Magyarság, 1940. október (21. évfolyam, 217-243. szám)
1940-10-31 / 243. szám
Csütörtök, 1940. október 31.9 Ha, csütörtökön szenzációs premier az ANDRÁSSY SZÍNHÁZ-ban Lehét ma férjhez menni Török Rezső új vígjátéka. Rendezte: Csalló Kálmán Főszereplők: Bulla Elma, Rózsahegyi Kálmán, Vaszary Piroska, Feleky Sári, Básti, Bilicsi Szakál, Vágóné Margit, Szaplonczay Éva, Dajbukát Ilona. SI JUHAI A francia színművészet nagyarányú elzsidósodása Beszállottunk az összeomlás előtti Franciaország filméletének elzsidósodásáról. Most vessünk egy pillantást arra, hogyan nézett ki még nemrégiben a francia színészet. A párisi színházi világban, amely egész Franciaország számára hangadó, a zsidóság különösen a másod- és harmadrangú színházakban játszott uralkodó szerepet. Azonban a legjobb színházakban is szerepeltek a zsidók, mint igazgatók, színészek, vagy színpadi szerzők. A zsi-dóságnak legszembeötlőbb és legnagyobb szerepet játszó képviselője volt a francia színházi életben Bernstein Henrik. A párisi színházaknál rajta kívül többek között a következő zsidók szerepeltek, mint igazgatók, vagy tulajdonosok: Deutsch, Blum, Viterbo, Lehmann, Weill, Abram, Rothschild, Goldin, Voltéira, Varna, Krmer, Datzerus stb. A legtöbb francia színházban főleg zsidó írók darabjait adták elő. A darabok tartalma a zsidó szellemiségnek megfelelően nemzetközi erkölcstelen és bomlasztó irányzatú volt. A zsidó színpadi szerzők közt főként a következők szerepeltek: Diamant-Berger, Verneuil, Bernard, Wolf, Coulus (Weil), Hugen, Walemetz, Passeur, Duval, Schwob, d’Hericourt, Natanson, Wahl, Maurois, Benoit Levy, Gevel, Edmond Lée, Cohen, stb. A zsidó színházigazgatók és tulajdonosok a zsidó szerzők által írt darabok lejátszásánál többnyire szintén a választott nép fiainakszolgálatát vették igénybe, úgyhogy a színészek és különösen a jobban fizetett színészek között is nagy számmal szerepeltek zsidók. A színpadon szereplő színészeknek és színésznőknek egy része a filmen is szerepelt, úgyhogy részben ugyanazokkal a nevekkel találkozunk a színpadon, mint a filméletben. Az ismertebb zsidó színészek közül a következőknek neveit említjük meg: Beer, Koréne, Fainsiber, Trenet, Dubas, Meyer, Alexandre, Monteaux, Lehmann, Eschouvin, Sorei, Gianty, May, Cakre,, Dalio, Ventura, Mireille, Dac (Isaac), Mamac, Clevers, Raya, Lourz, Saint-Granier, Jean-Granier, Tabet, Belieres, Oswald, Simone, Magny-Warna, Picard, Simon, Wall, Devirys, stb. Természetes, hogy a zsidók által írt színdarabok és a zsidó színészek az elzsidósodott francia sajtótól csak dicséretet kaptak és közepes tehetségű színpadi szerzőket és színészeket egekig emeltek. A zsidók által vezetett és zsidók színdarabjait előadó, de egyébként a francia nyelvet használó színházakon kívül olyan színházak is voltak Franciaországban, amelyekben jiddis nyelven adtak elő színdarabokat. A francia kormánynak, ha komolyan veszi a francia film és színház zsidómentessé tételét, nem lesz könnyű feladata, de a fenti adatok is bizonyítják, hogy erre itt is nagy a szükség, akárcsak Budapesten. Tiltakozunk Székely Spagatner Mihály szerepeltetése ellen a Verdi Requiemben Az Operaházban dúló fejetlen zsidópártoló állapotok, úgy látszik, semmiképen sem akarnak rendeződni. A szereplő művészek nagy százaléka zsidó, vagy zsidóval él házassági kötelékben, a legfiatalabb művész generáció zsidó családokba nősült be, anélkül, hogy az Opera vezetősége tiltakozott volna ez ellen. Legújabban ez az engedékenység odáig megy, hogy az Opera igazgatósága még a keresztény közönség vallási érzésére sincs tekintettel. Az Operának van egy „pótolhatatlan” zsidó énekese, Székely Spagatner Mihály, aki november 2-án Verdi Requiemjében énekli a basszus szólamot. Tudomásunk szerint Verdi ezt a remekművét a keresztények és nem a zsidók számára írta. Éppen erre való tekintettel elvárjuk az Opera vezetőségétől, hogy legyen, tekintettel a halottak ünnepének kegyeleti jellegére és ne szerepeltessen olyan zsidó énekest, aki minden magyar operalátogató ellenszenvét kivívta már. Szerkesztőségünkbe sorozatosan érkeznek panaszos levelek és telefonok, amelyek felháborodottan tiltakoznak Spagatner Mihály szerepeltetése ellen. Csodálkozunk azon, hogy az Operaház még erre a kegyeletes ünnepre sem hajlandó lemondani erről a zsidó énekesről. Úgy látszik, még mindig nem veszik tudomásul, hogy nem a liberális szelek fujdogálnak. Követeljük, hogy a HI. zsidótörvény tüntesse el a Székely Spagatereket az Opera színhadáról STEINWAY K£PVIS£L£TE HALL ZoNgoRTERIMAndrássi-útk. PROTESTÁNS IRODALMI ÉS MŰVÉSZI EST A VÁROSI SZÍNHÁZBAN. Az „Országos Protestáns Napokkal” kapcsolatban protestáns irodalmi és művészi est volt szerdán este a Városi Színházban, amelyen a protestáns egyházi és világi élet vezetősége is megjelent. Az est a Városi Színház nézőterét zsúfolásig megtöltő közönség ünneplése mellett lelkes hangulatban zajlott le. A művészi est lefolyásáról részletesen a vasárnapi számunkban emlékezünk meg. Budapesten először V repítéaszó Németország hegverrahtára A nC.wnrt laal»?.reg A német nép a Stársortkban mesterséges nyersanyagok vasárnap délelott VT|) A &T| n 1 peng. taelparakt UK/Alvil/t Angelica nővér Felújítás az Operában Puccini egyfelvonásos remeke a nyár folyamán a szigeti szabadtéri színpadon a sziget tágas színpadának természetes környezetében már meghódította a zenekedvelő közönséget. Az Operaháziban felújított Angelica nővér sok mindent átmentett a szigeti előadásból, azonban a nyári előadás lehetőségeit megoldotta a színpadtechnika ezernyi raffináltságával. Puccininek ez a finom, azonban meglehetősen kényes témájú operája nélkülözi a szokásos nagyáriákat. Melódiái, harmóniáinak egyszerűsége és valaki egészen könnyű, tiszta korareneszánszi báj sugárzó hangulata igazi gyöngyszemmé teszik ezt a rövidlélekzetű, de minden ízében mesteri zenedrámát. Nádasdy rendezése és Oláh Gusztáv színpada meggyőződik. A nyári előadásokon feltűnt Wargha Lívia plasztikusan hajlékony hangjával most is sikert ért el. Meg kell emlékeznünk az egyik mellékszerepben feltűnt Mészáros Erzsébetről, akinek tehetséges, szép hangja sokkal nagyobb szerepeikre predestinálja. Az előadást Ferencsik János vezényelte. SZÉKESFŐVÁROSI ZEnEKAR: Lola Brahms Requiem és Pergolese: Stabat Mater. 7. 8. vez.: Vaszy. Közr.: Basilides, Kovács I., Csóka B. és a Palestrina Kórus. 4-én Városiban fél 8-kor Schubert VII., Haydn: Londoni, Farkas: Dalok. Vez.: Csilléry, közr.: Máté Jolán. Jegyek 0.50-től, Városi Színház, Koncert. # H. Múzeumi Matiné nov. 3. Franck, Quintett, Beethoven, Serenade, stb. Basilides, Böszörményi-Nagy, Kresz Géza kamaraegyüttese. A REGENSBURGI DÓMKÓRUS HANGVERSENYE A Zeneakadémia nagytermében Schrems Theobald dr., a regensburgi Dóm karnagyának vezényletével az európai hírű Regensburgi Dómkórus hangversenyezett szerdán este. A kórus az egyházi tradíciókhoz híven férfi- és fiú-hangokból tevődik össze. Ez az összeállítás nem ismeretlen előttünk, azonban figyelemreméltó az a kifinomult hangzás, amely alapja ennek az együttesnek. Különösen a 9—14 éves fiúk kora az, amely már első pillanatban megragadja a figyelmet. Fiatalságukra való tekintettel nem beszélhetünk kimondott ének technikáról, de ki kell emelnünk azt a világos, tisztán felépített, kerekded frazírozású éneklési módot, amelylyel feladataikat megoldják. Műsoruk, amely egyházi és világi részből állott, a legnagyobb tetszést váltotta ki a hallgatóságból. G. L. VIDÉKI SZÍNHÁZ Novemberben több vidéki városban kezdődik meg a színházi évad, így Inke Rezső társulata Munkácson, Turóczy Gyula társulata Sopronban, vitéz Jakabffy Dezső társulata Győrött kezdi meg szereplését. Galetta Ferenc társulata most Zalaegerszegen játszik. IOÁZIALIGI ELET ! Magyar kereskedelmet! Meg késl gyorsítani az átállítás ütemét! A kormánysajtó lelkeshangú cikkekben számol be arról, hogy a kereskedelem átállítása milyen sikeresen haladt előre. A Pest vezércikkben írja, hogy keresztény kézbe kerül a kereskedelem, míg a Magyarország a keresztények hatalmas térhódításáról számol be a külkereskedelemben. Ha a kormánypárti sajtó cikkeit olvassuk, azt kell gondolnunk, hogy Magyarországon ma már jóformán csak a magyar kereskedő köthet üzletet, az ő élete fenékig tejfel, míg a zsidó kereskedők alig keresnek és alig várják, hogy sátorfájukat szedhessék, és kivándorolhassanak Magyarországról. Ezzel szemben tény az, hogy számos kereskedelmi ágban a magyarok éppen csak tengődnek, míg a zsidó üzletemberek nagyszerűen boldogulnak. Maga a kormánypárti sajtó volt, az amely megállapította, hogy zsidó ünnepeken Budapesten és a vidéki városokban az üzletek többsége zárva van. Ilyen körülmények között alig lehet a kereskedelem átálításáról beszélni. Különösen a textilkereskedelem, a cipőkereskedelem, a bőrdíszműáru kereskedelem, a kész férfi- és női ruhákkal való kereskedés (konfekció), épületfakereskedelem, de számos más kereskedelmi ág is teljesen el van még zsidósodva. A gabonakereskedelemnél is csak a búza, a rozs és a zab vásárlást kötötték jogosítványhoz, míg a tengeri, a mák és egyéb apró magvak vásárlását és eladását továbbra is szabadon bonyolíthatják le a zsidók. Azok a változások, amelyek a kereskedelmi életben a kormány kezdeményezésére végbementek, az úgynevezett nyílt árusítási üzleteknél hatásukat alig éreztetik. Az önállósítási Alapból nyílt egy-két üzlet nem jelentett komoly konkurrenciát a zsidó kereskedéseknek. A felvidéki és kárpátaljai iparigazolványok megvonása sem törte meg a zsidóság egyeduralmát a kereskedelmi életben. A kormány által követelt eljárás, amelynek értelmében a zsidókat a gazdasági élet egy-egy körülhatárolt részéről iparkodnak kiszorítani, csak igen lassan vezethet eredményre, annál is inkább, mert az árutermelés, valamint a termelt áruk szétosztása, vagyis a nagykereskedelem még túlnyomóan zsidó kézben van. De nemcsak a kereskedelem zsidómentesítése halad igen lassan előre, hanem a meglévő magyar kereskedések áru és hitelellátása is sok kívánnvalót hagy hátra. A legtöbb magyar kereskedelmi érdekképviselet panaszolja, hogy a magyar kereskedők még most a harmadik zsidótörvény küszöbén is csak nagy nehézségek art isi, vagy egyáltalán nem bírnak hitelhez, vagy áruhoz jutni. Az Önádósítási Alap elsősorban az új gazdasági egzisztenciákat támogatja és nem gondoskodik a már meglévő magyar kereskedők hitelellátásáról. Azonban az újonnan létesülő magyar üzletek hitelellátására is csak igen kis összeg áll rendelkezésére a magyar Önállósítási Alap révén, mert pl. az 1938—39 költségvetési évben az állami zárszámadás adatai szerint mxdössze 3.160.000 pengőt fordított az Önállósítási Alap erre a célra. Az 1941 évi költségvetésben 2,4 millió pengő szerepel mint olyan összeg, amelyet az állam az Önállósítási Alap rendelkezésére bocsát A magyar kereskedelem átállíttásához azonban nem évi három milió, hanem évi 30- 40 millió pengő is kevés lenne, hiszen végeredményben sokezer zsidó kereskedő leváltásáról van szó. Felfogásunk szerint a kereskedelem magyarrá tétele rövid időn belül csak úgy valósítható meg, ha — amint arra már több ízben rámutattunk — a magyar kereskedőkre bízzák a forgalomba került áruk 94 százalékának eladását, vagyis ilyen arányban részesülnek a magyar kereskedők az áruellátásban. A magyar kereskedőkhöz számítjuk természetesen a nemzetiségi vidéken működő német, rutén, tót és román nemzetiségű kereskedőket is. Ezenfelül gondoskodni kellene arról is, hogy a magyar kereskedők és természetesen a nemzetiségek is, a magyarság, illetve az illető nemzetiség országos számarányának megfelelően részesedjenek a hitelellátásban is. Ma ugyanis a zsidó kereskedők kétségtelenül előnyösebb helyzetben vannak a hitelellátás terén, mint magyar stb. versenytársaik. Amíg ez a két intézkedés meg nem történik, a kormány részleges intézkedései nem biztosítják a magyar kereskedelem egyetemének boldogulását. Reméljük, hogy erre a kormány is rá fog jönni és a harmadik zsidótörvényben intézményesen gondoskodik arról, hogy 1) a zsidók számaránya a kereskedők és iparosok között — az eddigi kihalási rendszer figyelmen kívül hagyásával — záros határidőn belül mindenütt 6 százalékra csökkentsék, 2) a zsidó kereskedők az áruellátásban csak 6 százalék erejéig részesedhessenek és csak zsidókat szolgálhassanak ki, 3) a bankok és egyéb pénzintézetek által folyósított hiteleknek csak 6 százaléka juthasson a zsidóknak. m A magyar nők a szövetkezeti eszme támaszai A magyar szövetkezeti asszonyliga ma délben avatta fel Rákosszentmihályon a kultusz és földművelésügyi minisztérium, a gazdasági szakintézetek, a helybeli római katolikus és református egyházak, a Hangya és a sajtó meghívott képviselőinek jelenlétében: szövetkezeti gazdaaszszony-képző otthonát. Wünscher Frigyes vezérigazgatót és a megjelenteket Illés M., az otthon igazgatónője, üdvözölte meleg szavakkal, kiemelvén, hogy a Hangya áldozatkészsége tette lehetővé az otthonnak megszerzését, annak berendezését és a tanfolyam fenntartását. Hangsúlyozta, hogy itt turnusokban 30—30 falusi kisgazdaleányt nevelnek gazdaaszonyokká, akiket a takarékos háztartás, gazdaságos főzés, szabás-varrás, egészségügyi alapismeretek, házi tisztaság és általános szövetkezeti mozgalmi ismeretekben képeznek ki szaktanerők. Wünscher Frigyes biztosította a szövetkezeti asszonyligát a Hangya további támogatásáról, mert a szövetkezetnek nemcsak az üzleti élet terén vannak kötelességei, hanem a népgondozás és népnevelés terén is. Ezért kell szakiskolákat, otthonokat, kórházakat is fenntartania a szövetkezeti üzleteredmények feleslegeiből. Az assszonyokhoz fordult, mert csak az ő révükön, az ő szorgalmukkal és lelkesedésükkel lehet a magyar szövetkezeti eszmét, amit egykor Károlyi Sándor gróf és társai hirdettek, az egész országban népszerűvé tenni. Utána Gesztelyi Nagy László szólt a nők hivatásáról, mert a magyar asszonyokon fordul meg a család jóléte. A kiképzett nők lesznek a szövetkezeti eszme legjobb támaszai a falvakban. Üdvözölte az asszonyliga tagjait, mint a mozgalom legmegbízhatóbb pionírjait. A kisgazda leán,~tanulók közül Koóc'Jó Gyöngyike, egr bájos cser'!;’'falvi bérk* üdvözölte keresetlen szavakkal Wünscher Frigyest és a vendégeket. Azután következett a tan-, háló, éttermek, fogadószoba, tanítónők lakosztályának, — a konyhának és a fürdőnek megtekintése. Az összes berendezéseket a Hangya készítette. Minden helyiség világos, egészséges, a bútorok dekoratívek. A felszerelés egyszerű, magyaros, praktikus, modern. A Hangyának 25 ezer pengőjébe került az ingatlannak (Bazilidesz villa 4 hold kerttel) megszerzése és felszerelése. Ez a gazdaasszony képző közelebb hozza majd a falut a városhoz és fordítva. Az asszonyliga hézagpótló munkát végzett. A bemutató után az otthon vezetősége a megjelent vendégeket reggelin látta. László Zoltán dr. KÁVÉHÁZBAN, ÉTTEREMBEN KÉRJE A MAGYARSÁGOT A legmulatságosabb vígjáték Sarohflzleí (Metro-Goldwyn-Mayer-film) ’ lURBTISCfl-rendezés M A • HOLOTT©D 1M/-Ä» ELIT