Magyarság, 1939. szeptember (20. évfolyam, 70-94. szám)

1939-09-01 / 70. szám

A KIADÓTULAJDONOS» MAGYARSÁG LAPKIADÓ BT. NYIT,ASKFRFSZTFS PART elnök-vezérigazgató, az llllUllulVlimjOtillJU IAJU FŐSZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓ» E M N SZ PÁRT IPÁLFFY) M. N. SZ. F. M^P. 1932 (MESKŐ) D"' ^VASKERESZTES FRONT Iul,ZLSr­­lilt 1 NAGYPÉNTEK NÉLKÜL NINCS FELTÁMADÁS! 1 Angi­m mozgósította egész haderejét Hitler 16 Hekepontja Berlinből jelenti a német távirati iroda. Az l­ngol királyi kormány a né­met kormányhoz intézett 1939 augusztus 28-iki jegyzékében felajánlotta köz­vetítését Németország és Lengyelország között a vitás problémák rendezése céljából folytatandó közvetlen tárgyalásokhoz. Az angol kormány ugyanakkor nem hagyott kétséget afelől, hogy tudatában van az eljárás sürgősségének, te­kintettel a folytonos incidensekre és az általános európai feszültségre. A német kormány 1939 augusztus 29-iki válasz jegyzékében — noha szkeptikusan ítélte meg a lengyel kormány akaratát, hogy egyá­talában megállapodásra akar jutni — a béke érdekében késznek nyilatkozott elfogadni az angol közvetítésre tett indítványt. A fennforgó körülmények figyelembevételével szükségesnek tar­totta, hogy ebben a jegyzékében rámutasson arra, hogy gyorsan és haladék­talanul kell cselekedni, ha egyáltalán el akarják kerülni a katasztrófa veszélyét. Ebben az értelemben késznek nyilatkozott 1939 augusztus 30-ika estig fo­gadni a lengyel kormány megbízottját azzal a feltétellel, hogy valóban felhatal­mazása legyen nemcsak arra, hogy vitát folytasson­, hanem tárgyalásokat is ve­zessen és befejezéshez juttathasson. A német kormány továbbá kilátásba he­lyezte, hogy úgy hiszi, hogy ennek a lengyel tárgyalófélnek Berlinbe érkezé­séig az angol kormányhoz is eljuttathatja a megegyezési ajánlat alapjait. A né­met kormány ahelyett, hogy meghatalmazott lengyel személyiség megérkezésé­ről kapott volna közlést, megértési készségére válaszul először a lengyel mozgó­sítás hírét kapta és csupán 1939 augusztus 31-én éjjel 12 óra után kapott angol részről általánosságban mozgó ígéretet arról, hogy­ Anglia kész a tárgyalások megkezdése érdekében közbenjárni. Franciaország és Anglia alakítanak meg. Ez a bizottság gyakorolja ezen a területen az összes felségjogokat. Ebből a célból erről a területről megállapodás szerinti legrövidebb idő alatt kivonul a lengyel katonaság, a lengyel rendőrség és a lengyel hatóságok. Legalább utólag azonnal jelöljenek meg a lengyelek egy tárgyaló személyt A birodalmi kormány részéről várt len­gyel tárgyalások elmaradásával elesett an­nak előfeltétele, hogy" a brit kormányt még értesítsük a birodalmi kormány felfogásá­ról tárgyalási alap lehetősége tekintetében — mert hiszen a brit kormány maga Né­metország és Lengyelország közvetlen tár­gyalása mellett foglalt állást—, Ribbentrop birodalmi külügyminiszter a brit nagykö­vetnek az utolsó angol jegyzék átadásakor mégis pontos tájékoztatást adott azoknak a német javaslatoknak szövegéről, amelyeket a lengyel tárgyaló megérkezése esetén tár­gyalási javaslatként előterjesztett volna. A német kormány úgy véli, hogy ilyen körülmények között joga van ahhoz, hogy legalább utólag azonnal jelöljenek meg egy lengyel személyiséget, mert a birodalmi kor­mánytól nem lehet kívánni, hogy a maga részéről állandóan ilyen tárgyalások meg­kezdésére irányuló készséget ne csupán hangsúlyozza, hanem ki legyen téve annak, hogy lengyel részről csupán üres kifogások­kal és semmitmondó kijelentésekkel ál­tassák. A lengyel nagykövet részéről időközben történt lépésből mégis az tűnik ki, hogy ő sincs felhatalmazva arra, hogy eszme­cserébe bocsátkozzon, annál kevésbé, hogy tárgyalhasson. Ekként a vezér és a német birodalmi kor­mány immá­r két napja hiába vár lengyel válasz érkezésére. Ilyen körülmények között a német birodalmi kormány ezúttal is javas­latait gyakorlatilag véve elutasítottnak te­kinti, noha nézete szerint ezek abban a for­mában, amelyben az angol kormánynak is tudomására hozattak, messzemenően lojáli­sak, méltányosak és teljesíthetők tettek volna. A birodalmi kormány helyénvalónak tartja, hogy a nyilvánosságot tájékoztassa ezekről a Ribbentrop birodalmi külügyminiszter ré­széről az angol nagykövettel közölt tárgya­lási alapokról. A megegyezés feltételei 1. Danzig szabadváros tiszta német jel­lege, valamint lakosságának egybehangzó akarata alapján azonnal visszatér a német birodalomba. 2. Az úgynevezett folyosó területe, amely a Keleti-tengertől Marienburg— Srraudenz— Chulm—Bromberg vonalától (ezekkel a vá­rosokkal bezárólag) és azután körülbelül nyugati irányban Schulantelenreichig terjed, maga dönt arról, hogy Németországhoz vagy Lengyelországhoz tartozzék. 3. Ebből a célból ezen a területen szava­zást tartanak. Szavazásra jogosultak mind­azok a németek, akik 1918 január 1-én ezen a területen laktak vagy e napig ott szület­tek, valamint a megjelölt napon e területen lakott vagy e napig ott született lengyelek, kasubok­ (Kaschaben) stb. Az e területről elűzött németek szavazatuk leadása végett visszatérnek. A tárgyilagos szavazás biztosí­tása, valamiint az ehhez szükséges széles­körű előmunkálatok szavatolása céljából az említett­­területet a Saar-területhez ha­sonló módo­n azonnal megalakítandó nem­zetközi bizottság alá rendelik, amelyet négy nagyhatalom­: Olaszország, a Szovjetunió. ­ Gdynia a lengyeleké marad­ t. Nem tartozik e területhez Gdynia len­gyel kikötő, amely lengyel felségjog alatt álló terület, amennyiben területileg a lengyel településre szorítakozik. Ennek a lengyel kikötővárosnak pontos határait Németország és Lengyelország jelölné ki és szükség esetén nemzetközi döntőbíróság állapítaná meg. 5. Avégből, hogy biztosítsák a szükséges időt az igazságos szavazás végrehajtásával kapcsolatos terjedelmes munkaadókra, a sza­vazást nem tartják meg tizenkét hónap le­telte előtt. 6. Avégből, hogy ez idő alatt korlátlanul szavatolják Németországnak Keletporosz­­országgal és Lengyelországnak a tengerrel való összeköttetését, utakat és vasutakat je­lölnek ki, amelyek lehetővé teszik a szabad átmenőforgalmat. Ezzel kapcsolatban csak azokat a kiadásokat szabad felszámítani, amelyek a közlekedési utak fenntartására, illetőleg a szállítások lebonyolítására szüksé­gesek. 7. A terület hovatartozása felől a leadott szavazatok egyszerű többsége dönt. 8. Avégből, hogy a szavazás megtörténte után — függetlenül attól, hogy milyen eredm 2­e­e­ménnyel jár — szavatolják Németország Danzig — Keletporoszország tartománnyal való szabad forgalmának és Lengyelország* nak a tengerrel való összeköttetése bizton* ságát, ha Lengyelországnak jut az a terület, amelyről szavaztak, területenkivüli közleke* dési övezetet adv.al: Németországnak, körül*­belül Bütow és Danzig, illetve Dirschau írdá­nyában birodalmi gépkocsiút, illetőleg négy* vágányú vasútvonal építésére. Az út és a vasút építését úgy hajtják végre, hogy a lengyel közlekedési utakat nem érintik, azaz felüljárók vagy aluljárók lesznek. Ennek az övnek szélességét egy kilométerben állapít­ ják meg és ez német fennhatóság alatt álló terület lesz". Ha a szavazás Németország ja­­vára dől el, Lengyelország Gdynia kikötő* jébe való szabad és korlátlan forgalma ér­­dekében éppolyan területen kívüli utakra, illetőleg vasúti összeköttetésre kap jogot, mint aminek Németországot megilletnék. Ha a folyosó visszakerül, a birodalom végrehajtja a lakosságcserét 9. Ha a folyosó visszakerül a német biro­dalomhoz, a német birodalom késznek nyi­latkozik lakosságcserét végrehajtani Len­gyelországgal olyan mértékben, amennyire a folyosó e célra megfelel. 10. A Lengyelország által a danzigi kikö­tőben esetleg kívánt külön jogok tekinteté­ben a viszonosság alapján járnának el, úgy hogy Németországnak Gdynia kikötőben olyan jogai volnának, mint Lengyelország­nak Danzigban. 11. Avégből, hogy ezen a területen mind­két részről elhárítsák a fenyegetettség érzé­sét, Danzig és Gdynia tisztára kereskedelmi város jellegét kapná, azaz katonai berende­zések és katonai erődítmények nélkül. 12. A Hela-félszigetet, amely a szavazás­nak megfelelően vagy Lengyelországnak, vagy Németországnak jutna, szintén min­den körülmények között mentesítenék a ka­tonaságtól. 13. Minthogy a német kormány a leg­­súlyosabb panaszokat hozh­atja fel a lengyel részről a kisebbséggel szemben tanúsított bánásmód ellen, a lengyel kormány pedig a maga részéről úgy véli, hogy szintén pana­­szolnivalója van Németország ellen, mind a két fél beleegyezik abba, hogy ezek a pana­­szos, nemzetközi összetételű vizsgálóbizott­­ság elé kerüljenek, amelynek feladata, hogy megvizsgálja valamennyi panaszt, amelyek gazdasági és testi károkról, vagy egyéb ter­­rorisztikus jellegű cselekményekről szólnak. Németország és Lengyelország kötelezik magukat, hogy mindazokat a károkat, ame* lyek 1918 óta a két kisebbség kárára gazda* sági vagy egyéb tekintetben előállottak, jóváteszik, illetve minden kisajátítást meg*­szüntetnek, vagy pedig ezekért és a gazda* sági életben történt egyéb beavatkozásért az­ illetőknek teljes kártalanítást adnak. A megállapodás után­i leszerelés 14. Annak elkerülésére, hogy a Lengyel­­országban maradó németekre, illetve a Né­metországban maradó lengyelekre a nem­zetközi jogtalanság érzése nehezedjék és avégből, hogy biztosak legyenek benne, hogy nem veszik őket igénybe olyan csele­kedetekre és szolgálatokra, amelyek nemzeti érzésükkel nem egyeztethetők össze. Német­ország és Lengyelország megállapodnak ab­ban, hogy kölcsönösen a kisebbségek jogait átfogó és kötelező megállapodásokkal bizto­sítják, avégből, hogy e kisebbségek meg­kapják a népiségü­k megtartására, szabad kifejlesztésére és gyakorlására szükséges le­hetőségeket, hogy joguk legyen e célból az a szervezkedés, amelyet szükségesnek tarta­nak. Mindkét fél kötelezi magát, hogy a kisebbséghez tartozókat nem veszi igénybe véderőszolgálatra. 15. Ha e javaslatok alapján megállapodás jön létre, Németország és Lengyelország hajlandónak nyilatkozik, hogy haderejük mozgósítását azonnal megszüntetik. 16. Az előbb felsorolt megállapodások meggyorsításához szükséges további intéz­kedéseket Németország és Lengyelország együttesen állapítják meg. ára 10 fillér

Next