Magyarság, 1939. október (20. évfolyam, 95-119. szám)

1939-10-08 / 100. szám

1939 október 8. vasárnap IfflCHBLifi Lettország és az új balti pontida írta: Rátz Kálmán Amióta Oroszország hozzálátott balti pozícióinak megerősítéséhez, a Baltikum országainak fontossága nagy mértékben emelkedett. A három balti állam közül Litvániát már régi barátság fűzi Orosz­országhoz, míg Észtország és Lettország kapcsolatai hatalmas szomszédjukkal elég lazák voltak az elmúlt húsz éven keresztül A német-orosz megegyezés lehetővé tette a Szovjetuniónak, hogy keleti tengeri helyze­tét megjavítsa s előbb Észtországgal, most pedig Lettországgal kötött segélynyújtási egyezményt. A mostani eseményekkel kapcsolatban nem lesz érdektelen egy pillantást vetni Lettország jelenlegi helyzetére, geopolitikai fontosságára és azokra a politikai és gaz­dasági körülményekre, amelyek egy ország létét meghatározzák. Lettország (Latvija) területe 65.791 négyzetkilométer, lakóinak száma 1.900.000. A lakosok 73.4%-a lett, 10.6%-a orosz, 5%-a zsidó, 3.7%-a német, 3.1 %-a lengyel 1.9%-a fehérorosz, 1.4%-a litván, stb Ebből látható, hogy az ország nemzetiségileg eléggé kevert, ami időnként hatással van a belpolitikai helyzet alakulá­sára is. Lettország jellegzetesen agrárország. A lakosság 69 5%-a őstermelő. Legfőbb terményei az árpa, rozs, búza, burgonya, lenmag és a zab. A földművelés — mint általában a balti és az északi országok­ban — magas színvonalú. Az 1920-i föld­reform megszüntette a nagybirtokot és helyébe életképes kisbirtokot teremtett, amely biztos megélhetési alapja az ország parasztságának. A balti államok igazi ge­rince a parasztság. A parasztság ellenállásán törtek meg azok a forradalmi kísérletek, amelyek a 20-as években tették nyugtalanná az ország légkörét. Észtországhoz hasonlóan, Lettország is egyik legfőbb szállítója volt Angliának. Tej­termékei elsőrendű­ek s volt idő, amikor Anglia a lett termékek legnagyobb részét felvette. Az Anglia felé irányuló teli fa­­kivitel egészen a legutóbbi időkig igen fon­tos tényezője volt az ország külkereskedel­mének. Az ottawai konferencia óta minden­esetre ezen a téren kedvezőtlenebbé vált a helyzete, bár ekkor a nagyarányú német megrendelések segítették hozzá az országot, hogy nagyobb megrázkódtatások nélkül folytassa termelő munkáját. Ipara jelenték­telen és egy esetleges mezőgazdasági válság esetén az ipar felszívja a felesleges munka­erőt. A lett ipar mindössze 60.000 munkást foglalkoztat, főleg élelmiszeripara, fa- és bőripara fejlődön ki. Amikor 1917-ben­ kitört az orosz már­ciusi forradalom, a lettek már március 13-án autonóm köztársaságot alapítottak, de az orosz birodalomtól nem szakadtak el. Az orosz forradalmi mozgalmak Lettország földjét sem hagyták érintetlenül. 1917 no­vemberében itt is megalakultak a helyi szovjetek, amelyek követel­ték az orosz forradalmi szovjethez való csatlakozást. Az országot végigseperte a polgárháború. Rendkívül éles volt a küzdelem a paraszt­ság és a nagybirtokosok között, másrészt azonban a szélsőséges forradalmi elemek is szembetalálták magukat a paraszttöme­­gekkel. 1918 november 18-án a rigai néptanács proponálta a független lett köztársaságot. A függetlenségért keményen meg kellett küzdeni 1920 augusztus 11-én a moszkvai békében Oroszország is elismerte az ország függetlenségét. A belső béke azonban sokáig nem állott hekre. Számos puccs és elvadult pártharc súlyosbította az ország belső­ helyzetét, m­íg végül 1934-ben Lahnanis miniszterelnök fel­oszlatta a parlamentet és kikiáltotta a dik­tatúrát. Külpolitikailag is eléggé kényes volt az ország helyzete. Észtországgal szá­mos incidense keletkezett, a lett területen lakó és az észtekkel rokon livek miatt, akiknek a lett kormány nem volt hajlandó semm­i ,kulturális engedményt adni. Egyéb­ként 1927-ben Észtország és Lettország kö­zött vámunió létesült, amit azonban soha­sem hajtottak végre. Oroszországgal való viszonya csak 1937 óta mutat javulást, m­íg Németországgal való kapcsolatai a nagy­számú német kisebbség miatt nem voltak túlságosan szívélyesek. Ez év tavaszán azon­ban a lett-német megnemtámadási szerződés ebben a viszonylatban is békét teremtett. A most megkötött orosz-lett segélynyúj­tási egyezmény módot ad Oroszországnak, hogy Lettországnak két kikötőjében, Libau­­ban és X­indauban támpontokat létesítsen. Ugyanakkor lehetővé teszi egyes lett repülő­terek használatát a szovjet légi haderő szá­mára. Ennek ellenében Oroszország ked­vező feltételek mellett hadianyagot és fegy­vert fog sállítani a lett hadseregnek. Ez a szerződés is kiemeli, hogy a jelen egyezmény nem korlátozza a szerződő felek felségjogait és nem érinti államrendszerü­ket, gazdasági, valamint társadalmi rend­szerüket. Angyali jóságú feleségem­, illetve édes­anyánk és nagyanyánk Frenczl ignikénn született Bokros Ida 70 éves korában, rövid szenvedés után itthagyott bennünket. Temetése október 8-án, vasárnap dél­után fél 3 órakor lesz a rákoskeresztúri temetőben az ev. ref. egyház szertartása szerint. Áldott emléke örökre velünk marad! Budapest, 1939 október 6. A gyászoló család. Fiala Ferencet tizennégynapi fogházra ítélte a Kúria Megírta annak idején a Magyarság, hogy lapunk főmunkatársa, Fiala Ferenc ellen eljárást indított az ügyészség az alkotmány intézményei ellen elkövetett lázítás vétsége miatt. Fiala Ferenc az Összetartás című lap 1938 november 25-iki számában És mi mégis győzünk? címen cikket írt és a vád sze­rint a cikkben foglaltak kimerítik a fentebb említett lázítás kritériumát. A büntetőtör­vényszék ötös tanácsa bűnösnek mondotta ki Fiala Ferencet, mert a közlemény az al­kotmányos uralmi rendszert, vagyis az al­kotmány intézményeit a tömeg előtt gyűlö­letes színben tüntette fel és ez a cselek­mény — az ötös tanács szerint —­ a lázítás alkotóelemeit maradéktalanul kimeríti. Ezért tizennégynapi fogházra ítélték. Az ítélet ellen a bűnösség megállapítása miatt Fiala Ferenc semmisségi panaszt jelentett be és ügyét szombaton délelőtt tárgyalta a Kúria tanácsa Kinssag dr. vezetésével. Ba­logh István dr. koronaügyészhelyettes fel­szólalása után a Kúria a semmisségi pana­szokat elutasította és ezzel az ötös tanács íté­lete jogerőre emelkedett. Emlékü­nnepségek Ébös Gyula sírjánál Vitéz Gömbös Gyula, Magyarország néhai miniszterelnökének pénteken volt a halála harmadik évfordulója. A politikai és társa­dalmi élet tényezői seregesen keresték fel ez alkalomból Gömbös Gyula sírját a Szere­­pesi-út melletti temetőben, hogy a kegyelet adóját lerójják s megemlékezzenek az el­hunyt államférfiról. A Nyilaskeresztes Párt tisztelgése Az évforduló napján délelőtt a politikai világ faktorai közül először a Nyilaskeresztes Párt képviselői jelentek meg a sírnál. Csubay Kálmán pártelnök vezetésével jöttek a párt képviselőtagjai. Pontosan 10 óra volt, amikor széles karéjban felsorakoztak a nyilaskeresztes képviselők a virágdíszbe borult, égő kandelláberek komor pompájá­val ékített sír köré. Néhány perces néma tisztelgéssel adóztak a nagy halott emléké­nek. Elhelyezték a Nyilaskeresztes Párt hatalmas koszorúját, amelynek jelvénnyel ellátott szalagján ez a l­arat állt: „A nagy magyar külpolitikusnak " Délelőtt 11 órakor a miniszterelnök, a kormány tagjai és a kormánypárt csoportja, valamint az elhunyt családjának tagjai jöt­tek el a sírhoz. A miniszterelnök a kor­mány, a pártelnök pedig a párt koszorúját helyezte el. A Gömbös-család hatalmas piros rózsakoszorút helyezett a sirhantra. Délután a Nemzeti Munkaközpont, majd a TESz rendezett kegyeletes ünnepséget. A TESz ünnepi szónoka U­zdóczy-Zad­ravet: István ny. tábori püspök volt. — A halandók zarándokoltak e sírbolthoz — mondta —, ahol örök álmát alussza a halhatatlan. Örökké elhatároztatott, hogy ill a Dunamedencében, ezen a földön magyar legyen a beszéd, magyar az imádság, ma­gyaré legyen a kenyér és az igazság. Ezt a magyar igazságot mindenkor magunkban hordjuk. Amikor 20 év előtt ki akarták lépni a nemzetből ezt az igazságot, az fér­fiak ulán kiáltott, akik diadalmasítják. Akik akkor az igazságért előretörtek, megérdem­lik a talpig férfi nevet s aki a szent zászlót ragadta magasra, annak vezér a neve. Göm­bös Gyula is bekapcsolódott a szent igazság érvényesülésébe, vitte a zászlót ernyedetle­­nül. Az emlékbeszéd u­tán Kiss Ferenc elsza­­valta ifj. Szörtsey Józsefnek .4.­örök vezér címü ódáját, majd a Testvérnép-dalkör el­énekelte a Himnuszt s ezzel a kegyeletes ünnepség véget ért. Budafok megemlékezése Budafokról jelentik. Október hatodikén kegyeletes gyászünnep volt a budafoki evangélikus templomban. Az aradi tizen­háromra és vitéz Gömbös Gyulára emlékez­tek Gömbös Gyula a budafoki evangélikus egyházközség tiszteletbeli felügyelőelnöke és Budafok város díszpolgára volt. A templomi ünnepen ott volt vitéz Gömbös Ernő had­nagy, továbbá a város részéről Záborszky Nándor polgármester több tanácsnokkal, a katonaság küldöttei. Z­enawics Pál budafoki evangélikus lelkész az oltár előtt megkapó beszédben és imában szólt a város és a nemzet kettős gyászünnepéről, hangoztatva, hogy mindkettőből új ihletést nyer a mai nemzedék. Jaross Andor a felvidéki párt díszgyűlésén Díszközgyűlést tartottak a felvidéki mi­nisztériumban szombaton a felvidéki Egye­sült Magyar Párt képviselői, a felvidéki felsőházi tagok és főispánok abból az al­kalomból, hogy a párt jó képviselője tavaly ezen a napon mondta ki Pozsonyban a fel­vidéki magyarság elszakadását a cseh­szlovák köztársaságtól és csatlakozását Ma­gyarországhoz. Jaross Andor miniszter meg­nyitójában visszapillantást vetett az egy éve történt eseményekre. Ezután a felvidéki unifikációs munkáról emlékezett meg. Ha nem is a kívánt ütemben, megoldották a visszacsatolt területek közigazgatási, igaz­ságügyi, pénzügyi, földművelésügyi, ipari és kereskedelemügyi kérdéseit. Rendezték a tanügyi közigazgatás és iskoláztatás dol­gát, valamint a visszacsatolt terület honvé­delmi kérdéseit. Befejezéshez közeledik a csehszlovák földreform revíziója, az összes igzgatási ágakban az állami tisztviselők és alkalmazottak igazolása. Végrehajtották az ipari és kereskedelemügyi jogosítványok fe­lülvizsgálatát, amelynek következménye­képpen a zsidóság arányszáma az átlagos 32 százalékról 12—13 százalékra fog csök­kenni. A miniszter ezután a megoldásra váró kérdések soráról emlékezett meg. Ezekhez tartozik az állami nyugdíjasok ügye, a munkásbiztosítás és szociális biztosítás egész anyagának rendezése, a hitelkérdés, a visszacsatolt területen levő pénzintézetek jogviszonya és a gazdasági életbe való be­kapcsolása, véglegesen megszervezendő a tanügyi igazgatás, valamint kin­evezendők az eddig ideiglenesen kinevezett közigazga­tási és szakigazgatási tisztviselők. Kiter­jesztendő, illetőleg megalkotandó a válasz­tójogot tartalmazó jogszabály. Hangoztatta ezután a miniszter, hogy a belpolitikai légkör, amely a Felvidéki Pert tagjait tavaly novemberben fogadta, nem volt minden tekintetben kiegyensúlyozott. Pártunkra — úgymond — az a feladat há­rult, hogy megakadályozzuk a képviselő­­házban olyan politikai erők érvényesülését, amelyek a népi és szociális politika irá­nyát a haladást jelentő radikálisabb vágá­nyokról le akarták téríteni. Pártunk a má­jusban lezajlott választásokig ezt a felada­tot teljesítette. Ezután a kormányzat törvényalkotó tevé­ kenységének támogatásáról szólt Jaross An­­dor­s azt mondta, hogy ugyanezt fogják­ tenni a jövőben is. Végül azt hirdette, hogy a magyaroknak szükségük van egy maga­sabb, emelkedettebb értelemben felfogott lelki tűzre, amely az akaratot és a tetteket irányítja s a célokat megvalósítja. 1­orubszky Géza, Wirth­ Gyula és Tur­­chányi Imre felszólalása után a Himnusz­­szal ért végett a diszköz­gyűlés. ­ Megkezdődött a szüret Badacsonyban Badacsonyból jelentik. A Balatonvidék zalai részen a hegyközségek határozata folytán a szüretek ezévi október hava má­sodik napján megkezdődtek, tehát viglá­­gossá vált a hangulat a Balaton körül. Ami az Alföldön az aratás, az a Balaton vidékén a szüreti idő. Mennyiségben sem fog csa­lódást okozni az idei szüret, de minőségben pedig nagy öröme lesz a szőlősgazdáknak, mert ilyen jó minőségű bor már régen volt, mint, ami az idei múltból lesz. Ezért nem­ engedték előbb a szüretek megkezdését, mert akkor a korai szüret ártott volna a borok minőségének, már pedig a balatoni borok jó hírnevét az itteni szőlősgazdák el­rontani nem engedik. Hiszen magas árat csak a minőségi borokért fizetnek s a Ba­laton mellett mindig is minőségi termelésre dolgoztak — mert az itteni szőlők csak igy hozzák meg azt a kevéske jövedelmet, amit tíz év átlaga mégis jelent. Különösen áll ez az idén, amikoris a sík vidékeken is jó termést várnak úgy minőség, mint mennyi­ség tekintetében. Mustüzletre ugyanis nem lehet az idén számítani, mert a must irány­árát 0,9, illetve 18 fokon felül egy fillérben állapították meg. Ezért a vezetőségek azt ajánlják a beszüretelő gazdáknak, hogy várják meg a szüret legalkalmasabb idejét, így aztán egészséges jó boruk lesz. A nap­nál­ utáni esőzések, reggeli meleg ködök után, meg kell jöjjön a szép őszi idő, az elmaradhatatlan felmelegedés, amikor is kiérik teljesen a szőlő. A talajnedvességet feldolgozzák a tőkék, amit, ha nem várunk be, túlságosan savas lesz a borunk. ____ «__ Vegyen v. EJT| tS% szerencse­rendeljen | raj sorsjegyet Hivatalos áras­. Budapest IV, Kossuth lakos­ u. 6. Tel. 185-242 k­iTa,al09 b­ak. Nyolcad 3-50 Húzás már szombaton 14-én fel .... w-Negyed 7*— a nyereményeket azonnal kifizetjük! Egész.. 28'—*

Next