Magyarság, 1938. július (19. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-02 / 146. szám
12 filcinár , * Szabadtéri hangverseny Dunapatajon. Július 3-án, vasárnap Dunapataj község szabadtéri hangversenyt rendez, melyen több vendégül hívott dalárda szerepel. Kiss Zoltán a magyar dal nemzeti jelentőségéről tart előadást. A hangverseny fővédnökségét, melynek keretében több budapesti művész is fellép, fát Fáy István dr. Pest vármegye főispánja vállalta. A szabadtéri játékokra a Máv. filléres vonatot indít. # Megvédtem egy asszonyt. (A Forum filmszínház műsora.) Rekkenő hőségben játsza már napok óta a Fórum a filmet, még pedig nagyszámú közönség előtt. Bókay János kedves vígjátéka talán még mulatságosabb, szórakoztatóbb filmen, mint színpadon. Úgy látszik a magyar film határozottan javulási tendenciát mutat, a sok aszfalttermék helyett kezdenek épkézláb, fordulatos, nem sablonos filmjátékaink lenni. Nem az olcsó tréfa, mindenáron való elmésségek embere Bókay és a film szövegkönyve ebben a szellemben íródott, hűen az író intencióihoz. Talán nem neveti agyon magát az ember, de nem is szégyenli magát a darab után, azért, hogy nevetett... A darab, ismételjük, nagyon finom, majdnem szellemes filmjáték. A szereplők közül elsősorban Págert kell említeni, aki mentes a magyar színjátszás minden hibájától, nem teatrális, nem túlzott, hanem olyan egyszerű, természetes, emberi, hogy iskolában kellene tanítani az ilyen színjátszást. Azaz, hogy ... iskolában nem lehet az ilyesmit megtanulni. Mellette Lázár Mária, aki egészen új oldaláról mutatkozik be, karunkhoz, sokszor groteszken kedves. Sajnos, a különben kitűnő Gergelits Ferenc nem fotografálta mindig előnyösen, Lázár Máriát már láttuk szebbnek filmen, ez az érdekes szép aszszony kivételes figyelmet érdemel. Mezey Mária egy undok pesti szépasszony szerepében végtelenül mulatságos. Mihályffy Béla, Vizvdry Mariska járulnak még hozzá a kitűnő szereplő gárda sikeréhez. A filmnek kánikulán túli sikere lesz. (I. M.) * Turul dal a címe annak a gyönyörű magyar nótának, amelyet Kamjonkay István, a kitűnő magyar zeneszerző írt és amelyet Szűcs László énekel majd az Idegverő rózsám című operettben a Royal Színház színpadán. E hónap 9-én, szombaton este lesz a premierje a vidám operettnek, amely a százesztendős csárdás országos és sorozatos ünnepségeinek első állomása lesz. MOST JELENT MEG! A napiorfifizis és a napfény gyógyhatása Vásárolja meg? BUCSÁNYI GYULA dr. nagyszerű művét Ára csak 2.80. Kapható a „Magyarság“ könyvosztályában, Eskü -ut 6 * A vasárnap egyházi zenéje. Vasárnap, július 3-án a koronázó főtemplom ének- és zenekara délelőtt 10 órakor Selmeczy K. János cisz-moll miséjét adja elő, a Graduate Romanum szerinti változó részekkel. A magánszólamokat Szabó Ilonka, Thury Gizella, Laczó István és Mezey Zsigmond éneklik. Orgonái Várhelyi Antal, vezényel Sugár Viktor karnagy, kormányfőtanácsos. — A belvárosi főplébániatemplomból délelőtt 10 órakor egyházi éneket közvetít a rádió Bartmann Miklós dr. pápai kamarás, hercegprímási titkár mise alattti szentbeszédével. Énekel a Szent Kereszt egyházközség és plébánia énekkara, amely Budinszky Géza vezényletével Deák-Bárdos György, Szent Ignác miséjét adja elő, Lisznyai Szabó Gábor változó miserészeivel, aki egyébként az orgonakíséretet is ellátja. A Ferdinánd-téri plébániatemplomban délelőtt 10 órakor a Külső Váci-úti Tripoliszi egyházközség énekkara Gruber: F-dúr miséjét adja elő, recitált változó részekkel, a korális Adoremusszal és Harmat: Pange lingua-jával. A magánszólamokat Takács Erzsébet, Ferencsik Piroska és Hirtmann Béla éneklik. Vezényel Somszegi István karnagy. A fél 12 órai szentmise alatt Bozóky Magda énekel szólót. — A pálosok Sziklatemplomában délelőtt fél 12 órakor a templom énekkara Böbl Ernő vezényletével Gruber: Szent Alajos miséjéből adja elő a Kyrie, Sanctus és Penedictus miserészeket, azonkívül elénekli Szent Tamás: Dicsérd Siont, Szent Bernát-Babits: Jézus édes emlékezet kezdetű énekeket és Marchesi: Ave Máriáját. * Hetvenötéves a brassói magyar dalárda. A brassói magyar dalárda ebben az évben ünnepli fennállásának háromnegyedszázados évfordulóját. A brassói dalárda Erdély legrégibb dalegylete. A jubileumi ünnepségek előkészületeit már megkezdték, de az ünnepségek napját még nem állapították meg. A dalárda 77 női, 93 férfi és 24 pártoló taggal fejt ki értékes működést Szabó Béni volt országgyűlési képviselő, ügyvezető elnök vezetésével. * Sétahangverseny elsénél ünnepi hetén. Az 1838-iki nagy árvíz idején megsemmisült Csepel e héten fényes ünnepségek során üli meg újjáépítésének 100 éves évfordulóját. A jubiláns ünnepségek egyik kimagasló eseménye volt a szerdai szerenád jellegű sétahangverseny. A zászlódíszbe öltözött Szent Imre-tér fényárban úszott ezen az estén s a hangverseny nagyszerű műsorát pazar kiállítású ötletes fényjátékokkal tette vonzóbbá a rendezőség. A sétahangversenyen az összes helyi dalárdák és zenekarok résztvettek. nia Ginastte 1938 Július 2. szombat TÁNC . A K®iSZ7fMABAM | KORRAJZ * IRTA: ZSIRKAY JÁNOS | (36) — Akkor elkéstem — mondta a nő széles, színpadias mozdulattal és elfordult a kosártól. Szinte durcás volt. Mintha már nem érdekelnék a virágok. — Ráér? — fordult Rónához. — Csak egy pillanatra. Róna meghajolt. — Parancsoljon, de előbb ebből. Tessék választani. Az enyémek, tehát rendelkezzék vele. — Kedves, nagyon kedves. Ó, de nem fosztom meg a leányokat. De hogy mégis kosarat ne adjak, csak egyet: ezt, ezt. Milyen csodás. És kihúzta a Piriké kezéből azt, amelyet a leány éppen az ajkánál tartott. Vakmerően és merészen, mint ahogy mindent szokott az életben. Követelőn, mintha neki mindenhez joga volna. Megszagolta a virágot s aztán odanyujtotta Rónának is, amellyel megcsiklandozta az orrát. Aztán bement az irodába, ahová Adorján követte. A leányok szótlanul maradtak a kosár körül. Hogy, hogy nem, már nem tudtak úgy örülni többé a virágoknak, mint csak néhány pillanattal előbb is. Mintha vaami befelhőzte volna az örömüket. És megrontotta volna a kacajukat. Vagy talán nem is valami, hanem valaki? ... Bentről hangos beszéd, széles, jókedvű kacagás hangzott ki olykor-olykor. Berta langja betöltötte az egész irodát s amint a papirosok nevét mondogatta, úgy hallatszott, mintha valami generális vezényelné hadosztályait: — Spedium ... Fa ... Gumi... Textil ... Autó ... Carbon ... Mind egy-egy titkos jeladás, melyek mögött érdekeltségek vívták a maguk rejtett csatáját, amelyek áremelkedése vagy esése száz és száz egzisztenciát tört össze, vagy új dinasztiák gazdagságát alapozta meg. A tárgyalások közben kickifutott, telefont kért, kapcsoltatott, hogy a telefonon kersztül továbbadja azt, amiket bent megbeszélt. Ma nagyon jó napat lehetett. A kacaja még szélesebb és még derültebb, mint máskor. A piros rózsa szárának végét az ajka közé vette s ott himbálta a virágot, amelynek pirossága, mintha az ajkát színesítő rúzsnak a folytatása volna. — Lányok, még egy telefon ... Bemondta a számot s leült, s közben végigjártatta tekintetét az irodán, a leányokon, hogy a végén Rónán álljon meg, aki követte s ott állt mellette parancsra várván, mint a jó kereskedőhöz illik, aki olyan viszonyban van a vevőjével, mint a jól fegyelmezett vadászkutya gazdájával. Elég neki egy mozdulat s az már érti és cselekszi, a legjobb tehetsége szerint. A központ rosszul kapcsolt, ami láthatóan bosszantotta Bertát, amire Róna fürgén a másik telefonhoz ugrott. Szolgálatkészen mondta: — Szabad, kérem, a számot? — kérdezte. -*- Ó, nem, hagyja — mondta a kövér Berta s vette a táskáját és ridiküljék — Holnap délelőtt beszaladok és a többi üzletet megbeszéljük — mondta, búcsúra nyújtva kezét. Róna meghajolt s az ajtóig kisérte. A leányok mind követik őket tekintetükkel. Az ajtóban megállnak, beszélgetni kezdenek. A piros rózsa még mindig ott lóg az ajka között, úgyhogy a virága csaknem a Róna ajkát éri. Majdnem hogy össze- köti őket ez a virág ott, a nő szájában. — Tudja mit — mondta hirtelen a nő —, kisérjen el... — és feleletet sem várva, a gépkocsiba tessékeli, szinte parancsolja a bankárt, mert senki sem tud úgy kérni, mint ez a nő. A kérése is parancs, amelynek nemigen tud senki ellenállni. A softőr kurbliz. A gép indul. — Főnök úr. .. főnök úr... Az íveket nem írja alá? — kérdi egy hang, egy gyenge hang az ajtóból, az elcsukló zokogáshoz közel. A gép berregő zaja elnyeli a kérdést is és Piriké ott áll az ajtóban, hosszan nézve a száguldó gépkocsi után, amelyben egy asszony ül, akinek a piros rózsa még mindig ott lóg az ajka közt. S Piriké várt, várta, hogy az autó talán megáll és visszafordul. De a lila autó nem szokott sem megállni, sem visszafordulni, mielőtt célját el nem érte. XVII. — Gyorsabban! — vezényelte Berta a soffőrnek, mintha különös kedve támadt volna a sebességben, amely már szinte a repülés határait érintette. Róna egészen szokatlanul érezte magát. Hízelgett hiúságának a „nagy nő“ kitüntetése, de sehogy sem tudta megérteni a forrást, amelyből ennek a különös aszonynak az érzése táplálkozhat. Sokszor föltette magában a kérdést: vájjon tetszhet ő ennek a nőnek? És most, ahogy ott ült mellette, lopva rávetette tekintetét, mintha titokban össze akarná mérni a lehetőségeit, de bizony szomorú eredményre jutott. Mit akarhat tőle ez a hatalmas, nagytermetű asszony, tőle, az alacsony, sutavállú emberkétől, ki alig ér föl a hóna aljáig? Kevés híján a fia, de mindenesetre az öccse lehetne. — Tetszhetném-e én neki, Róna Adorján, a frissingbankár? — ahogyan őt féligmeddig gúnyolódva, félig komolyan a bransbeliek nevezték, ő, a kis könyvantikvárius, aki eddig sötét pultja mellett adogatta ki a szakács- és álmoskönyvek használt példányait a Krisztina kiváncsi és naiv tündérkéinek. Tekintete fürkészően kémlelte a nő arcát, mintha olvasni akart volna róla a maga számára valamit, de bizony nemigen tudott abból kiigazodni. Berta, fehérszőrű pincsijével az ölében, inkább a géppel látszott törődni, mintsem vele. Keveset beszélt, akkor is a kutyájáról, nevetve mesélve el, hogy három napig milyen beteg volt a kis kutyus, húsmérgezést kapott s most fölcsapott vegetáriánusnak. — Ugye, kis Rachelem, most csak tejen élünk, ugye, drága, büdös kis pofám? ... És úgy simogatta, mintha a legkedvesebbje volna az egész világon. Majd a gépre figyelt. Tetszett neki az iram, a nesztelen suhanás, ami szinte a denevérrepülésre emlékeztet. — Ez a kis Chevrolet... pompás kis kocsi, ugye? Régen fájt a fogam rá. Sokan nem szeretik, de nekem ehhez volt gusztusom. Már majdnem mindenféle gépem volt... Citroen ... Nash ... Flath ... Buick ... Ford ... Chrysler .. Blur... — és hirtelen elnevette magát: — A Blurral különös kalandom is volt... Különben ez magát aligha érdekli ... mert egy kicsit pikáns... — és kinyújtotta a nyelve hegyét. — Vagy talán igen?... — Hamiskásan nevetett s ujjával megfenyegette a férfit. — Nono, lassú víz ... És rávetette a szemét Rónára. Hosszan nézett rá, de a férfi visszavette tekintetét. Állta, nem tért ki előle. A nő mosolyogva harapdálta ajkát. — Tudja, hogy magának a szemében van valami különös ... Igen, egészen különös, ami az ilyen szemgyűjtőket, mint amilyen én is vagyok, nagyon is érdekli. (Folytatjuk) Uj könyv! Uj könyv! vitéz HOMA GYULA dr. és SÓS JÓZSEF, a magyar Hatonaeszm Zrínyi Miklós gróf gomiolatinifiiaban Ára: P.50. Portó 20 fillér. Kapható a Magyarság könyvosztályában Budapest, IV., Eskü-ut 6 Az Ar bélyegben is beküldhető wssm Szombati sportesemények A Kispest és a milánói Ambrosiana revánsmérkőzése a Középeurópai Kupáért Délután háromnegyed 6 órai kezdettel az Üllői úti sporttelepen a prágai Krist bíráskodása mellett. A múlt vasárnapi milánói első mérkőzésen tudvalévően az Ambrosiana 4:2 (0:1) arányban győzött bár Kispest csapata ellen, de a magyar csapat eshetőségei mellett szól az a körülmény, hogy nemcsak a félidőben vezetett, de a második félidő 21-ik percében 2:0-ra növelte az előnyét. A nagy hőség azonban addigra annyira megviselte már a kispesti játékosokat, hogy rövid negyedóra alatt négy gólt kaptak. Nem lehet kétséges, hogy az Ambrosiana győzelmében és különösen a mérkőzés utolsó félórájában történt előretörésében, szerepet játszottak a külső körülmények, a pálya, a közönség és az olaszok által könnyebben elviselt nagy hőség is, így legalábbis remélhető, hogy a szombati külső körülmények Kispest csapatának fognak kedvezni. Mindebből némi optimizmussal Kispest csapatának a győzelmét remélhetjük, esetleg kétgólos hátrányát is ki fogja egyenlíthetni , amivel egyúttal egy harmadik döntő mérkőzéshez való jogát is biztosíthatná —, de hogy három gólkülönbséggel verje meg az Ambrosianát, ehhez a bravúrhoz az is szükségeltetnék, hogy az Ambrosiana lényegesen gyengébben játsszék, mint az elmúlt vasárnapon Milánóban. A csapatok valószínű összeállítása a következő: Kispest: Gergő — Olajkár.K Ónodi — Rátkai, Varga, Víg — Kincses, Monostori, Nemes, Déri, Serényi. Ambrosiana: Peruchetti — Buonocori, Setti — Locatelli, Menegello, Antona — Ferraro, Meazza, Ferraris, Ferrari, Candianai. Magyar—olasz kardvívó-csapatmérkőzés Velencében A néhai vitéz Tersztyánszky Ödön emlékére kiírt csapatverseny ezúttal harmadszor kerül lebonyolításra. A mérkőzés vándordíját — hatalmas arany serleget — tudvalévően Horthy Miklós, Magyarország kormányzója adományozta és azt az előző két mérkőzésen megnyerte bár a magyar csapat, de mindkétszer csak nagy küzdelem után. 1935-ben Cremonában 18:18 volt a győzelmi arány és a mérkőzést csak a jobb tusarány — 140:144 — döntötte el a magyar csapat javára. A második mérkőzés 1937-ben Budapesten került lebonyolításra, amikor 19:17 arányban győzött a magyar csapat. A mostani harmadik mérkőzés már szombaton kezdődik, mert a hatos csapatoknak 36 egyéni mérkőzést kell levívniük egymással. A magyar csapat tagjai: Bercsény, Gerevich, Kovács, Maszlag, Rajczy és Rajcsányi. Tartalék: Kévéi. Az olasz csapatban vívnak: Gaudini, Marsi, Mosdotta, Montano, Perenno és Pinton. A versenybíróság elnökségét a német Casmir vállalta. Magyarország ifjúsági atlétikai bajnokságai délután 4 órai kezdettel a MAC margitszigeti pályáján. Az első napon, szombaton a 100 méteres, 800 méteres, 3000 méteres síkfutás, távolugrás, rúdugrás, a 110 méteres gátfutás és a gerelyvetés, a második napon, vasárnap a 200 méteres, 400 méteres és ló kil méteres síkfutás, 400 méteres gátfutás, magasugrás, hármasugrás, súlydobás és a diszkoszdobás kerül eldöntésre. ) Amerika két legjobb tenniszjátékosa Budapesten játszik július 5-én és 8-án. Már harmadik éve folynak a tárgyalások Budge és Makó, valamint a MAC között a két világhírű tenniszezőnek budapesti vendégszereplése ügyében. A MAC minden áldozatot meghozott, hogy a két versenyző budapesti indulását biztosítsa. Tavaly Budge és Makó kötelező ígéretet tett, hogy ebben az évben feltétlenül ellátogat Budapestre. ígéretüket be is tartották és kötelezték magukat, hogy július 5-én és 6-án amerikaimagyar tenniszmérkőzés keretében összemérik erejüket a legjobb magyar tenniszezőkkel. A két amerikai játékos szereplése az év legnagyobb sporteseményei közé tartozik. Badge a tennisz világranglista első helyezettje. A magyar származású és magyarul is beszélő Makó a világ legjobb páros játékosa, aki Badgevel együtt Wimbledonban páros világbajnokságot nyert. A margitszigeti díszpályán szerdán és csütörtökön eldöntésre kerülő magyar—amerikai tenniszmérkőzés minden napján két-két egyes és egy páros mérkőzést bonyolítanak le. A magyar csapat összeállítása csak ezután történik s az előjelek szerint Gábori, Szigeti, Dallos György és Asbóth lesznek a tagjai. Megjelent Igali Mészáros József A HAL, A HOROG ÉS AZ EMBER a népszerű rádióelőadónak páratlanul érdekes elbeszélései horgászélményeiről. Az első ilyen Irányú magyar könyv, mely gyönyörködtetve tanít és oktatva szórakoztat. A legszebb ajándék minden sporthorgász és természetszerető ember részére Ára 9.— P Kapható a „Magyarság“ könyvosztályában, Budapest, IV., Eskü-ut 6. Vidékre 61 f porta