Magyarság, 1940. január (21. évfolyam, 1-24. szám)
1940-01-25 / 19. szám
BUDAPEST, 1940. JANUÁR 25. MMHKSlfi OK Nemcsak a Kárpátalján, hanem a csonkaország terhesen is vígan folyik a kóservágás Olvasóink bizonyára jól emlékeznek még azokra a cikkeinkre, amelyekben a kóservágásokkal és az akként előállított kásájával való üzérkedésekkel foglalkoztunk. A helyzet e téren az volt, hogy a földmívelésügyi miniszter a kóservágást egy régebbi intézkedésével eltiltotta és az állatok vágás előtti kábítását rendeletileg tette kötelezővé. Egyedüli kivétel e tekintetben Kárpátalja volt, melyet a helyi húsfogyasztás érdekében a kormánybiztos javaslatára e rendelet hatálya alól egyelőre kivontak. Ezt a helyzetet egy szervezett zsidó csoport azáltal igyekezett a maga javára hasznosítani, hogy Kárpátaljáról szállított kóservágott hússal látta el rendszeresen a főváros zsidó lakosságát. Némi elégtétellel állapítjuk meg, hogy a Magyarság leleplező cikkei nem maradtak hatás nélkül, amennyiben a földmívelésügyi miniszter a hivatalos lap vasárnapi számában rendeletet tett közzé, amely eltiltja a kóser húsnak Kárpátalja területéről az ország egyéb részeibe való szállítását. A jövőben tehát Kárpátaljáról húst vagy húskészítményt az ország egyéb részeibe csak akkor lehet szállítani, ha a helyi hatóságok megfelelően igazolják, hogy a szállításra kerülő húst a kábítási kötelezettség betartásával állították elő. A dolognak ez a része ezzel el is volna intézve. A vágással is foglalkozó zsidó mészárosok azonban nemcsak a Kárpátalján, hanem a csonkaország területén is vígan saktolják a marhát és a borjút, mitsem törődve az idevonatkozó tiltó rendelkezésekkel. A nyomok ezúttal az Aszódtól 16 km-re fekvő Nógrádkállóba vezettek. A községben két mészáros van, a keresztény Kiss Lajos és a zsidó Braun Lajos. A zsidó mészáros ellen alig pár hete tettek feljelentést tiltott kóservágás miatt és azóta Braun Lajosnak minden alkalommal csak két erre a célra meghívott falubeli esküdt jelenlétében szabad a vágásokat végeznie. Jellemző egyébként, hogy a vágásoknál az egészségügyi rendelkezések ellenőrzését csupán egy Dóra János nevű helybeli úgynevezett húsvizsgáló látja el, miután a községben állatorvos nincs. Van ellenben saktar, akinek a segédletével a zsidó mészáros ezeket a kóservágásokat esetről-esetre végeztette. A tárgyilagosságnak tartozunk annak megemlítésével, hogy a zsidó Braun Lajos kóser mészáros azóta egyre kevesebb marhát és borjút vág, éspedig nemcsak azért, mert a feljelentés folytán a hatóságok rákoppintottak a körmére, hanem azért is, mert a vágások azóta jóval több költséget emésztenek fel, miután az ellenőrző esküdtek kiszállásáért napidíj is jár, aminek megfizetése már sehogy sincs ínyére a kóservágással foglalkozó zsidó mészárosnak. zák. Olyan ügyesen és körmönfontan bonyolították le azonban a csempészést, hogy annak eredetét eddig nem sikerült kinyomozni. A véletlennek köszönhető, hogy a tetteseket leleplezték. Egy váci államrendőrségi detektív katonai szolgálatot teljesített Debrecenben, ahol egyik katona bajtársától megtudta, hogy a váci zsidók egyedül csak benne bíznak s így jó üzleteket csinál, mert ő vágja a kóser állatokat, s azt Perendről vasúton nagy ládákban szállítja a váci zsidóknak. A katona nem tudta, hogy detektível van dolga, s így a legapróbb részletességgel elmesélte üzleti ügyeit. Amikor a detektív leszerelt, jelentést tett feletteseinek s ezen az alapon eljárás indult Braun Dávid és Fischer György váci zsidó vőföskereskedők ellen. A rendőri közegek tetten érték őket, amikor a Perendről feladott ládák tartalmát a lakásukon kimérték. Dr. Fónay Árpád törvényhatósági állatorvos ugyanekkor megállapította, hogy a küldött húsnak nincs szabályszerű állategészségügyi kísérőlevele. Ezért az egész mennyiséget nyomban lefoglaltatta és azt elkoboztatta. A váci kapitányságon dr. Csömör András rendőri büntetőbíró előtt megtartott tárgyaláson a csempészett kóserhúst árusító Braun Dávidot és Fischer Györgyöt egyenként 14—14 napi elzárásra és külön-külön 200—200 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet még nem jogerős. Hogyan csempészték be a zsidók a kóserhúst Vácra Braun és Fischer kóserhús-árusokat elzárásra ítélték A kormány— mint ismeretes — még a múlt évben rendeleti úton tiltotta el a marha és borjú úgynevezett sachtolását. A zsidóság abban az időben magára nézve súlyosan sértőnek találta ezt a rendelkezést és minden befolyását latba vetette, csakhogy a földmívelésügyi minisztérium a kibocsájtott rendeletet visszavonja. Abban az időben a marha- és borjúhús forgalma erősen meg is csappant. Később az ország különböző részeiben, ott, ahol a zsidóság nagy számban él, megszűntek ezek a panaszok. Vácott, a püspöki városban nagy számban élnek orthodox zsidók. Az ottani pénzügyi hatóságnak, majd később a rendőrségnek is bizalmas úton tudomására hozták, hogy a zsidók kóser marha- és borjúhúst fogyasztanak. A hatósági szervek minden eszközt igénybevettek, hogy a váci kóserhús eredetét kinyomoz BOSNYÁK ZOLTÁN: Idegén vér (A zsidókérdés fajpolitikai megvilágításban.) Ára 50 fillér, az összeg előzetes beküldése esetén 4 fillér portót számítunk. Kapható a Magyarság könyvosztályban, Budapest, II, Hunyadi János út 2. A mozgóképszínházengedélyesett és hasznosított statisztistájának kiegészítése A Magyarság elmúlt heti számaiban négy hosszú cikkben leplezte le a fővárosi és budapestkörnyéki mozgóképszínházak zsidó igazgatóit tőkéseit és hasznosítóit. 111 kisebb-nagyobb mozi adatait közöltük a Magyarság hasábjain egy nagy gondossággal és hosszadalmas munkával 1939 év végén összeállított statisztika alapján. Cikkeink során már előre jeleztük, hogy a statisztika összeállítása óta kisebb változások már történhettek a közölt adatokban. Örömmel állapítjuk meg, hogy a 111 mozi belső viszonyaival kapcsolatban közölt többszáz adat 99 százalékban helyesnek bizonyult. Néhány téves adatot az alábbiakban helyreigazítunk: A Royal Apolló mozgóról megírta a Magyarság, hogy „engedélyese a Keresztény Nemzeti Liga, ámde a mozi évek óta a Gerő-féle zsidó Mozgóképüzemi rt érdekkörébe tartozik”. Törey Zoltán dr., a Royal Apolló mozgóképszínház igazgatójának közlése alapján készséggel megállapítjuk, hogy a mozi engedélyese 1939 júius 1. óta a Magyar Nemzeti Apolló rt. keresztény vállalat, amely a Magyar Távirati Iroda érdekkörébe tartozik. Ettől az időponttól kezdve a mozi semmiféle kapcsolatot nem tart fenn a Gerő-féle Mozgóképüzemi rt.-gal. Az óbudai Turul mozgóról közölt adatok is idejüket múlták, özv. Forgács Antalnéról tévesen írtuk, hogy zsidó. Amennyiben született Krasznahorkay Krasznay Aranka —, százszázalékig keresztény. Engedélyes társa ifj. Szabó Ferenc gépészmérnök is keresztény és tagja a Színész- és Filmkamarának. Megállapítjuk végül, hogy a XIII. kerületi Béke mozgónál, amelynek engedélyese is, igazgatója is keresztény, legújabban már nincs érdekeltsége Lakatos Imre és Beck Imre zsidóknak. Lakatos a moziépület tulajdonosa, egészen a legújabb időkig haszonrészese volt a moziüzemnek, özv. Zöld Jánosnénak a Béke mozi tulajdonosának, azonban legújabban sikerült új megállapodást kötnie a zsidó háztulajdonossal. Az új megállapodás értelmében Lakatos fix házbérösszegért bocsájtja a mozit a bérlő rendelkezésére. A Béke mozi tehát ezzel százszázalékig keresztény vállalkozássá alakult. Örömmel állapítjuk meg, hogy a fenti változások a keresztény magyarság érdekeit szolgálják. Épen ezért készséggel igazítottuk helyre a fentiekben azokat a tévedéseket amelyek a Royal Apolló, Turul és Béke mozgók személyi és üzleti viszonyainak változása folytán statisztikáinkba bekerültek. úgy véljük adataink hatalmas sorának értékességéből és fontosságából ezek a csekély változások, mit sem vontak le. Cikksorozatunk befejező cikkét egyébként a Magyarság egyik legközelebbi számában fogjuk közölni Rajkay László. Feltalálók figyelmébe! A M. Kir. Honvéd Légierők parancsnoksága közli: • A M. Kir. Honvéd Légierők parancsnokságához naponta érkeznek oly találmányok és elgondolások, amelyek teljesen naivak és minden szakértelmet nélkülöznek, továbbá olyanok, amelyek műszakilag megvalósíthatatlanok vagy megvalósíthatók ugyan, de már megfelelő formában meg is valósították. Ezeknek áttanulmányozása szakközegeinknek egyéb fontos munkájuk mellett igen sok felesleges munkát ad. Ezért ezúton értesítjük az érdekelteket, hogy csak az olyan találmányokkal fogunk érdemileg foglalkozni, amelyek repülővonatkozásban valóban újítást jelentenek, a részletes számításokat és terveket, valamint a mintapéldány gyakorlati kipróbálásának eredményeit szakszerű, összeállításban tartalmazzák. Mintapéldányok elkészítésével ,továbbá a találmányok anyagi támogatásával nem foglalkozunk. A fenti követelményeknek meg nem felelő találmányokat érdemi elbíroslás nélkül félretesszük minden további felelősség vállalása nélkül. s A vászonnak csak a csomagolópapírját látta az árdrágító autougilnek is 380 pengőt keresett A büntetőtörvényszék Vályi-Nagytanácsa szerdán folytatta a vádlottak kihallgatását Kenessey István Lajosné földbirtokosné és kilenc társa nagyszabású árdrágítási bűnperében. Első nap Kenesseyné csak annyit ismert be, hogy eljárt az illetékes minisztériumban vászonra szóló kiutalások érdekében. Citrom Márton ügynök szerint Kenesseyné is részt vett a megbeszéléseken és tudta azt is, hogy milyen százalék erejéig fog részesedni az elért haszonból. A tegnapi napon Áron Jenő ügynök tagadta bűnösségét. — Milyen iparigazolványa van? — kérdezte az elnök. — Autóügynökeségre szól. — Egy autóügynök vásznakhoz is érti — Kérem, én mindennel foglalkozom, ami elém kerül. Alkalmi vételeket és eladásokat is lebonyolítok. Áron kijelentette, hogy ittas állapotban fogták el, maga sem tudja, hogy mit vallott. A fogházban józanodott ki és ott három napig súlyos idegzavarai voltak. Elmondta még, hogy 300 pengőt keresett a vászon értékesítésén. Az első tétel vászon csupán két kézen ment keresztül és hetvenkét fülérrel drágult méterenként. — Helyesnek tartja ezt? — kérdezte az elnök. — Nem tudom a törvényt... — Ez nem mentesít a felelősség alól! — szólt az elnök. A vádlott hangoztatta, hogy a vásznat nem is látta, csak a papírost, ami a textilanyag burkolata volt. — Eszerint maga csak papirost látott és mégis előbb 300, majd 80 pengőt keresett. Ugyanekkor a hólapátolók egy napi nehéz munkáért S 50 pengőt kapnak. A vádlotttársai is olyan könnyen kerestek tekintélyes összegeket, mint maga — hangzott az elnök megjegyzése. Az elnök ezután az iratokból megállapította, hogy Áron 1.95 pengőért vette át a vásznat méterenként és 2.40 pengőért adta tovább. De még más kézen is megfordult a textilanyag és mindenki drágította. A tárgyalást ma folytatják. Mékixi VESZPRÉMBŐL jelentik, hogy Kecskés Lajos sajtókamarai tag, a vidéki újságírók régi, érdemekben megőszült tagja, megvált a Veszprémi Hírlap felelős szerkesztői állásától, amelyet 20 éven át töltött be lelkiismeretesen és felelősségteljesen. * DEVECSERBEN nagy örömet keltett az a Mr, hogy a MÁV hajlandó egy régi hiányt pótolni és a Tapolca—Nyirold— Tapolca közötti vasútvonalat megépíteni. A Magyar Bauxit Rt. J1OO.QOO pengőt ad hozzá az építkezési költségekhez. A vasút azért fontos, mert a mai viszonyok mellett vonaton Tapolcáról Devecserbe (országúttávolság 28 km) vagy Veszprém-Alsóörsön át lehet eljutni, vagy Sümeg—Ukk—Boba, —Jánosházán keresztül, ami 10—12, sőt 16 órai utat jelent. * TAPOLCÁN a zsidó kereskedők az össz* kereskedők 54 ,7 %-át teszik ki. A zalai humor Kis Jeruzsálem- nek nevezi már rég- 7 Hői nadrág árt belül bolyhos, meleg, téli minő- A ség, kis hibával........................P Mm Női hócipő . lényegtelen hibával, egyes szé- ® mokban, különböző forma . . P •P1 Ismét két bizonyíték, hogy a Divatcsarnok váltó ^1^1^ Zat*anU* többet nyújt, mint amennyit várnak tölti* Gyermekek önként kérik a hashajtót, ha egyszer Darmolt kaptak. A Darmol íze kitűnő és fájdalom nélkül hat. Ezért gyermek óta a Balatonvidék e kedves, szép, tavasbarlangos és csodatavas, de teljesen elzsidósodott városát. * T ŐSÖKBE RENDBŐL írják, hogy az új magyar alumíniumgyár ott épül fel. * VESZPRÉMBEN Czapik Gyula dr. megyéspüspök kibocsátotta ezévi második körlevelét, amelyben kötelezőleg előírja, hogy az 1939. évtől kezdődőleg az egyházi anyakönyvekben ezentúl indexet kell készíteni, s a plébánosok tartoznak a hitéleti jelentéseiket február végéig a püspök úrnak beküldeni. Hogyan vidik emw.Unk az influenza ellen A meghűléses betegségek megelőzése a csecsemőkortól az aggkorig írta: Müller Vilmos dr. főorvos A tartalomjegyzékből: Hogyan védekezzünk az influenza ellen? — Házi gyógymódok. — Tüdő- és mellhártyagyulladás — Az orr nyálkahártyájának fontos szerepe a meghűléses betegségek megelőzésében. — Lázas beteg gondozása. — Szellőztetés. — Priesnitz-borogatások stb. Ára csak P 1*20. Beszerezhető a Magyarság könyvosztályában, II.. Hunyadi János-út 2 Vidékre S fillér portaköltséget számítunk az összeg előzetes beküldése esetén