Magyarság, 1938. június (19. évfolyam, 122-142. szám)
1938-06-11 / 130. szám
vaslatba hozott, összeegyeztethetetlenek lennének Anglia olaszbarát politikájúval. Kmellett Franco ellen irányuló mindennemű angol intézkedés azt eredményezhetné, hogy Spanyolország betiltja az Angliának szóló nsványanyag, nevezetesen a pirít kivitelét, ami azután az angol hadiiparra azonnal igen káros következményekkel járna. Chamberlain miniszterelnök egyébként szózatot akar intézni Hitlerhez és fel fogja kérni őt, hogy csatlakozzék a polgári lakos- sáq bombázása ellen irányuló nemzetközi erőfeszítéshez. Harmincötezer tagot veszített el a Irancia szocialista párt A francia szocialista pártnak a csoportja, amely a Royanban most lezajlott pártértekezlet befejeztével hivatalos formában kilépett a párt keretei közül, ,,szocialista paraszt- és munkáspárt“ elnevezés alatt uj politikai pártot alakított, amely irányzatát tekintve, a kommunista és szocialista pártok között helyezkedik el. A szocialista párt a royani szakadás következtében mintegy 33.000 tagot veszített el. A külpolitika egyéb iiirci Az angol hadsereg számára dolgozó birminghami repülőgépgyárnak mind a 4500 munkása sztrájkba lépett. ★ A francia kormány tagjai pénteken délelőtt Lebrun köztársasági elnök elnöklésével államtanácsot tartottak. A tanácskozást jórészt a nemzetközi helyzet megvitatásának szentelték. Bonnet külügyminiszter részletesen ismertette a külpolitikai helyzetet. Utána Dnladier, mint nemzetvédelmi miniszter beszámolt arról az utazásról, amelyet a legutóbbi légi határsértések színhelyén a Pyreneusokban tett. A balti államok külügyminisztereinek eredetileg május 10-re kitűzött nyolcadik értekezletét pénteken kezdték meg Rigában. Kiközösített a német Kormány 145 elítéltet és emigránst Berlinből jelentik: A német kormány megfosztott állampolgárságától 145 személyt. A hivatalos lap közli a teljes névsort. A kiközösítettek közölt van Lea Sldarek, a hírhedt fezőr is, aki több mint tízmillió márkával károsította meg Berlin városát s akit annakidején súlyos fegyházbüntetésre ítéltek. A többi kiközösités javarésze politikai okokból történt s olyan menekülteket érint, akik külföldön a nemzeli szocializmus ellen tevékenykedtek. Erős visszaesés mutatkozik a fővárosi győgyintézmények bevételeiben A polgármester májusi Jelentése a főváros Helyzetéről KiegtaKarfüa eistizeieQáfflOEf mm »a a Magyarság klirtaj- WwtlOn mSjSJÍ szelvényével vásárol! Hétfőn, junius 13-án ülésezik az újvárosháza tanácstermében a főváros közigazgatási bizottsága. Az ülésen tárgyalják Szendy Károly polgármester májusra vonatkozó polgármesteri jelentéséi, amely részletesen beszámol a főváros helyzetéről. A polgármesteri jelentés, amelyet pénteken tettek közzé, válaszol a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén elhangzott felszólalásokra, igy Csil- léry Andrásnak a Városi Színház hátralékairól szóló fölszólalására és Nagy Lászlónak az alapítványi fiuotthon építkezését sürgető intervenciójára. A Városi Színház — mondja a jelentés — nem tartozik sem a fővárosnak, sem az üzemeknek, a fiuotthon építkezései pedig a közeljövőben megkezdődnek. Méltatja az eucharisztikus kongresszus jelentőségét és sikerét. A főváros 495.000 pengővel támogatta az előkészítő főbizottságot, amelynek rendelkezésére bocsátotta szakképzett tisztviselőit és a szellemi szükségmunkások egy részét. Atépittette a Hősök-terét, az elektromosmüvek pedig fokozták a díszkivilágítást. A hozzávetőleges becslések szerint a kongresszuson mintegy 35.000 külföldi vett részt, vidékről közel másfélszázezer vendég érkezett a fővárosba. A Beszkárt bevétele április 21-töl május 20-ig 0.1%-kal volt több, mint a múlt évben ilyenkor. Az autóbuszüzem bevétele 14.9%-kai emelkedett, visszaesett a fogaskerekű vasút, a Hév és a sikló forgalma. A fővárosi vásárcsarnokok és nyil't piacok árufelhozatala áprilisban bőséges volt, a felhozatal emelkedett. A drágaság miatt a főváros érintkezésbe lépett az árkormánybiz- tossággal és a gyors intézkedésnek köszönhető, hogy a sütők ipartestiilete a kenyér irányárát csökkentette. A jelenlegi kenyérár fenntartása az uj termésig biztosítva van. A vöröshagyma azért drágult, mert az elmúlt hónapokban mintegy ezer vagon hagymát exportáltunk. A burgonyadrágitást gyors be- avatkozásasl sikerült leszerelni, a burgonya árának további mérséklődése várható. A városgazdasági ügyosztály adataiból megállapítható, hogy visszafejlődött a Szent Gellért-gyógyfürdő bevétele s a Szent Gellért- szálló bevétele is csökkent. Általában vissza-, esést mutat a főváros gyógyintézeteinek bevétele. Az üzemek adataiból kiderül, hogy a vízmüvek mintegy 900.000, a gázmüvek s az elektromosmüvek 800.000 pengővel többet vettek be, mint az előző év hasonló időszakában. A közoktatási ügyosztály jelenti, hogy a főváros által rendezeti uszótanfolya- mok 100 fiút és 260 leánytanulót tanítottak meg úszni. A hatósági szegénygondozás uj rendszere is életbelépett — mondja a jelentés —, a főváros csakis munkaképtelen szegényekről gondoskodik. A közegészségügyi ügyosztály statisztikai adataiból megállapítható, hogy a főváros közkórházaiban áprilisban összesen 3386 férfi és 4848 nőbeteget ápoltak. Az Eötvös Lóránd-rádiumintézetben 46 férfit és 108 nőt kezeltek. A köztisztasági hivatal közel nyolcmillió négyzetméter terület tisztántartásáról és pormentesitéséről gondoskodott. A közművelődési és légoltalmi ügyosztály tevékenységét ismertetve, a polgármester közli, hogy a főváros környékén több ásatást végzett és igy a Bécsi-ut mentén római sírokat és középkori falalapozásokat hoztak napvilágra. Az építkezés folyamán a Daru- és Lelkész-utca sarkán nagyértékii római sirládákat találtak. Befejeződött a Fővárosi Képtár átépítése és átrendezése, a képtárnak 35 helyisége van s 477 műalkotás kerül bemutatásra. A légoltalmi segédszolgálatosok kiválasztása megtörtént. Befejezésül közli a jelentés, hogy a főváros hivatalai, intézményei és üzemei a múlt hónapban összesen 8,278.268 pengő értékű közmunkát és közszállitást adtak vállalatba. A máltai lovagrend világkongresszust tart Budapesten a Szent istván-év estékére A Keresztelő Szent Jánosról elnevezett nagy múltú máltai lovagrend tagjai, a rend rangjához méltó ünnepséggel kapcsolódnak bele a Szent István-jubilemi év hódoló ünnepségeibe. Világkongresszust tartanak Budapesten és a kongresszusra már szombaton fővárosunkba érkezik Rómából a rend nagymestere Lodovico Chigi Albáni herceg. A magyarországi máltai lovagok ünnepélyesen fogadják a déli pályaudvaron a biborosi rangú nagymestert. Vasárnap kezdődik azután meg a kongresszusi tanácskozások formális megnyitóüléssel, amely után történelmi pompájú diszmenetben vonulnak át a máltai lovagok a koronázó főtemplomba es ott a bíboros, hercegprímás, Serédi Jusz- tinián dr. ünnepi misét pontifikái. A miséről Chigi Albáni nagymestert diszmenet kiséri élén a lovagokkal a Hősök Emlékkövéhez, koszom letételre. Hétfőn a máltai lovagok a rend fehérkeresztes piros lobogójával disziíett külön hajóikon rándulnak ki Esztergomba, Szent István szülővárosának megtekintésére s ott a hercegprimás vendégei lesznek. Kedden lesz a záróülés József főherceg budavári palotájában s ekkor olvassák fel az ünnepi deklarációt is. Kedden a kormányzó ad garden partyt a lovagrend liszleleíére. majd ugyanaznap este díszelőadás lesz az Operaházban. A máltai lovagi rend budapesti világkongresszusa alkalmából tisztelettel emlékezik meg az utókor az ősimultu rend érdemeiről. Magyarországra a XII. században telepedtek le a máltai lovagok, akik az ősi harci tevékenységhez még karitatív munkát is programba vettek, emberbaráti intézmények támogatását, amelyek ma is hirdetik munkájuk emlékét. Budapesten ők alapították a budai Szent János-kórházat, az övék volt a Jánoshegy és a Svábhegy egy része és a közelmúltban is jelentős összegekkel járultak hozzá karitatív intézmények támogatásához. A mostani világkongresszusra a rend magyarországi szövetsége, amelynek jelenlegi elnöke József főherceg, priorátussá alakul át. ★ Rómából jelentik, hogy Chigi Albáni della Rovere herceg, a szuverén máltai lovagrend nagymestere, péntek reggel elindult Budapest felé. Barcza György magyar követ búcsúja Rómától Rómából jelentik: Pénteken délelőtt utazott cl Rómából Barcza György volt vatikáni követ, Magyarország uj londoni követe. Barcza György csaknem tizenegy évig képviselte Magyarországot a Szentszéknél. A távozó követ búcsúztatására megjelent Villani Frigyes báró kvirináli követ vezetésével a kvirináli követség és a szentszék! magyar követség valamennyi tagja. A Vatikán részéről Monsignore Hontini szertartás- főnök, Monsignore Pucci és Commendatore Bclardo jelent meg a pályaudvaron. A Szentszéknél akkreditált diplomaták közül megjelent a búcsúztatáson Pignatti gróf olasz nagykövet, Osborne angol nagykövet, fíadinski lengyel követ, Riviere francia kö- vetségi tanácsos, a litván ügyvivő, a német nagykövetség titkára, továbbá Wachfeld kvirináli dán követség! tanácsos. A római magyar kolónia számos tagja ugyancsak jelen volt a távozó követ búcsúztatásánál. Barcza György követ Rómából Párisba utazott, majd a jövő hét folyamán elfoglalja londoni állomáshelyét. Kilenc pilótával lezuhant és elpusztult egy amerikai bombavető repülőgép Ncwyorkból jelentik: Illinois államban pénteken borzalmas katonai repülöszcren- csétlenség történt, amelynek kilenc halottja van. Delavan város közelében egy gyakorlatozó bombavetőgép, amelyen kilenc pilóta ült, viharba került és lezuhant. A jelek szerint mind a kilenc katona, köztük több tiszt szörnyethalt, bár eddig csak nyolc holttestet találtak meg a romok között. Az amerikai katonai aviatika történetében még nem volt példa ilyen tömegszerencsétlcnségre. SzepJgySrgynapi taGSHZáS Irta: Inczédi Ákos I. A pusztai kukoricás végében ül kunyhója előtt az öreg csősz. A csőszkunyhó vályogból, sárból vert putri, olyanféle, mint amilyenben a cigányok szoktak lakni. Az öreg csősz kicsi, töpörödött, ráncosképü, sovány ember. Hosszú, fehér, ritkás haja, nagy, lelógó, ősz bajusza és hatalmas hófehér szemöldöke van. Az arcába mélyen lenyomva ócska, zsiros kalapja. Kalapkarimája a szeptemberi napfényben tenyérnyi széles árnyékot vet sárgásbarna, fehér sörtétől borostás arcára. Fogatlan szájában lóg szomorúan a pipája, de nem füstöl. Ezerráncos, fáradt, öreg kezével tartja üres pipáját és szívja, szortyogtatja. A feje fölött az alföldi kékség, mint ’óriási félgömb borul reája. Körülötte fölszántott földek, mögötte hosszú, nagy tagban többholdas kukoricás zizeg az enyhe szélben. Hetvenéves az öreg. Beteg. A kunyhó falához támasztva az öreg csőszpuska, a hatalom jele. Kopott, öreg jószág, mint a gazdája. Az öreg pár éve betegeskedik. Melengeti magát a napon. A napnak azonban már nincs ereje. Fázik. Ócska köpenyegébe takargatja magát. És néz maga elé mereven. Alig-alig mozdul. Lelke tele van keserűséggel, leírhatatlan szomorúsággal. A nap a felhők mögé bújik. Egyszerre hűvös lesz. Jön az ősz. Arra gondol, hogy mennyi szép, meleg ősz volt mindig errefelé. Ez a mostani más. Megváltozott az időjárás is. Megváltozik minden. Minden elmúlik egyszer. Maholnap el kell menni innen. Fölmondták neki. Régen várta. Régen reszketett, félt emiatt. És hát bekövetkezett. Itt született ebben a faluban. Az apja, a nagyapja is itt éltek. Az apja szegény zsellér volt. ő már följebb vitte, csősz lett és mégis milyen rossz vége lett az egésznek. Alig eszik. Csak ül naphosszat a viskó előtt és fáradt, öreg szemeivel búcsúzik itt mindentől. Itt született a Tisza- háton. Itt nőtt fel. Ott, a füzesen tuü kis templomban keresztelték. Ott, abban a kis templomban esküdött az asszonyával. Az is majd húsz éve, hogy elment. Volt gyereke. Egy leánya, az maga is nagy nyomorban és özvegységben él az innen nem messzi Haragos-pusztán. Három fia volt. Mind a három a nagyháboruban cselt el. A legkisebb fiának a fia, az egyetlen unokája, az itt él vele. Tizennégyévcs, kis cseléd. Egész nap dolgozik, ami akad, aztán estefelé idejön, segit neki. Itt alszik nála. A nap már régen lebukott a láthatáron, a hold végigvilágit a tájon. Nézi az eget. Most rászakadt a nagy baj, a nincste- lenség, a kenyértelenség. És a kegyelemkenyér réme fenyegeti. Csendes megadással tűri bajait. Nagyon fáradtnak, nagyon gyengének érzi magák Érzi a véget. Milyen jó lenne, ha most mindjárt jönne. Talán akkor oda temetnék a kis temetőbe, a füzeseken túl. II. Április. Nagy, néma csend veszi körül a kis csőszkunyhót. A kunyhó falának támaszkodva áll az öreg csősz, a szemerkélő tavaszi esőben. A kemény telet valahogy áthúzta. Minden szürke, borult, mint az élete. Hideg böjti szelek fújnak. Az utakon itt-ott még piszkos hósávok maradlak meg a télről. Szenlgyörgv napja van. Ma kell elmenni. A gyerek is azért késik. Bent van szegény a faluban. Fuvart keres, ami elvinné őket. Még át is kell szaladni szegénykének Haragos-pusztára a leányához, hogy szóljon neki, ma odajönnek hozzá. Hogy meg lehet ijedve szegény Juli. Hiszen neki sincs semmije. Valamikor a kendergyárban dolgozott éhbérérl. A gép elkapta, nyomorék lett. A kendergyári urak kidobták és szegény hiába kereste az igazát. Azóta alkalmi munkából él. A legkedvesebb gyermeke volt mindig. Milyen öröm volt, amikor várták és megjött. Aztán meg, mikor megvolt a lakodalma! Gondolatai a kis falusi temető körül járnak. A feje lehanyatlik. Mintha aludna. Nagyon hűvös még az áprilisi reggel. Erősen megborzong. Egész teste reszket. Messziről rozoga szekeret húz egy rossz, sovány gebe. Az unokája hajtja. Megáll a kunyhó előtt. Leszáll. Bemegy a házba és rakodni kezd a kocsira. Sovány, kicsi, rosszul táplált emberke. Az egész gyerek két nagy, szomorú szem. Gyorsan végez. Alig van valami. Egy láda, egy asztal, cgv rossz szék. Pár !im-lom. Földobja a kocsira. Kihozza a tarka ágyneműt. Odarakja a holmik tetejére. Jó helyet csinál az öregapjának belőle. Odamegy az öreghez és szólongatja: — Apó. Nagyapó! Gyerünk! Az öreg mintha se hallana, se látna. Nem szól, nem felei. Oda se néz. A kisfiú odamegy, fölemeli az öreget. A hóna alá nyúl és nagyon nehezen, sokáig kínlódva, föl tol ja a szekérre... Az öreg, amint fölér, összecsuklik és ráhanyatlik a tarka ágyneműre. Kalapja egészen az orráig letolódik. A Hideg pipa kiesik a szájából és úgy fekszik ott, mintha már halott lenne. A gyerek megfogja a ló gyeplőjét, a kis ostort, nem ül föl a bakra, hanem a kocsi mellett lépésben biztatja az öreg gebét az indulásra. Az nagyncliezen, de végre mégis lassan megindul. Az öreg csősz tehetetlenül fekszik a kocsin. Egy nagyot hörög. Szemei megüvegesednek. Alsóálla leeseik. Arca halálsápadt. A kisfiú ijedten, sírva nézi a lassan haladó kocsin halolt nagyapját. Megy, megy a kocsi mellett. Biztatja a lovat és közben a könnyei potyognak, végiggördülve a sovány, koravén, árva kis gyerekarcon. Az eső mind erősebben esik. A gyerek didereg. A halott megbékélve, fenséges nyugalommal fekszik a kocsin. Csak a kimeredt szeme, lelógó álla leszi borzalmassá. Lassan a fordulóhoz érnek. A gyerek megáll. Kis öklével törölgeli szemét, a könnyeket az arcáról. Bucsuzik a tekintete a pusztától. A tehetetlen düh és keserűség szorítja kis szivet. A gyerek kicsi keze ökölbe szorul, fenyegetően, átko- zódva emeli öklét az elhagyott puszta felé. Lassan eláll az cső. A nap áttör a szürke felhőkön. S napfény csillog a vizes füveken és a pocsolyákban. Fecskék keringenek széles, nagy ivekben, egész közel a kocsi körül, amely kis dombra ér. A nap rásüt, megaranyozza a rozoga szekeret. A halott öreget. A vén, sovány, gebét és a rongyos kisfiút. 2 1938 junius ii, szómba!