Magyarság, 1940. január (21. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-25 / 19. szám

BUDAPEST, 1940. JANUÁR 25. MMHK­Slfi OK Nemcsak a Kárpátalján, hanem a csonkaország terh­esen is vígan folyik a kóservágás Olvasóink bizonyára jól emlékeznek még azokra a cikkeinkre, amelyekben a kóservágásokkal és az akként előállított kásájával való üzérkedésekkel foglalkoz­tunk. A helyzet e téren az volt, hogy a földmí­­velésü­gyi miniszter a kóservágást egy ré­gebbi intézkedésével eltiltotta és az álla­tok vágás előtti kábítását rendeletileg tette kötelezővé. Egyedüli kivétel e tekin­tetben Kárpátalja volt, melyet a helyi húsfogyasztás érdekében a kormánybiz­tos javaslatára e rendelet hatálya alól egyelőre kivontak. Ezt a helyzetet egy szervezett zsidó csoport azáltal igyekezett a maga javára hasznosítani, hogy Kár­pátaljáról szállított kóservágott hússal látta el rendszeresen a főváros zsidó la­kosságát. Némi elégtétellel állapítjuk meg, hogy a Magyarság leleplező cikkei nem ma­radtak hatás nélkül, amennyiben a föld­­mívelésügyi miniszter a hivatalos lap vasárnapi számában rendeletet tett közzé, amely eltiltja a kóser húsnak Kárpátalja területéről az ország egyéb részeibe való szállítását. A jövőben tehát Kárpátaljá­ról húst vagy húskészítményt az ország egyéb részeibe csak akkor lehet szállítani, ha a helyi hatóságok megfelelően igazol­ják, hogy a szállításra kerülő húst a ká­­bítási kötelezettség betartásával állítot­ták elő. A dolognak ez a része ezzel el is volna intézve. A vágással is foglalkozó zsidó mészárosok azonban nemcsak a Kárpátal­ján, hanem­­ a csonkaország területén is vígan saktolják a marhát és a borjút, mit­­sem törődve az idevonatkozó tiltó rendel­kezésekkel. A nyomok ezúttal az Aszódtól 16 km-re fekvő Nógrádkállóba vezettek. A község­ben két mészáros van, a keresztény Kiss Lajos és a zsidó Braun Lajos. A zsidó mészáros ellen alig pár hete tettek fel­jelentést tiltott kóservágás miatt és azóta Braun Lajosnak minden alkalommal csak két erre a célra meghívott falubeli esküdt jelenlétében szabad a vágásokat végeznie. Jellemző egyébként, hogy a vá­gásoknál az egészségügyi rendelkezések ellenőrzését csupán egy Dóra János nevű helybeli úgynevezett húsvizsgáló látja el, miután a községben állatorvos nincs. Van ellenben saktar, akinek a se­gédletével a zsidó mészáros ezeket a kó­servágásokat esetről-esetre végeztette. A tárgyilagosságnak tartozunk annak meg­említésével, hogy a zsidó Braun Lajos kóser mészáros azóta egyre kevesebb marhát és borjút vág, éspedig nemcsak azért, mert a feljelentés folytán a hatósá­gok rákoppintottak a körmére, hanem azért is, mert a vágások azóta jóval több költséget emésztenek fel, miután az ellen­őrző esküdtek kiszállásáért napidíj is jár, aminek megfizetése már sehogy sincs ínyére a kóservágással foglalkozó zsidó mészárosnak. zák. Olyan ügyesen és körmönfontan bo­nyolították le azonban a csempészést, hogy annak eredetét eddig nem sikerült kinyo­mozni. A véletlennek köszönhető, hogy a tetteseket leleplezték. Egy váci államrendőrségi detektív ka­tonai szolgálatot teljesített Debrecenben, ahol egyik katona bajtársától megtudta, hogy a váci zsidók egyedül csak benne bíznak s így jó üzleteket csinál, mert ő vágja a kóser állatokat, s azt Perendről vasúton nagy ládákban szállítja a váci zsidóknak. A katona nem tudta, hogy de­­tektível van dolga, s így a legapróbb részletességgel elmesélte üzleti ügyeit. Amikor a detektív leszerelt, jelentést tett feletteseinek s ezen az alapon eljárás indult Braun Dávid és Fischer György váci zsidó vőföskereskedők ellen. A rendőri közegek tetten érték őket, amikor a Perendről fel­adott ládák tartalmát a lakásukon kimér­ték. Dr. Fónay Árpád törvényhatósági ál­latorvos ugyanekkor megállapította, hogy a küldött húsnak nincs szabályszerű állat­egészségügyi kísérőlevele. Ezért az egész mennyiséget nyomban lefoglaltatta és azt elkoboztatta. A váci kapitányságon dr. Csömör András rendőri büntetőbíró előtt megtartott tárgyaláson a csempészett kóser­húst árusító Braun Dávidot és Fischer Györgyöt egyenként 14—14 napi elzárásra és külön-külön 200—200 pengő pénzbünte­tésre ítélte. Az ítélet még nem jogerős. Hogyan csempészték be a zsidók a kóserhúst Vácra Braun és Fischer kóserhús-árusokat elzárásra ítélték A kormány­­— mint ismeretes —­ még a múlt évben rendeleti úton tiltotta el­ a marha és borjú úgynevezett sachtolását. A zsidóság abban az időben magára nézve súlyosan sértőnek találta ezt a rendelke­zést és minden befolyását latba vetette, csakhogy a földmívelésügyi minisztérium a kibocsájtott rendeletet visszavonja. Ab­ban az időben a marha- és borjúhús for­galma erősen meg is csappant. Később az ország különböző részeiben, ott, ahol a zsi­dóság nagy számban él, megszűntek ezek a panaszok. Vácott, a püspöki városban nagy számban élnek orthodox zsidók. Az ottani pénzügyi hatóságnak, majd később­ a rendőrségnek is bizalmas úton tudomá­sára hozták, hogy a zsidók kóser marha- és borjúhúst fogyasztanak. A hatósági szervek minden eszközt igénybevettek, hogy a váci kóserhús eredetét kinyomoz­ BOSNYÁK ZOLTÁN: Idegén vér (A zsidókérdés fajpolitikai megvilágításban.) Ára 50 fillér, az összeg előzetes beküldése esetén 4 fillér portót számítunk. Kapható a Magyarság könyvosztályban, Budapest, II­, Hunyadi János­ út 2. A mozgók­épszín­h­áz­­engedélyesett és h­aszn­osított statisztistáján­ak kiegészítése A Magyarság elmúlt heti számaiban négy hosszú cikkben leplezte le a fővá­rosi és budapestkörnyéki mozgóképszín­házak zsidó igazgatóit tőkéseit és hasz­nosítóit. 111 kisebb-nagyobb mozi adatait közöltük a Magyarság hasábjain egy nagy gondossággal és hosszadalmas mun­kával 1939 év végén összeállított statisz­tika alapján. Cikkeink során már előre jeleztük, hogy a statisztika összeállítása óta kisebb változások már történhettek a közölt adatokban. Örömmel állapítjuk meg, hogy a 111 mozi belső viszonyaival kapcsolatban közölt többszáz adat 99 szá­zalékban helyesnek bizonyult. Néhány téves adatot az alábbiakban helyreigazí­tunk: A Royal Apolló mozgóról megírta a Magyarság, hogy „engedélyese a Keresz­tény Nemzeti Liga, ámde a mozi évek óta a G­e­r­ő-féle zsidó Mozgóképüzemi rt ér­dekkörébe tartozik”. Törey Zoltán dr., a Royal Apolló mozgóképszínház igazga­tójának közlése alapján készséggel meg­állapítjuk, hogy a mozi engedélyese 1939 júius 1. óta a Magyar Nemzeti Apolló rt. keresztény vállalat, amely a Magyar Táv­irati Iroda érdekkörébe tartozik. Ettől az időponttól kezdve a mozi semmiféle kap­csolatot nem tart fenn a Gerő-féle Moz­góképüzemi rt.-gal. Az óbudai Turul mozgóról közölt ada­tok is idejüket múlták, özv. Forgács Antalnéról tévesen írtuk, hogy zsidó. Amennyiben­­ született Krasznahorkay Krasznay Aranka —, százszázalékig ke­resztény. Engedélyes társa ifj. Szabó Ferenc gépészmérnök is keresztény és tagja a Színész- és Filmkamarának. Megállapítjuk végül, hogy a XIII. ke­rületi Béke mozgónál, amelynek engedé­lyese is, igazgatója is keresztény, legújab­ban már nincs érdekeltsége Lakatos Imre és Beck Imre zsidóknak. Lakatos a moziépület tulajdonosa, egészen a leg­újabb időkig haszonrészese volt a mozi­üzemnek, özv. Zöld Jánosnénak a Béke mozi tulajdonosának, azonban legújabban sikerült új megállapodást kötnie a zsidó háztulajdonossal. Az új megállapodás ér­telmében Lakatos fix házbérösszegért bo­­csájtja a mozit a bérlő rendelkezésére. A Béke mozi tehát ezzel százszázalékig ke­resztény vállalkozássá alakult. Örömmel állapítjuk meg, hogy a fenti változások a keresztény magyarság érde­keit szolgálják. Épen ezért készséggel igazítottuk helyre a fentiekben azokat a tévedéseket amelyek a Royal Apolló, Turul és Béke mozgók személyi és üzleti viszonyainak változása folytán statiszti­káinkba bekerültek. úgy véljük adataink hatalmas sorának értékességéből és fontosságából ezek a csekély változások, mit sem vontak le. Cikksorozatunk befejező cikkét egyébként a Magyarság egyik legközelebbi számá­ban fogjuk közölni Rajkay László. Feltalálók figyelmébe! A M. Kir. Honvéd Légierők parancsnoksága közli: • A M. Kir. Honvéd Légierők parancsnok­ságához naponta érkeznek oly találmányok és elgondolások, amelyek teljesen naivak és minden szakértelmet nélkülöznek, továbbá olyanok, amelyek műszakilag megvalósíthatatlanok vagy megvalósít­hatók ugyan, de már megfelelő formában meg is valósították. Ezeknek áttanulmányo­zása szakközegeinknek egyéb fontos munká­juk mellett igen sok felesleges munkát ad. Ezért ezúton értesítjük az érdekelteket, hogy csak az olyan találmányokkal fogunk érde­mileg foglalkozni, amelyek repülővonatkozás­ban valóban újítást jelentenek, a részletes számításokat és terveket, valamint a minta­példány gyakorlati kipróbálásának eredmé­nyeit szakszerű, összeállításban tartalmazzák. Mintapéldányok elkészítésével ,továbbá a ta­lálmányok anyagi támogatásával nem foglal­kozunk. A fenti követelményeknek meg nem felelő találmányokat érdemi elbíroslás nél­kül félretesszük minden további felelősség vállalása nélkül. ­s A vászonnak csak a csomagolópapírját látta az árdrágító autougilnek is 380 pengőt keresett A büntetőtörvényszék Vályi-Nagy­taná­­csa szerdán folytatta a vádlottak kihallga­tását Kenessey István Lajosné földbirtokosné és kilenc társa nagyszabású árdrágítási bűn­­perében. Első nap Kenesseyné csak annyit is­­m­ert be, hogy eljárt az illetékes miniszté­riumban vászonra szóló kiutalások érdekében. Citrom Márton ügynök szerint Kenesseyné is részt vett a megbeszéléseken és tudta azt is, hogy milyen százalék erejéig fog részesedni az elért haszonból. A tegnapi napon Áron Jenő ügynök ta­gadta bűnösségét. — Milyen iparigazolványa van? — kér­dezte az elnök. — Autóügynökeségre szól. — Egy autóügynök vásznakhoz is érti — Kérem, én mindennel foglalkozom, ami elém kerül. Alkalmi vételeket és eladásokat is lebonyolítok. Áron kijelentette, hogy ittas állapotban fogták el, maga sem­ tudja, hogy mit vallott. A fogházban józanodott ki és ott három na­pig súlyos idegzavarai voltak. Elmondta még, hogy 300 pengőt keresett a vászon értékesí­tésén.­­ Az első tétel vászon csupán két kézen ment keresztül és hetvenkét fülérrel drágult méterenként. — Helyesnek tartja ezt? — kérdezte az elnök. — Nem tudom a törvényt... — Ez nem mentesít a felelősség alól! — szólt az elnök. A vádlott hangoztatta, hogy a vásznat nem is látta, csak a papírost, ami a textil­­anyag burkolata volt. — Eszerint maga csak papirost látott és mégis előbb 300, majd 80 pengőt keresett. Ugyanekkor a hólapátolók egy napi nehéz munkáért S­ 50 pengőt kapnak. A vádlott­­társai is olyan könnyen kerestek tekintélyes összegeket, mint maga — hangzott az elnök megjegyzése. Az elnök ezután az iratokból megállapí­totta, hogy Áron 1.95 pengőért vette át a vásznat méterenként és 2.40 pengőért adta tovább. De még m­ás kézen is megfordult a textilanyag és mindenki drágította. A tárgyalást ma folytatják. M­ékixi VESZPRÉMBŐL jelentik, hogy Kecskés Lajos sajtókamarai tag, a vidéki újságírók régi, érdemekben megőszült tagja, megvált a Veszprémi Hírlap felelős szerkesztői állá­sától, amelyet 20 éven át töltött be lelki­­ismeretesen és felelősségteljesen. * DEVECSERBEN nagy örömet keltett az a Mr, hogy a MÁV hajlandó egy régi hiányt pótolni és a Tapolca—Nyirold— Tapolca közötti vasútvonalat megépíteni. A Magyar Bauxit Rt. J1OO.QOO pengőt ad hozzá az építkezési költségekhez. A vasút azé­rt fontos, mert a mai viszonyok mellett vonaton Tapolcáról Devecserbe (országút­­távolság 28 km) vagy Veszprém­-Alsóörsön át lehet eljutni, vagy Sümeg—Ukk—Boba, —Jánosházán keresztül, ami 10—12, sőt 16 órai utat­ jelent. * TAPOLCÁN a zsidó kereskedők az össz* kereskedők 54 ,7 %-át teszik ki. A zalai humor Kis Jeruzsálem- nek nevezi már rég- 7 Hői nadrág árt belül bolyhos, meleg, téli minő- A ség, kis hibával........................P Mm Női hócipő­­ . lényegtelen hibával, egyes szé- ® mokban, különböző forma . . P •P1 Ismét két bizonyíték, hogy a Divatcsarnok váltó ^1^1^ Zat*anU* többet nyújt, mint amennyit várnak tölti* Gyermekek önként kérik a hashajtót, ha egyszer Darmolt kaptak. A Darmol íze kitűnő és fájdalom nélkül hat. Ezért gyermek­ óta a Balatonvidék e kedves, szép, tavas­barlangos és csodatavas, de teljesen el­zsidósodott városát. * T ŐSÖKBE RENDBŐL írják, hogy az új magyar alumíniumgyár ott épül fel. * VESZPRÉMBEN Czapik Gyula dr. me­gyéspüspök kibocsátotta ezévi második kör­levelét, amelyben kötelezőleg előírja, hogy az 1939. évtől kezdődőleg az egyházi anya­könyvekben ezentúl indexet kell készíteni, s a plébánosok tartoznak a hitéleti jelen­téseiket február végéig a püspök úrnak be­küldeni. Hogyan vidi­k­ emw.Unk­ az influenza ellen A meghűléses betegségek megelőzése a csecsemő­kortól az aggkorig írta: Müller Vilmos dr. főorvos A tartalomjegyzékből: Hogyan védekez­zünk az influenza ellen? — Házi gyógy­módok. — Tüdő- és mellhártyagyulladás — Az orr nyálkahártyájának fontos sze­repe a meghűléses betegségek megelőzé­sében. — Lázas beteg gondozása. — Szellőztetés. — Priesnitz-borogatások stb. Ára csak P 1*20. Beszerezhető a Magyarság könyvosztályában, II.. Hunyadi János-út 2 Vidékre S fillér portaköltséget számítunk az összeg előzetes beküldése esetén

Next