Magyarság, 1940. október (21. évfolyam, 217-243. szám)

1940-10-01 / 217. szám

2 Hoszniva jelenti: A háromhatalmi egyezmény csak megerősíti a Szovjetnek Németországgal és Olaszországgal kötött megnemtámadási szerződését A politikai front. Pár héttel ez­előtt részletesen közölte a lapunk Alfred Rosenbergnek, a német neu­ű,s­­zocialista párt nagy ideológusának vezércikkét, amelynek Az északi gondolat volt­ a címe. Ebben a ragyogó írásműben körvonalazta Rosenberg — szinte látnoki előrelátással — azt a szükségszerű fejlő­dést, amelynek visszaszoríthatatlan erők következtében jönnie kell a Skandináv­­félszigeten és azon túlmenőleg: Európa északi felében. Azt írta Rosenberg, hogy a ném­et-olasz katonai győzelem egyúttal je­lenteni fogja az „északi gondolat” győ­zelmét is, amelynek páratlan történelmi jelentősége lesz. Mit értett ezalat Rosen­berg? Azt, hogy egy, államhatárokon át­nyúló egységben kell találkozni Észak- Európa azon népeinek és nemzeteinek, amelyek vérségi összetartozandósága, a nagy germán összetartozandóság természe­tes, úgyis mondhatnánk, a biológiai je­lensége. Eddig is csak egy egészen hibás történelmi fejlődés szakította szét a ger­mán északi véregységet és most a szemünk előtt játszódik le az a páratlan jelenség, hogy a faji vonzás ellenállhatatlan ere­je folytán összetalálkoznak ideológiai és politikai egységben azok, akik együvé tartozandók a vér jogán és parancsán. Úgy a norvég, mint a svéd és a holland belpolitikai élet ennek a nagy és az északi gondolat jegyében történő át­alakulásnak jeleit mutatja. Norvégiában a megmaradt egy párt vezére, Quisling Vid­­ikun nyilatkozott a nagy norvég politikai átállásról. Nyilatkozatának lényege hogy Norvégia a tengelyhatalmak oldalára történő átállással most bekapcsolódik az európai újjárendezés nagy munkájába, — azután, hogy kibékült a nagy germán test­vérrel, — a németséggel. Hollandiában a NFB — a holland nemzetiszocialista párt, amelyet Musset hívott életre évekkel ez­előtt — képviseli politikai vonalvezetésé­ben a nagy, északi gondolatot A moz­galom és a párt lapja épp a minap ta­nácsolta Hollandia népének azt, hogy az új idők követelményeinek megfelelően éges­se fel maga mögött a hidat, amely eddig összekötötte egyik oldalon a letűnő de­mokráciákkal, a másik oldalon a haldokló liberalizmussal, fordítsa a holland nép te­kintetét az újjáalakuló európai kontinens­re és arra a két nagyhatalomra, amely egy új gondolat jegyében most alakítja át hi­hetetlen gyors tempóban Európát. Le kell számolni a liberális és konzervatív ellen­zékkel, amely önző okokból gátolja azt a gyors átalakulást Hollandiában. Svéd­országban a Nationelle Forbundet elneve­zésű szélsőjobboldali párt tartott országos összejövetelt vasárnap, amelyen a svéd po­litikai élet minden jelentős tényezője részt-­ vett. A legnagyobb feltűnést Hitler bizal­masának, Hédin Swennek, a világszerte is­mert utazónak felszólalása keltette, aki a Rosenberg által körvonalazott északi gon­dolat realizálását sürgette, mint egyetlen olyan lehetőséget, amelyen belül a svéd nemzet hatalmas alkotó erői kibontakozhat­nak. Hédin Swenn soha nem titkolta német barátságát: emlékszünk rá, hogy a világ­háború kitörésekor azonnal a német fő­­hadiszállássra utazott, ott töltött hónapo­kat és egy csodálatos könyvben emelt ércnél maradandóbb emléket a német hő­siességnek. E könyve magyarban is meg­jelent 1916-ban. Azóta szüntelenül ápolta a német-svéd testvériség gondolatát. Nem hisszük, hogy tévedünk, amikor azt mondjuk, hogy ez év tavaszán, amikor a norvégiai akció megindult,­­ Hedin Swenn volt az, akinek súlyos szava ér­vényesült Svédországban, legalább is a kulisszák mögött és Svédország elkerülte uralkodójának okos politikája folytán Nor­végia sorsát. Amint látjuk, a három északi államban az új eszme tör előre és alakítja át hihetetlen gyorsasággal a politikai életet, így realizálódott Rosen­berg előrelátása és ölt testet az ideológia a nagypolitika síkján.­­ A világsajtó legfőbb témája na­pok óta a berlini hármas katonai egyezmény, amely szoros kötelék­be fűzi a világ jelenleg legerősebb három katonai hatalmasságát:­­ Németországot, Olaszországot és Japánt. Az Egyesült Ál­lamokban megdöbbenést keltett ez a pá­ratlan méretű és világtörténelmi jelentő­ségű egyezmény, amely alkalmas arra, hoggy a világpolitika útját új vágányokra terelje. Első eset a világtörténelemben az, hogy ideológiai egység fűz össze három olyan hatalmat, amelyek közül az egyiket óceánok választják ki a másik kettőtől.­­ Csak növeli a méretek grandiozitását az a körülmény, hogy nincs kizárva egy negye­dik nagyhatalomnak hozzásimulása a hár­mas egyezményhez. Arról a Szovjetorosz­­országról van szó, amely Európa keletét és Ázsia nyugatát uralja és a szárazföld egy­hatodát jelenti, — majdnem 21 millió négy­szög­kilométer, a szorosan vett Európa 9 millió négyzetkilométerével szemben. A vi­lágsajtóban hangok hallatszanak arról, hogy Szovjetoroszország kész megnemtá­madási egyezményt kötni a három szerző­dött nagyhatalommal. A világpolitika front­jai formálódnak ki előttünk, félelmetes méretekben és félelmetes gyorsasággal. A három szövetkezeti nagyhatalommal szem­ben áll a demokráciák frontja, élén Angliá­val és az Egyesült Államokkal.­­ Kedden Rómában­­ újból döntő napja lesz az európai politikának: megérkezik oda Berlinből Franco teljhatalmú megbízottja, ,J­eram­o Suner. Nem kétséges, hogy a Berlinben megkez­dett tárgyalások Rómában lezárulnak és még egy-két nap és tudni fogjuk mi volt a tartalma az egy hete tartó tárgyalások­nak. Az európai sajtó már utal arra, hogy küszöbön áll Spanyolország átállása kato­nai vonalon a tengelyhatalmak oldalára: Spanyolország be fog avatkozni a háború­ba Ez egy újabb csapás Angliára, amely ma magára hagyatva, fogcsikorgatva har­col, hogy megmentse világhatalmát, — amely menthetetlen. I——­ A háború frontja. A vasárnap éj­­j­e­l­szakai légi­riadó Londonban kere­­s.....- ben 15 óra hosszat tartott. Emlék­szünk rá, pár hónappal ezelőtt már a fél­órás és egyórás légiriadók is szenzáció számba mentek. Egy nyolcmilliós város élete ma teljesen szélhűdötten áll, áll a munka, a műhelyekben és az irodákban fél­napon keresztül. Néhány nap alatt 11 ezer asszonyt és gyermeket költöztettek ki Lon­donból. Erőltetett ütemben folyik a meg­bénított világváros kiürítése. Ez azonban új, megoldhatatlan problémát jelent az an­gol hadvezetőségnek, mert katonai alaku­latokat, ezredeket és hadosztályokat mint szoros kötelékeket könnyen lehet mozgatni, de a menekülő polgári lakosság káoszt te­remt, olyat, amellyel a hadvezetőség nem tud megbirkózni. Láttuk ezt Páris­ és Flandria polgári lakosságának kiürítése­kor is.­­ A német hivatalos jelentés ki­emeli, hogy az angol vadászgépek védő te­vékenysége ma már csak London és még néhány katonailag fontos gócra szorítko­zik; egyéb helyeken német légitámadás esetén már nem is szállnak fel angol védő vadászgépek. Ez annyit jelent, hogy a he­tek óta tartó szakadatlan légi offenzívá­­val a német légierő kiharcolta magának a döntő fölényt az angol légitérben. Ezzel szemben az az angol érv, hogy a beálló őszi ködök segítik Angliát,­­ alig több­ a vesztesek számára kijáró vigaszdíjnál. függés megszüntetése az orosz-japán vi­szony rendezése s a kínai kérdés megol­dása. Ruttkay R. Kálmán wit a Mis­st Moszkva mindenről előre tudott Moszkva, szeptember 30. A Pravda „A berlini háromha­talmi szerző­dés” című vezércikkében a többi között eze­ket írja: A szeptember 27-én Berlinben létrejött né­met—olasz—japán katonai szövetségi szerző­dés nem jelentett meglepetést a Szovjetunió számára. A szerződés ugyanis nem jelent mást, mint az egyrészt Olaszország, Németor­szág és Japán, másrészt Anglia és az Egye­sült Államok között fennálló ténylegesen ki­alakult viszony rögzítését. A német kormány még az egyezmény közzététele előtt értesítette a szovjet kormányt a hármasszövetség küszö­bönálló megkötéséről. Az egyezmény elemzése során mindenek­előtt ki kell emelni, hogy az a háború új, szé­lesebb körre kiterjedő szakaszát nyitja meg. A legutóbbi időkig a háború nyugaton Euró-Olasz politikai körökben válaszolnak azok­ra a megjegyzésekre, amelyek szerint a hár­mas egyezmény Szovjetoroszországot fenye­­geti. Ezt az állítást megcáfolja az egyezmény ama záradéka, amely fenntartja az aláíró hatal­mak és Szovjetoroszország között jelenleg fennálló viszonyt. Ez a viszony Németország és Szovjetoroszország között az 1939-i barát­sági szerződésen, Olaszország és Szovjetorosz­­ország között az 1934­-ben kötött és 1938-ban megerősített megnemtámadási egyezményen, Japán és Szovjetoroszország között pedig a mandzsu—mongol határkérdésben létrejött meg­állapodásokon alapul. Az egyezmény nyitott alaput hagy mindamaz államok együttműkö­dése számára, amelyek szintén a világbéke gyors helyreállítására törekszenek. Mára és Észak-Afrikára, keleten pedig Kínára korlátozódott és ez a két körzet teljesen el­különült egymástól. Most ez az elkülönülés véget ér, minthogy a jövőben Japán felhagy az európai kérdésekbe való benemavatkozás poli­tikájával. Ugyanakkor pedig Németország és Olaszország felhagy a távolkeleti ügyekbe való benemavatkozás politikájával. Az egyezmény egyik jelentős vonása abban van, hogy nyíltan elismeri a résztvevők élet­tereit s pontosan meghatározza ezeket az ér­dekterületeket azzal a kötelezettséggel, hogy kölcsönösen megvédik egymás érdekterületeit harmadik hatalmak támadásai — elsősorban Anglia és a vele együttműködő Amerika — támadása ellenében. A szerződés Japánnak jut­tatja a nagy keletázsiai teret, míg Németor­szágnak és Olaszországnak Európat­­szonyban lévő államok között szövetség és különbözik az eddigi szerződésektől, ame­lyeket mindig csak jogászok szövegeztek meg. A hármasszövetség nagyobb jelentő­sége nem a védelmi megegyezés hangsúlyo­zásában rejlik, hanem alapvető értelme az új rend közös megteremtésére irányuló közös akarat. (MTI) Az egyezménynek másik jelentős vonása a Szovjetunióra vonatkozó része. A szerződés szerint Németország, Olaszorszá­g és Japán kijelentik, hogy a jelenlegi szerződés semmiképen sem érinti a három szerződő fél és a Szovjetköztársaság között jelenleg fennálló politikai viszonyt. Ezt a kitételt mindenekelőtt úgy kell te­kinteni, hogy a szerződő felek tiszteletben tartják azt a semlegességi álláspontot, amelyet a Szovjet a háború első napjától kezdve elfoglalt. Ezenkívül úgyis kell te­kinteni mint a Szovjetoroszország és Németország, valamint Szovjetoroszország és Olaszország között fennálló megnemtáma­dási szerződés érvényének és jelentőségé­nek megerősítését. A Szovjetköztársaság — híven béke­barát és semlegességi politikájához — ki­jelentheti, hogy ezt a politikáját — amennyiben tőle függ — változatlanul folytatja a jövőben is. Japán nemzetiszocialista alapra építi fel gazdasági berendezését Tokió, szeptember 30. Siratori, Macuoka japán külügyminisz­ter tanácsadója, volt római japán nagykövet, megállapítja, hogy a hármas­­szövetség végső célja a világbéke helyreál­lítása. Japánnak mindenekelőtt a régóta terv­be vett és szükséges belpolitikai refor­mokat kell végrehajtania, különösen gazdasági téren, hogy a szövet­ség a remélt gyümölcsöket meghozza, — jelentette ki továbbá Siratori. Nagyjelen­tőségű és figyelmet érdemelnek ezzel kap­csolatban Funk birodalmi miniszter leg­utóbbi irányadó fejtegetések Japánnak is nemzetiszocialista gazda­sági alapokra kell felépítenie nemzet­gazdasági berendezését. A hármasszövetség egymással baráti és­ KÜLÖNLEGES KORMÁNYTANÁCS ALAKULT TOKIÓBAN Konojo miniszterelnök — mint közük — tekintettel a japán politika döntő szakaszá­ra, elhatározta, hogy a véderő, a politika és a gazdasági élet képviselőiből álló tíztagú különleges kormánytanácsot alakít. Konoje hercegnéik ezzel a tervével a hétfői minisz­tertanács foglalkozik. A miniszterelnök már több személyiséggel felvette az érintkezést. Hír szerint főként korábbi miniszterekre gondol, akiknek ismereteit és képességeit nemcsak a kormány javára, hanem egyide­jűleg a császári politikát támogató ismert újjáépítési mozgalom javára is gyümölcsöz­­tethetnék. (MTI) JAPÁN KÜLPOLITIKAI CÉLKITŰZÉSEI Belgrád, szeptember 30. A külügyminisztérium szóvivője miután kijelentette, Japánnak egyáltalán nem áll szándékában, hogy kihívólag viselkedjék bármely más nagy­hatalommal szemben, a szóvivő megtagadott minden felvilágosí­tást a japán-orosz megnemtámadási szer­ződés megkötéséről.­­ A Nicsi-Nicsi a há­romhatalmi szerződéssel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a kormány célkitűzé­sei: a nemeztvédelem további erősítése, az Angliától és Amerikától való gazdasági Kedd, 1940. október 1 Görögország lemond az angol szavatos­ságról és tárgyalást kezd Olaszországgal Róma, szeptember 30. A Popolo di Roma belgrádi tudósítója kiemeli a Jutarni List című jugoszláv lapnak azt az értesítését, amely szerint Görögország elhatározta, hogy lemond az angol szavatosságról és megbeszélé­seket kezd Olaszországgal és Görög­országban élő albán kisebbség helyzeté­nek rendezésére. Ciano hazaérkezett Rómába Ciano gróf von Mackensen német nagy­követ társaságában hétfőn délelőtt 11 óra 5 perckor visszaérkezett Rómába. Az olasz külügyminisztert a pályaudvaron a japán és spanyol nagykövet, a magyar követ, a német nagykövetség személyzete, a­ párt­igazgatóság képviselője, a miniszterelnök­ségi és belügyi államtitkárok, a külügy­minisztérium magasrangú tisztviselői és más előkelőségek fogadták. A pályaudvar környékén összegyűlt tömeg lelkesen tün­tetett a külügyminiszter mellett s éljenez­te Olaszországot, Németországot, Japánt, valamint a Dúcét és a Führ­ert. Serrano Saner kedden érkezik Rómába Róma ,szeptember 30. Rómában keddre várják Serrano Saner spanyol belügyminiszter érkezését. A spanyol miniszter Rómában folytatni fogja Berlin­ben megkezdett tárgyalásait a tengelyhatal­mak és Spanyolország közötti együttműködés végleges megállapítására. Egyes meg nem­­erősített hírek szerint Rómában megegyezés alírására is sor fog kerülni. Garda a Voce d’Italia vezércikkében rá­mutat Spanyolország helyzetének nagy fon­tosságára a háború továbbfolytatása szem­pontjából. Gibraltár, amely jog szerint Spa­nyolországhoz tartozik, összekötőkapocs Európa és Afrika között. Spanyolország új európai rendeltetése visszaköveteli magának­ Gibraltárt. Serrano Sunez tárgyalásai azt mutatják, hogy a spanyol kérdés időszerűvé vált, mint ahogy időszerűvé váltak más olyan kérdések is, amelyek a tengelyhatal­mak háborús célkitűzéseivel függnek össze. Serano Suner a Madama villában fog lakni. Tiszteletére Climo gróf válásreggelit ad, este pedig zártkörű vacsorán vesz részt. A megbe­szélések szerdán kezdődnek. Jól értesült római körökben megerősítik, hogy a spanyol minisz­ternek az olasz kormányférfiakkal folytatandó megbeszélései igen nagy fontosságúak. (MTI) Serrano Suner spanyol belügyiminiszter az olasz fővárosban 2-3 napot szándékozik töl­teni. Rómái politikai körök hangsúlyozzák, hogy Serrano Sunerne­k kétségkívül alkalma lesz arra, hogy fontos megbeszéléseket folytas­son a Ducéval és Ciano gróffal. (MTI) A BELGRÁDI SAJTÓ FÖLDKÖZITENGERI EGYEZMÉNY LÉTREJÖTTÉRE SZÁMÍT Belgrád, szeptember 30. A „Politika” római jelentése szerint az olasz fővárosban arra számítanak, hogy a hét fo­lyamán földközitengeri egyezmény jön létre a tengelyhatalmak és Spanyolország között. Szá­mítanak ezenkívül arra, hogy szovjet—japán barátsági deklaráció fog elhangzani. így gyilkolták meg Codreanut Bukarest, szeptember 30. Hogy mily módon gyilkolták meg Cod­reanut 1938 november 30-án, arról a vizs­­gálatot folytató Zeciu őrnagy szemtanuk elbeszélése alapján a következő képet ad­ja. A végrehajtásra Inulescu és Macoveanu csendőrőrnagyok vezetése alatt több csend­őrt vezényeltek ki, akik a legionárusokat megfojtották. Amidőn a jelenlevő dr. Po­povci katonaorvos vonakodott a halotti bizonyítványt kiállítani mielőtt vizsgálat útján megállapíthatta volna a halál beál­­tát, a megfojtott legionistákra még rá is lőttek. Erre dr. Popovici és dr. Garmitz aláírták a halotti bizonyítványokat. Zeciu őrnagyon kívül jelen volt még Radiu Pascu katonai ügyész is, valamint Stefanescu, a biztonsági rendőrség főnöke. A holtteste­ket a Tancabescai erdőben temették el azonban tíz nappal később ismét kihantol­­ták őket és vitriollal leöntötték a holttes­teket. Calinescu miniszterelnök a gyilkos­ságban résztvett csendőrök részére 200.000 leit adott, amelyből Bengliu csendőrpa­rancsnok 180.000 leit elsikkasztott és csak 20.000-ret fizetett ki a gyilkosságban részt vett csendőröknek..

Next