Magyarság, 1942. július (23. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-04 / 149. szám

Szombat, 1942. Július 4. M­AGYSUSIp 7 Bulgária a tengelyhatalmak útján ■ Ma: Slavi Vasiilov mériötk, a „Zaria“ napilap budapesti tudósítója A hadiállapot bejelentése 1941 decem­berében Bulgária részéről, Angliának és az Egyesült Államoknak és azoknak jelenlegi elkésett válasza, logikus következménye Bulgária magatartásának! Mint fiatal nemzet, természetszerűen nemzeti egységét kereste és azoknál talált visszhangra, kik hasonló nemes célért küz­denek. Határozott formák közé van lefektetve ez az irány és út Bulgáriában, minden eltérés ettől teljes sikertelenségre és megsemmisü­lésre vezetne. Bulgária sorsa elválasztha­tatlan nagy szövetségesei sorsától. Ennek a nemzetnek minden sikere, fejlődése és erősödése elképzelhetetlen másképen, mi­kor ezért a közös munkáért küzdenek min­den csatatéren és abban a reményben, hogy az új európai rendet és egységet megte­remtsék. A legelső teendők közé elsősorban a bol­­sevizmus letörése, kiirtása tartozik, miután ez a veszedelem elpusztítaná egész Európa civilizációját, kultúráját. Bulgária nem né­zi tétlenül ezt a nagy küzdelmet, tisztában van vele népének minden tagja, hogy füg­getlenségük és szabadságuk ezen harcok ki­menetelétől függ. Ezért kész a nép minden­irányú áldozatra és megerőltetésre, szövet­ségeseinek mindenben segítségére siet, amennyire kitelik tőle. A bolgár kormány tudtára adta szövetségeseinek, hogy a nép a hadkötelezettség betartásának formájá­ban kötelességének eleget tesz és minden irányú rendelkezést betart. A nép fiai nin­csenek ugyan a harctereken, de mégis ha­diállapotban vannak és minden ezzel járó felelősség és veszély tudatában megállják helyüket. Mint régi harcos nép ma is egy egységes egészet képező bátor katonákból álló nemzet és így áll a vártán. Ma minden bolgár egyénileg is tisztában van a sok ne­hézséggel és áldozattal, amit az idők paran­csa rájuk mér, tudják, hogy tűrni és szen­vedni kell a nagy célokért és azt is tudják, hogy még súlyosabb áldozatokat és nélkülö­zéseket hoznak a szövetséges harcban álló nemzetek. Nem felejtik el azt sem, hogy egy nagy nemzeti eszményképért történik mindez. Ezt az eszményképet a nagy német szövetséges barátsága és támogatása nélkül sohasem lenne lehetséges megvalósítani. Ez a nagy nemzet az első világháborúban is hűséges fegyvertársunk volt és az akkori szálak még ma is erősen Németországhoz fűzik a bolgár népet. Tisztában vannak Bulgáriá­ban, hogy a nagy átalakulások útja nin­csen rózsákkal tehintve. Ez az út, amely a nagysághoz, a dicsőséghez vezet és amely értelmet ad egy nép életének, mindig szen­vedésekkel, áldozatokkal és kellemetlensé­gekkel jár. Ezeket a megpróbáltatásokat igen jól is­meri a bolgár nép, hiszen elegen ment ke­resztül rajtuk a múltban is. Ma ilyen sú­lyos sorsfordulásban­­él a nép és tisztában van ennek horderejével. Bízik és hisz ab­ban, hogy sikerülni fog mindaz, amiért küzd és amit remél. Az ilyen állapot külö­nös elővigyázatosságra int. Mindig készen­létben kell lenni, hogy minden eshetőséget kivédhessenek. Miután régi vágyukat óhajt­ják most is megvalósulva látni, emlékezzünk 1918-ra, amikor ezeket a vágyakat éppen azok a nemzetek rombolták szét, amelyek ma rádión annyi szemrehányást küldenek, hogy miért nem velük: Angliával és Ame­rikával tart a bolgár nép. 1939-ben, a konfliktusok kezdetén ezek a népek cinikusan kijelentették, hogy Bulgá­ria csak azon keretek közt maradhat meg, amelyet ők 1918-ban nekik engedélyeztek. Lehetetlent kívántak egy törekvő, fiatal néptől, amelynek joga van egy naposabb, boldogabb jövőre, így nem férhet kétség ahhoz, hogy minden egyes bolgár, Anglia és Amerika ellen fordul. Eme elhatározásának lett a természetes következménye, hogy Bulgária még jobban nagy szövetségese, Németország mellé állt! Ma, amikor Hitler Adolf zsenialitása a vi­lág egyik legnagyobb hatalmává fejlesztet­te Németországot, úgy erkölcsi, mint szel­lemi, katonai és gazdasági téren, ez az el­határozás igazán nem csodálatraméltó, mert ez csak a higgadt gondolkozás ter­mészetes folyománya. Ez a gondolkozás teljesen megfelel az egész bolgár nép felfo­gásának, hiszen más választása nem is le­hetett volna. Egyedül Németország értette meg és támogatta Bulgária nemzeti érde­keit.A bolgár nép tehát a kellő időt kivárva, Bulgária jövője érdekében is Németország és szövetségesei oldalára állt, felismerve az egyedül lehetséges és helyes utat. Min­den más út csak ártalmas lehetett volna, így az elhatározás, megtörtént, minden rá­dión át küldött fenyegetések és figyelmez­tetések ellenére. Donovan ezredes hiába dörögte intel­meit, a kocka elvetődött ... ! m­egjelent Dr. HUBERT GUSZTÁV ügyvéd, királyi ügyészségi megbízott összeállításában: INTERNÁLÁS RENDŐRI FELÜGYELET ALÁ HELYEZÉS, KITILTÁS, KIUTASÍTÁS ÉS KÜLFÖLDIEK ELLENŐRZÉSe a vonatkozó jogszabá­lyok a rendőri büntető eljárási (Rbsz.) és to­­loncszabályzattal együtt ARA: 9.60 PENGŐ Kapható a „Magyarság’ ’Könyvosztályában: Bpest, II., Hunyadi J.­út 2. Postán a könyv árá­nak előzetes beküldése után bérmentve szállítjuk Magyarország az „Európai Munka­­közösség”ben A breslaui Délkeleteurópai Kutatóintézet volt az első, amely a világháború óta élénk tu­dományos kapcsolatokat tartott fenn Dél­elet- Európa államaival. Ezen intézet munkáját kí­vánja most­ kiépíteni és folytatni az újonnan alakult „Európai Munkaközösség“ amelynek székhelye a breslaui Délkeleteurópai Kutató­­intézet. Az intézmény elnökévé von Dirksen kö­vetet nevezték ki, aki ezt a magas tisztséget a délkeleteurópai területek tanulmányozásánál szerzet tapasztalatai értékesítésével látja el. Az európai munkaközösség célja a német tudomá­nyos élet vezetőinek a délkeleteurópai államok tudományos vezetőivel való állandó kapcsolatok fenntartása. Ezt a célt a munkaközösség tagjai szakkérdések kicserélésével, valamint a német tudományos vezetőknek Délkeleteurópába és a külföldi tagoknak Németországba történő ta­nulmány útjaival kívánja elérni. Ez a körülmény nagymértékben hozzájárul majd a német — délkeleteurópai kultur- és gazdasági kérdések kimélyítéséhez és egy olyan intézményt teremt, amelynek tagjai a kulturális és gazdasági élet minden aktuális problémáját közvetlenül meg­vitathatják. Az új és európai fontosságú intéz­mény első ülését még ez évben kívánja meg­tartani, melyen fontos agrárpolitikai kérdések kerülnek megvitatásra. Az új európai munka­­közösségben Németország, Magyarország, Bul­gária, Románia, Horvátország, Törökország és később Ukrajna vesznek részt. Üzend a gazdasági pályákra készülők számára! A zsidóság azt állítja, hogy azért szállta meg Magyarország gazdasági vezetőhelyeit, mert nin­csenek kellően képzett magyar gazdasági szak­emberek. Most is minden reményük az ,hogy Aladárékkal pótolhatják az elkerülhetetlen le­váltásukat. Nemcsak a saját, hanem a nemzet érdekeit is szolgálja mindenki, aki gazdasági szaktudását a szakirodalom alapos tanulmányozásával rend­szeresen fejleszti. A „Magyarság” könyvosztálya e cél előmozdí­tása érdekében a kereskedelmi, gazdasági és ipari szakirodalom rendszeres bő tartalmi ismer­tetésével kíván a magyar gazdasági szakemberek és a gazdasági pályákra készülők önművelésének szolgálatot tenni. Tekintettel arra, hogy egy-egy ilyen keretes hirdetés formájában adott ismertetést nem áll módunkban hosszabb időn keresztül megjelen­tetni, kérjük Olvasóinkat, hogy ezeket az is­mertetéseket őrizzék meg, hogy alkalomadtán, amikor a könyvre szükségük lesz, azt a könyv tartalmának teljes ismeretében rendelhessék meg. A könyvosztályunkhoz (Budapest, II., Hu­nyadi J.­út 2.) beérkező rendeléseket még aznap elintézzük. Budapest területén a telefon útján megrendelt könyveket díjtalanul házhoz szállít­juk. Postai megrendeléseknél a könyvek árának előzetes beküldése esetén a megrendelt köny­veket bérmentve küldjük meg. «» ■IMII N­———»— ——* fk.UHK A szőrme vásárlás, megóvás bizalom dolga! EVETOWITS szítcsmest­er. Budapest, IV., Petőfi Sándor-utca I­I­I­­I Witt Gyula Krisztina-tér 9. IE3 Staub Miklós Fő-utca 25. Vagács Mihály Margit-körút 45. rwi Bodnár József Párisi-utca 2. Bozsin Timor Váci-utca 10. I. em. Dinnyei Karácsony Váci-utca 65 Fekete Miklós Szervita-tér 8. I. 20. Filszekker Zsigmond Prohászka O.-u. 6. Herczeg László Váci-utca 51. Kiss Miklós Váci-u. 11-b. fe. 10. Masztig Miklós Párisi-utca 3. Poremba Ferenc Károly-krt. 28. Szabó Ferenc Váci-utca 48. Varsányi Lajos Múzeum-krt. 7. Viszmegh Siator Irányi-utca 9. Í~V~I Kókay Endre Vilmos cs -út 16. rvn Katzer Aladár O­utes Id Katzer Árpád Nagymező-u. 23. IyírTi Ágh István Sáfidro-u. 30/b. Weingart Ferenc Üllői-űt 42 ilxl Bischinger szűcs Kálvin-tér 2.1. 4. nőn * Poremba Béla Gömbös Gy.-út 13. Plutokráciából jelentik... (A Magyarság berlini szerkesztőségének Londonból és Washingtonból semleges országokon át érkezett különjelentései*" CLIFF GARFIELD Dr. az USA leg­híresebb idegorvosa nyilatkozott a New York Times hasábjain és megállapította, hogy e háború kitörése óta Amerikában több mint négyszeresére nőtt az ideg­betegek, az ön- és közveszélyes őrültek száma. Garfield professzor úr a ,,háborús bolondokról” szóló beszámolójában való­ban különös eseteket sorol fel. Csikágó­­ban például egyetlen hét alatt három férfit és öt asszonyt kellett a bolondok­házába szállítani, mert fényes nappal anyaszűz meztelenül jelentek meg az utcán és ,,összevissza kiabáltak”. Harald Brummert, az US Steel Corporation tit­kárát azon kapták rajta, hogy hajnalban fel akarta gyújtani az acélvállalat har­mincemeletes irodaházát. Brummer így indokolta meg tettét az őrültek háza or­vosának: — Minden pillanatban itt teremhetnek a japánok ... hadititkok kerülhettek volna a kezükbe... ezt meg kellett aka­dályoznom! Garfield egy sereg háborús őrült ért­hetetlen tettéről számol be cikkében. Különös, hogy éppen Rooseveltről nem ír egy szót sem ... * ERZSÉBET KIRÁLYI HERCEGNŐ, az eljövendő angol királynő meglátogat­ta a szomorú nyomorban tengődő velszi bányavidéket. A tizenhatéves trónörökös kisasszony — amint a Manchester Guar­dian jelenti — az egyik velszi elemi­­iskolában pályadíjat tűzött ki: a nebu­lóknak a Hitler-veszedelemről kell véle­ményt mondaniok, s aki a legj­obban szidja a nácikat, ötven font jutalmat kap. Királynői jutalom, s főként király­női gondolat, hogy nyolc-tízéves gyer­mekekkel mondatnak véleményt Hitler­-K-MANITOU annak a csoda-indiánnak a neve aki — a Chicago Sun szerint — többet ér, mint a repülőmotorzajt fülelő legtökéletesebb készülék. A derék Mani­­tou ugyanis a repülőgép zaját előbb hall­ja meg, mint a híres „műszaki fül", s éppen ezért — az amerikai lap szerint — a vörösbőrű testvért azonnal beosztották az USA légvédelméhez. Na, japán repü­lők, reszkessetek. Manitou fülel bennete­ket! Sőt az is lehet, hogy a japán repülő­gépek lelövésére indián nyilasokat szer­veztek meg. Szebb ez, mint a legmesé­sebb May Károly-regény: Bőrharisnya az USA-légvédelem szolgálatában ... * KEDVES, BÉKÉS EMBER, aki tizen­hét évet ült börtönben ... — így kezdi a Life című folyóirat Majszki szovjet nagy­követről írott cikkét. Az angol lap meg­állapítása olyan pompás, hogy valóban, iskolakönyvbe való: a kedves, békés em­ber általában az, aki legalább másfél­tucat évet ül börtönben. Ajánljuk külön­ben a Life-nek ha legközelebb Sztálinról ír dicshimnuszt, állapítsa meg róla, hogy szent ember, mert ő a világ leghíresebb postarablója és minden rekordot meg­döntő gyilkosa ... A NEW YORK HERALD TRIBUNE vasárnapi képes melléklete, a This Week főzni tanítja az amerikai háziasszonyo­kat. Hiába minden, a jövőben nem lehet egyszerűen kitűnő konzerve tartalmával ellátni a családot, háború van, nincs bá­dogdoboz, s bizony Mrs. Brown ezentúl kénytelen lesz jól ápolt önkezével meg­pucolni a zöldséget, vagy kicsontozni a húst. Szörnyű! Az amerikai háziasszo­nyok most tudják majd csak meg, mily borzalmas dolog a háború ... Még utóbb főzni is meg kell tanulni miatta! * AZ ANGOL NŐI FOGHÁZAK lakói­nak száma megkétszereződött — jelen­tette ki bizonyos Miss Barker, az asz­­szonybörtönök legfőbb felügyelője a Daily Mail munkatársának. Barker kis­asszony szerint Anglia nagyvárosaiban a háború óta kétségbeejtő erkölcstelen­ség harapódzott el. Az idős és erkölcsös hölgy végül is riadtan kérdi: — Hová jutunk, ha ez így megy to­vább?! Függetlenül az angol női fogházak problémájától — ugyanezt kérdi Chur­chill is ... (b. v. a.) HírilaP’ Készüljön fel a gazdasági leváltásra! Dr. Stassny J.: Termelés, szervezés, értékesítés a gazdasági életben E könyv átfogó és világos képet nyújt a modern állam életében egymás mellett működő és egy­mással kölcsönb­atásban álló gazdasági tényezők organizációjáról és rendeltetéséről. Külön feje­zetben ismerteti a három gazdasági ág, a mező­­gazdaság, az ipar és a kereskedelem kérdéseit. Ismerteti a termeléssel, értékesítéssel, a pénz­ügyi és hitelélettel kapcsolatos problémákat s az ezekre vonatkozó törvényhozási és rendeleti in­intézkedéseket. Ara kötve 7.— P. Kapható a „Magyarság” könyvosztályában: Bu­dapest, II., Hunyadi J.­út 2. Postán a könyv árának előzetes beküldése esetén bérmentve szállítjuk.

Next