Magyarság, 1940. február (21. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-02 / 26. szám

BUDAPEST, 1940. FEBRUÁR 2. MAGYARSÁG S­ZÍNHÁZ Három főpróba és négy bemutató e héten Színházi világban ez a hét is mozgal­masnak ígérkezik. Három főpróba és négy bemutató zajlik le két nap alatt. Nem tudjuk, hogy a színházak vezetői miért ragaszkodnak a szombati bemutatókhoz, mikor a szombati napokon úgyis nagyobb a közönség érdeklődése a színházak iránt és a már sok előadást megért darabokat is telt házak mellett játsszák. Viszont egy bemutató hétköznapon is vonzza a közön­séget. A bemutatók összezsúfolása a lapok szempontjából is előnytelen, mert a papírkorlátozás miatt rövidebb terje­delmű színház­ rovatokban kevesebb hely jut egy-egy kritikának. Nem lenne érde­mes a színházak igazgatóságainak — sa­ját érdekükben — egymással megbeszélni főpróbáik idejét és a hét napjait kedve­zőbben felosztani egymás közt? A főpró­bák és bemutatók sorrendje a következő: NEMZETI SZÍNHÁZ: B­i­b­ó Lajos „ Sasfészek“. Pénteken délelőtt 11 órakor főpróba. Pénteken este bemutató. BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Matolcsy Andor „Illetlenség“. Szombaton délelőtt fél 11 órakor főpróba. Szombaton este bemutató. ANDRÁSSY SZÍNHÁZ: Machiavelli „Mandragora“. Szombaton délelőtt fél 11 órakor főpróba. Szombaton este be­­mutató. MAGYAR SZÍNHÁZ: „Fel a fejjel“. Szombaton este bemutató. Az utolsó Vereczkey Bemutatta: ÁTRIUM, DECSI. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az egyik legnagyobb sikerű magyar vígjáték Orbok Attila és Zalabéri-Horváth János új filmje. A nézőtéren szinte állandó a kacagás és ami a siker legnagyobb bizonyítéka: a kö­zönség hangosan találgatja a fordulatos cselekmény következő jelenetét és előre nevet a várható helyzetkomikumon. A film némely jeleneténél a könny is kicsordul a nevetéstől az emberek szeméből és a be­mutató a közönségtől szinte szokatlan erő­vel megnyilvánuló tetszéstől volt hangos a nézőtér. Újabb bizonyítékát látjuk annak, hogy igenis tud a keresztény magyar film­gyártás egészen elsőrendű darabokkal szol­gálni és egyáltalában nem érezzük hiányát az unalomig ismert „habos-mókáknak’­, vagy „gaáifraciskodó” gügyögésnek. Re­mek szövegkönyv, kitűnő szereplők, szép felvételek, gondos rendezés, egyszóval minta­film. Szeleczky Zita természetes jó­kedvvel, bájos merészséggel és kedves köz­vetlenséggel játssza a film címszerepét. Hajmássy Miklós férfias megjelenése, ki­tűnő játéka már régen a közönség kedven­cévé avatta a nagyszerű színészt. Csortos Gyula kitűnő a lakáj szerepben. Vaszary Piri ijedező vénkisasszonya igazi Vaszary­­alakítás. Bilicsi Tivadar, Hidvéghy Valéria, Ladomerszky Margit és Kürthy György egészítik ki a vidám együttest. A filmnek a többi nagysikerű magyar film mellett is igen nagy sikert jósolunk. W­eingartner-Bussabo est Weingartner Felix, a nagyszerű német karmester vezényelt szerdán este a Városi Színházban. Lenyűgöző egyénisége a hangok egészen különleges mesevilágát terem­tette meg. Sokszor egészen megdöbbentő és csodálkozásra késztető módon fedez fel olyan hangzatokat, figurációkat, amelyek az ő keze alatt egészen lényegessé válnak, hiányukat el sem tudjuk képzelni, s mégis, eddig sohasem hallottuk. Műsorán Schubert H-moll, Beethoven Hr. szimfóniája és Mendelssohn hegedűversenye szerepelt. A hegedűversenyt a már többször itt járt Guila Bustabo fiatal hegedűművésznő ját­szotta. Nem először hallottuk tőle, de még így is meglepett tónusának finomságával és tiszta romantikájával. A nagysikerű hangverseny igazi művészi élményeit hálá­san köszönte meg a Városi Színház közön­sége. A nyugdíjas színészekért A Turul Szövetség Szépmíves Bajtársi Egyesülete a magyar nyugdíjas színészek kétségbeesett sorsát látva, felsegélyező előadást rendez a Royal Színházban vasár­nap, február 4-én, délelőtt háromnegyed 11 órai kezdettel. A Turul Szövetség Szépmí­ves Bajtársi E­gyesülete ezzel a díszelő­adással az egész ország figyelmét kívánja felhívni a nyugdíjas színészek sorsára, mert ezeknek a jobb sorsért való küzdelem a magyarság becsületbeli ügye. Az előadá­son a magyar művészvilág legelsői működ­nek közre. Az előadás díszvédnökei József királyi herceg, Albrecht királyi herceg. A díszelőadásra a Turul Szövetség Szép­míves Bajtársi Egyesülete minden igaz magyart bajtársi szeretettel meghív. A rádió is közvetíti Somody István százötvenedik beszédét Megírtuk, hogy a magyarság szellemi megújhodása jegyében rendezi a népművelési bizottság február 4-én délután öt órakor a Zeneakadémián magyar estjét, amelynek ün­nepi beszédét Somody István szerkesztő, a névmagyarosító szövetség ügyvezető elnöke mondja az Igazabb, a magyarabb magyarság­ról. A mozgalom tízéves fordulóján 150-ik­ beszéde lesz ez Somodynak s a rádió is köz­vetíti az est egész műsorával együtt. A mű­soron kiváló magyar énekesek: Utry Anna, Palló Imre, Básthy Gyula az első részben a hangversenyzenekar kíséretével népszínműda­­lokat, a második részben cigány kísérettel magyar nótákat énekelnek. jtéfyi SziNHÁli Salamon Csöpi (?) és Szőnyi Lenke művész­nők az egyiptomi Alexandriában utaztak művé­szi szereplésre. Ott talán nagyobb sikerben lesz részük, mint itthon, bizonyos okok miatt kima­radva a hazai színpadokról. De reméljük azért, hogy nem kerültek leánykereskedők karmaiba a művésznők?! Rémesen sajnálnánk! * Az új matinéján Békefi mester énekel is. Arra vagyunk kiváncsiak, várjon ki hegedüli el már egyszer az ő nótáját? OS­ZKEK. Fendrik Ferenc írta a Vígszínház új darabját, amelynek február 8-án lesz a bemutatója, címe: Házassági front. A főszerepet Muráti Lili­ játssza. * Robinson Cr­uo­se, regényes történetét megfilmesíti az egyik német gyár. Rövidesen nálunk is bemutatásra kerül. * Az idegenforgalom előmozdítására Balassa Ferenc és Vilcsek József keskenyfilmet készí­tettek a kárpátaljai sí-lehetőségeinkről. * A nagy bravúr című új filmben a főszereplő egy néma lány. Bart­a Jolán játssza a nehéz szerepet. Élőtárlat A „Magyar művészetért'' akció díszestélye az Operaházban Nagy művészi és társadalmi esemény színhelye volt csütörtökön este az Opera­­­ház. A Főméltóságú Asszony kezdeménye­zésére hatalmas akció indult meg a ma­gyar képzőművészek megsegítésére. A kezdeményezést a magyar társadalom nagy lelkesedéssel fogadta. A díszestélyről vasárnapi számunkban fogunk részletesebben beszámolni­a Kaláka-est. Az Országos Gárdonyi Tár­saság február 4-én este fél 7 órai kezdettel a Fészek Klub helyiségében (VII., Nagyatádi Szabó­ utca 36.) ajándéktárgy kisorsolásával egybekötött műsoros vidám ,­Kaláka"-estet rendez. A tiszta jövedelmet a Társaság a nemzeti kultúrház felépítésére fordítja- Bemutató előadás a BELVÁROSI SZÍNHÁZBAN szombaton, febr. 3-án este 8 órakor IS.»«»»» ILLETLEMSÉG Matolcsy Andor táradalmi szatírája Ladányi, Szende Mária, Simon Marcsa, Bilicsi, Zboray, Görbe, Tompa, Danis, Hoyko, Sármássy, Bató, Kosonczy, Gera Mírhmhum ÉLET A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület centennáriuma alkalmából 3 P-s és külön 1 P-s osztalékot fizet Emelkedő betétállomány — nagyobb nyereség a) adassák a 326.764.15 P nyereség-áldozat terhére az egyesület ala­pításának 100-ik évfordulója alkalmából, külön osztalék fejében 200.000 db. részvény után részvényenként 1.— P ............................ 200.000— P, b) az 1939. üzletévre osztalékul minden egyes részvényre 3— P, vagyis 200.000 db. részvényre, a 8.000 P-t kitevő bélyegilletékkel együtt 608.000— P, c) a rendes tartalékalapnak — az alapszabályszerű 5%, vagyis 59.993,30 pengő helyett................................................................................................. 100.000— P, d) az ingatlanértékcsökkenési tartalékalapnak ............................ . . 175.000— P, e) a nyugdíjtartalékalapnak.................................. 100.000— P, f) köz- és jótékonycélokra (az 1939. év folyamán folyósított 88.911.55 P-n felül) . . . .­­..........................................15.000— P, g) a felügyelőbizottság tagjainak tiszteletdíjára ...................................... 9.200— P, h) a választmány tagjainak tiszteletdíjára .................................■ • » • 11­812— P, i) az igazgatóság rendelkezésére a tisztviselők külön jutalmazására . . 70.000— P, j) az alapszabályszerű jutalékok levonása után fennmaradó . . . , 177.624.82 P, pedig vitessék át az 1940. évi nyereség- és veszteség számlára. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egye­sület igazgatósága február 1-én tartott ülésé­ben megállapította az 1930-ik üzletév mérle­gét és eredményszámláját és elhatározta. Az 1939. év az egyesület alapításának centennáriuma jegyében folyt le s annak ki­magasló eseménye az ezzel kapcsolatban 1939. december 15-én tartott emlékünnepély volt, amelyen hálás megemlékezéssel fordult az alapítók felé s köszönettel adózott mindazok­nak, akik az intézetet ebből az alkalomból baráti melegséggel felkeresték. Az elmúlt év történetéhez tartozik az a nagy veszteség is, amely vezérigazgatójának, Milos Györgynek hirtelen elhunytéval borította gyászba az in­tézetet. Azok az emlékezetes poltikai események, amelyek végül is szeptember 1-ével hadmű­veletek megindulására vezettek, közvetlenül nem érintették ugyan hazánkat, de gazdasági téren természetszerűen nem maradtak erre sem hatás nélkül s ennek figyelembevételével mégis megnyugvással állapítható meg, hogy a takarékpénztár az elmúlt esztendő folya­mán, mindenkor követett óvatos üzletpoliti­kája folyományaként, fejlődést tudott felmu­tatni, amit a mérleg­főösszeg és a tiszta jö­vedelem emelkedése egyaránt bizonyít. Emel­kedett az összes forgalom és a készpénzfor­galom is, éspedig az előbbi 9.8 millárdra, az utóbbi 1.8 milliárdra. A takarékbetétek annak ellenére, hogy a lefolyt év a takarékosságnak egyáltalán nem kedvezett, mintegy 1.2 millióval növekedtek s emelkedett 2.8 millióval a folyószámlán el­­helyezett betétek álladéka is. A két tétel ösz­­szesen 134,8 millióval szerepel a mérlegben. Az egyéb hitelezők tételének beszámításával tehát, amelyben az állami kölcsönműveletek részleges refinancírozása is bennfoglaltatik, az intézetnél elhelyezett összes tőkék álladéka 13,3 milliónyi emelkedéssel 152 milliót tesz. A kihelyezések álladéka ugyancsak gyara­podott, de emellett változáson is ment keresz­tül, aminek okát a termelésnek és az áru­elosztásnak mind erősebb központosításában kell keresni. A váltótárca, a mezőgazdasági adósok ja­vult helyzete folytán lehetségessé vált foko­zottabb visszafizetések által, csökkent, az in­tézettel szemben fellépő újabb hiteligények kielégítése révén ellenben emelkedett; vég­eredményben kisebb emelkedést mutat és 92,1 milliót tesz, hogy az 1126.630.12 P-t tevő nyereség felosz­tására nézve a következő javaslattal lép a február 17-re egybehívandó századik rendes közgyűlés elé. Ezzel szemben lényegesen emelkedett az egyéb fedezetekkel bíró adósoknak, nyílt hi­teleknek és különféle adósoknak együttes ál­ladéka; a 8 milliónyi szaporulat a gazdasági életnek, elsősorban a külkereskedelmi forga­lomnak magasabb igényeiben leli mgyaráza­­tát. Az értékpapír fedezettel biztosított adó­sok álladéka a tőzsdei üzlettelenség és az ez­zel kapcsolatos kisebb lombardigények követ­keztében árnyalati csökkenést mutat. Erőteljesen vett részt a takarékpénztár az állam részéről felmerült pénzszükségletek ki­elégítésében éspedig egyrészt a Nemzeti Be­ruházási Kölcsön és az 1939. évi kincstárjegy címleteinek átvétele útján, másrészt nem­­címletesített kölcsönben való részvétellel is, ami által az állami érdekeltségek fogalma alá tartozó tételek összege, az állami kezesség­­vállalások figyelmen kívül hagyásával, kere­ken 30 millióra emelkedett. Nagyobb összeg­gel részesedett az intézet a székesfőváros 1939. évi 50 %-os kötvényeinek átvételében is. A deviza­üzlet fejlődése erős ütemben foly­tatódott, viszont a valuta­üzlet a külföldről jövő idegenek számának megcsappanása kö­vetkeztében természetszerűleg visszaesést mu­tat fel. A jelzálogkölcsön-üzlet, valamint a község­, kölcsönök terén úgyszólván kizárólag a tör­vényben szabályozott esedékességek behajtá­sára szorítkozhatott az intézet tevékenysége; e kétrendbeli kölcsönök állománya a tavalyi­hoz képest csaknem változatlanul 42,5 millió, illetve 7£ millió. Az eredményszámlánál új tisztviselők fel­vétele és a kisebb tiszti javadalmazások eme­lése nyomán emelkedés állott elő, ezzel szem­ben a kezelési költségek tételénél a legna­­gyobb fokú takarékosság alkalmazásával mér­sékelt csökkenés volt elérhető. Az intézet tehát, a fenti adatokból megál­lapíthatóan, nehéz viszonyok közepette is fej­lődött, miért is az igazgatóság 300 pengős osztaléknak és ezenfelül az áthozott nyere­ség terhével, a 100-ik évforduló alkalmából, 10 pengős külön osztaléknak kifizetését ja­vasolja a közgyűlésnek. A Leipzigi Birodalmi Tavaszi Vásár 1940 március 3—8 Az 1940. évi Leipzigi Tavaszi Vásárt, amely fogyasztási cikkek vására (mintavásár) lesz, a szokásos időben, március 3-a és 8-a között tartják meg a Leipzig Birodalmi Vásárváros köz­pontjában lévő valamennyi — szám szerint 24 — kiállítási csarnokban. Egyidejűleg rendezik meg a német könyvnyomtatóipar székházában (Buch­gewerbehaus) a „Bagra“ nyomdagépek kiállí­tását is. A nagy műszaki és építőipari vásárt a Völkerschlacht-emlékmű előtti vásárterületen később fogják megtartani. Ennek időpontja ide­jekorán nyilvánosságra kerül. A mintavásár ebben az évben oly értelemben fog bővülni, hogy számos műszaki cikket fog felölelni, ame­lyek a belvárosban kiállító iparokkal közeli vonatkozásban vannak. A Leipzigi Birodalmi Vásár tehát 1940 márciusában beható képet fog nyújtani Németország gazdasági ereje és ex­portképessége tekintetében. Szilárd a terménytőzsde A gabonapiacon most léptek életbe az új ter­ményárak. Az árjegyzőbizottság a búza árát 10, rozsét 30, sörárpáét 15, takarmányárpáét 30, zabét 50 illérrel emelte. A készárupiacon a tengeri 15—25 fillérrel drá­gult Elkelt: 150 mázsa búza, 1200 mázsa ten­geri, 1100 mázsa sörárpa, 150 mázsa zab. A tőzsdetanács hivatalos árfolyamai: Búza: tiszavidéki, felsőtiszai, duna-tiszaközi, fejérme­gyei, dunántúli, kisalföldi 77 kilós 20.15, 78 ki­lós 20.65, 79 kilós 20.95, 80 kilós 21.15. — Rozs: pestvidéki 16.00—16.25, más. szárm. 16.20—16.45. — Takarmányárpa: fa 65—66 kg 18.10—18.35, kö­zépmin. 17.60—17.85. — Sörárpa: kiváló 22.40— 22.70, príma 21.40—21.70, sörárpa 20.40—20.70. schwarz salamon, lich Sándor és társain... Nemrégen adta ki megbízását a MÁV hatvanhat cégnek 5,7 millió értékű talp­ra szállítására. A névsorban számos, legfeljebb forma szerint magyarrá tett részvénytársaság szerepel nagy megbí­zásokkal, így pld. az általában zsidónak ismert Latorica Rt. több, mint 200 ezer pengős rendeléssel, de találunk ilyen hangzatos neveket is, mint: Neumann, Schwarz, Weiner, Weingartner, Lőwy, Kroó és Davidovics, Grünberg és társai stb. Ez a névsor is azt mutatja, hogy a közszállításokból sürgősen ki kellene zárni a zsidókat, mert a közszállítások révén még ma is arányszámukat meg­haladó mértékben gazdagodnak az adó­fizetők pénzéből. Budapesti borpiac. A nagy hideg és rossz utak miatt a borforgalom — azt lehet mondani —, teljesen szünetel. Legtöbb helyen a kínálatban tartózkodás érezhető, ezzel szemben a kereslet fokozatosan növekedni látszik. A minőségi bor­vidékeken nem alakult ki forgalom és az árak általában változatlanok. Tej és tejtermékpiac. Árak: Fogyasztási tej 0.29 fillér, tejszín 30°/«-os 1.80—2.00, tejjel 16°/«-os 1.00— 1.10, csemegevaj töb­b paszt, szintenyészettel készült) 3.60—3.80, adagolva u. a. 3.80—3.90, szö­vetkezeti vaj, tea, tömb 3.20—3.50, u. a. ada­golva 3.50—3.60, főzővaj 3.00—3.20, ementáli sajt 3.00— 3.20, grófi sajt 2.60—2.80, magyaróvári sajt 2.00— 2.20, trappista sajt 2.00—2.20, rokforti 3.20 —3.70, pogácsasajt (60 db-ként) 1.40—1.60, tehén­túró, asztali 1.00—1.20, sovány 0.36—0.50, juhtúró 45*/C-os 1.55—1.80 pengő kilónként. ?

Next