Magyarság, 1940. február (21. évfolyam, 25-48. szám)
1940-02-02 / 26. szám
BUDAPEST, 1940. FEBRUÁR 2. MAGYARSÁG SZÍNHÁZ Három főpróba és négy bemutató e héten Színházi világban ez a hét is mozgalmasnak ígérkezik. Három főpróba és négy bemutató zajlik le két nap alatt. Nem tudjuk, hogy a színházak vezetői miért ragaszkodnak a szombati bemutatókhoz, mikor a szombati napokon úgyis nagyobb a közönség érdeklődése a színházak iránt és a már sok előadást megért darabokat is telt házak mellett játsszák. Viszont egy bemutató hétköznapon is vonzza a közönséget. A bemutatók összezsúfolása a lapok szempontjából is előnytelen, mert a papírkorlátozás miatt rövidebb terjedelmű színház rovatokban kevesebb hely jut egy-egy kritikának. Nem lenne érdemes a színházak igazgatóságainak — saját érdekükben — egymással megbeszélni főpróbáik idejét és a hét napjait kedvezőbben felosztani egymás közt? A főpróbák és bemutatók sorrendje a következő: NEMZETI SZÍNHÁZ: Bibó Lajos „ Sasfészek“. Pénteken délelőtt 11 órakor főpróba. Pénteken este bemutató. BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Matolcsy Andor „Illetlenség“. Szombaton délelőtt fél 11 órakor főpróba. Szombaton este bemutató. ANDRÁSSY SZÍNHÁZ: Machiavelli „Mandragora“. Szombaton délelőtt fél 11 órakor főpróba. Szombaton este bemutató. MAGYAR SZÍNHÁZ: „Fel a fejjel“. Szombaton este bemutató. Az utolsó Vereczkey Bemutatta: ÁTRIUM, DECSI. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az egyik legnagyobb sikerű magyar vígjáték Orbok Attila és Zalabéri-Horváth János új filmje. A nézőtéren szinte állandó a kacagás és ami a siker legnagyobb bizonyítéka: a közönség hangosan találgatja a fordulatos cselekmény következő jelenetét és előre nevet a várható helyzetkomikumon. A film némely jeleneténél a könny is kicsordul a nevetéstől az emberek szeméből és a bemutató a közönségtől szinte szokatlan erővel megnyilvánuló tetszéstől volt hangos a nézőtér. Újabb bizonyítékát látjuk annak, hogy igenis tud a keresztény magyar filmgyártás egészen elsőrendű darabokkal szolgálni és egyáltalában nem érezzük hiányát az unalomig ismert „habos-mókáknak’, vagy „gaáifraciskodó” gügyögésnek. Remek szövegkönyv, kitűnő szereplők, szép felvételek, gondos rendezés, egyszóval mintafilm. Szeleczky Zita természetes jókedvvel, bájos merészséggel és kedves közvetlenséggel játssza a film címszerepét. Hajmássy Miklós férfias megjelenése, kitűnő játéka már régen a közönség kedvencévé avatta a nagyszerű színészt. Csortos Gyula kitűnő a lakáj szerepben. Vaszary Piri ijedező vénkisasszonya igazi Vaszaryalakítás. Bilicsi Tivadar, Hidvéghy Valéria, Ladomerszky Margit és Kürthy György egészítik ki a vidám együttest. A filmnek a többi nagysikerű magyar film mellett is igen nagy sikert jósolunk. Weingartner-Bussabo est Weingartner Felix, a nagyszerű német karmester vezényelt szerdán este a Városi Színházban. Lenyűgöző egyénisége a hangok egészen különleges mesevilágát teremtette meg. Sokszor egészen megdöbbentő és csodálkozásra késztető módon fedez fel olyan hangzatokat, figurációkat, amelyek az ő keze alatt egészen lényegessé válnak, hiányukat el sem tudjuk képzelni, s mégis, eddig sohasem hallottuk. Műsorán Schubert H-moll, Beethoven Hr. szimfóniája és Mendelssohn hegedűversenye szerepelt. A hegedűversenyt a már többször itt járt Guila Bustabo fiatal hegedűművésznő játszotta. Nem először hallottuk tőle, de még így is meglepett tónusának finomságával és tiszta romantikájával. A nagysikerű hangverseny igazi művészi élményeit hálásan köszönte meg a Városi Színház közönsége. A nyugdíjas színészekért A Turul Szövetség Szépmíves Bajtársi Egyesülete a magyar nyugdíjas színészek kétségbeesett sorsát látva, felsegélyező előadást rendez a Royal Színházban vasárnap, február 4-én, délelőtt háromnegyed 11 órai kezdettel. A Turul Szövetség Szépmíves Bajtársi Egyesülete ezzel a díszelőadással az egész ország figyelmét kívánja felhívni a nyugdíjas színészek sorsára, mert ezeknek a jobb sorsért való küzdelem a magyarság becsületbeli ügye. Az előadáson a magyar művészvilág legelsői működnek közre. Az előadás díszvédnökei József királyi herceg, Albrecht királyi herceg. A díszelőadásra a Turul Szövetség Szépmíves Bajtársi Egyesülete minden igaz magyart bajtársi szeretettel meghív. A rádió is közvetíti Somody István százötvenedik beszédét Megírtuk, hogy a magyarság szellemi megújhodása jegyében rendezi a népművelési bizottság február 4-én délután öt órakor a Zeneakadémián magyar estjét, amelynek ünnepi beszédét Somody István szerkesztő, a névmagyarosító szövetség ügyvezető elnöke mondja az Igazabb, a magyarabb magyarságról. A mozgalom tízéves fordulóján 150-ik beszéde lesz ez Somodynak s a rádió is közvetíti az est egész műsorával együtt. A műsoron kiváló magyar énekesek: Utry Anna, Palló Imre, Básthy Gyula az első részben a hangversenyzenekar kíséretével népszínműdalokat, a második részben cigány kísérettel magyar nótákat énekelnek. jtéfyi SziNHÁli Salamon Csöpi (?) és Szőnyi Lenke művésznők az egyiptomi Alexandriában utaztak művészi szereplésre. Ott talán nagyobb sikerben lesz részük, mint itthon, bizonyos okok miatt kimaradva a hazai színpadokról. De reméljük azért, hogy nem kerültek leánykereskedők karmaiba a művésznők?! Rémesen sajnálnánk! * Az új matinéján Békefi mester énekel is. Arra vagyunk kiváncsiak, várjon ki hegedüli el már egyszer az ő nótáját? OSZKEK. Fendrik Ferenc írta a Vígszínház új darabját, amelynek február 8-án lesz a bemutatója, címe: Házassági front. A főszerepet Muráti Lili játssza. * Robinson Cruose, regényes történetét megfilmesíti az egyik német gyár. Rövidesen nálunk is bemutatásra kerül. * Az idegenforgalom előmozdítására Balassa Ferenc és Vilcsek József keskenyfilmet készítettek a kárpátaljai sí-lehetőségeinkről. * A nagy bravúr című új filmben a főszereplő egy néma lány. Barta Jolán játssza a nehéz szerepet. Élőtárlat A „Magyar művészetért'' akció díszestélye az Operaházban Nagy művészi és társadalmi esemény színhelye volt csütörtökön este az Operaház. A Főméltóságú Asszony kezdeményezésére hatalmas akció indult meg a magyar képzőművészek megsegítésére. A kezdeményezést a magyar társadalom nagy lelkesedéssel fogadta. A díszestélyről vasárnapi számunkban fogunk részletesebben beszámolnia Kaláka-est. Az Országos Gárdonyi Társaság február 4-én este fél 7 órai kezdettel a Fészek Klub helyiségében (VII., Nagyatádi Szabó utca 36.) ajándéktárgy kisorsolásával egybekötött műsoros vidám ,Kaláka"-estet rendez. A tiszta jövedelmet a Társaság a nemzeti kultúrház felépítésére fordítja- Bemutató előadás a BELVÁROSI SZÍNHÁZBAN szombaton, febr. 3-án este 8 órakor IS.»«»»» ILLETLEMSÉG Matolcsy Andor táradalmi szatírája Ladányi, Szende Mária, Simon Marcsa, Bilicsi, Zboray, Görbe, Tompa, Danis, Hoyko, Sármássy, Bató, Kosonczy, Gera Mírhmhum ÉLET A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület centennáriuma alkalmából 3 P-s és külön 1 P-s osztalékot fizet Emelkedő betétállomány — nagyobb nyereség a) adassák a 326.764.15 P nyereség-áldozat terhére az egyesület alapításának 100-ik évfordulója alkalmából, külön osztalék fejében 200.000 db. részvény után részvényenként 1.— P ............................ 200.000— P, b) az 1939. üzletévre osztalékul minden egyes részvényre 3— P, vagyis 200.000 db. részvényre, a 8.000 P-t kitevő bélyegilletékkel együtt 608.000— P, c) a rendes tartalékalapnak — az alapszabályszerű 5%, vagyis 59.993,30 pengő helyett................................................................................................. 100.000— P, d) az ingatlanértékcsökkenési tartalékalapnak ............................ . . 175.000— P, e) a nyugdíjtartalékalapnak.................................. 100.000— P, f) köz- és jótékonycélokra (az 1939. év folyamán folyósított 88.911.55 P-n felül) . . . ...........................................15.000— P, g) a felügyelőbizottság tagjainak tiszteletdíjára ...................................... 9.200— P, h) a választmány tagjainak tiszteletdíjára .................................■ • » • 11812— P, i) az igazgatóság rendelkezésére a tisztviselők külön jutalmazására . . 70.000— P, j) az alapszabályszerű jutalékok levonása után fennmaradó . . . , 177.624.82 P, pedig vitessék át az 1940. évi nyereség- és veszteség számlára. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület igazgatósága február 1-én tartott ülésében megállapította az 1930-ik üzletév mérlegét és eredményszámláját és elhatározta. Az 1939. év az egyesület alapításának centennáriuma jegyében folyt le s annak kimagasló eseménye az ezzel kapcsolatban 1939. december 15-én tartott emlékünnepély volt, amelyen hálás megemlékezéssel fordult az alapítók felé s köszönettel adózott mindazoknak, akik az intézetet ebből az alkalomból baráti melegséggel felkeresték. Az elmúlt év történetéhez tartozik az a nagy veszteség is, amely vezérigazgatójának, Milos Györgynek hirtelen elhunytéval borította gyászba az intézetet. Azok az emlékezetes poltikai események, amelyek végül is szeptember 1-ével hadműveletek megindulására vezettek, közvetlenül nem érintették ugyan hazánkat, de gazdasági téren természetszerűen nem maradtak erre sem hatás nélkül s ennek figyelembevételével mégis megnyugvással állapítható meg, hogy a takarékpénztár az elmúlt esztendő folyamán, mindenkor követett óvatos üzletpolitikája folyományaként, fejlődést tudott felmutatni, amit a mérlegfőösszeg és a tiszta jövedelem emelkedése egyaránt bizonyít. Emelkedett az összes forgalom és a készpénzforgalom is, éspedig az előbbi 9.8 millárdra, az utóbbi 1.8 milliárdra. A takarékbetétek annak ellenére, hogy a lefolyt év a takarékosságnak egyáltalán nem kedvezett, mintegy 1.2 millióval növekedtek s emelkedett 2.8 millióval a folyószámlán elhelyezett betétek álladéka is. A két tétel öszszesen 134,8 millióval szerepel a mérlegben. Az egyéb hitelezők tételének beszámításával tehát, amelyben az állami kölcsönműveletek részleges refinancírozása is bennfoglaltatik, az intézetnél elhelyezett összes tőkék álladéka 13,3 milliónyi emelkedéssel 152 milliót tesz. A kihelyezések álladéka ugyancsak gyarapodott, de emellett változáson is ment keresztül, aminek okát a termelésnek és az áruelosztásnak mind erősebb központosításában kell keresni. A váltótárca, a mezőgazdasági adósok javult helyzete folytán lehetségessé vált fokozottabb visszafizetések által, csökkent, az intézettel szemben fellépő újabb hiteligények kielégítése révén ellenben emelkedett; végeredményben kisebb emelkedést mutat és 92,1 milliót tesz, hogy az 1126.630.12 P-t tevő nyereség felosztására nézve a következő javaslattal lép a február 17-re egybehívandó századik rendes közgyűlés elé. Ezzel szemben lényegesen emelkedett az egyéb fedezetekkel bíró adósoknak, nyílt hiteleknek és különféle adósoknak együttes álladéka; a 8 milliónyi szaporulat a gazdasági életnek, elsősorban a külkereskedelmi forgalomnak magasabb igényeiben leli mgyarázatát. Az értékpapír fedezettel biztosított adósok álladéka a tőzsdei üzlettelenség és az ezzel kapcsolatos kisebb lombardigények következtében árnyalati csökkenést mutat. Erőteljesen vett részt a takarékpénztár az állam részéről felmerült pénzszükségletek kielégítésében éspedig egyrészt a Nemzeti Beruházási Kölcsön és az 1939. évi kincstárjegy címleteinek átvétele útján, másrészt nemcímletesített kölcsönben való részvétellel is, ami által az állami érdekeltségek fogalma alá tartozó tételek összege, az állami kezességvállalások figyelmen kívül hagyásával, kereken 30 millióra emelkedett. Nagyobb összeggel részesedett az intézet a székesfőváros 1939. évi 50 %-os kötvényeinek átvételében is. A devizaüzlet fejlődése erős ütemben folytatódott, viszont a valutaüzlet a külföldről jövő idegenek számának megcsappanása következtében természetszerűleg visszaesést mutat fel. A jelzálogkölcsön-üzlet, valamint a község, kölcsönök terén úgyszólván kizárólag a törvényben szabályozott esedékességek behajtására szorítkozhatott az intézet tevékenysége; e kétrendbeli kölcsönök állománya a tavalyihoz képest csaknem változatlanul 42,5 millió, illetve 7£ millió. Az eredményszámlánál új tisztviselők felvétele és a kisebb tiszti javadalmazások emelése nyomán emelkedés állott elő, ezzel szemben a kezelési költségek tételénél a legnagyobb fokú takarékosság alkalmazásával mérsékelt csökkenés volt elérhető. Az intézet tehát, a fenti adatokból megállapíthatóan, nehéz viszonyok közepette is fejlődött, miért is az igazgatóság 300 pengős osztaléknak és ezenfelül az áthozott nyereség terhével, a 100-ik évforduló alkalmából, 10 pengős külön osztaléknak kifizetését javasolja a közgyűlésnek. A Leipzigi Birodalmi Tavaszi Vásár 1940 március 3—8 Az 1940. évi Leipzigi Tavaszi Vásárt, amely fogyasztási cikkek vására (mintavásár) lesz, a szokásos időben, március 3-a és 8-a között tartják meg a Leipzig Birodalmi Vásárváros központjában lévő valamennyi — szám szerint 24 — kiállítási csarnokban. Egyidejűleg rendezik meg a német könyvnyomtatóipar székházában (Buchgewerbehaus) a „Bagra“ nyomdagépek kiállítását is. A nagy műszaki és építőipari vásárt a Völkerschlacht-emlékmű előtti vásárterületen később fogják megtartani. Ennek időpontja idejekorán nyilvánosságra kerül. A mintavásár ebben az évben oly értelemben fog bővülni, hogy számos műszaki cikket fog felölelni, amelyek a belvárosban kiállító iparokkal közeli vonatkozásban vannak. A Leipzigi Birodalmi Vásár tehát 1940 márciusában beható képet fog nyújtani Németország gazdasági ereje és exportképessége tekintetében. Szilárd a terménytőzsde A gabonapiacon most léptek életbe az új terményárak. Az árjegyzőbizottság a búza árát 10, rozsét 30, sörárpáét 15, takarmányárpáét 30, zabét 50 illérrel emelte. A készárupiacon a tengeri 15—25 fillérrel drágult Elkelt: 150 mázsa búza, 1200 mázsa tengeri, 1100 mázsa sörárpa, 150 mázsa zab. A tőzsdetanács hivatalos árfolyamai: Búza: tiszavidéki, felsőtiszai, duna-tiszaközi, fejérmegyei, dunántúli, kisalföldi 77 kilós 20.15, 78 kilós 20.65, 79 kilós 20.95, 80 kilós 21.15. — Rozs: pestvidéki 16.00—16.25, más. szárm. 16.20—16.45. — Takarmányárpa: fa 65—66 kg 18.10—18.35, középmin. 17.60—17.85. — Sörárpa: kiváló 22.40— 22.70, príma 21.40—21.70, sörárpa 20.40—20.70. schwarz salamon, lich Sándor és társain... Nemrégen adta ki megbízását a MÁV hatvanhat cégnek 5,7 millió értékű talpra szállítására. A névsorban számos, legfeljebb forma szerint magyarrá tett részvénytársaság szerepel nagy megbízásokkal, így pld. az általában zsidónak ismert Latorica Rt. több, mint 200 ezer pengős rendeléssel, de találunk ilyen hangzatos neveket is, mint: Neumann, Schwarz, Weiner, Weingartner, Lőwy, Kroó és Davidovics, Grünberg és társai stb. Ez a névsor is azt mutatja, hogy a közszállításokból sürgősen ki kellene zárni a zsidókat, mert a közszállítások révén még ma is arányszámukat meghaladó mértékben gazdagodnak az adófizetők pénzéből. Budapesti borpiac. A nagy hideg és rossz utak miatt a borforgalom — azt lehet mondani —, teljesen szünetel. Legtöbb helyen a kínálatban tartózkodás érezhető, ezzel szemben a kereslet fokozatosan növekedni látszik. A minőségi borvidékeken nem alakult ki forgalom és az árak általában változatlanok. Tej és tejtermékpiac. Árak: Fogyasztási tej 0.29 fillér, tejszín 30°/«-os 1.80—2.00, tejjel 16°/«-os 1.00— 1.10, csemegevaj több paszt, szintenyészettel készült) 3.60—3.80, adagolva u. a. 3.80—3.90, szövetkezeti vaj, tea, tömb 3.20—3.50, u. a. adagolva 3.50—3.60, főzővaj 3.00—3.20, ementáli sajt 3.00— 3.20, grófi sajt 2.60—2.80, magyaróvári sajt 2.00— 2.20, trappista sajt 2.00—2.20, rokforti 3.20 —3.70, pogácsasajt (60 db-ként) 1.40—1.60, tehéntúró, asztali 1.00—1.20, sovány 0.36—0.50, juhtúró 45*/C-os 1.55—1.80 pengő kilónként. ?