, hogy visszafejlődött a Szent Gellért-gyógyfürdő bevétele s a Szent Gellért- szálló bevétele is csökkent. Általában vissza-, esést mutat a főváros gyógyintézeteinek be­vétele. Az üzemek adataiból kiderül, hogy a víz­müvek mintegy 900.000, a gázmüvek s az elektromosmüvek 800.000 pengővel többet vettek be, mint az előző év hasonló idő­szakában. A közoktatási ügyosztály jelenti, hogy a főváros által rendezeti uszótanfolya- mok 100 fiút és 260 leánytanulót tanítottak meg úszni. A hatósági szegénygondozás uj rendszere is életbelépett — mondja a jelentés —, a fő­város csakis munkaképtelen szegényekről gondoskodik. A közegészségügyi ügyosztály statisztikai adataiból megállapítható, hogy a főváros közkórházaiban áprilisban összesen 3386 férfi és 4848 nőbeteget ápoltak. Az Eötvös Lóránd-rádiumintézetben 46 férfit és 108 nőt kezeltek. A köztisztasági hivatal közel nyolcmillió négyzetméter terület tisztántartá­sáról és pormentesitéséről gondoskodott. A közművelődési és légoltalmi ügyosztály tevékenységét ismertetve, a polgármester közli, hogy a főváros környékén több ása­tást végzett és igy a Bécsi-ut mentén római sírokat és középkori falalapozásokat hoztak napvilágra. Az építkezés folyamán a Daru- és Lelkész-utca sarkán nagyértékii római sirládákat találtak. Befejeződött a Fővárosi Képtár átépítése és átrendezése, a képtár­nak 35 helyisége van s 477 műalkotás kerül bemutatásra. A légoltalmi segédszolgálatosok kiválasztása megtörtént. Befejezésül közli a jelentés, hogy a fővá­ros hivatalai, intézményei és üzemei a múlt hónapban összesen 8,278.268 pengő értékű közmunkát és közszállitást adtak vállalatba. A máltai lovagrend világkongresszust tart Budapesten a Szent istván-év estékére A Keresztelő Szent Jánosról elnevezett nagy múltú máltai lovagrend tagjai, a rend rangjához méltó ünnepséggel kapcsolódnak bele a Szent István-jubilemi év hódoló ün­nepségeibe. Világkongresszust tartanak Buda­pesten és a kongresszusra már szombaton fővárosunkba érkezik Rómából a rend nagy­mestere Lodovico Chigi Albáni herceg. A magyarországi máltai lovagok ünnepélyesen fogadják a déli pályaudvaron a biborosi rangú nagymestert. Vasárnap kezdődik azután meg a kongresszusi tanácskozások formális megnyitóüléssel, amely után törté­nelmi pompájú diszmenetben vonulnak át a máltai lovagok a koronázó főtemplomba es ott a bíboros, hercegprímás, Serédi Jusz- tinián dr. ünnepi misét pontifikái. A miséről Chigi Albáni nagymestert diszmenet kiséri élén a lovagokkal a Hősök Emlékkövéhez, koszom letételre. Hétfőn a máltai lovagok a rend fehérkeresztes piros lobogójával disziíett külön hajóikon rándulnak ki Esz­tergomba, Szent István szülővárosának meg­tekintésére s ott a hercegprimás vendégei lesznek. Kedden lesz a záróülés József fő­herceg budavári palotájában s ekkor olvas­sák fel az ünnepi deklarációt is. Kedden a kormányzó ad garden partyt a lovagrend liszleleíére. majd ugyanaznap este díszelő­adás lesz az Operaházban. A máltai lovagi rend budapesti világkongresszusa alkalmá­ból tisztelettel emlékezik meg az utókor az ősimultu rend érdemeiről. Magyarországra a XII. században telepedtek le a máltai lova­gok, akik az ősi harci tevékenységhez még karitatív munkát is programba vettek, emberbaráti intézmények támogatását, ame­lyek ma is hirdetik munkájuk emlékét. Budapesten ők alapították a budai Szent János-kórházat, az övék volt a Jánoshegy és a Svábhegy egy része és a közelmúltban is jelentős összegekkel járultak hozzá kari­tatív intézmények támogatásához. A mostani világkongresszusra a rend magyarországi szövetsége, amelynek jelenlegi elnöke József főherceg, priorátussá alakul át. ★ Rómából jelentik, hogy Chigi Albáni della Rovere herceg, a szuverén máltai lovagrend nagymestere, péntek reggel elindult Budapest felé. Barcza György magyar követ búcsúja Rómától Rómából jelentik: Pénteken délelőtt uta­zott cl Rómából Barcza György volt vati­káni követ, Magyarország uj londoni kö­vete. Barcza György csaknem tizenegy évig képviselte Magyarországot a Szentszéknél. A távozó követ búcsúztatására megjelent Villani Frigyes báró kvirináli követ vezeté­sével a kvirináli követség és a szentszék! magyar követség valamennyi tagja. A Vati­kán részéről Monsignore Hontini szertartás- főnök, Monsignore Pucci és Commendatore Bclardo jelent meg a pályaudvaron. A Szentszéknél akkreditált diplomaták közül megjelent a búcsúztatáson Pignatti gróf olasz nagykövet, Osborne angol nagykövet, fíadinski lengyel követ, Riviere francia kö- vetségi tanácsos, a litván ügyvivő, a német nagykövetség titkára, továbbá Wachfeld kvirináli dán követség! tanácsos. A római magyar kolónia számos tagja ugyancsak jelen volt a távozó követ búcsúz­tatásánál. Barcza György követ Rómából Párisba utazott, majd a jövő hét folyamán elfoglalja londoni állomáshelyét. Kilenc pilótával lezuhant és elpusztult egy amerikai bombavető repülőgép Ncwyorkból jelentik: Illinois államban pénteken borzalmas katonai repülöszcren- csétlenség történt, amelynek kilenc halottja van. Delavan város közelében egy gyakorla­tozó bombavetőgép, amelyen kilenc pilóta ült, viharba került és lezuhant. A jelek sze­rint mind a kilenc katona, köztük több tiszt szörnyethalt, bár eddig csak nyolc holttestet találtak meg a romok között. Az amerikai katonai aviatika történetében még nem volt példa ilyen tömegszerencsétlcnségre. SzepJgySrgynapi taGSHZáS Irta: Inczédi Ákos I. A pusztai kukoricás végében ül kuny­hója előtt az öreg csősz. A csőszkunyhó vályogból, sárból vert putri, olyanféle, mint amilyenben a cigányok szoktak lakni. Az öreg csősz kicsi, töpörödött, ráncosképü, sovány ember. Hosszú, fehér, ritkás haja, nagy, lelógó, ősz bajusza és hatalmas hófehér szemöldöke van. Az ar­cába mélyen lenyomva ócska, zsiros ka­lapja. Kalapkarimája a szeptemberi nap­fényben tenyérnyi széles árnyékot vet sárgásbarna, fehér sörtétől borostás ar­cára. Fogatlan szájában lóg szomorúan a pipája, de nem füstöl. Ezerráncos, fá­radt, öreg kezével tartja üres pipáját és szívja, szortyogtatja. A feje fölött az alföldi kékség, mint ’óriási félgömb borul reája. Körülötte föl­szántott földek, mögötte hosszú, nagy tag­ban többholdas kukoricás zizeg az enyhe szélben. Hetvenéves az öreg. Beteg. A kunyhó falához támasztva az öreg csősz­puska, a hatalom jele. Kopott, öreg jó­szág, mint a gazdája. Az öreg pár éve be­tegeskedik. Melengeti magát a napon. A napnak azonban már nincs ereje. Fázik. Ócska köpenyegébe takargatja magát. És néz maga elé mereven. Alig-alig mozdul. Lelke tele van keserűséggel, leírhatatlan szomorúsággal. A nap a felhők mögé bú­jik. Egyszerre hűvös lesz. Jön az ősz. Arra gondol, hogy mennyi szép, meleg ősz volt mindig errefelé. Ez a mostani más. Megváltozott az időjárás is. Megvál­tozik minden. Minden elmúlik egyszer. Maholnap el kell menni innen. Fölmond­ták neki. Régen várta. Régen reszketett, félt emiatt. És hát bekövetkezett. Itt született ebben a faluban. Az apja, a nagyapja is itt éltek. Az apja szegény zsellér volt. ő már följebb vitte, csősz lett és mégis milyen rossz vége lett az egésznek. Alig eszik. Csak ül naphosszat a viskó előtt és fáradt, öreg szemeivel bú­csúzik itt mindentől. Itt született a Tisza- háton. Itt nőtt fel. Ott, a füzesen tuü kis templomban keresztelték. Ott, abban a kis templomban esküdött az asszonyával. Az is majd húsz éve, hogy elment. Volt gyereke. Egy leánya, az maga is nagy nyomorban és özvegységben él az innen nem messzi Haragos-pusztán. Három fia volt. Mind a három a nagyháboruban cselt el. A legkisebb fiának a fia, az egyet­len unokája, az itt él vele. Tizennégyévcs, kis cseléd. Egész nap dolgozik, ami akad, aztán estefelé idejön, segit neki. Itt alszik nála. A nap már régen lebukott a láthatáron, a hold végigvilágit a tájon. Nézi az eget. Most rászakadt a nagy baj, a nincste- lenség, a kenyértelenség. És a kegyelem­kenyér réme fenyegeti. Csendes megadás­sal tűri bajait. Nagyon fáradtnak, nagyon gyengének érzi magák Érzi a véget. Mi­lyen jó lenne, ha most mindjárt jönne. Talán akkor oda temetnék a kis temetőbe, a füzeseken túl. II. Április. Nagy, néma csend veszi körül a kis csőszkunyhót. A kunyhó falának támaszkodva áll az öreg csősz, a szemer­kélő tavaszi esőben. A kemény telet vala­hogy áthúzta. Minden szürke, borult, mint az élete. Hideg böjti szelek fújnak. Az utakon itt-ott még piszkos hósávok ma­radlak meg a télről. Szenlgyörgv napja van. Ma kell el­menni. A gyerek is azért késik. Bent van szegény a faluban. Fuvart keres, ami el­vinné őket. Még át is kell szaladni sze­génykének Haragos-pusztára a leányá­hoz, hogy szóljon neki, ma odajönnek hozzá. Hogy meg lehet ijedve szegény Juli. Hiszen neki sincs semmije. Valami­kor a kendergyárban dolgozott éhbérérl. A gép elkapta, nyomorék lett. A kender­gyári urak kidobták és szegény hiába ke­reste az igazát. Azóta alkalmi munkából él. A legkedvesebb gyermeke volt mindig. Milyen öröm volt, amikor várták és meg­jött. Aztán meg, mikor megvolt a lako­dalma! Gondolatai a kis falusi temető körül járnak. A feje lehanyatlik. Mintha aludna. Nagyon hűvös még az áprilisi reggel. Erősen megborzong. Egész teste reszket. Messziről rozoga szekeret húz egy rossz, sovány gebe. Az unokája hajtja. Megáll a kunyhó előtt. Leszáll. Bemegy a házba és rakodni kezd a kocsira. Sovány, kicsi, rosszul táplált emberke. Az egész gyerek két nagy, szomorú szem. Gyorsan végez. Alig van valami. Egy láda, egy asztal, cgv rossz szék. Pár !im-lom. Földobja a kocsira. Kihozza a tarka ágyneműt. Oda­rakja a holmik tetejére. Jó helyet csinál az öregapjának belőle. Odamegy az öreg­hez és szólongatja: — Apó. Nagyapó! Gyerünk! Az öreg mintha se hallana, se látna. Nem szól, nem felei. Oda se néz. A kis­fiú odamegy, fölemeli az öreget. A hóna alá nyúl és nagyon nehezen, sokáig kín­lódva, föl tol ja a szekérre... Az öreg, amint fölér, összecsuklik és ráhanyatlik a tarka ágyneműre. Kalapja egészen az orráig letolódik. A Hideg pipa kiesik a szájából és úgy fekszik ott, mintha már halott lenne. A gyerek megfogja a ló gyeplőjét, a kis ostort, nem ül föl a bakra, hanem a kocsi mellett lépésben biztatja az öreg gebét az indulásra. Az nagyncliezen, de végre mégis lassan megindul. Az öreg csősz tehetetlenül fekszik a kocsin. Egy nagyot hörög. Szemei meg­üvegesednek. Alsóálla leeseik. Arca halál­sápadt. A kisfiú ijedten, sírva nézi a lassan ha­ladó kocsin halolt nagyapját. Megy, megy a kocsi mellett. Biztatja a lovat és köz­ben a könnyei potyognak, végiggördülve a sovány, koravén, árva kis gyerekarcon. Az eső mind erősebben esik. A gyerek didereg. A halott megbékélve, fenséges nyugalommal fekszik a kocsin. Csak a kimeredt szeme, lelógó álla leszi borzal­massá. Lassan a fordulóhoz érnek. A gyerek megáll. Kis öklével törölgeli szemét, a könnyeket az arcáról. Bucsuzik a tekin­tete a pusztától. A tehetetlen düh és ke­serűség szorítja kis szivet. A gyerek kicsi keze ökölbe szorul, fenyegetően, átko- zódva emeli öklét az elhagyott puszta felé. Lassan eláll az cső. A nap áttör a szürke felhőkön. S napfény csillog a vi­zes füveken és a pocsolyákban. Fecskék keringenek széles, nagy ivekben, egész közel a kocsi körül, amely kis dombra ér. A nap rásüt, megaranyozza a rozoga szekeret. A halott öreget. A vén, sovány, gebét és a rongyos kisfiút. 2 1938 junius ii, szómba!

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék