Magyarság, 1939. szeptember (20. évfolyam, 70-94. szám)
1939-09-01 / 70. szám
A KIADÓTULAJDONOS» MAGYARSÁG LAPKIADÓ BT. NYIT,ASKFRFSZTFS PART elnök-vezérigazgató, az llllUllulVlimjOtillJU IAJU FŐSZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓ» E M N SZ PÁRT IPÁLFFY) M. N. SZ. F. M^P. 1932 (MESKŐ) D"' ^VASKERESZTES FRONT Iul,ZLSrlilt 1 NAGYPÉNTEK NÉLKÜL NINCS FELTÁMADÁS! 1 Angim mozgósította egész haderejét Hitler 16 Hekepontja Berlinből jelenti a német távirati iroda. Az lngol királyi kormány a német kormányhoz intézett 1939 augusztus 28-iki jegyzékében felajánlotta közvetítését Németország és Lengyelország között a vitás problémák rendezése céljából folytatandó közvetlen tárgyalásokhoz. Az angol kormány ugyanakkor nem hagyott kétséget afelől, hogy tudatában van az eljárás sürgősségének, tekintettel a folytonos incidensekre és az általános európai feszültségre. A német kormány 1939 augusztus 29-iki válasz jegyzékében — noha szkeptikusan ítélte meg a lengyel kormány akaratát, hogy egyátalában megállapodásra akar jutni — a béke érdekében késznek nyilatkozott elfogadni az angol közvetítésre tett indítványt. A fennforgó körülmények figyelembevételével szükségesnek tartotta, hogy ebben a jegyzékében rámutasson arra, hogy gyorsan és haladéktalanul kell cselekedni, ha egyáltalán el akarják kerülni a katasztrófa veszélyét. Ebben az értelemben késznek nyilatkozott 1939 augusztus 30-ika estig fogadni a lengyel kormány megbízottját azzal a feltétellel, hogy valóban felhatalmazása legyen nemcsak arra, hogy vitát folytasson, hanem tárgyalásokat is vezessen és befejezéshez juttathasson. A német kormány továbbá kilátásba helyezte, hogy úgy hiszi, hogy ennek a lengyel tárgyalófélnek Berlinbe érkezéséig az angol kormányhoz is eljuttathatja a megegyezési ajánlat alapjait. A német kormány ahelyett, hogy meghatalmazott lengyel személyiség megérkezéséről kapott volna közlést, megértési készségére válaszul először a lengyel mozgósítás hírét kapta és csupán 1939 augusztus 31-én éjjel 12 óra után kapott angol részről általánosságban mozgó ígéretet arról, hogy Anglia kész a tárgyalások megkezdése érdekében közbenjárni. Franciaország és Anglia alakítanak meg. Ez a bizottság gyakorolja ezen a területen az összes felségjogokat. Ebből a célból erről a területről megállapodás szerinti legrövidebb idő alatt kivonul a lengyel katonaság, a lengyel rendőrség és a lengyel hatóságok. Legalább utólag azonnal jelöljenek meg a lengyelek egy tárgyaló személyt A birodalmi kormány részéről várt lengyel tárgyalások elmaradásával elesett annak előfeltétele, hogy" a brit kormányt még értesítsük a birodalmi kormány felfogásáról tárgyalási alap lehetősége tekintetében — mert hiszen a brit kormány maga Németország és Lengyelország közvetlen tárgyalása mellett foglalt állást—, Ribbentrop birodalmi külügyminiszter a brit nagykövetnek az utolsó angol jegyzék átadásakor mégis pontos tájékoztatást adott azoknak a német javaslatoknak szövegéről, amelyeket a lengyel tárgyaló megérkezése esetén tárgyalási javaslatként előterjesztett volna. A német kormány úgy véli, hogy ilyen körülmények között joga van ahhoz, hogy legalább utólag azonnal jelöljenek meg egy lengyel személyiséget, mert a birodalmi kormánytól nem lehet kívánni, hogy a maga részéről állandóan ilyen tárgyalások megkezdésére irányuló készséget ne csupán hangsúlyozza, hanem ki legyen téve annak, hogy lengyel részről csupán üres kifogásokkal és semmitmondó kijelentésekkel áltassák. A lengyel nagykövet részéről időközben történt lépésből mégis az tűnik ki, hogy ő sincs felhatalmazva arra, hogy eszmecserébe bocsátkozzon, annál kevésbé, hogy tárgyalhasson. Ekként a vezér és a német birodalmi kormány immár két napja hiába vár lengyel válasz érkezésére. Ilyen körülmények között a német birodalmi kormány ezúttal is javaslatait gyakorlatilag véve elutasítottnak tekinti, noha nézete szerint ezek abban a formában, amelyben az angol kormánynak is tudomására hozattak, messzemenően lojálisak, méltányosak és teljesíthetők tettek volna. A birodalmi kormány helyénvalónak tartja, hogy a nyilvánosságot tájékoztassa ezekről a Ribbentrop birodalmi külügyminiszter részéről az angol nagykövettel közölt tárgyalási alapokról. A megegyezés feltételei 1. Danzig szabadváros tiszta német jellege, valamint lakosságának egybehangzó akarata alapján azonnal visszatér a német birodalomba. 2. Az úgynevezett folyosó területe, amely a Keleti-tengertől Marienburg— Srraudenz— Chulm—Bromberg vonalától (ezekkel a városokkal bezárólag) és azután körülbelül nyugati irányban Schulantelenreichig terjed, maga dönt arról, hogy Németországhoz vagy Lengyelországhoz tartozzék. 3. Ebből a célból ezen a területen szavazást tartanak. Szavazásra jogosultak mindazok a németek, akik 1918 január 1-én ezen a területen laktak vagy e napig ott születtek, valamint a megjelölt napon e területen lakott vagy e napig ott született lengyelek, kasubok (Kaschaben) stb. Az e területről elűzött németek szavazatuk leadása végett visszatérnek. A tárgyilagos szavazás biztosítása, valamiint az ehhez szükséges széleskörű előmunkálatok szavatolása céljából az említettterületet a Saar-területhez hasonló módon azonnal megalakítandó nemzetközi bizottság alá rendelik, amelyet négy nagyhatalom: Olaszország, a Szovjetunió. Gdynia a lengyeleké marad t. Nem tartozik e területhez Gdynia lengyel kikötő, amely lengyel felségjog alatt álló terület, amennyiben területileg a lengyel településre szorítakozik. Ennek a lengyel kikötővárosnak pontos határait Németország és Lengyelország jelölné ki és szükség esetén nemzetközi döntőbíróság állapítaná meg. 5. Avégből, hogy biztosítsák a szükséges időt az igazságos szavazás végrehajtásával kapcsolatos terjedelmes munkaadókra, a szavazást nem tartják meg tizenkét hónap letelte előtt. 6. Avégből, hogy ez idő alatt korlátlanul szavatolják Németországnak Keletporoszországgal és Lengyelországnak a tengerrel való összeköttetését, utakat és vasutakat jelölnek ki, amelyek lehetővé teszik a szabad átmenőforgalmat. Ezzel kapcsolatban csak azokat a kiadásokat szabad felszámítani, amelyek a közlekedési utak fenntartására, illetőleg a szállítások lebonyolítására szükségesek. 7. A terület hovatartozása felől a leadott szavazatok egyszerű többsége dönt. 8. Avégből, hogy a szavazás megtörténte után — függetlenül attól, hogy milyen eredm 2eeménnyel jár — szavatolják Németország Danzig — Keletporoszország tartománnyal való szabad forgalmának és Lengyelország* nak a tengerrel való összeköttetése bizton* ságát, ha Lengyelországnak jut az a terület, amelyről szavaztak, területenkivüli közleke* dési övezetet adv.al: Németországnak, körül*belül Bütow és Danzig, illetve Dirschau írdányában birodalmi gépkocsiút, illetőleg négy* vágányú vasútvonal építésére. Az út és a vasút építését úgy hajtják végre, hogy a lengyel közlekedési utakat nem érintik, azaz felüljárók vagy aluljárók lesznek. Ennek az övnek szélességét egy kilométerben állapít ják meg és ez német fennhatóság alatt álló terület lesz". Ha a szavazás Németország javára dől el, Lengyelország Gdynia kikötő* jébe való szabad és korlátlan forgalma érdekében éppolyan területen kívüli utakra, illetőleg vasúti összeköttetésre kap jogot, mint aminek Németországot megilletnék. Ha a folyosó visszakerül, a birodalom végrehajtja a lakosságcserét 9. Ha a folyosó visszakerül a német birodalomhoz, a német birodalom késznek nyilatkozik lakosságcserét végrehajtani Lengyelországgal olyan mértékben, amennyire a folyosó e célra megfelel. 10. A Lengyelország által a danzigi kikötőben esetleg kívánt külön jogok tekintetében a viszonosság alapján járnának el, úgy hogy Németországnak Gdynia kikötőben olyan jogai volnának, mint Lengyelországnak Danzigban. 11. Avégből, hogy ezen a területen mindkét részről elhárítsák a fenyegetettség érzését, Danzig és Gdynia tisztára kereskedelmi város jellegét kapná, azaz katonai berendezések és katonai erődítmények nélkül. 12. A Hela-félszigetet, amely a szavazásnak megfelelően vagy Lengyelországnak, vagy Németországnak jutna, szintén minden körülmények között mentesítenék a katonaságtól. 13. Minthogy a német kormány a legsúlyosabb panaszokat hozhatja fel a lengyel részről a kisebbséggel szemben tanúsított bánásmód ellen, a lengyel kormány pedig a maga részéről úgy véli, hogy szintén panaszolnivalója van Németország ellen, mind a két fél beleegyezik abba, hogy ezek a panaszos, nemzetközi összetételű vizsgálóbizottság elé kerüljenek, amelynek feladata, hogy megvizsgálja valamennyi panaszt, amelyek gazdasági és testi károkról, vagy egyéb terrorisztikus jellegű cselekményekről szólnak. Németország és Lengyelország kötelezik magukat, hogy mindazokat a károkat, ame* lyek 1918 óta a két kisebbség kárára gazda* sági vagy egyéb tekintetben előállottak, jóváteszik, illetve minden kisajátítást meg*szüntetnek, vagy pedig ezekért és a gazda* sági életben történt egyéb beavatkozásért az illetőknek teljes kártalanítást adnak. A megállapodás utáni leszerelés 14. Annak elkerülésére, hogy a Lengyelországban maradó németekre, illetve a Németországban maradó lengyelekre a nemzetközi jogtalanság érzése nehezedjék és avégből, hogy biztosak legyenek benne, hogy nem veszik őket igénybe olyan cselekedetekre és szolgálatokra, amelyek nemzeti érzésükkel nem egyeztethetők össze. Németország és Lengyelország megállapodnak abban, hogy kölcsönösen a kisebbségek jogait átfogó és kötelező megállapodásokkal biztosítják, avégből, hogy e kisebbségek megkapják a népiségük megtartására, szabad kifejlesztésére és gyakorlására szükséges lehetőségeket, hogy joguk legyen e célból az a szervezkedés, amelyet szükségesnek tartanak. Mindkét fél kötelezi magát, hogy a kisebbséghez tartozókat nem veszi igénybe véderőszolgálatra. 15. Ha e javaslatok alapján megállapodás jön létre, Németország és Lengyelország hajlandónak nyilatkozik, hogy haderejük mozgósítását azonnal megszüntetik. 16. Az előbb felsorolt megállapodások meggyorsításához szükséges további intézkedéseket Németország és Lengyelország együttesen állapítják meg. ára 10 fillér