Magyarság, 1938. november (19. évfolyam, 247-272. szám)

1938-11-29 / 271. szám

tdSé november 29, keHd imciiBSlfl A magyarországi németek új hazafias egyesületet alakítottak A magyarországi németek képviselői szom­baton délután az ország minden részéből Budapesten gyülekeztek össze, hogy új or­szágos német egyesületet alakítsanak, amely­nek Volksbund der Deutschen­­­mn Ungarn nevet adtak. A mozgalom élén Basch Ferenc dr., az ismert német politikus áll. Száznegy­vennyolc község németajkú lakossága küldte el, megbízottait. Az ismert nevű német poli­tikusok közül ott volt Huss Richard dr. egyetemi tanár, Goldschmidt György dr., Mühl Henrik dr. Az alakuló gyűlés a Himnusz hangjaival kezdődött, amelyet a hidegkúti fúvószenekar játszott. Utána a közönség a Wir sind eines Volkes Söhne (Egy nép fiai vagyunk) című dal három vers­­szakaszát énekelte. Goldschmidt György dr. megnyitó szavaiban felkérte Jekel Péter dr. államtitkárt a gyűlés vezetésére. Basch Ferenc dr. ismertette ezután, hosz­­szabb beszédben az új alakulás célját és hivatását. Zugó Heil! Sieg! kiáltásokkal és tapssal fogadták Basch Ferenc dr.-t, aki azt hangoztatta, hogy az öntudatra ébredt német nép saját erejével kívánja jogait kivívni. Lojálisan megállapítja, hogy az állam a németséget sohasem akarta megfosztani k­épiségétől. Őszintén, tisztességesen meg­­becsülte azt mindig és mindenütt a falvak­ban, az iskolában, templomban. Mindamel­lett a német nép meg akarja tartani a maga kiépiességét. (Felkiáltás német nyelven: Meg akarunk maradni, ami vagyunk!) Ahol a megbecsülés kölcsönösségen nyugszik, ott a testvériség meg van adva. Ezután részlete­sen fejtegette mit ért népiség alatt. Ebben benne van a népi sajátosság érvényesítése, a szegények védelme, a gyermekek nevelése, a szétszórt németek összetartása. Ennek a népieségnek megvédése lesz az új egyesület­nek a feladata. Az egyesület nem ismer nem-, kor-, vallás- és osztálykülönbséget, hanem a népi akaratot kívánja megvalósí­tani. (Nagy taps és ütemes Sieg-Heil-fel­kiáltások.) A német népcsaládhoz tartozókat tettel és szóval támogatják. A szegények számára pénzt, anyagot gyűjtenek. Gazda­sági egyesületeket alakítanak, önkéntes munkaszolgálatot vezetnek be. Mezőgazda­­sági iskolákat alakítanak, emellett gazdasági tanfolyamokat rendeznek és mintagazdasá­gokat tartanak fenn. Az óvodától a közép­iskoláig gondoskodnak a német népcsalád oktatásáról. Számít arra, hogy mindezeket a törekvéseket a kormány támogatni fogja. Néhány évvel ezelőtt a magyar miniszter­elnök megígérte, hogy a németek kívánságát teljesíti. Meg is vagyunk győződve a maga­sabb helyek jóakaratáról, de a jóakarattól a javulásig még nagy lépés van. Ezután erős szavakkal tiltakozott az ellen, hogy a magyarországi németséget pánger­­manizmussal bélyegezzék meg. Idézi a né­met kancellárnak (nagy taps és éljenzés) azokat a szavait, amelyeket Horthy Miklós kormányzó látogatásával mondott (hosszan­tartó zugó taps, majd Heil! Sieg! kiáltások), hogy Magyarország és Németország között a határok véglegesek. Az első német ember szavai itt is érvényesek. Schilling Hans fiatal gazdagyem­ek sza­valt nagy tetszés mellett, majd Goldschmidt György dr. ismertette az alapszabályokat, amelyeket egyhangú felkiáltás után Jekel Péter dr. államtitkár elfogadottnak jelentett ki. A tisztikart alakították meg ezután. Tisz­teletbeli elnököknek megválasztották Brandt Jakabot, Faulstich Aegidius dr.-t és Mühl Henrik dr.-t. Az egyesület elnöke Basch Fe­renc dr. lett, elnökhelyettes pedig Gold­schmidt György dr., főtitkár Albert Miksa, titkárok Bősz Fülöp, Schilling Hans. Josef Michel művészi citerajátékával szórakoztatta ezután a gyűlés közönségét, majd Mühl Hen­rik mondott nagy tetszéssel fogadott beszé­det. Jekel Péter dr. államtitkár zárószavai után a fúvózenekar a Magyar Hiszekegyet játszotta el. A csehi Bata-üzem CIKTA néven akar tovább működni a fel­szabadult Felvidéken A magyar cipésziparosság a fővárosban tartott viharos nagygyűlésen tiltakozott a visszatért Felvidék cipésziparosai jelenlété­ben a Bata cipőüzem CIKTA elnevezés alatt való magyarországi letelepedése ellen. Bal­­dauf elnök rámutatott arra, hogy a húszévi megszállás alatt a Bata cipőgyár szinte ki­­pusztította a Felvidéken a cipésziparosságot, amelynek még a javítási munkáknál is a Bata javítóműhelyek öldöklő versenyével kellett megküzdenie. Az állami kedvezmé­nyekkel agyontámogatott Bala-gyár a cseh uralom utolsó pillanataiban CIKTA elneve­zés alatt külön részvénytársasági formát vett fel és így folytatja tevékenységét a vissza­csatolt területen. — Prágába Butával! Nem engedjük tönk­retenni a magyar cipészipart — kiáltozták. Az elnök u­talt arra, hogy a Bata-üzem kevés munkást foglalkoztat, míg a cipész­iparosok száma 32.000-re tehető, család­tagokkal és munkásokkal együtt 100— 120.000 embert jelent. Párisban 150 Bata­­cipőüzletet csukattak be a hatóságok. A cipésziparosság Torma István főjegyző elő­terjesztésére határozati javaslatot fogadott el, amelyben kéri a kormányt, hogy a csak külszínre átmázolt cseh Bata-vállalat műkö­dését azonnal szüntesse be. Andrássy Dezső kassai kiküldött , több fővárosi és vidéki kiküldött felszólalása után a nagygyűlés el­határozta, hogy memorandumát küldöttség­ben viszi a kereskedelmi miniszterhez. Gárdos Kornélia további fogva­tartását rendelte el a vádtanács Gárdos Kornélia színművésznő, a Nemzeti Színiház volt tagjának ismeretes körülmé­nyek között hatóságok elé került nemzet­­gyalázási ügye, hétfőn felfolyamodások folytán a törvényszék vádtanácsa elé került Az ügyészség ugyanis indítványozta a vizsgálóbíró előtt, hogy Gárdos Kornélia előzetes letartóztatását tartsa fenn. A vizs­gálóbíró szombaton úgy döntött, hogy elren­deli a színésznő szabadlábra helyezését. Az ügyészség­i határozat ellen felfolyamodást jelentett be a büntetőtörvényszék vád­taná­csához, amely Jankovics Tibor dr. vádtaná­csi elnök elnöklete és Menyhárd Alfréd dr. törvényszéki biró előadásában foglalkozott az üggyel. A vádtanács helyt adott az ügyész­ség fel­fol­yamodá­sának és Gárdos Kornélia további fogvatartását rendelte el. ★ Aminthogy eddig nem, úgy ezután sem akarunk elébevágni a Gárdos-ügynek, amely jelenleg az illetékes fórumok előtt fekszik. Az ügy ismeretében azonban kénytelenek vagyunk ismét felvetni a kérdést, hogy kit terhel a felelősség azért, hogy Gárdos Kor­nélia ügye pont Németh Antal sajtóperének tárgyalása küszöbén került a nyilvánosságra,­­hogy kit terhel a felelősség azért, hogy ez az ügy nyolc hónapig hevert a Nemzeti Szín­ház fiókjában mint egy olyan ütőkártya, amely kedvező pillanatra várt. Az üggyel kapcsolatban megemlítjük, hogy a Magyar­ság-ben megjelent első Bárdos-cikk után meglátogatott bennünket szerkesztőségünk­ben Gobby Hilda és Lukács Margit művész­nők , mint a Bárdos-ügy koronatanúi. Nemzeti Színházból származó értesülésünk szerint a Nemzeti Színház irodájában még aznap este jegyzőkönyvet vettek fel a két koronatanúnak a Magyarságban folytatott beszélgetéséről. Ezek a tények ismét azt bi­zonyítják, hogy a Nemzeti Színházban be­­súgásokkal és kémkedésekkel nyugtalanítják a tagokat és olyan állapotok uralkodnak, amely állapotoknak csakis Németh Antal el­bocsátásával lehet azonnal véget vetni. A Turul Szövetség egyesü­letei megtagadták fővezé­rüket, Végváry Józsefet Vasárnapi számunkban már megemlékez­tünk arról, hogy a Turul Szövetség tag­egyesületei egymásután vonják meg bizalmu­kat Végváry József dr.-tól és a vezetése alatt álló fővezérségtől, azért, mert Végváry Jó­zsef dr. a parlamentben a felvidéki képvise­lők behívása ellen szavazott. Hétfőn a Turul Szövetség egyik leghatalmasabb és legbe­folyásosabb egyesülete, a budapesti orvosok mond s. k. alvezér, Tóth Atilla s. k. főiró­­deák és Crakay Lajos dr. s. k. egyetemi ny. r. tanár, a Csaba magisztere. Szolgálati jegy. A Csaba BE egyetemesség a legnagyobb mértékben bizalmatlan a Turul Szövetség ezidei f­ővezér­ségével szemben. Felszólítja Végváry József dr. országgyűlési képviselő, ezidei fővezér baj­társát, hogy ezen bizalmat­lanságnak megfelelően a Turul Szövetség fővezéri tisztségtől, a fővezérség tagjaival egyetemben három napon belül (azaz 1938 november 28-án déli 12 óráig) mondjon le. Ellenkező esetben a Csaba BE fenntartja magának a Turul Szövetségbe való tartozan­­dósága feletti döntés jogát. Kmf. Bajtársi tisztelettel. A vezér távollétében: Zsakó István s. k- kulturális alvezér, Pataky Zsig­­mond s. k., Tóth Atilla s. k. tör­ódeák és Bakay Lajos dr. s. k. egyetemi ny. r. tanár, a Csaba magisztere. A többi tagegyesületek hasonló határoza­tainak meghozatala folyamatban van és ennek következtében Végváry dr. fővezér­­bajtárs baráti köréből úgy értesülünk, hogy a fővezér levonja a konzekvenciákat és lemond a Turul Szövetség fővezéri tiszt­ségéről. front érdekében megszavazta a parlament­ben azt az indítványt, mely a felvidéki kép­viselők behívásának elhalasztását célozta, akkor, amikor a Turul Szövetség számos bajtársa hősi halált halt már azért a Fel­vidékért és többszáz bajtársa ugyancsak a Felvidékért szenved az illavai fegyház jeges kazamatáiban. Külön érdekessége ennek a Végváry-nyilatkozatnak, hogy leszögezi, „hogy az úgynevezett NÉP sem a múlt, sem a jelen formájában nem alkal­mas arra, hogy az eljövendő új nemzeti és szociális Magyarország alapjait lerakja. Sem a múlt, sem a jelen NÉP nem fogja sem a zsidókérdést, sem a nagybirtok-kér­dést megoldani. Ez a szilárd meggyőződé­sem.“ Bajtársi körökben az az általános véle­mény, hogy a Turul Szövetség fővezérének gránitkeményen kell állnia egy világnézet mellett és ezt a világnézetet nem változtat­hatja meg aszerint, amint a politikai viszo­nyok változnak. Bajtársi körök szerint Végváry most azzal próbálkozik, hogy az NF.-nek, vagy valame­lyik nyilas pártnak képviselője legyen és ez azt jelentené, hogy a Turul Szövetséget ismét egy más politikai párt szolgálatába állítaná. A bajtársi tömegek Végvárynak ezt a nyi­latkozatát egyszerűen nem értették, mert igaz, hogy azt óhajtották, hogy Végváry lép­jen ki a NÉP-ből, de mindenkit felháborított az, hogy Végváry erre a kilépésre éppen azt az időpontot választotta ki, mikor ezzel a lépésével a jobboldalnak súlyosan ártott. Jellemző Végváryra, hogy addig, amíg a NÉP tagja volt, mindig azt állította, hogy azért van ott, mert ott tud legtöbbet dol­gozni a Turul Szövetség eszméiért. A bajtársi körök határozottan tiltakoznak az ellen, hogy a Turul Szövetséget fővezérük mint politikai szélkakas szállítsa mindig an­nak a politikai pártnak, amelyről ő azt hi­szi, hogy győzni fog. A szolnoki turulisták is megtagadták a közös­séget Végváryval Szolnokról jelentik. A szolnoki Damjanich Turul Bajtársi Egyesület három törzse szom­baton este tábort tartott, amelyek körülbelül kétszáz tag volt jelen. Feliratot szerkesztet­tek a budapesti Turul-fővezérséghez és ebben kifejezésre juttatták, hogy nem azono­sítják maguikat Végváry József dr. ország­­gyűlési képviselő magatartásával. Ezért ké­rik az országos követtábor haladéktalan összehívását, amelyen alkalmuk lesz bizal­matlanságot szavazni Végvár­y Turul-fő­vezérnek. Végváry József különös nyilatkozata a NÉP-ből való kilépéséről Nagy felháborodással tárgyalják bajtársi körök Végváry József Turul-fővezérnek azt a szolgálati jegyét, melyet kibocsátott a Turul Szövetség összes tagegyesületeihez. Ebben a szolgálati jegyben arra kéri a baj­társakat, hogy várjanak addig türelemmel, amíg a politikai helyzet tisztázódik és akkor majd ő eldönti, hogy melyik pártba fog be­lépni. Kétségbeesetten tiltakozik az ellen, hogy őt a Sztranyavszky-párt tagjai között említsék a­nnak ellenére, hogy a hazai nép­ A vasúti munkásság az új nyagbértervezet ellen Gyűlést tartott a VOGE központjában a vasúti munkásság. A gyűlésen Horváth Ger­gely elnökölt. A napirend­­ során Rákosi Antal, a műhely­­munkásszakcsoport titkára ismertette az időközben nyilván­osságra ke­rült nyugibérrevíziós tervezetet. Közölte a küldöttgyűléssel, hogy ezt a tervezetet, amelyre a munkásság 30 éve vár, a nyugbér­­bizottság tagjai több lényeges fogyatékossága ellenére — tárgyalási alapul elfogadta. Egy generális visszautasítás a megoldást esetleg ismét évekre halasztotta volna. Antiszociális és teljesíthetetlen a reform­nak az a része, amely a nyugbérjogosultság kezdetét 24 életévben állapítja meg és ugyan­akkor 36 szolgálati évet kivon a teljes nyug­­bér eléréséhez. Nem lesz ember, aki ennek a követelésnek eleget tegyen. Az erős fizikai mm2 Öídóe áhúkoti óhusit é$ zútia uj ű&JJet&dlyjUéfré&e#t VI, Jókai­ u. 3$ Szám arcJtt (VieAJtaflJJ­téA*sáJt) igénybevétel, a forszírozott munka méról nem tűri a 60 éves munkást. Az emberek idő előtt megrokkannak. A maximális nyug­­bért ilyenformán senki sem fogja elérni. A 36 évi szolgálati időt csak az esetben fogad­­hatja el a munkásság — mondta Rákosi ha a nyugbérjogosultság kezdetét 20 éves életkorra leszállítják. — Garanciákat kér az érdekelt munkásság — folytatta előadását a szakcsoport-főtitkár —, hogy az egyszer elért nyugbérigényt * munkásnak rosszabb kereseti viszonyok közé juttatásával nem fogják csökkenteni A tervezet erre nézve nem nyilatkozik s így a munkás — akár képességeinek csökkenése, akár személyi okok miatt nyugbérének lej­­sebbitésével számolhat. — De ez a tervezet csak 1939 január 143! lépne érvénybe s igy nem történik gondos­­kodás a szolgálatból most, vagy néhány rö­­vid esztendő múltán kilépő munkásokról, pedig éppen ez a munkásság építette fel rom­­jaiból a vasutakat és élte át a háborús és forradalmi idők minden nyomorúságát. A rendeletnek tehát legyen visszamenő hatálya és könnyítsen azok sorsán is, akik már nyug­­bérben vannak. Sürgette Rákosi a munkás­ság számára a hadipótlék bevezetését is. A tetszéssel fogadott főtitkári jelentéshez Bajor Károly szólott hozzá elsőnek. Javas­­latot tett arra vonatkozóan, hogy miután a* államvasutak a nyugbértervezetet hiteles szövegét nem bocsátotta rendelkezésre s a bizottság tagjai is csak egyszeri hallásra voltak kénytelenek e rendkívül fontos ügy­­ben állást foglalni — a VOGE kérje a hite­­les tervezet rendelkezésre bocsátását. Addig, m­íg ez meg nem történik, a munkásság a kérdésben nem tud állást foglalni. Többek hozzászólása után Róbert Emil országos elnök beszélt. Aggodalmának adott kifejezést, hogy a maximálisan megállapí­tott 200 pengő havi nyugdért részint az idő előtti megrokkanás, részint a keresetekben való visszaesés miatt csak elenyésző há­nyada a munkásságnak tudja majd elérni. Ebből a szempontból a tervezet kiegészítésre szorul. De nem maradhat meg a tervezet hatályba­­lépésének ideje sem 1939 január 1-ében, mert ha a tervezet elismeri a múlttal szem­ben magasabb nyugbér folyósításának szűk­­ségét, azt nem 36 év múlva, de már most biztosítania kell az új nyugbérbevonulók számára. Végeredményben azt határozta a műhely­­munkások küldöttközgyűlése, hogy az is­mertetett korrekciók végrehajtására a Moll igazgatóságát, illetve a kereskedelmi kor­­mányt felkérik. DJOC PQWEIL ROSEMARY LANE HUSH HERBERT | | FQIHIJJk­

Next