Magyarság, 1938. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-02 / 146. szám

12 filcinár , * Szabadtéri hangverseny Dunapatajon. Jú­lius 3-án, vasárnap Dunapataj község szabad­téri hangversenyt rendez, melyen több vendé­gül hívott dalárda szerepel. Kiss Zoltán a ma­gyar dal nemzeti jelentőségéről tart előadást. A hangverseny fővédnökségét, melynek kere­tében több budapesti művész is fellép, fát Fáy István dr. Pest vármegye főispánja vállalta. A szabadtéri játékokra a Máv. filléres vonatot indít. # Megvédtem egy asszonyt. (A Forum film­színház műsora.) Rekkenő hőségben játsza már napok óta a Fórum a filmet, még pedig nagy­számú közönség előtt. Bókay János kedves vígjátéka talán még mulatságosabb, szórakoz­tatóbb filmen, mint színpadon. Úgy látszik a magyar film határozottan javulási tendenciát mutat, a sok aszfalttermék helyett kezdenek épkézláb, fordulatos, nem sablonos filmjáté­­kaink lenni. Nem az olcsó tréfa, mindenáron való elmésségek embere Bókay és a film szö­vegkönyve ebben a szellemben íródott, hűen az író intencióihoz. Talán nem neveti agyon magát az ember, de nem is szégyenli magát a darab után, azért, hogy nevetett... A darab, ismételjük, nagyon finom, majdnem szellemes filmjáték. A szereplők közül elsősorban Págert kell említeni, aki mentes a magyar színjátszás minden hibájától, nem teatrális, nem túlzott, hanem olyan egyszerű, természetes, emberi, hogy iskolában kellene tanítani az ilyen szín­­játszást. Azaz, hogy ... iskolában nem lehet az ilyesmit megtanulni. Mellette Lázár Mária, aki egészen új oldaláról mutatkozik be, karun­­kh­oz, sokszor groteszken kedves. Sajnos, a különben kitűnő Gergelits Ferenc nem fotogra­­fálta mindig előnyösen, Lázár Máriát már lát­tuk szebbnek filmen, ez az érdekes szép asz­­szony kivételes figyelmet érdemel. Mezey Mária egy undok pesti szépasszony szerepé­­ben végtelenül mulatságos. Mihályffy Béla, Vizvdry Mariska járulnak még hozzá a kitűnő szereplő gárda sikeréhez. A filmnek kánikulán túli sikere lesz. (I. M.) * Turul dal a címe annak a gyönyörű magyar nótának, amelyet Kamjonkay István, a kitűnő magyar zeneszerző írt és amelyet Szűcs László énekel majd az Idegverő rózsám című ope­rettben a Royal Színház színpadán. E hónap 9-én, szombaton este lesz a premierje a vidám operettnek, amely a százesztendős csárdás or­szágos és sorozatos ünnepségeinek első állo­mása lesz. MOST JELENT MEG! A napiorfifizis és a napfény gyógyhatása Vásárolja meg? BUCSÁN­YI GYULA dr. nagyszerű művét Ára csak 2.80. Kapható a „Magyarság“ könyvosztályában, Eskü -ut 6 * A vasárnap egyházi zenéje. Vasárnap, július 3-án a koronázó főtemplom ének- és zenekara délelőtt 10 órakor Selmeczy K. Já­nos cisz-moll miséjét adja elő, a Graduate Ro­­manum szerinti változó részekkel. A magán­szólamokat Szabó Ilonka, Thury Gizella, Laczó István és Mezey Zsigmond éneklik. Orgonái Várhelyi Antal, vezényel Sugár Viktor kar­nagy, kormányfőtanácsos. — A belvárosi fő­plébániatemplomból délelőtt 10 órakor egyházi éneket közvetít a rádió Bartmann Miklós dr. pápai kamarás, hercegprímási titkár mise alattti szentbeszédével. Énekel a Szent Kereszt egyházközség és plébánia énekkara, amely Budinszky Géza vezényletével Deák-Bárdos György, Szent Ignác miséjét adja elő, Lisznyai Szabó Gábor változó miserészeivel, aki egyéb­ként az orgonakíséretet is ellátja.­­ A Fer­­dinánd-téri plébániatemplomban délelőtt 10 órakor a Külső Váci-úti Tripoliszi egyházköz­ség énekkara Gruber: F-dúr miséjét adja elő, recitált változó részekkel, a korális Adoremus­­szal és Harmat: Pange lingua-jával. A magán­szólamokat Takács Erzsébet, Ferencsik Pi­roska és Hirtmann Béla éneklik. Vezényel Som­szegi István karnagy. A fél 12 órai szentmise alatt Bozóky Magda énekel szólót. — A pálosok Sziklatemplomában délelőtt fél 12 órakor a templom énekkara Böbl Ernő vezényletével Gruber: Szent Alajos miséjéből adja elő a Kyrie, Sanctus és Penedictus miserészeket, azonkívül elénekli Szent Tamás: Dicsérd Siont, Szent Bernát-Babits: Jézus édes emlé­kezet kezdetű énekeket és Marchesi: Ave Máriáját. * Hetvenötéves a brassói magyar dalárda. A brassói magyar dalárda ebben az évben ünnepli fennállásának háromnegyedszázados évfordulóját. A brassói dalárda Erdély leg­régibb dalegylete. A jubileumi ünnepségek előkészületeit már megkezdték, de az ünnep­ségek napját még nem állapították meg. A da­lárda 77 női, 93 férfi és 24 pártoló taggal fejt ki értékes működést Szabó Béni volt ország­gyűlési képviselő, ügyvezető elnök vezetésével. * Sétahangverseny elsénél ünnepi hetén. Az 1838-iki nagy árvíz idején megsemmisült Cse­pel e héten fényes ünnepségek során üli meg újjáépítésének 100 éves évfordulóját. A jubi­láns ünnepségek egyik kimagasló eseménye volt a szerdai szerenád jellegű sétahangver­­seny. A zászlódíszbe öltözött Szent Imre-tér fényárban úszott ezen az estén s a hangver­seny nagyszerű műsorát pazar kiállítású ötle­tes fényjátékokkal tette vonzóbbá a rendező­ség. A sétahangversenyen az összes helyi da­lárdák és zenekarok résztvettek. nia Ginastte 1938 Július 2. szombat TÁNC . A K®iSZ7fMABAM | KORRAJZ * IRTA: ZSIRKAY JÁNOS | (36) — Akkor elkéstem — mondta a nő széles, színpadias mozdulattal és elfordult a kosártól. Szinte durcás volt. Mintha már nem érdekelnék a virágok. — Ráér? — fordult Rónához. — Csak egy pillanatra. Róna meghajolt. — Parancsoljon, de előbb ebből. Tes­sék választani. Az enyémek, tehát ren­delkezzék vele. — Kedves, nagyon kedves. Ó, de nem fosztom meg a leányokat. De hogy mégis kosarat ne adjak, csak egyet: ezt, ezt. Milyen csodás. És kihúzta a Piriké kezéből azt, ame­lyet a leány éppen az ajkánál tartott. Vakmerően és merészen, mint ahogy min­dent szokott az életben. Követelőn, mintha neki mindenhez joga volna. Megszagolta a virágot s aztán odanyujtotta Rónának is, amellyel megcsiklandozta az orrát. Az­tán bement az irodába, ahová Adorján követte. A leányok szótlanul maradtak a kosár körül. Hogy, hogy nem, már nem tudtak úgy örülni többé a virágoknak, mint csak néhány pillanattal előbb is. Mintha va­­ami befelhőzte volna az örömüket. És megrontotta volna a kacajukat. Vagy ta­lán nem is valami, hanem valaki? ... Bentről hangos beszéd, széles, jókedvű kacagás hangzott ki olykor-olykor. Berta langja betöltötte az egész irodát s amint a papirosok nevét mondogatta, úgy hal­latszott, mintha valami generális vezé­nyelné hadosztályait: — Spedium ... Fa ... Gumi... Textil ... Autó ... Carbon ... Mind egy-egy titkos jeladás, melyek mögött érdekeltségek vívták a maguk rej­tett csatáját, amelyek áremelkedése vagy esése száz és száz egzisztenciát tört össze, vagy új dinasztiák gazdagságát alapozta meg. A tárgyalások közben kickifutott, te­lefont kért, kapcsoltatott, hogy a telefo­non kersztül továbbadja azt, amiket bent megbeszélt. Ma nagyon jó napat lehetett. A kacaja még szélesebb és még derültebb, mint máskor. A piros rózsa szárának végét az ajka közé vette s ott himbálta a virágot, amelynek pirossága, mintha az ajkát szí­nesítő rúzsnak a folytatása volna. — Lányok, még egy telefon ... Bemondta a számot s leült, s közben végigjártatta tekintetét az irodán, a leá­nyokon, hogy a végén Rónán álljon meg, aki követte s ott állt mellette parancsra várván, mint a jó kereskedőhöz illik, aki olyan viszonyban van a vevőjével, mint a jól fegyelmezett vadászkutya gazdájá­val. Elég neki egy mozdulat s az már érti és cselekszi, a legjobb tehetsége sze­rint. A központ rosszul kapcsolt, ami látha­tóan bosszantotta Bertát, amire Róna fürgén a másik telefonhoz ugrott. Szolgá­latkészen mondta: — Szabad, kérem, a számot? — kér­dezte. -*- Ó, nem, hagyja — mondta a kövér Berta s vette a táskáját és ridiküljék — Holnap délelőtt beszaladok és a többi üzletet megbeszéljük — mondta, búcsúra nyújtva kezét. Róna meghajolt s az ajtóig kisérte. A leányok mind követik őket tekintetük­kel. Az ajtóban megállnak, beszélgetni kezdenek. A piros rózsa még mindig ott lóg az ajka között, úgyhogy a virága csaknem a Róna ajkát éri. Majdnem hogy össze-­­ köti őket ez a virág ott, a nő szájában. — Tudja mit — mondta hirtelen a nő —, kisérjen el... — és feleletet sem várva, a gépkocsiba tessékeli, szinte pa­rancsolja a bankárt, mert senki sem tud úgy kérni, mint ez a nő. A kérése is pa­rancs, amelynek nemigen tud senki ellen­állni. A softőr kurbliz. A gép indul. — Főnök úr. .. főnök úr... Az íveket nem írja alá? — kérdi egy hang, egy gyenge hang az ajtóból, az elcsukló zo­kogáshoz közel. A gép berregő zaja elnyeli a kérdést is és Piriké ott áll az ajtóban, hosszan nézve a száguldó gépkocsi után, amely­ben egy asszony ül, akinek a piros rózsa még mindig ott lóg az ajka közt. S Piriké várt, várta, hogy az autó talán megáll és visszafordul. De a lila autó nem szokott sem megállni, sem vissza­fordulni, mielőtt célját el nem érte. XVII. — Gyorsabban! — vezényelte Berta a soffőrnek, mintha különös kedve támadt volna a sebességben, amely már szinte a repülés határait érintette. Róna egészen szokatlanul érezte ma­gát. Hízelgett hiúságának a „nagy nő“ kitüntetése, de sehogy sem tudta meg­érteni a forrást, amelyből ennek a külö­nös aszonynak az érzése táplálkozhat. Sokszor föltette magában a kérdést: váj­jon tetszhet ő ennek a nőnek? És most, ahogy ott ült mellette, lopva rávetette tekintetét, mintha titokban össze akarná mérni a lehetőségeit, de bi­zony szomorú eredményre jutott. Mit akarhat tőle ez a hatalmas, nagytermetű asszony, tőle, az alacsony, sutavállú em­berkétől, ki alig ér föl a hóna aljáig? Kevés híján a fia, de mindenesetre az öccse lehetne. — Tetszhetném-e én neki, Róna Ador­ján, a frissingbankár? — ahogyan őt féligmeddig gúnyolódva, félig komolyan a bransbeliek nevezték, ő, a kis könyv­antikvárius, aki eddig sötét pultja mel­lett adogatta ki a szakács- és álmosköny­vek használt példányait a Krisztina ki­váncsi és naiv tündérkéinek. Tekintete fürkészően kémlelte a nő ar­cát, mintha olvasni akart volna róla a maga számára valamit, de bizony nem­igen tudott abból kiigazodni. Berta, fehérszőrű pincsijével az ölé­ben, inkább a géppel látszott törődni, mintsem vele. Keveset beszélt, akkor is a kutyájáról, nevetve mesélve el, hogy há­rom napig milyen beteg volt a kis ku­­tyus, húsmérgezést kapott s most fölcsa­pott vegetáriánusnak. — Ugy­e, kis Rachelem, most csak te­jen élünk, ugy­e, drága, büdös kis po­fám? ... És úgy simogatta, mintha a legkedve­sebbje volna az egész világon. Majd a gépre figyelt. Tetszett neki az iram, a nesztelen suhanás, ami szinte a denevér­repülésre emlékeztet. — Ez a kis Chevrolet... pompás kis kocsi, ugy­e? Régen fájt a fogam rá. Sokan nem szeretik, de nekem ehhez volt gusztusom. Már majdnem minden­féle gépem volt... Citroen ... Nash ... Flath ... Buick ... Ford ... Chrysler .. Blur... — és hirtelen elnevette magát: — A Blurral különös kalandom is volt... Különben ez magát aligha ér­dekli ... mert egy kicsit pikáns... — és kinyújtotta a nyelve hegyét. — Vagy talán igen?... — Hamiskásan nevetett s ujjával megfenyegette a férfit. — Nono, lassú víz ... És rávetette a szemét Rónára. Hosszan nézett rá, de a férfi visszavette tekinte­tét. Állta, nem tért ki előle. A nő moso­­lyogva harapdálta ajkát. — Tudja, hogy magának a szemében van valami különös ... Igen, egészen kü­lönös, ami az ilyen szemgyűjtőket, mint amilyen én is vagyok, nagyon is érdekli. (Folytatjuk) Uj könyv! Uj könyv! vitéz HOMA GYULA dr. és SÓS JÓZSEF, a magyar Hatonaeszm Zrínyi Miklós gróf gomiolatinifiiaban Ára: P­­.50. Portó 20 fillér. Kapható a Magyarság könyvosztályában Budapest, IV., Eskü-ut 6 Az Ar bélyegben is beküldhető wssm Szombati sportesemények A Kispest és a milánói Ambrosiana reváns­­mérkőzése a Középeurópai Kupáért Délután háromnegyed 6 órai kezdettel az Üllői­ úti sporttelepen a prágai Krist bíráskodása mellett. A múlt vasárnapi milánói első mérkőzé­sen tudvalévően az Ambrosiana 4:2 (0:1) arány­ban győzött bár Kispest csapata ellen, de a ma­gyar csapat eshetőségei mellett szól az a körül­mény, hogy nemcsak a félidőben vezetett, de a második félidő 21-ik percében 2:0-ra növelte az előnyét. A nagy hőség azonban addigra annyira megviselte már a kispesti játékosokat, hogy rövid negyedóra alatt négy gólt kaptak. Nem lehet kétséges, hogy az Ambrosiana győzelmében és különösen a mérkőzés utolsó félórájában tör­tént előretörésében, szerepet játszottak a külső körülmények, a pálya, a közönség és az olaszok által könnyebben elviselt nagy hőség is, így leg­alábbis remélhető, hogy a szombati külső körül­mények Kispest csapatának fognak kedvezni. Mindebből némi optimizmussal Kispest csapatá­nak a győzelmét remélhetjük, esetleg kétgólos hátrányát is ki fogja egyenlíthetni , amivel egyúttal egy harmadik döntő mérkőzéshez való jogát is biztosíthatná —, de hogy három gól­­különbséggel verje meg az Ambrosianát, ehhez a bravúrhoz az is szükségeltetnék, hogy az Ambro­siana lényegesen gyengébben játsszék, mint az elmúlt vasárnapon Milánóban. A csapatok való­színű összeállítása a következő: Kispest: Gergő — Olajkár­­.K Ónodi — Rátkai, Varga, Víg — Kincses, Monostori, Nemes, Déri, Serényi. Ambrosiana: Peruchetti — Buonocori, Setti — Locatelli, Menegello, Antona — Ferraro, Meazza, Ferraris, Ferrari, Candianai. Magyar—olasz kardvívó-csapatmérkőzés Velencében A néhai vitéz Tersztyánszky Ödön emlékére kiírt csapatverseny ezúttal harmadszor kerül le­bonyolításra. A mérkőzés vándordíját — hatal­mas arany serleget — tudvalévően Horthy Mik­lós, Magyarország kormányzója adományozta és azt az előző két mérkőzésen megnyerte bár a magyar csapat, de mindkétszer csak nagy küz­delem után. 1935-ben Cremonában 18:18 volt a győzelmi arány és a mérkőzést csak a jobb tus­­arány — 140:144 — döntötte el a magyar csapat javára. A második mérkőzés 1937-ben Budapesten került lebonyolításra, amikor 19:17 arányban győzött a magyar csapat. A mostani harmadik mérkőzés már szombaton kezdődik, mert a hatos csapatoknak 36 egyéni mérkőzést kell levívniük egymással. A magyar csapat tagjai: Bercsén­y, Gerevich, Kovács, Maszlag, Rajczy és Rajcsányi. Tartalék: Kévéi. Az olasz csapatban vívnak: Gaudini, Marsi, Mosdotta, Montano, Perenno és Pinton. A ver­senybíróság elnökségét a német Casmir vállalta. Magyarország ifjúsági atlétikai bajnokságai délután 4 órai kezdettel a MAC margitszigeti pályáján. Az első napon, szombaton a 100 méte­res, 800 méteres, 3000 méteres síkfutás, távol­­ugrás, rúdugrás, a 110 méteres gátfutás és a ge­relyvetés, a második napon, vasárnap a 200 mé­teres, 400 méteres és ló kil méteres síkfutás, 400 méteres gátfutás, magasugrás, hármasugrás, súlydobás és a diszkoszdobás kerül eldöntésre. ­) Amerika két legjobb tenniszjátékosa Budapesten játszik július 5-én és 8-án. Már harmadik éve folynak a tárgyalások Budge és Makó, valamint a MAC között a két világhírű tenniszezőnek budapesti vendégszereplése ügyé­ben. A MAC minden áldozatot meghozott, hogy a két versenyző budapesti indulását biztosítsa. Tavaly Budge és Makó kötelező ígéretet tett, hogy ebben az évben feltétlenül ellátogat Buda­pestre. ígéretüket be is tartották és kötelezték magukat, hogy július 5-én és 6-án amerikai­­magyar tenniszmérkőzés keretében összemérik erejüket a legjobb magyar tenniszezőkkel. A két amerikai játékos szereplése az év leg­nagyobb sporteseményei közé tartozik. Badge a tennisz világranglista első helyezettje. A ma­gyar származású és magyarul is beszélő Makó a világ legjobb páros játékosa, aki Badgevel együtt Wimbledonban páros világbajnokságot nyert. A margitszigeti díszpályán szerdán és csütörtökön eldöntésre kerülő magyar—amerikai tenniszmérkőzés minden napján két-két egyes és egy páros mérkőzést bonyolítanak le. A ma­gyar csapat összeállítása csak ezután történik s az előjelek szerint Gábori, Szigeti, Dallos György és Asbóth lesznek a tagjai. Megjelent­­ Igali Mészáros József A HAL, A HOROG ÉS AZ EMBER a népszerű rádióelőadónak páratlanul érdekes elbeszélései horgászélményeiről. Az első ilyen Irányú magyar könyv, mely gyönyörködtetve tanít és oktatva szórakoztat. A legszebb ajándék minden sporthor­gász és természetszerető ember részére Ára 9.— P Kapható a „Magyarság“ könyvosztályában, Budapest, IV., Eskü-ut 6. Vidékre 61 f porta

Next