Magyarság, 1942. július (23. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-04 / 149. szám
Szombat, 1942. Július 4. MAGYSUSIp 7 Bulgária a tengelyhatalmak útján ■ Ma: Slavi Vasiilov mériötk, a „Zaria“ napilap budapesti tudósítója A hadiállapot bejelentése 1941 decemberében Bulgária részéről, Angliának és az Egyesült Államoknak és azoknak jelenlegi elkésett válasza, logikus következménye Bulgária magatartásának! Mint fiatal nemzet, természetszerűen nemzeti egységét kereste és azoknál talált visszhangra, kik hasonló nemes célért küzdenek. Határozott formák közé van lefektetve ez az irány és út Bulgáriában, minden eltérés ettől teljes sikertelenségre és megsemmisülésre vezetne. Bulgária sorsa elválaszthatatlan nagy szövetségesei sorsától. Ennek a nemzetnek minden sikere, fejlődése és erősödése elképzelhetetlen másképen, mikor ezért a közös munkáért küzdenek minden csatatéren és abban a reményben, hogy az új európai rendet és egységet megteremtsék. A legelső teendők közé elsősorban a bolsevizmus letörése, kiirtása tartozik, miután ez a veszedelem elpusztítaná egész Európa civilizációját, kultúráját. Bulgária nem nézi tétlenül ezt a nagy küzdelmet, tisztában van vele népének minden tagja, hogy függetlenségük és szabadságuk ezen harcok kimenetelétől függ. Ezért kész a nép mindenirányú áldozatra és megerőltetésre, szövetségeseinek mindenben segítségére siet, amennyire kitelik tőle. A bolgár kormány tudtára adta szövetségeseinek, hogy a nép a hadkötelezettség betartásának formájában kötelességének eleget tesz és minden irányú rendelkezést betart. A nép fiai nincsenek ugyan a harctereken, de mégis hadiállapotban vannak és minden ezzel járó felelősség és veszély tudatában megállják helyüket. Mint régi harcos nép ma is egy egységes egészet képező bátor katonákból álló nemzet és így áll a vártán. Ma minden bolgár egyénileg is tisztában van a sok nehézséggel és áldozattal, amit az idők parancsa rájuk mér, tudják, hogy tűrni és szenvedni kell a nagy célokért és azt is tudják, hogy még súlyosabb áldozatokat és nélkülözéseket hoznak a szövetséges harcban álló nemzetek. Nem felejtik el azt sem, hogy egy nagy nemzeti eszményképért történik mindez. Ezt az eszményképet a nagy német szövetséges barátsága és támogatása nélkül sohasem lenne lehetséges megvalósítani. Ez a nagy nemzet az első világháborúban is hűséges fegyvertársunk volt és az akkori szálak még ma is erősen Németországhoz fűzik a bolgár népet. Tisztában vannak Bulgáriában, hogy a nagy átalakulások útja nincsen rózsákkal tehintve. Ez az út, amely a nagysághoz, a dicsőséghez vezet és amely értelmet ad egy nép életének, mindig szenvedésekkel, áldozatokkal és kellemetlenségekkel jár. Ezeket a megpróbáltatásokat igen jól ismeri a bolgár nép, hiszen elegen ment keresztül rajtuk a múltban is. Ma ilyen súlyos sorsfordulásbanél a nép és tisztában van ennek horderejével. Bízik és hisz abban, hogy sikerülni fog mindaz, amiért küzd és amit remél. Az ilyen állapot különös elővigyázatosságra int. Mindig készenlétben kell lenni, hogy minden eshetőséget kivédhessenek. Miután régi vágyukat óhajtják most is megvalósulva látni, emlékezzünk 1918-ra, amikor ezeket a vágyakat éppen azok a nemzetek rombolták szét, amelyek ma rádión annyi szemrehányást küldenek, hogy miért nem velük: Angliával és Amerikával tart a bolgár nép. 1939-ben, a konfliktusok kezdetén ezek a népek cinikusan kijelentették, hogy Bulgária csak azon keretek közt maradhat meg, amelyet ők 1918-ban nekik engedélyeztek. Lehetetlent kívántak egy törekvő, fiatal néptől, amelynek joga van egy naposabb, boldogabb jövőre, így nem férhet kétség ahhoz, hogy minden egyes bolgár, Anglia és Amerika ellen fordul. Eme elhatározásának lett a természetes következménye, hogy Bulgária még jobban nagy szövetségese, Németország mellé állt! Ma, amikor Hitler Adolf zsenialitása a világ egyik legnagyobb hatalmává fejlesztette Németországot, úgy erkölcsi, mint szellemi, katonai és gazdasági téren, ez az elhatározás igazán nem csodálatraméltó, mert ez csak a higgadt gondolkozás természetes folyománya. Ez a gondolkozás teljesen megfelel az egész bolgár nép felfogásának, hiszen más választása nem is lehetett volna. Egyedül Németország értette meg és támogatta Bulgária nemzeti érdekeit.A bolgár nép tehát a kellő időt kivárva, Bulgária jövője érdekében is Németország és szövetségesei oldalára állt, felismerve az egyedül lehetséges és helyes utat. Minden más út csak ártalmas lehetett volna, így az elhatározás, megtörtént, minden rádión át küldött fenyegetések és figyelmeztetések ellenére. Donovan ezredes hiába dörögte intelmeit, a kocka elvetődött ... ! megjelent Dr. HUBERT GUSZTÁV ügyvéd, királyi ügyészségi megbízott összeállításában: INTERNÁLÁS RENDŐRI FELÜGYELET ALÁ HELYEZÉS, KITILTÁS, KIUTASÍTÁS ÉS KÜLFÖLDIEK ELLENŐRZÉSe a vonatkozó jogszabályok a rendőri büntető eljárási (Rbsz.) és toloncszabályzattal együtt ARA: 9.60 PENGŐ Kapható a „Magyarság’ ’Könyvosztályában: Bpest, II., Hunyadi J.út 2. Postán a könyv árának előzetes beküldése után bérmentve szállítjuk Magyarország az „Európai Munkaközösség”ben A breslaui Délkeleteurópai Kutatóintézet volt az első, amely a világháború óta élénk tudományos kapcsolatokat tartott fenn Délelet- Európa államaival. Ezen intézet munkáját kívánja most kiépíteni és folytatni az újonnan alakult „Európai Munkaközösség“ amelynek székhelye a breslaui Délkeleteurópai Kutatóintézet. Az intézmény elnökévé von Dirksen követet nevezték ki, aki ezt a magas tisztséget a délkeleteurópai területek tanulmányozásánál szerzet tapasztalatai értékesítésével látja el. Az európai munkaközösség célja a német tudományos élet vezetőinek a délkeleteurópai államok tudományos vezetőivel való állandó kapcsolatok fenntartása. Ezt a célt a munkaközösség tagjai szakkérdések kicserélésével, valamint a német tudományos vezetőknek Délkeleteurópába és a külföldi tagoknak Németországba történő tanulmány útjaival kívánja elérni. Ez a körülmény nagymértékben hozzájárul majd a német — délkeleteurópai kultur- és gazdasági kérdések kimélyítéséhez és egy olyan intézményt teremt, amelynek tagjai a kulturális és gazdasági élet minden aktuális problémáját közvetlenül megvitathatják. Az új és európai fontosságú intézmény első ülését még ez évben kívánja megtartani, melyen fontos agrárpolitikai kérdések kerülnek megvitatásra. Az új európai munkaközösségben Németország, Magyarország, Bulgária, Románia, Horvátország, Törökország és később Ukrajna vesznek részt. Üzend a gazdasági pályákra készülők számára! A zsidóság azt állítja, hogy azért szállta meg Magyarország gazdasági vezetőhelyeit, mert nincsenek kellően képzett magyar gazdasági szakemberek. Most is minden reményük az ,hogy Aladárékkal pótolhatják az elkerülhetetlen leváltásukat. Nemcsak a saját, hanem a nemzet érdekeit is szolgálja mindenki, aki gazdasági szaktudását a szakirodalom alapos tanulmányozásával rendszeresen fejleszti. A „Magyarság” könyvosztálya e cél előmozdítása érdekében a kereskedelmi, gazdasági és ipari szakirodalom rendszeres bő tartalmi ismertetésével kíván a magyar gazdasági szakemberek és a gazdasági pályákra készülők önművelésének szolgálatot tenni. Tekintettel arra, hogy egy-egy ilyen keretes hirdetés formájában adott ismertetést nem áll módunkban hosszabb időn keresztül megjelentetni, kérjük Olvasóinkat, hogy ezeket az ismertetéseket őrizzék meg, hogy alkalomadtán, amikor a könyvre szükségük lesz, azt a könyv tartalmának teljes ismeretében rendelhessék meg. A könyvosztályunkhoz (Budapest, II., Hunyadi J.út 2.) beérkező rendeléseket még aznap elintézzük. Budapest területén a telefon útján megrendelt könyveket díjtalanul házhoz szállítjuk. Postai megrendeléseknél a könyvek árának előzetes beküldése esetén a megrendelt könyveket bérmentve küldjük meg. «» ■IMII N———»— ——* fk.UHK A szőrme vásárlás, megóvás bizalom dolga! EVETOWITS szítcsmester. Budapest, IV., Petőfi Sándor-utca IIII Witt Gyula Krisztina-tér 9. IE3 Staub Miklós Fő-utca 25. Vagács Mihály Margit-körút 45. rwi Bodnár József Párisi-utca 2. Bozsin Timor Váci-utca 10. I. em. Dinnyei Karácsony Váci-utca 65 Fekete Miklós Szervita-tér 8. I. 20. Filszekker Zsigmond Prohászka O.-u. 6. Herczeg László Váci-utca 51. Kiss Miklós Váci-u. 11-b. fe. 10. Masztig Miklós Párisi-utca 3. Poremba Ferenc Károly-krt. 28. Szabó Ferenc Váci-utca 48. Varsányi Lajos Múzeum-krt. 7. Viszmegh Siator Irányi-utca 9. Í~V~I Kókay Endre Vilmos cs -út 16. rvn Katzer Aladár Outes Id Katzer Árpád Nagymező-u. 23. IyírTi Ágh István Sáfidro-u. 30/b. Weingart Ferenc Üllői-űt 42 ilxl Bischinger szűcs Kálvin-tér 2.1. 4. nőn * Poremba Béla Gömbös Gy.-út 13. Plutokráciából jelentik... (A Magyarság berlini szerkesztőségének Londonból és Washingtonból semleges országokon át érkezett különjelentései*" CLIFF GARFIELD Dr. az USA leghíresebb idegorvosa nyilatkozott a New York Times hasábjain és megállapította, hogy e háború kitörése óta Amerikában több mint négyszeresére nőtt az idegbetegek, az ön- és közveszélyes őrültek száma. Garfield professzor úr a ,,háborús bolondokról” szóló beszámolójában valóban különös eseteket sorol fel. Csikágóban például egyetlen hét alatt három férfit és öt asszonyt kellett a bolondokházába szállítani, mert fényes nappal anyaszűz meztelenül jelentek meg az utcán és ,,összevissza kiabáltak”. Harald Brummert, az US Steel Corporation titkárát azon kapták rajta, hogy hajnalban fel akarta gyújtani az acélvállalat harmincemeletes irodaházát. Brummer így indokolta meg tettét az őrültek háza orvosának: — Minden pillanatban itt teremhetnek a japánok ... hadititkok kerülhettek volna a kezükbe... ezt meg kellett akadályoznom! Garfield egy sereg háborús őrült érthetetlen tettéről számol be cikkében. Különös, hogy éppen Rooseveltről nem ír egy szót sem ... * ERZSÉBET KIRÁLYI HERCEGNŐ, az eljövendő angol királynő meglátogatta a szomorú nyomorban tengődő velszi bányavidéket. A tizenhatéves trónörökös kisasszony — amint a Manchester Guardian jelenti — az egyik velszi elemiiskolában pályadíjat tűzött ki: a nebulóknak a Hitler-veszedelemről kell véleményt mondaniok, s aki a legjobban szidja a nácikat, ötven font jutalmat kap. Királynői jutalom, s főként királynői gondolat, hogy nyolc-tízéves gyermekekkel mondatnak véleményt Hitler-K-MANITOU annak a csoda-indiánnak a neve aki — a Chicago Sun szerint — többet ér, mint a repülőmotorzajt fülelő legtökéletesebb készülék. A derék Manitou ugyanis a repülőgép zaját előbb hallja meg, mint a híres „műszaki fül", s éppen ezért — az amerikai lap szerint — a vörösbőrű testvért azonnal beosztották az USA légvédelméhez. Na, japán repülők, reszkessetek. Manitou fülel benneteket! Sőt az is lehet, hogy a japán repülőgépek lelövésére indián nyilasokat szerveztek meg. Szebb ez, mint a legmesésebb May Károly-regény: Bőrharisnya az USA-légvédelem szolgálatában ... * KEDVES, BÉKÉS EMBER, aki tizenhét évet ült börtönben ... — így kezdi a Life című folyóirat Majszki szovjet nagykövetről írott cikkét. Az angol lap megállapítása olyan pompás, hogy valóban, iskolakönyvbe való: a kedves, békés ember általában az, aki legalább másféltucat évet ül börtönben. Ajánljuk különben a Life-nek ha legközelebb Sztálinról ír dicshimnuszt, állapítsa meg róla, hogy szent ember, mert ő a világ leghíresebb postarablója és minden rekordot megdöntő gyilkosa ... A NEW YORK HERALD TRIBUNE vasárnapi képes melléklete, a This Week főzni tanítja az amerikai háziasszonyokat. Hiába minden, a jövőben nem lehet egyszerűen kitűnő konzerve tartalmával ellátni a családot, háború van, nincs bádogdoboz, s bizony Mrs. Brown ezentúl kénytelen lesz jól ápolt önkezével megpucolni a zöldséget, vagy kicsontozni a húst. Szörnyű! Az amerikai háziasszonyok most tudják majd csak meg, mily borzalmas dolog a háború ... Még utóbb főzni is meg kell tanulni miatta! * AZ ANGOL NŐI FOGHÁZAK lakóinak száma megkétszereződött — jelentette ki bizonyos Miss Barker, az aszszonybörtönök legfőbb felügyelője a Daily Mail munkatársának. Barker kisasszony szerint Anglia nagyvárosaiban a háború óta kétségbeejtő erkölcstelenség harapódzott el. Az idős és erkölcsös hölgy végül is riadtan kérdi: — Hová jutunk, ha ez így megy tovább?! Függetlenül az angol női fogházak problémájától — ugyanezt kérdi Churchill is ... (b. v. a.) HírilaP’ Készüljön fel a gazdasági leváltásra! Dr. Stassny J.: Termelés, szervezés, értékesítés a gazdasági életben E könyv átfogó és világos képet nyújt a modern állam életében egymás mellett működő és egymással kölcsönbatásban álló gazdasági tényezők organizációjáról és rendeltetéséről. Külön fejezetben ismerteti a három gazdasági ág, a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem kérdéseit. Ismerteti a termeléssel, értékesítéssel, a pénzügyi és hitelélettel kapcsolatos problémákat s az ezekre vonatkozó törvényhozási és rendeleti inintézkedéseket. Ara kötve 7.— P. Kapható a „Magyarság” könyvosztályában: Budapest, II., Hunyadi J.út 2. Postán a könyv árának előzetes beküldése esetén bérmentve szállítjuk.