Magyarság, 1940. május (21. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-04 / 100. szám

BUDAPEST, 1940. MÁJUS 4. WRCEULSSIft3 Hobb lehetne a Béresénél menszEpiteni?.. A tragikomikum jellemzi a norvégiai események visszhangját az antant-sajtóban Az angol sajtó dicséri a brit hadsereget „a viszavonulás sikeres keresztülviteléért“­­ London, május 3. Az angol lapok nyíltan beismerik, hogy a szövetségesek kudarcot szenvedtek, de általánosságban dicsérik a tengeri, száraz­földi és légi erőket, hogy sikeresen haj­tották végre a visszavonulást, ami „nehéz és veszélyes művelet volt”. (MTI) Egy londoni lap gratulál a kormány „gyors elhatározá­sáért“, hogy a norvégiai vállalkozást­­ feladta , London, május 3. A Daily Telegraph katonai szakértője ezeket írja: Minthogy nyilvánvalóvá vált, hogy a norvégek nem tudják kellő ideig feltartóztatni a németek előrenyomulását és így nincs esély Trondhjem elfoglalásá­ra, gratulálni kell a kormánynak azért a gyors elhatározásért, hogy a vállalkozást feladja. A kormány beigazolta, hogy nyit­va tartja szemét, tudatában van a lehető­ségeknek és nem riad vissza attól, hogy ha nincs semmi kilátás a sikerre, akkor megváltoztassa eredeti tervét. (MTI) „A németek csak erkölcsi sikert értek el?" . . . Paris, május 3. A Journal katonai szakértője, Duval tá­bornok azt fejtegeti, hogy a németek csak erkölcsi sikert arattak. Komolyabb anyagi következményekkel nem járt a szövetkezett hatalmak számára a vereség. Mindez sem­mit sem változtat azon a tényen, hogy a németek súlyos hibát követtek el, amikor kiterjesztették a háborút Norvégiára. Ennek a hibának a következményei előbb-utóbb mutatkozni fognak. „Anglia elöregedett ökölvívó­­bajnok“ — írja egy angol szakszervezeti vezér London, május 3. Ernest Bevin szakszervezeti vezér ki­fejtette, milyen haszontalan annak a tény­nek eltitkolása, hogy mindazok, akik a háború kitörése óta állandó érintkezésben voltak a kormányhatóságokkal, súlyosan elégedetlenek a kormánykörök szószátyár­­ságával, erélytelenségével, képzelethiányá­val és önteltségével. Bevin ezután Angliát elöregedett ökölvívóbajnokkal hasonlította össze. Azt hiszi, hogy fiatal kihívóját köny­­nyedén kiütheti, de egyszerre ráébred, hogy őt magát is knock out veszélye fe­nyegeti és hogy új bajnok van a láthatá­ron. Mi hiányzik a nyugati hatalmaknak? New­ York, május 3. Raymond Clapper amerikai közíró fel­tűnést keltő vezércikket írt a Cripps- Howard Concern lapjaiba, amelyben az ellen az egyoldalú agitáció ellen fordul, hogy amerika nyússon hiteleket a nyugati hatalmaknak. „Amire a nyugati hatalmaknak leg­inkább szükségük van — írja Clapper —, azt maguk is elő tudják teremteni, az ugyanis a jobb vezetés, jobb katonai szer­vezés és a súrlódásmentes együttműkö­dés”. Fotokópia-okmányfénykép, Rád, Andrássy­­út 52. Mussolini-térn­él. Telefon: 116-640. Mindennek a norvégek az okai Paris, május 3. Az Ordre külpolitikusa, Pertinax írja: Amit a norvég nép érdekében tenni lehe­tett azt már megtették a szövetségesek s többet már csak azért sem szabad tenniök, mert a norvégek maguk az okai annak, hogy az angol-francia segítség elkésett, mert nem tudták rászánni magukat arra, hogy ezt a segítséget előzetesen kérjék. Háztartási számadó naptár a maga nemében egyedülálló, kitűnő rend­szerű modern háztartási bekrókönyv. Szinte tökéletes áttekintést nyújt a család minden szükségletéről, bevételéről és kiadásáról. Ara P 1.20, spirálozva P 1.40 Kapható a „Magyarság” könyvosztályánál, Budapest, II., Hunyadi János­ út 2. Olasz-amerikai diplomáciai tárgyalások a föld­közi-tengeri kérdés ügyében Páris, május 3. Francia politikai körök az olasz-ameri­kai megbeszéléseket — Phillips római amerikai nagykövetnek Mussolinival, majd Ciano gróffal, valamint Colonna washingtoni olasz nagykövet­nek Sumner Welles amerikai külügyi államtitkárral és Roosevelt elnökkel folytatott tanácskozásait — igen fontos tényezőknek tekintik a nemzetközi helyzetben. Azt hiszik, hogy a washingtoni kormány diplomáciai akciója hasznos módon járul­hat hozzá a dolgok tisztázásához. Ezek a megbeszélések alkalmat adnak arra, hogy Roosevelt elnök pontos képet szerezzen Olaszország felfogásáról és szándékairól. A megbeszélések során tett megnyugtató kijelentéseket Franciaországban igen ked­vezően fogadták. Roosevelt kitérő választ adott az Olaszország szándékát illetőleg hozzáintézett kérdésre Washington, május 3. Roosevelt a sajtóértekezleten kijelentette, hogy az Egyesült Államok mindig arra töre­kedtek, hogy megakadályozzák az európai há­ború kiterjedését. Hangsúlyozta, hogy ezt az álláspontot közölte Colonne herceg olasz nagy­követtel a csütörtöki találkozón. Egy újságíró megkérdezte, vájjon Colonna herceg megerősítette-e azokat a híreket, ame- Andalones a németeké WEk NÉMETEK ÁLTAL ELFOQIAI­t területek és a CSAPA­tmozd­ula­tok czíz ango­l csapa­tok . Mint a Magyarság már napokkal ezelőtt je­lentette, az angol csapatok a németeknek tüneményes gyorsasággal véghezvitt had­mozdulatai következtében Trondhjem alatt beszorultak és csak az lehetett a reményük, hogy a Molde-fjordban álló hajókra menekül­hetnek. Andalsnes-ben szálltak partra az angol expedíciós csapatok, de még ki sem bontakozhattak, már ott termettek a néme­tek, akik pedig hatalmas távolságokból jöt­tek, átvágták magukat a norvég ellenálláson és lehetetlen terepen. Dombosnál és másutt tönkrevertek mindent, ami útjukba állt s vé­gül meglepetésszerűen majdnem bekerítették az egész angol sereget. Lehetetlen nyomon követni a németek gyorsaságát, mert mire az ember megtervez­né a hadszíntér képét, már meg is érkeznek az újabb jelentések. De azt, hogy az ango­lok az utolsó pillanatban tudtak a Molde­­fjordban álló hajóikra menekülni, ez tisztán áll előttünk. Andalsnes egy sereg más köz­séggel és fjorddal együtt már német kézen van és most már csak a németeknek van ke­resnivalójuk Közép- és Dél-Norvégiában. Úgy itt, mint Bergen körül a norvégek le­tették a fegyvert, a Sogne-fjordban a néme­tek az urak, a Skagerrakban rakásra va­dásszák az angol hajókat (a Magyarság he­tekkel ezelőtt gyanúskodott, hogy az angol hajók be csak bejutottak a szorosba, de ne­hezen jutnak ki) . Narvikot szilárdan tart­ják a németek és a várost ostromló angolok nem mennek semmire: ennyi elegendő an­nak a megértéséhez, hogy Norvégia kicsú­szott az angolok számításából. Az angol ka­tonaság mintha végigaludta volna a norvég kirándulást és ezalatt a németek serényen dolgoztak. „A Skagerrakban minden német hajót elsüllyesztünk!" — hangzott el az an­gol kijelentés annak idején. A szavak eléggé félelmetesek, de a következmények mégin­­kább: tudniillik éppen a megfordítottját lát­juk: a német­"', v­esztik el az angol hajó­kat. tonsát a Sv­áci*— -—-------------—4 buríson a vásár szenzációja. Ingyen kóstáló as Mister pavilion 2 . számú í­edén­ ­yek szerint Mussolini igen békés hangon nyi­latkozott a római amerikai nagykövet előtt, kijelentve, hogy „Olaszországnak nem áll szán­dékában, jelenleg a háborúba belépni”. Roose­velt erre csupán azt válaszolta, hogy „az ame­rikai kormány folytatja a béke fenntartására irányuló­­munkáját”. (MTI.) Fantasztikus hír a Földközi-tenger kijáratának lezárásáról Belgrád, május 3. : A „Vreme” szerint Olaszországban számítanak arra, hogy Anglia esetleg elrendeli Gibraltár, a Dardanellák és Szuez lezárását. Hazarendelték a Génuában horgonyzó angol hajókat Amszterdam, május 3. Az Associated Press jelentése szerint a Génuában horgonyzó angol hajók páránz csőt kaptak, hogy azonnal hagyják el a kikötőt és a Szuezi-csatornán keresztül igyekezzenek haza. (MTI) A földközi-tengeri helyzet változatlanul súlyos Róma, május 3. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Róma nyugodt hangulata és a csütörtöki nap diplomáciai eseményei megerősítik azt a be­nyomást, hogy a földközitengeri helyzet az angol intézkedések előidézte erős feszültség ellenére nem ad közvetlen okot aggoda­lomra. Az­ olasz lapok már csaknem hall­gatással mellőzték az angol kormánynak azt az intézkedését, hogy a földközitengeri hajózást eltéríti rendes útjáról. Chamber­lain beszédével kapcsolatban is csak mel­lékesen emlékeznek meg a szövetségesek amaz intézkedéséről, hogy megerősítik hajó­hadukat a Földközi-tenger keleti medencé­jében. Politikai és diplomáciai körökben úgy látják, hogy a földközitengeri helyzet vál­tozatlanul súlyos. Olaszország és a szövet­ségesek közt a megoldatlan kérdések egész sora áll fenn és ezeknek megoldása telje­sen holtponton van. Itteni politikai és diplo­máciai körökben ezért, jóllehet a közvetlen aggodalmak enyhültek, a földközitengeri helyzet további alakulását nagy tartózko­dással ítélik meg. „Anglia rosszkor fenyegeti Olaszországot!“ Róma, május 3. A Lavoro Fascista vezércikkében töb­bek között a következőket írja: Chamber­lain beszédében bejelentette, hogy egyes tengerészeti egységek, amelyek eddig a honi hajórajt erősítették meg, most nem épen diadalmas módon visszatérnek a Földközi-tengerre. Az angolok aligha jól választották ki a pillanatot arra, hogy, Olaszországot megfélemlítsék. Nincs szán­dékunkban itt polémiába bocsátkozni, csak azt akarjuk leszögezni, hogy a novemberi események azt bizonyítják, hogy a nyugati hatalmak hadvezetési el­gondolásai kiöregedtek és nem felel­nek meg a modern kor követelményei­nek. A norvégiai német győzelem következmé­nyei beláthatatlanok és természetesen óriási kihatással lesznek a semleges álla­mokra. Minisztertanács A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány tagjai Teleki Pál gróf miniszterel­nök elnöklésével pénteken délután öt órakor minisztertanácsra ültek össze. A minisztertanács, amely folyó kormányzati ügyeket tárgyalt, este nyolc órakor ért véget. Varga József miniszter estebédet adott Host-Venturi Nino olasz miniszter tiszteletére Varga József kereskedelem- és közleke­désügyi miniszter pénteken a belügyminisz­térium dísztermében estebédet adott Host- Venturi Nino olasz közlekedésügyi minisz­ter tiszteletére. Az estebéden Varga József miniszter üdvözlő beszédet intézett az il­lusztris olasz vendéghez. Az olasz minisz­ter magyar nyelven válaszolt az üdvözlő szavakra. Beszéde végeztével Magyarország kormányzójára és a főméltóságú asszonyra mondott pohárköszöntőt, majd Magyaror­szágot éltette.

Next