Magyarság, 1941. június (22. évfolyam, 114-136. szám)

1941-06-04 / 115. szám

Szerda, 1941. Június 4. iMxixtda misem táhtént vádnál m ■ ■ — Zsidók rohanták meg Pünkösdkor a Balaton partját Az elmúlt hónapok során igen sokat hal­lottunk arról, hogy a zsidók a változott viszonyok következtében visszavonulnak. Nem látogatják a szórakozóhelyeket, nem mennek nyaralni, nem vikendeznek és en­nek a vendéglátó ipar is kárát látja. Pünkösd a nyár első ünnepe. Kiváncsiak voltunk tehát, hogy valóban háttérbe vo­nultak-e a zsidók, vagy boldogan ragad­nak meg továbbra is minden alkalmat arra, hogy szórakozzanak. Szombaton már a kora reggeli órákban hatalmas tömeg indult a Déli pályaudvar felé Autó autót követett és a pályaudvar előcsarnokában több tucat rendőr tartotta fenn a rendet. Valamennyi pénztárablak nyitva volt, mégis valósággal letiporták egymást az emberek. A MÁV több vonatot is beállított, de így is valósággal közelharc folyt egy-egy állóhelyért. Hosszú tüne­­kedés után, alaposan megtépázva, végre si­került e sorok írójának felkapaszkodni egy II­. osztályú kocsiba. Az emberek egymás hegyén-hátán álltak. Jól ismert pesti rács­­csalás töltötte meg a levegőt és végre hosszantartó kendőlobogtatások után meg­indult az első pünkösdi kirándulóvonat a Balaton felé. Legtöbbet az útitárs podgy­ászáról lehet megtudni. Ha csak kis strandtáskát, vagy apró bőröndöket visz magéval, bizonyára vikendezni megy. Ha elegáns utiböröndök­­kel van felszerelve, úgy nyaralásra készült fel, ha pedig málhaszám visz magával podgyászt, akkor zsidó kereskedő, aki nya­ralás közben keresni is akar. AZ ANGORANYUL TENYÉSZ­TÉSNÉL IS JOBB ÜZLET A­­ RÖVIDÁRU Két zsidó ült mellettem. 35—40 évesek lehettek. Egy darabig egymás között be­szélgettek, majd lassan témát kerestek szomszédaikkal is. Először csak időről cse­vegtek, de az üzletre is sor került. A fiatalabbik elmesélte, hogy amióta ki­esett banktisztviselői állásából sok min­dennel próbálkozott. Pest környéki villájá­ban először angolanyulat tenyésztett, majd galambokkal foglalkozott, de ez nyáron nem elég szórakoztató. Lenne ugyan pénze arra, hogy egy-két hónapot nyugodt pihe­néssel töltsön el a Balaton partján, de gon­dolni kell a jövőre is. Változtak az idők és a jó üzletember ilyenkor minden fillért igyekszik megkeresni. Sokat gondolkozott azon, hogy mivel hasznosíthatná nyaralá­sát. Végre rájött: legjobb üzlet a rövildáru. Most Siófokra megy és egy kis üzletet nyit. Áruval bőségesen fel van szerelve és ha ilyen szép idő marad továbbra is, biztos a komoly üzleti lehetőség. Szó szót követett és a fülkében szép lassan mindenki elmesélte utazása végcél­ját A sarokban egy „árja-párja" házaspár ült. A férj zsidó, az asszony keresztény. Egy nagy budapesti kályhagyárban dolgoz­nak. Hála a zsidótörvénynek, egyikük sem számít zsidónak. Dolgoznak hát szépen ket­­tecskén. Az asszony 300-at keres, a férfi 500-at A vállalat megbecsüli mindkettőjü­ket. Egy ezrest kaptak nyaralásra. Anyagi gondjaik tehát nincsenek. Balatonboglárra mennek és már hetek­kel előbb lefoglalták a szobát. A penziós ugyan kötekedett hogy ebben az évben többet kell fizetniök, de végülis megmagya­rázták neki, hogy ők éves vendégek. Min­den nyarat nála töltenek, tehát meg kell becsülni őket mert a végén máshova mennek. SIÓFOK EBBEN AZ ÉVBEN IS — ZSIDOFOK!... Csevegés közben gyorsan telik az idő. Pár óra múltán feltűnt a Balaton és a boldog, megelégedett hitsorsok vad dühhel tolakodtak az ablakhoz, örömujjongás tört ki az ajkukon és boldogan mesélték egymásnak, hogy pár óra múlva a hűvös hullámokban pihenhetik ki az egész évi robotot. Siófokon kacérszabású shortban várták az előreküldött asszonyok a vonatot, ők már egy-két héttel ezelőtt lejöttek, hogy szállást kerítsenek. Kitörő örömmel ölelték most magukhoz párjaikat és a hordárhad alig bírta utánuk cipelni a podgyászokat. Este a mulatóban megszólalt a dzsessz és egymásután pukkantak fel a pezsgős­üvegek. Az árja-párja és a fajtiszta zsidó párok táncra perdültek, mintha az elmúlt idők során mi sem változott volna. Pünkösd tehát a zsidó nyaraló kereske­dők és az árja-párja házaspárok ünnepe volt. Tanulni lehetne belőle. Hiszen minden­egyes nyaralóhelyen sok-sok odavaló keres­kedő várja epedve a nyári hónapokat, hogy az ínséges tél után gyűjtsön valamit az el­következő télre. Mindenekelőtt tehát a zsidó nyaraló-kereskedőket kellene a Balaton mellékéről kiirtani. Megoldást kellene azonban találni a zsidó vegyesházasságok kérdésének megol­dására is. Kereszténynek számítanak és közben a nagyvállalatoknál 800—1000 pen­gőket keresnek havonta. Nekik jut nyaral­lásra, víkendre, minden földi jóra, miköz­ben számtalan magyar fiatalember hónap­­ról-hónapra halogatja házasodását, mert nem tud elhelyezkedni. Ha egy ilyen árja­párja házaspár zsidótagjának útilaput köt­nének a talpára, egy szerényen élő kis ma­gyar család indulhatna az életnek­­, ha nem is mindjárt pünkösdi víkendre a Ba­laton mellé. (Sfc. Gy.) Nemzeti újjáéledésü­nket jelentette a két bécsi döntés Rómából jelentik: Villan­ Lajos báró rend­kívüli követ és meghatalmazott miniszter cikket írt a Rassegna Italiana című olasz folyóiratba a trianoni Magyarországnak meg­próbáltatásokkal teljes húsz esztendejéről. Nemzeti újjáéledésünket jelentették a bécsi döntőbírósági határozatok, — állapítja meg a cikkíró. A cikk részletesen foglalkozik a visszacsatolt erdélyi részek viszonyaival, cá­folva azokat a román részről felsorakoztatott Beszámoló a pünkösdi ünnepek politikai eseményeiről Pünkösd kettős ünnepe a politikai életet mozgásba hozta. Nemzetközi viszonylatben a legjelentősebb magyar politikai esemény Bárdossy László miniszterelnök római utazása. Magától értetődik, hogy a tanács­kozás és az egész látogatás, az egész római út a háromhatalmi egyezmény szelleméhez híven történik, amihez kétség se férhet. A római út természetesen megnyilatkozó jele a magyar­olasz baráti szellemnek. * A kormány tagjai közül Hóman Bálint kultuszminiszter sem tartózkodik Budapes­ten. A Székelyföldet járja, ahol — mint maga mondta — harmincöt évvel ezelőtt járt utol­jára. Csíkszeredát, majd Csíksomlyót láto­gatta meg, azután Székelyudvarhelyre uta­zott Itt iskolaügyi értekezletet tartott Pün­kösd hétfőjén Gyergyószentmiklósra ment a kultuszminiszter, megbeszéléseket tartott, megtekintette az iskolákat és kirándult a Gyilkos-tóhoz, meg a Békási-szoroshoz. A miniszter és kísérete ezután Sepsiszent­­györgyre utazott Tasnádi-Nagy András, a képviselőház elnöke választókerületében, Hajdúszoboszlón mondott beszédet a MÉP ülésén. Megemléke­zett a Gömbös Gyula által megalapozott né­met- és olaszbarátság termékeny voltáról, majd a Darányi-féle egymilliárdos győri program kétmilliárdos programmá szélesedését vázolta, aminek eredménye hon­védségünk nagyarányú fejlődése lett. A kor­mány tevékenységének ismertetése után az „al­­kotmányreformról” beszélt hangoztatván, hogy ez nem jelentheti az alkotmány alapel­veinek megváltoztatását, de jelent vál­tozást abban: hogyan válassz­uk törvényh­ozóinkat és hogyan ál­lítsuk össze a törvényhozás tes­tületét? * A MÉP elnöke, Lukács Béla cikket írt az Új Magyarsá­g­ba „Magyar sorsforduló címmel. A cikk lényege az, hogy magyarsá­gunkhoz és szellemiségünkhöz mindig ragasz­kodtunk a történelem folyamán, ez azonban sose jelentette a külföldi eszmeáramlatoktól való elzárkózást. Idők jele, hogy a MÉP el­nöke is megállapítja már: új politikai, társa­dalmi és gazdasági rend van kialakulóban Európában s a mai kor magyarságának bele kell illeszkednie az európai új rendbe. A cikkíró emellett egy mondatban megemlék­­szik a „felforgató szellemű, szélsőséges re­formpolitikáról" is. Megállapítja aztán, hogy az új miniszterelnök bemutatko­z­á­s­a óta „belső béke idejét látja kialakul­ni.” Végül a MÉP-en kívülálló, de a kor­mányt támogatni hajlandó „csoportok” felé mond néhány barátságos szót cikke befejezé­sében Lukács Béla MÉP-elnök. Bennünk pedig felvetődik a kérdés, ol­vasva Lukács Béla cikkét: kiket vádoltak még nem is oly régen, idegen eszmék import­jával, ha­nem bennünket? Ó miért oly ké­sőn jön meg a belátás?!... Imrédy Béla volt miniszterelnök a Nemzetőr hétfői számába írt vezércikket. Hivatkozik Pünkösdre, a bölcseség, az érte­lem s a jószándék ünnepére, amidőn kettős kötelesség vigyázni a kimondott szóra. Ezt a kötelességet „fokozza az a körülmény, hogy az ország első tisztségviselője külföldi útra kél, a régi nagy baráthoz az egész magyarság képviseletében.” Azonban a „mérséklet szel­leme — írja Imrédy —« nem homályosíthatja el tisztánlátásunkat. Az értelem ünnepén ép­penséggel nem szabad értetlenül szembeszáll­­nunk a valósággal, nem szabad kendőznünk, de nem szabad torzítanunk sem. Sok minden nincs még rendjén ebben az országban. És hogy rendjén legyen, ahhoz sokat és sokban kell változtatnunk.. Továbbmenve azt fejtegeti Imrédy Béla, hogy mi a tekintély és a himlőm felté­tele? A tekintély — írja _ a vezetők és a vezetettek viszonyának kifejeződése, amelynek tartalmaz a vezető részéről a vezetési készség, a vezetet­tek részéről pedig a hit és a bizalom adják meg. E hit és bizalom nélkül nincsen igazi te­kintély. — Mindaddig, amíg a vagyon vagy a szüle­tés szerepe héttérbe nem szorul és a teret át nem engedi a tehetség, a tudás , a tisztesség, az áldozatkészség és a fajtánk szeretetéből fa­kadó nemzeti megbízhatóság követelményeinek, addig az igazi, mélyen lenyúló gyökerei a bi­zalom­nak, a bizalomra támaszkodó tekintély­nek és a tekintélyen alapuló erős kormányzás­nak hiányozni fognak, — írja a cikk szerzője. Kibontakozásról beszélve felveti a kérdést: — Egyetértünk-e már mindezekben? Kis — ahol megvan — elég erős-e ez az egyetértés arra, hogy felejtesse mindazt, ami még elvá­laszt f Foglalkozási érdeket, társadalmi réteg­különbséget politikai pártkeretet? A Magyarság olvasóit nyilván élénken érdekli, hogy a nyilaskeresztes párt és moz­galom körében történt-e valami esemény a __7 BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-ÚT 70—76.­­ I 1 így legalább többen juthatnak hozzá kitűnő „Express“-1 1-1 ajánlataink slágercikkeihez. 1 r t „EXPRESS" férfiing, áttört szövésű máké anyag- ga­l V —-T bál, rövid ujjal, 36—46 számig ___________ O.OV 1 r T „EXPRESS" férfiing, finom rage anyagból, rajta­ * aa­­­r­d galléros sportszabásban, 36—40-ig________ viOU 1 „EXPRESS" férfi háléing jóminőségű sifonból, # «a \ csak 38—40 számban kapható___________T.CV/ tUtM „EXPRESS" női kombiné, vékonyszálú Bemberg- i pa fonalból, mellvarrással, alul cakkozva______T.DO Bármelyik többet ér otthon a szekrényben, mint egy üres .✓■vű sor a vásárlási könyvben­­ és tudományos mezbe bujtatott állításokat, melyek a román nép elsőszülötségi jogát sze­rették volna valószínűsíteni a külföld előtt. pünkösdi ünnepek alatt? Igen történt. Uta­lunk Szálasi Ferenc pártvezető újabb vi­déki körútjára, amelyről lapunk más helyén, külön cikkben számolunk be. Emellett szép és impozáns jelenség volt a budapesti főke­rület által rendezett hétfői kirándulás. Isten szabad ege alatt mintegy tizenötezer buda­pesti nyilastestvér gyűlt egybe a hűvösvölgyi Nagyréten. A kirándulást kitűnően szervez­ték meg. Példás fegyelem uralkodott mind­végig. Szálasi Ferenc pártvezető egy óra hosszat tartózkodott párthívei körében. Nagy szeretettel vették körül Szép volt te­g­nap és fordulót jelent, mert megérhettük, hogy a múltat jelképező szociál­demokrata szervezetek helyett most első ízben jelentek meg a budavidéki hegyek közt ily nagy számban a jövendőt jelképező nyilas­keresztesek. Leghatásosabb mélyvédelem. Főraktár: Molnár és Moser, IV., Petőfi Sándor­ utca 11. Kapható mindenütt. Szálasi Ferenc körútja Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt vezetője szombaton és Pünkösdvasárnap­ján utat tett Mokcsay Dezső és Andréka Ödön országgyűlési képviselők, valamint Henney Árpád és dr. Voigt Ede kíséreté­ben. A körút igen szép sikerrel járt. Az első állomás Szendehely volt, majd Érsek­­vadkert érintésével Balassagyarmat volt soron. Az itteni szervezet hosszabb ideig tartó látogatásban részesítette Szálasi Fe­renc. A losonci és rimaszombati pártszer­vezetek megszervezése után Miskolcra uta­zott a pártvezető és kísérete. A város ha­tárában Király Béla dr. városvezető és Terray István dr. ügyvéd jelentkeztek Szá­lasi Ferenc előtt. Este, a pártszervezeti szemle után, 200 terítékes vacsorát rendez­tek, de az érdeklődés oly nagy volt, hogy 500 személy számára kellett helyet szorí­tani. Vasárnap reggel Miskolcról Egerbe utaz­tak. Itt Gosztonyi Sándor képviselő Sulyov­­szky Dénes megyevezető társaságában üd­vözölte a pártvezetőt. Az utcák Szálasi Fe­renc látogatásának hírére megteltek a párt­­vezetőt látni akaró nemzetiszocialista tö­meggel. Az út további során Karácsondra látogatott el Szálasi Ferenc, ahol bensősé­ges fogadtatásban részesítették. Hort és Hatvan érintésével tért vissza Szálasi Fe­renc és kísérete vasárnap este a fővárosba. ¡$› HAMIS PÉNZ If­riefen Helberg, Rudolf Cérna«, Theodor Too». — Az elmúlt évek legnagyobb hamispénzesete filmen PREMIER MA URÁNIA

Next