Magyarság, 1942. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-08 / 5. szám

A KÉPVISELŐI LÁTOGATÁS Dr. Horváth Ferenc országgyűlési kép­viselő január 9-én, pénteken meglátogatja a Magyar Megújulás Pártja jövői szervezetét, ahol fogadónapot tart a baj­társak rézére. Dr. Horváth Ferenc országgyűlési képviselő az elmúlt hetekben meglátogatta a Magyar Megújulás Pártja sopronkövesdi és nagylózsi szervezeteit és közvetlen beszélgetés formájá­ban tájékoztatta a vezetőséget és a szervező­ket a bel- és külpolitikai helyzetről, valamint a párt szervezési munkájáról. MAGYAR MEGÚJULÁS PÁRTJA PESTKÖRNYÉKI SZERVEZETE Január 13-án, kedden a vezetőségi értekez­let elmarad. Helyette január 20-án este 8 óra­kor lesz a pestkörnyéki értekezlet. Megjelenni tartoznak a pestkörnyéki vezetők és szervezők PESTKÖRNYÉK VEZETŐJE MAGYAR MEGÚJULÁS PÁRTJA SZOLNOK VÁRMEGYE Közöljük szolnokvármegyei bajtársainkkal, hogy a vármegyei id. ügyvivő, Dézsi István bajtársunk elköltözése miatt a vármegyei id. ügyvivői tisztséget január 1-től Póta Ferenc (Szolnok, Tabán­ út 56.) bajtársunk tölti be központi jóváhagyás alapján. MAGYAR MEGÚJULÁS PÁRTJA ÚJ SZERVEZETEI Megalakult a Magyar Megújulás Pártja szervezete Temerin (Bács-Bodrog vm.) köz­ségben. . Párthelyiség Andrássy­ (Fő-) utca 554. sz. alatt van, hivatalos órák kedden és pénteken délután 5—9-ig. A Magyar Megújulás Pártja párthelyisége Homokmégyen Halom 25. házszám alatt van, hivatalos órák naponta délután 6-8-ig. Ideig­lenes vezető: ifj. Vargacz Gergely. Csütörtök, 1912. január 8. Mozgalmi Pálffy Fidél pártvezető újévi levele Magyar Testvérek! Azon voltam, hogy minden Testvérnek, aki újévkor szerencsekivánataival felkere­sett, megadjam a szívből jövő és őt megil­lető köszönetét és kivánatainak viszonzá­sát, miután azonban óhatatlan, hogy a nagy tömegben egyeseknek írt válaszom hiányos címzés miatt el ne kallódjék vagy vél ellenségből fél ne maradjon, ez alkalom­mal minden Testvérhez fordulok levelem­mel. A Testvérek jókivánatait tehát Moz­galmi híreink hasábjain köszönöm és vi­­szonzom mind a magam, mind a pártveze­tőség többi tagjai nevében azzal, hogy az 1942. év tényekkel igazolja majd a régi és változatlan küzdelmünket és megkoro­názza a nemzetiszocialista harcosok áldo­zatos munkáját. Már 1932-ben meghirdet­tük, hogy a zsidóság idegen néptest. Emiatt megvetettek bennünket, mint nem „felvi­lágosultakat”, kikerültek mint bélpokloso­­kat, akik tisztátalan kézzel nyúlunk a „szent és sérthetetlen” fogalmakhoz. Ma már közel van a­nnak megvalósulása, aminek hirdetéséért még nem is olyan régen bolondoknak neveztek bennünket. Köve­teltük, hogy a kartelek és a nagy pénz ha­talma helyett a nemzeti munka kerüljön nálunk is szocialisztikus alapon uralomra. Kommunistáknak hirdettek bennünket, de ma már világosan látja mindenki, meny­nyire azonos zsidóérdeket szolgál a plu­­tokrácia és a kommunizmus Világosan látja mindenki, hogy mind akettőnek csak egyetlen, igazi ellenfele van: a nemzeti­­szocialista harc. Igazolódik a „mezei ha­dak” akkor annyira megvetett célkitűzése. Elképzeléseink még nem váltak való­ra, de nagy kanyarban odafelé for­dulunk és ma ott tartunk, hogy vi­gyáznunk kell, ne rontsuk el a sok rossz miatt a jót, amire rátaláltunk. Min­dig a rosszat irtjuk, hogy a jónak a „nagy kanyarban” mennél nagyobb nyomatékot adhassunk. Programunkat, melyet akkori­ban hirdettünk, így szásszázalékos győze­lemre fogjuk vinni. Programunk megvalósításának a szer­vezkedés és a politikai vonalvezetés az eszköze, a •» • ■ . ̋ El kell ismernünk, hogy — tekintve a há­borús termelés fontosságát és ennek a népnek nagy élethalál harca szempontjá­ból európai közérdekű jellegét — a ter­melés kevés napra se szenvedhet fennaka­dást. Az adott helyzettel a magyar és min­den alkotó nép életérdeke szempontjából számolnunk kell. Szervezkedése­nket és -tártó- politikai vonalvezetésünket is úgy kell be­állítani, hogy ezzel a magyar nemzeti­szocializmus ügye mellett használjunk mindazon alkotó népeknek, amelyekkel immár egy közös érdek vezet bennünket. Ez a közös érdek pedig: Európa mente­sítése a zsidó-plutokrata és zsidó-bolse­vista népszipolyázástól az Új Európa ke­retén belül. Szervezkedési harcunk jelen­tősége nem csekélyebb, mint eddig volt, vi­szont hatványozottabban több s szélesebb körű figyelmet igényel, mert most már nemcsak rólunk, magyarokról van szó, ha­nem egész Európáról. Akarásunk magva és küzdelmünk benső és szent célja a ma­­gyarságság jövőjének továbbépítése. E cél­ból szervezeteink felépítésével, ezek harcá­val s magatartásával példát kell mutatnunk egy általános nagy magyar közösség meg­alakítására, melybe beletartozik majd a vi­lág minden táján magát magyarnak elfoga­dott testvérünk. Olyan népi egységre kell töre­kednünk, amely a maga tisztaságában és acélosságában alkalmas arra, hogy önma­gából — és nem kölcsönvett más népi ele­mekből — ki tudjon fejlődni kemény, ha­talmas tömbbé. A visszatérés — a régi tör­­■ ténelmi hagyományok látköréből — erre a felismerésre ma még sokak előtt lehet ért­hetetlen. Lényegileg azonban mégsem vál­toztat a magyar­ államiság hatalmán, melyre nézve szilárd meggyőződésünk, hogy ez csak nagyobb lehet, mint valaha, ha jókor beilleszkedünk az új rendbe. Ki­zárólag a magyarságra való támaszkodás csak hasznára lehet népünknek, mert csak tiszta magból lehet hatalmas organizmus. Ha ehhez idő is kell, nem baj. Szervezkedésünk és politikai vonalveze­tésünk eme szempontjai abban a biztos tudatban gyökereznek, hogy sikerre vezet a zsidó­ plutokrácia és a bolsevizmus meg­semmisítéséért folyó nagy harc. Nyíltan és kertelés nélkül megmondjuk: erre tet­tünk fel mindent, nemzetünkért odaad­ó lelkülettel folytatott politikai küzdelmün­ket is. Más lehetőséget latba nem vetünk, mert ha ezt tennék, csak népünk sirásói közé állanánk. Az 1942. év megint közelebb visz ben­nünket céljainkhoz, mint ahogy tíz év óta állandóan közelebb jutunk ahhoz. Aki kö­zülünk nyílt szemmel jár, annak fájhatnak ugyan módszerbeli, üzemi és személyi kér­dések, és mondhatná, hogy még mindig igen időszerű volna a „Bátorság!’’ poéti­kai köszöntésünk szószerinti értelmezése, mert erélyesebben, alaposabban és gyor­sabban szeretnénk­­ egy operáción átes­ve kigyógyulni; de el kell ismernünk: hátrafelé se mi, se a világtörténelem nem haladunk és ha későbben is, de meglesz az igazolásunk, hogy tévtanokat soha nem hirdettünk. — Bár adná a Min­denható, hogy egy nép, mely úgy mint a magyar is, katonai erényekben mindig gazdag volt és szenvedni is tudott, ha kel­lett, már az idén elérje boldogulásának és fejlődésének révét, az igazi testvériséget. Bátorság! Pálffy Fidél fi zsidó és irodalma kötve Fűzve BARY JÓZSEF: A tiszaeszlári bün­— per — — — — — — — 12.— 10.— BOSNYÁK ZOLTÁN: A zsidókérdés — I—II. — — — — — — 5.— — A zsidókérdés törvényes ren­dezése — — — — — — ——.50 — Istóczy Győző élete és küzdel­mei — — — — — — — —.— 1.50 — Harc a zsidó sajtó ellen — — —.50 — Az idegen vér. A zsidókérdés fajpolitikai megvilágításban — ——.50 — Prohászka és a zsidókérdés —.— —.60 — A zsidókérdés újabb alaku­lása Magyarországon — — — —•— 1­— — Szembe Judeával — — — — —.— 5.80 BUBULUS: Utópia. Ábrándok paró­diája. — — — — — — —.— —.24 — A kismagyar út. Szabó Dezső új demokráciája — — — — ——.46 — Egolatria, Nietzsche, France, Hussey abrakadabrái — — ——.54 ST. BARTA: Die Judentrage in Ungarn — — — — — — 4.------.— CHALDEUS: A zsidó világszövetség veszedelme az emberiségre. (A kir. ügyészség lefoglalta, a m. kir. bíróság visszaadta) — —.— 8.— HENRY FORD: Der internationale Jude — —­­­ — — — — 6.44 —__ KISS I.: A zsidó tehetség titka — —.— —.40 LUZSÉNSZKY A.: A talmud magya­rul. 1940. — — — — — — —3.60 — A talmudzsidó. — — — — —.— 2.— — A zsidó nép bűnei. — — — —.— 1.80 MOLNÁR fi..: A hitleri árjatörvények teljes szövege és magyarázata —.— 1.— SERLY A.: A zsidóságra vonatkozó törvények — — — — — —.— —.80 II. KÁROLY: A sárga folt titka — — —--------50 VÁRADY: Anglia és Izrael — — —.-------.40 VITÉZ J.: Csobaji krónika— — — —.— 2.50 .WINGENE: Hová tegyük a zsidókat? Madagaszkár — — .— — —.— —.60 Kapható a „Magyarság” Könyvosztályában: Bu­dapest, II., Hunyadi János­ út 2. Postán a könyv árának előzetes beküldése után bérmentve szál­lítjuk. SZÍNHÁZ Ccd fri tutte Felújítás az Operaházban A Cod fan tutte (Mind így csinálják) szö­­veg­könyvírója­, Da, Pon'­e kissé frivol, fordu­lataiban nyers és a többi Mozart­ opera­ tartal­mához és beállítottságához márten értéktele­nebb szövegkönyvet szállított Mozartnak, aki csodát műveit a kevésbbá értékes szövegkönyv­vel. Azt átdolgozta, átgyúrta, a pajkos szö­veget csodálatos zenei masszában oldotta fel. Feldolgozásában az emberi gyarlóságok, a jó és a rossz, a hűség és a hűtlenség összek­ava­­rodá­sából egy bravúros vígoperett született, melynek olykor keserű, olykor vidám hangu­latában nemcsak a szerelmi mókák és az él­vezetet kereső em­berek gondjai,örömed, vagy csalódásai szólalnak meg, hanem valameny­­nyiünk elé, mint görbe tük­ök­, torzítását vetíti Mozart, a maga felsőbbrendű, mindenen felül emelkedett világnézetét: Így csináljátok vala­mennyien, akik nem­ láttak túl az orrotok he­gyénél. Ennek a keserű-vidám vigopszártak rende­zése, díszletezése és zenei megoldása éppen ezért a kettősségért igen nagy feladatokat ró a karmesterre, a rendezőre, mind pedig az előadóművészeikre. A felújított „Coai fan tutte” Márkus Lászlónak, az Operaház igazgatójá­nak korábbi rendezéséből alakult ki. Felfrissí­tett rendezés és új szereplők jelentik a nem lényegbe vágó újítást. A hosszú, több képből álló daljáték Márkus László rendezése szerint két színpadtéren történik. Az egyikben hatal­mas nagy aranyozott oszlopok, súlyos brokát függönyök és érthetetlenül­ csupasz falak al­kotják a dekorációt. A m­onumen­tális terem sima aranyozott falai és a lelógő aranyozott függönyök túlságosan sokat nyújtanak a szemnek, lekötik a figyelmet s majdnem, a zene elébe helyezik. A másik képcsoport, mely a kerti jeleneteket foglalja magába, sokkal szerencsésebb. Ennek a díszletezése színesebb, mozgékonyabb, a játékot is kisebb helyre szo­rítja össze, miáltal a sokkal megfelelőbb ka­­maraopera, hangulata teremtődik meg. Míg a teremképekben az óriási játékteremben a sze­replők elvesznek és valamennyien, mint kis emberkéik mozognak a hatalmas oszlopok tö­vében, addig a kert jelenetekben harmonikusab­­ban illeszkednek bele. A rendezésnek dicséret­re méltó jó tulajdonsága az élénk tempó. A képek megállás nélkül követik egymást. Ne­m kell várni, míg a színt átrendezik. Hibák­­így is akadnak, de ezek semmi esetre sem olyan súlyosak, mintha az opera a díszletezés miatt kétezer-hároms­zor ilyen hosszú ideig tartana. A szereplők minden igyekezetükkel szolgál­ták nehéz szerepeiket. A jóindulat nem hiány­zik, azonban a megoldással bizony adósak ma­radnak. Ez áll különösen a női együttesre, akik ebben a mondhatnák „kétlelkű” daljáték­ban nem tudtak hiánytalanul beilleszkedni. Fiordiligi és Dorabella testvérpárt Osváth Julia é­s Rigó Magda alakította. Osváth Júlia kitűnően, szépen mozog, azonban hangjával nem tudta mindenütt legyőzni a mozarti szó­lamok nehézségeit. Néhány finom momentum­mal azonban még így is megajándékozta hall­gatóságát. Rigó Magda nem éli át a Mozart, stílus finomságait. Kár, hogy mozgásában is túlságosa­n keresett. Szabó Ilonka a szoba­lány szerepében állandóan jobbra-balra eskü­­szik. Hanggal nem bírja tökéletesen szerepét, mozgással óhajtaná a hiányt pótolni. Mostani szereplésére találó a közmondás: a kevesebb több lett volna, így fárasztja a nézőt és még a jól sikerült részeket is erőltetettnek tünteti fel. Rosier és Losonczy a két szerelmes lovag szerepében kitűnően egészíti ki egymást. Ma­­leczky pedig ősi humorral eleveníti meg a ravaszdi filozófust. A zenekart Ferencsik Já­nos vezényelte. Vezénylőpálcája alatt, sajnos, tempó-ingadozások is előfordultak. Egyébként szép pramóikat, különösen az együttesekben felhangzó szép kidolgozási részeket hallottunk. Lányi Viktor fordítása könnyedén gördül. Gábri László Az Admiral mozi jan. 8-tól műsorára tűzte az Egymásért című filmet, mely az amerikai középosztály életét mutatja be. Drámai és meg­ható elemek sorozata ez a film. Főszereplők: James Stewart és Carola Lombard. AZ ÖTÖDIK JUBILEUM A Madách Színházban Pirandello „IV. Hen­rik“ című drámája sorozatos sikerrel halad a 125-ös előadás felé. A jubiláns előadást január 13-án tartja a színház. Premier péntekem január hó 9 én Sír piros rózsa De Fries Károly-Kovách Kálmán új nagy operettje HONTHY HANNA, BARABÁS SÁRI, FEJES TERI, LATAYAR ÁRPÁD fel­léptével Fusi Operett szinész 9 ^ —A A Magyar Vívó Szövetség figyelmébe A HTVK I. osztályú női tőrvívó versenyén -"Dí"azonódott többször hangoztatott vélemé­nyünk, hogy válogató verseny nélkül nem taná­csos nagy nemzetközi mérkőzésekre bocsájtani női versenyzőinket. Mielőtt a nemzetközi ver­senyre küldenénk őket, szükséges, hogy ver­senyt vívjanak a legkiválóbbak s a legállóké­­pesebbek képviseljék külföldön a magyar szí­neket. Igaz, hogy a jelenlegi versenyzők közül az első négy között csak tussaránykülönb­­ség volt, azonban ez a jelenlegi hely­zet, nem biztos, hogy a német-magyar vívó­verseny előtt is ez lett volna a vívás eredmé­nye. Úgy látjuk, hogy más kerülhetett volna esetleg be a csapatba, aki épp úgy megállja a helyét, mint azok, akik jelenleg is, és Bécsben is vívtak. A HTVK kiváló versenyzője, Bogáthy Erna lázas betegen vívta meg versenyét, de így is érvényesült kiváló vívó tudása s ha nem is fö­lényesen, de mégis győzött A fiatalok közül leg­tehetségesebbek Zsabka (BBTE) és Sigmevi (HTV). Mindkettőjükből kiváló női tőrvívó lesz, ha még többet gyakorolnak. Feltétlenül szóba kell hoznunk a versenybírás­kodás kérdését Egyesek megint elfelejtették, hgoy pártatlan versenybírónak kell lenniök. Té­vedésekről, vagy talán elfogultságaikról, hozzá nem értésükről többször tanúskodtak s ezt ü­­relmébe ajánljuk a Magyar Vívó Szövetségnek s arra kérjük ismételten, hogy küldjenek ki minden versenyre pártatlan figyelőket, akik megakadályozzák a sorozatos ,,tévedéseket é­s az ilyen sorozato­san tévedő versenybírókat ment­sék föl megbízatásuktól. Egyúttal föl kell hív­nunk a figyelmet azokra a vívókra is, akik soha sincsenek megelégedve a versenybírók ítélkezéseivel s ítéleteikkel igyekszenek a kö­zönséget magukhoz hangolni. Tiltakoznunk kell az ilyen sportszerűtlen viselkedés ellen, amely­­lyel befolyásolni kívánják a versenybíróság ítéletét. Ebben a kérdésben a Magyar Vívó Szövetségnek intézkednie kell, a magyar vívó­­sport nemzeti érdeke és népszerűsítésének ügye kívánja ezt a Szövetségtől. Intézkednie kell már azért is, hogy a versenyeken a ver­senyzők tényleges tudása döntse el az ered­ményt és ne a versenybírók vitatkozzanak a ta­lálatokról ... Már gyakorolhatnak a BKE jégpályán a MAC gyorskorcsolyázói A BKE-ből kilépett gyorskorcsolyázók ügye úgy látszik végre elintéződik. A hosszú idő óta vajúdó ügyben csaknem egy év óta áll a harc. A legutóbb megtartott gyorskorcso­lyázó verseny beigazolta, hogy a BKE-ből ki­lépett gyorskorcsolyázók jobbak, mint régi egyletük jelenlegi gyorskorcsolyázói. Ladányi Gedeon és Hidvéghy László fölényesen nyerték a BKE gyorskorcsolyázóival szemben a ver­senyt a a legjobbnak tartott BKE gyors­­korcsolyázó, miután látta, hogy nem győzhet, már a második számnál visszalépett a ver­senyzéstől. Bácskai-Bogschütz Béla ellen kü­lönben is vizsgálat folyik súlyosnak minősít­hető ügyben. A verseny után a MAC gyorskorcsolyázó szakosztályának ügyvezető elnöke, Veres Imre és főtitkára, Oláh Dezső fönt jártak Kudróczy ezredesnél, a leventék országos parancsnokánnák, aki elintézte, hogy a MAC kiváló versenyzői, Ladányi és Hidvéghy mint leventeokt­at­ók, gyakorolhatnak a BKE pályán. Ez­zel a többi MAC gyorskorcsolyázó ügye is elintézést nyert, úgyhogy a kiváló gyorskor­csolyázók most már be­l­ek­apocsolódhatnak a gyorskorcsolyázó leventék képzésébe. A MAC gyorskorcsolyázói tehát megtalálták végre a módját a gyakorlásnak, de csak azok segítsé­gével, akik a kiváló gyorskorcsolyázók ügyé­­vel nemzeti szempontból törődnek... A Szekrényessy-pár nyerte a műkorcsolyázó páros bajnokságot A magyar műkorcsolyázó bajnoki versenyt hétfőn és kedden bonyolították le a város­ligeti műjégpályán a BKE rendezésében. Hét­főn délután a férfi és női egyéni bajnokság kötelező gyakorlatait futották le, kedden dél­ben pedig a férfi és a hölgybajnokság bene­vezett és szabadon választott gyakorlataikkal gyönyörködtették a közönséget, azonkívül a páros bajnokság került sorra. A kedd déli versenyt nagyszámú közönség nézte végig és gyakran megtapsolta a szép mutatványokat. A hölgybajnokságot Botond Györgyi, a férfi­bajnokságot Kállay Kristóf s páros bajnok­ságot pedig a Szekrényessy testvérpár nyerte megérdemelten. A verseny végén dr. Belitzay Imre, a BKE elnöke rövid beszéd után osz­totta ki a díjakat. Részletes eredmények: Hölgybajnokság: bajnok Botond Györgyi, helyezési szám 5, pontszám 352.92, 2. Se­ry Éva 7 — 339.27 p, 3. Kékessy Andrea 17 —­ 331.59 p., 4. Saáry Marika 18 — 331.23 p. Férfibajnokság: bajnok: Kállay Kristóf 5 — 249.75 p., 2. Király Ede 10 — 246.77 p. Párosbajnokság: bajnok: Szekrényessy test­vérek 5 hó­sz„ 2. Szilassy—Kertész 10 h. sz., 3. Matusik—Molnár 15 h. az.

Next