Magyarság, 1940. július (21. évfolyam, 141-166. szám)

1940-07-18 / 155. szám

Budapest, 1940. július 18. Az ügyészség szabadlábra helyezte, a Dorosy-tanács újból letartóztatta Mayer Miksát, a Mechanikai Szövőgyár igazgatóját Tizenötévi fegyházzal, sőt dologházzal büntethető valuta bűncselekménnyel és árdrágítással vádolja az ügyész Még élénken emlékezetesek azok a soro­zatos botrányok, amelyek a középpontjában galíciai zsidók vezetése alatt álló textilgyárak állottak. A közvélemény egyöntetű felháboro­dással példás megtorlást követelt s nagy megnyugvással tapasztalta az álkormánybiz­­tosság erélyes kezét, amely a kínálkozó kon­junktúrát kihasználni akaró elemeket egymás után az ügyészségi fogházba juttatta. Többek között ez év január 8-án árdrágítás miatt letartóztatta az­­ ügyészség budapesti valutaosztálya a Mechanikai szövőgyár Rt. igazgatóját, Mayer Miksát, továbbá Weisskopf Ernő mintatervezőt és Weisz Dezső raktár­főnököt, mert a gyártmányait a megenge­dettnél 6—15 százalékkal magasabb áron adták el s ezzel 100—120 ezer pengő felárat követelt. Bármely összegű óvadék ellenében sem • •• A vádhatóság ez év január 8-án Mayer előzetes letartóztatását rendelte el, de csak az árdrágítási bűncselekményekre alkalma­zandó büntetés előrelátható nagyságára való tekintettel. A védelem a letartóztatás ellen felfolyamodással élt és a törvényszék, mint uzsorabíróság ez év január 12-én a letartóz­tatást elrendelő határozat elleni jogorvoslatot elutasította. Ezt követően Mayer védője is­mételt beadvánnyal fordult a bírósághoz és védencének biztosíték mellett való szabad­­lábra helyezését, illetve háziőrizetbe helyezé­sét kérte. Az uzsorabíróság azonban, amely Dorosy Dezső dr táblabíró elnöklésével fog­lalkozott ez üggyel, február 22-én ezt a ké­relmet is elutasította azzal, hogy nemcsak a felajánlott, hanem bármely összegű óvadék letétele esetén sem helyezi szabadlábra Mayer Miksát. Az elutasító végzés indoka szerint Mayer betegsége az országos fegyin­tézet kórházában is kellő eredménnyel kezel­hető. Mayer védője ezután az ügyészséghez, mint a letartóztatás után illetékes fórumhoz fordult és Mayer betegségére való hivatko­zással kérte újból az igazgató szabadlábra helyezését. A kir. ügyészség a kérelemnek helyt adott: elrendelte Mayer Miksa szaba­don bocsájtását azzal az indokolással, hogy a letartóztatással járó izgalom által is foko­zott betegsége életveszélyes­ szakvéleményét fogadja el irányadónak, ezért kellett Mayer Miksa előzetes letartóztatását elrendelni. A törvényszéki orvosok véleménye irányadó Időközben az ügyészségen elkészültek a vádiratok. A Dorosy-tanács miután beérkez­tek a királyi ügyészség vádindítványai, is­mételten foglalkozott Mayer M. árdrágítási ügyével és végzésében elrendelte Mayer Mik­sának a főtárgyaláson hozandó érdemleges ha­tározatig való előzetes letartóztatását. A végzés indokolása szerint Mayer M. az annak idején történt letartóztatásának alapjául szolgált árdrágítási bűncselekményeken felül még tizenöt évig terjedhető fegyházzal, sőt szigo­rított dologházzal is büntethető valutabűn­­cselekményekkel is vádolva van és mert fog­­vatartásának a korábbi határozatokban felho­zott indokai ezidőszerint is fennállanak, illet­ve mivel betegségének életveszélyessége kér­désében a bíróság a magánorvosi vélemé­nyekkel szemben a törvényszéki orvosok Vigyázz a szivedre ! Hogyan éljen a szívbajos ember? 2.60 P Hogyan védjük meg szívünk épségét? u p Az érelmeszesedés termé­szetes megelőzése, gyógyítása és kezelése t.so p Kapható a Magyarság könyvo­sztályában Budapest, 1. kerület, Hunyadi János­ út 2. Mii C Tansifi Nagytakarítást a Mechanikai Szövőgyárnál A Dorosy-tanács erélyes álláspontja két­ségtelenné teszi a közvélemény előtt, hogy a vádlottak ellen igazságszolgáltatásunk példás megtorlással él. De még mindig számosan akadnak ebben a csaknem kivétel nélkül ga­líciai zsidókból álló textiles bransban töb­ben, akik kívül esnek a független bírói eljá­rás hatályain és más hatóságok ellenőrzését hívják ki maguk ellen. A Magyarság már évekkel ezelőtt rámu­tatott azokra a sötét momentumokra, ame­lyek a 80 ezer pengővel alapított és az „ipar­pártoló” Bethlen-év alatt 5 milliós vagyonra szert tett iparvállalat egyes külföldi zsidó alapítói és vezetői tevékenységében tapasz­talható volt. Már akkor követeltük, hogy az illetékesek teremtsenek rendet a Mayerek, Wajc Szyják, Pinkász-Salamonok gyárában, ahol 125 ezer pengő kimutatott tiszta haszon mellett 79(!) pengő jutott egy évben a gyár munkás­segély alapjára. Hiszen az ilyen lelkiségű „közgazdasági tényezők”-től, akik a liberális idők konjunktúráján vetőd­tek felszínre, az iparpártolás leple alatt ki­használva hiányos szociális törvényeinket, nem is volt várható más, minthogy ismét mohón rávetik m­agukat a kínálkozó hábo­rús konjunktúrára. Hangoztattuk ezt akkor is, amikor a fel­bugyborékoló elégedetlenség elcsendesítésére és a kiáltó szépséghiábák palástolására Ivándy Kálmán kultuszminisztériumi taná­csos reprezentatív igazgatói pozícióba jutott, mert — úgy véljük — az egész magyar köz­véleménynek az az álláspontja. Csak végle­ges nagytakarítás segíthet az elzsidósodott magyarországi textiliparon. (Sz. R.) A főváros téli tüzelőszükségleténeli biztosítása Az elmúlt rendkívüli hideg téli időjárás kö­vetkeztében előállott tüzelőanyag-ellátási ne­hézségek megismétlődésének megakadályozása érdekében a főváros újból felért az ipari és ke­reskedelmi miniszterhez. A főváros felterjesz­tése abból az alkalomból aktuális, hogy most folyik a budapesti üzletek, műhelyek, közintéz­mények és hivatalok tüzelőszer szükségletének összeírása, az eredményt a közeli napokban köztik a nyilvánossággaal. A rendes lakások tüzelőanyag-szükségletének összeírása már megtörtént, az 1940—41. fűtési évadban a háztartások igénylése a következő: 47­ 322 vagon szén, 7200 vagon koksz és 50.973 va­gon tűzifa. A fővárosi intézmények és alkal­mazottak részére a jövő fűtési idényre 3200 va­gon tűzifa szükséges, a fa szállítására az üzemi ügyosztály már meg is tartotta a versenytár­gyalást. A nyilvános versenytárgyaláson mind­össze négy cég tett ajánlatot összesen 725 vagon fára, vagyis a fa szükségletnek csupán 22,7*/♦­­ára. Árat egyik cég sem ajánlott, hanem a fát a később megállapításra kerülő maximális áron szállítanák. Miután nincs sok remény arra, hogy a tűzifa szükségletet a főváros a megállapítandó hatósági maximális áron alul biztosíthassa, el­határozta a polgármester, hogy az ajánlott fa­mennyiséget a megállapítható maximális áron vásárolja meg, s a még szükséges tűzifa meny­­nyiséget szabadkézből szerzi be. A felterjesztésben a polgármester rámutat arra, hogy a mostani nehéz időkben rendkívül fontos, hogy az amúgy is csökkentett igények kielégítéséhez szükséges tüzelőanyag mennyi­séget elsősorban a legszegényebb néposztály ré­szére biztosíthassák. Kávéházban, étteremben kérie . MAGYARSÁGOT 5 TIM TYLER páratlanul izgalmas kalandja az őserdő mélyén A dzsungel banditái Harc a tigrisekkel! A leányrabló gorilla! A krokodilok támadása! PIA PREHIEDI Universal-film 0 PI NI A! M­it ígér Karafiáth Jenő pártelnöki nyilatkozatában? Néhány nappal ezelőtt a Magyarság kö­zölte elsőnek azt a hírt, hogy a Keresztény Községi Párt élére Karafiáth Jenő kerül. Azóta megtörtént Csilléry András lemondása és Karafiáth Jenő megbízatása, aki egyéb­ig­ként ma d­élelőtt nyilatkozatot adott a sejtő­k számára. Ez a nyilatkozat a következőkben­­ hangzik: — Nem tartanám szerencsésnek, ha pár­tunk olyan, a kormányt már foglalkoztató kérdések helyi megoldásával bíbelődnék,­ amely kérdések általános megoldása orszá­­gos viszonylattól vagy a külpolitikai hely­zet mikénti kialakulásától függ. Nem jelen­ti azonban ez azt, mintha nem tartanánk elsőrangú kötelességünknek a legéberebb figyelemmel kísérni minden jelenséget, amely a városi polgárság érdekeivel szoros összefüggésben áll, vagy azt pásztázza.­­ Elsősorban helyeslem tehát pártunk tagjainak azt a törekvését, hogy mindent kövessen el abban az irányban, amely az­­ adófizető és a nehéz megélhetéssel küzködő városi polgárság terheit enyhíti. Fokozottabb de észszerű takarékosságra gondolok itt az egész vonalon. Helyeslem tehát, ha az ön­­kormányzat keretén belül tényleges és alap­vető munkát végző takarékossági bizottsá­got állítunk fel, amely párhuzamosan mű­ködhetik majd az új költségvetés készíté­sével és remélem, hogy a kormányzópárt komoly célkitűzése számottevő eredménye­ket tud majd felmutatni, aminek kézzelfog­ható hasznát élvezheti majd az annyira túl­terhelt polgárság.­­ Egy pillanatra sem kételkedünk ab­ban, hogy a hivatali ügyvezetés készséggel áll úgy ebben a tekintetben, mint a szí­vünkhöz legközelebb álló szociálpolitikai kérdések gyökeres megoldásánál a törvény­­hatósági bizottság rendelkezésére, amely el­sősorban felelős az ügyek viteléért.­­ Szeretném a köztudatban minél szé­lesebb rétegeződésben érvényre juttatni, hogy mi vagyunk a közönségért és nem a közönség mi érettünk. Fokozottabb figye­lemmel kíséri tehát majd pártunk a közigaz­gatás egyszerűsítésére, feljavítására, gyor­sítására és tökéletesítésére irányuló törek­véseket és rajta leszünk, hogy itt is, vala­mint a szembeszökő aránytalanságok meg­szüntetésével eredményeket mutassunk fel.­­ Főpolgármesteri működésem óta egyéb­ként sokféle irányban mutatkozott haladás a múlttal szemben, de mindezzel elégedett mégsem vagyok. A kormányelnök messzebb­re tekintő politikájának erőteljesebb érvé­nyesítésétől, a kormányelnök ízig-vérig ma­gyar felfogásának átgondolt követésétől so­kat várok és remélem, hogy abban nem is csalatkozik majd senki, aki bennünk űzik. * Karafiáth Jenő pártelnöki nyilatkozatából sokat lehet sejteni jövőbeni céljairól, de bi­zonyosat keveset. Pedig a helyi kérdésekk­el való bíbelődés is fontos egy milliós város szempontjából. Helyeseljük, ha az adófizető polgárság terheinek enyhítésére súlyt helyez , ha az észszerű takarékosság elvének érvénye­sítésére törekszik, mert ez a kérdés is a nagy problémák egyike, csak a megoldás szerencsés legyen. A­zm­agunk részéről minden­esetre ér­deklődéssel tekintünk a fővárost oly élénken foglalkoztató szociálpolitikai kérdések gyöke­res megoldása elé. Karafiáth Jenő ha arra törekszik, hogy a nyomortelepek tízezreit ha szükséges, kényszer eszközökkel is munkába­­állítja és részükre a végzett munka után meg­érdemelt megélhetést biztosíttatja, akkor ez­zel nemcsak, hogy a nyomortelepek megszün­tetését éri el, hanem a fővárost a rá háruló szociális terhek alól is mentesíti. Az is jóleső kijelentés, hogy mi vagyunk a közönségért és nem a közönség mi érettünk. Ennek a kijelentésnek jelentősége igen nagy, mert ha ezt érvényesíti, akkor sok reform végrehajtását várjuk, ahogy reméljük azt is, hogy azt a megállapítását, amely szerint fő­polgármesteri működése óta sokféle irányban mutatkozott haladás a múlttal szemben, de mindezzel mégsem elégedett­­ tettek fogják követni majd, ép­ph’ett­­ két írtok... A derengős sejtetés és a nagyon is át­látszó célzatosság egykori körúti hang­ját üti meg a hajdani körúti sajtókon­szern egyetlen épnévben maradt és hae­gyütt orgánuma, amely mostanában a késő délutáni órákban kormánypárti szak­cső­vezetéssel foglalkozik. Azt hisszük, nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy erre a laptársunkra kitűnően illik az ősi gö­rög mondás ilyetén változata: épnévben — két lélek. Az egyik: a József-körúti kor­mánypárti újságpalotából ide áttelepített kormánypárti lélek. A telepítési akciónak ez a része kitűnően sikerült: az áttelepí­tett palánták a Rákóczi-út és környéké­nek ugarain is változatlan termékeny­séggel hajtják magukból az egység dicsé­retének dús szóvirágait. A másik: a ,,fejlett technika”­ korából itt ragadt lélek, amely benne van a régi falakban ,a régi bútorokban és a régi emberekben, akiket tulajdon múlt­jukon kívül az eltéphetetlen személyi, sőt gyakran rokoni, vagy még annál is kö­zelebbi kapcsolatok fűznek a közelmúlt­hoz. Ez a lélek húsz esztendőn átt a pesti bulvár, tehát a pesti zsidóság kiszolgál­­ására volt beállítva és ennek a léleknek sikerfokmérője az előfizetési ügynek, a Dohány­ utca sarkán eladott példány, szám, a zsidó nőegylet véleménye, vagy akár a gödöllői rabbi dicsérete volt. A kettős lélek Farczádi Írisz esetéhez hasonló hasadásának homéri hahotát harsogtató hangzavaros hasalása hipo­­krita hopi huzatban az a legutóbbi cikk, amely bizonyos titokzatos, „biztató je­lekben” az egység megszilárdulását, másfajta titokzatos „furcsa jelekben” viszont ennek méltatlan és érthetetlen megtámadtatását véli felismerni. A ködös és sejtelmes fogalmazásból arra kell következtetnünk, hogy a biz­tató jelek nyilván a Terézváros és a Lipótváros jerikói harsonái, amelyek úgy látszik sikerrel döntötték le ismét a pogány válaszfalakat, amelyek a „jobb­oldalt” végleg el akarták választani az óhitűektől. A furcsa jeleknél már nincs szüksé­günk efajta találgatásokra. Ott már nyíltan kitör a régi körúti hang: félre­érthetetlenül lehurrogja a szélső­jobb­oldalt, mert végre is mit szólnak a te­rézvárosi törzsökösök, az úgynevezett „lapunk barátai”, a rokonok, a rabbik és az ismerősök, ha a dél­utáni uzsonnakávéhoz édesítőnek már egy kis nyilasozást sem kap­hatnak ebben a cukorjegyes Magyaror­szágban. Téved, ha azt hiszi, hogy a meleg elől menekülni Reménytelen eset! Üljön csak be a ROYAL APOLLÓ -ba, ahol ma mutatják be JENNY JUGO és CARL LUDWIG DIEHL felfrissítő vígjátékát. Reménytelen eset!

Next