Magyarság, 1943. március (24. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-04 / 51. szám

sa 1664-ben történt, hogy egy Kellerman nevű brémai polgár azzal a hírrel lepte meg a városi tanácsot, hogy ha akarja, le tudja buktatni a Napot az égboltról. A merész kádármester abban a hitben, hogy a Nap a Föld körül kering, tehát annak valami távoli mellékbolygója, azért „találta fel“, miként kell elbánnia ez égitesttel, miért a Nap egy sereg dongáját tönkresütötte s ezért bosszú­t akart állni. A városi taná­csokban már akkor is a legbölcsebbnek tartott urak ültek. A feltalálót elutasítot­ták, majd pedig, mikor már túlságosan erő­szakosan lépett fel, pellengérre tétették. Ez aztán elvette a kedvét a további felta­lálásoktól. Ezt az esetet csak azért kell megemlí­teni, mert ma is szép számmal akadnak úgynevezett feltalálók, akik annak az öt­letnek, amely foglalkoztatja őket, nem­ a gyakorlati értékét tartják szem előtt és nem hallgatják meg a szakértők vélemé­nyét, hanem egészen belehabarodnak öt­leteikbe és ha azokat értékteleneknek vagy keresztülvihetetlennek ítélik, a vak gyű­lölet kapcsolja ki őket a hasznos munkából. Viszont az is tény, hogy igen sok feltaláló becses és kevés javítással nagyon jól fel­használható ötletét az buktatja el, hogy vagy nincs elegendő pénze a szabadalmaz­tatásra, vagy hiányzik belőle a szakértelem egy modell vagy tervezet elfogadható elké­szítésére. Korunkban minden ötlet, minden újítás érték. A jövő Európájában pedig még fokozottabb mértékben fontos ez a té­tel, éppen azért a németek máris felkészül­nek arra, hogy a háború befejeztével a sza­badalmi gyakorlatot modernizálják és ha lehet, egész Európára egy nemzetek közti legfőbb szabadalmi bíróságot létesítenek, a mellé rendelt szabadalmi ügyvivőkkel és tanácsadókkal, nemkülönben hatalmas tő­kékkel dolgosó segítőszervekkel együtt. „MIBŐL LESZ A CSEREBOGÁR?“ Egy német szakközlöny megemlékezik arról, hogy milyen, eleinte ostobaságnak tartott találmányokból lettek a legérté­kesebb újítások. A műgumi tulajdonképpen egy cipész ötlete volt Ez az ember hulla­dékanyagokból készítette el az első mű­­gumisarkot. Természetesen fogalma sem le­hetett arról, minő mozgalmas lesz ötleté­nek nyoma a jövőben. Azt mondják, hogy sem Chardonnet találta fel a műselymet, hanem egyik szövősmestere és nem a vas­gyárak igazgatói jöttek rá az acélnemesí­tésre, hanem az első ötletet egy öntő adta meg. Nagyon természetes, hogy ezek az egyszerű üzletemberek nem tudtak mit kez­deni ötleteikkel, tehát mérnöki munkához kellett fordulniuk. Ezer és ezer igen értékes találmány ke­rül illetéktelenül idegen kezekbe azért, mert a feltalálóknak nincs módjában sa­ját hazájában érvényesítenie az ötletet, így jártak a franciák az első ágyúcső­­betéttel, vagyis a kicserélhető, pótolható ágyúcsővel. A találmányt az angolok érté­kesítették annak idején. „Miből lesz a cserebogár.?“ Egy ember rájön valamire és dolgozik, gondolkozik, tervez, épít, de hiába. Se pénze ,sem is­meretsége, sem támogatója. Végül valaki mégis csak felismeri az ötlet értékét, némi aprópénzzel kielégíti a feltalálót, ő maga pedig óriási hasznot húz más ötletéből jó­formán ingyen, így lettek milliárdosok az amerikai kaucsukfésű, h­ullámhajtű, stb. úgynevezett finanszírozói. Az újjáépített Európában ilyesmi nem fordulhat elő. Az újjászületett földrészen mindenkinek jogában áll a saját műve utá­ni hasznot becsületes után saját magának seperni be. A feltaláló és hasznosító közti ma még túlságos űrt egészséges jogsza­bályokkal fogják betömni. A jövő Európájában természetesen nem arra lesz­ szükség, hogy a Napot lehozzuk az égről, vagy eféle fantasztikus dolgokkal foglalkozzunk. Hanem arra annál inkább, hogy a növénynemesítés, a mezőgazdasági gépek korszerűsítése, a közlekedési eszkö­zök állandó modernizálása és általábal a termelőmunka feljavítása következzék be. Az önellátás keretébe vágó találmányoknak lesz még­ tehát a legmagasabb értéke. Ez­zel szemben meglesz rá a mód, hogy ameny­­nyiben szegény ember jelentkezik valami egészséges ötlettel, nem kell az elkótya­­tyélnie fillérekért pénzre éhes üzletembe­reknek, hanem lesz egy szerv, amely szíve­sen rendelkezésre áll, irányítja őt a további munkában, a találmányt pedig a feltaláló javára tisztességes keretek közt értékesíti. Az a törekvés látszik előtérbe jutni a kérdéssel kapcsolatban, hogy minden érde­kes találmányra teljes európai szabadalmat adhassanak olcsón és ami fő, gyorsan. Most az a helyzet, hogy egy magyar sza­badalomra, ha valaki európai szabadalmat akar szerezni, évekig kell leveleznie, dol­goznia számos ország illetékes szerveinél, hogy azt megkaphassa. Arravaló lesz a nemzetek közti szabadalmi legfőbb bíróság, hogy ezt a látástfutást, ezt a nagy költ­séget kiküszöbölje. Európában mindennap új szabadalmakat, új találmányokat fognak keresni a gyárosok és új gyárakat fognak keresni a szabadalmak tulajdonosai. Óriási ennek a tervnek a jelentősége és milliókat érdekel a kivitele. Technikánkat, amely most a háborúban annyira fölényes az ellenségével szemben ,a feltalálók vit­ték előre, nekik jár a hála a jobb fegy­verekért, a jobb anyagért, a jobb szak­munkáért. S ők, akiket annyiszor kijátszot­tak ravasz üzletemberek a múltban, bizo­nyára örömmel fogadják a nagy, összefogó szabadalmi terveket, amelyek biztosítják majd a feltalálók valóban hasznos talál­mányainak gyakorlati eredményét. A szabadalmi joggyakorlatot a háború után egész Európára egységesen rendezik Nem szabad egyetlen feltalálót sem kinevezni, hanem tanítani kell Csütörtök, 1943. március 1 .&Gümsäfl KARÁDY KATALINI ALKALOM SZIL­ASSY—SOMLAY — Kizárólag — HESEVÁR / A „HaAM“ százezres negei asM és tagjai a vino haszen ma! minden idők legnagyd­lgű építésére Ill a tavasz: a munkaszolgálat átveszi szerepét a harctereken A munkaszolgálat abban a két ország­­ben, ahol először vezették be valamennyi nép előtt: Németországban és Bulgáriában, mint félkatonai jellegű szolgálat, a tavasz beálltával egészen új és minden idők leg­nagyobb szerepéhez jut Keleten. Ahol a munkaszolgálat a fiatalság bevonásával ki­merül, ez a félhivatalos jelleg eltörpül a cél mögött. Az igazi munkaszolgálat a munkára és a munka szeretetére való neve­lés mellett gyakorlati célokat is szolgál, amennyiben az előnyomuló hadseregek nyomában maradt rombolások minél kor­szerűbb és gyorsabb helyreállítása az igazi feladata. Hogy ez a feladat mily fontos, azt megmutatta az idei tél is. Ha a német munkaszolgálat nem építette volna ki oly nagyszerűen a csapatok hátában a közle­kedési vonalakat, hidakat, posta és távíró­rendszert, nem építette volna át idejében a szélesnyomtávú orosz vasutakat európai méretekre ,akkor a tél folyamán bekövet­kezett visszavonulás közben aránytalanul nagyobb veszteségek álltak volna elő, így azonban, míg a mi vonalaink mögött a leg­korszerűbb, legbiztosabb közlekedési alkal­mak állnak fenn, a szovjet egyszerűen be­leragad a sárterngerbe és utánpótlását a legcsekélyebb olvadás is befolyásolja. úgy rendbehozott, hogy ma már kifogásta­lan állapotok uralkodnak abban. Ország­utakat épített szomszédosztagok segítségé­vel, hidakat létesített, gyümölcsfákat ápolt, de ápolt öregeket is és vigyázott a gyer­mekekre. Az ilyen munka valóban a jövő­nek szól s akik elvégzik, azok valóban a jövő letéteményesei. A karnakabétosok tízezerszámra sora­koznak fel most a front mögött és mihelyt a csapatok elindulnak, munkába állnak. A télen ez a munka lövészárok ásása volt. Most egészen más a szerep! MEGINT A HELYÜKÖN VANNAK A BARNAKABÁTOSOK A legfiatalabb német korosztályok, ame­lyek a múltban is megmutatták már, meny­nyire lelkesen és kitartóan tudnak dolgozni a győzelemért, ami életünket is jelenti, ma megint a helyükön állnak! Ezek az oszta­gok a jellegzetes barnakabátot viselik, fegyverük a szerszám és igen gyakran ott vannak az első vonalakban, a harcoló ka­tonaság árkaiban. Nagyrabecsülik őket, bár nem közvetlenül harcolnak az ellenség­gel. Szerszámaik egyenértékűek a fegyve­rekkel és a hősi tettek légiója dicséri sze­replésüket. Ilyen helyen a megbízhatatlan és mun­kára kényszerí­tett elemek természetesen nem juthatnak semmiféle szerephez. .Az a munkaszolgálat, amelyet a világon elsőnek Hierr Konstantin szervezett meg, ma elkép­zelhetetlen arányokban szerepel azokon a pontokon, ahonnan a tavasz elindítja a har­coló csapatokat. Napjainkban minden tör­ténelmi idők legnagyobb arányú szerepe vár ezekre a légiókra. Azonfelül, hogy a rop­­pan­t erejű téli hadjárat iszonyú rombolá­sait a legrövidebb idő alatt rendbe kell hoz­atok, ők azok, akik fiatalos lendületükkel, képzettségükkel megtanítják dolgozni azo­kat az idegen elemeket is ,amelyek a szov­jet uralma alatt csak egyet tanultak meg tökéletese­n: hogyan lehet szabadulni a munkától, mert hiszen hiába is dolgoztak volna, a bolsevisták az eredményt ellen­szolgáltatás nélkül elvitték. A­­munkaszolgálatosok behatolnak az orosz muzsik házába, kitisztítják ezeket a járványfészkeket, bevetik a kerteket, elvi­szik a modern háztartás valamennyi eszkö­zét, fogását hozzájuk. Megtörtént, hogy egy hattagú osztag egy egész falut"hetek alatt ! Egyre nagyobb tel­et kapnak a parasztok Ukrajnában Rovnóból jelentik: A Rosenberg biroda­­mi miniszter átal kibocsátott agrárrend alapján már a múlt esztendőben a parasz­tok 20 százalékának Ukrajnában nagyobb belső telkeket juttattak és átadták nekik a birto­kátruházásról szóló okmányokat. A gazdaságok legalább 20 százalékánál az idén szintén növelik a belső telkek nagy­ságát. A folyó évben általában annyi me­zőgazdasági szövetkezetet lehet alakítani, amennyit rendesen be tudnak rendezni. Ebben az évben megkezdik egyéni gazda­ságok alakítását is. A közös gazdaság, a­­melyben a földművesek legnagyobb része most dolgozik, átmeneti forma. Az agrár­rend célja az, hogy minden jól dolgozó földművest földhöz juttassanak­. Indokínában meghalt a pestis mikrobájának felfedezője Szaigonból jelentik: Yersien Sándor dr., hírneves svájci bakteriológus 90 esztendős korában az indokínai Nhatrangban meg­halt. Yersien világhírnévre tett szert, mint a pestis mikrobájának felfedezője. A tudós 1894-ben honkongi tanulmányai alatt fe­dezte fel ezt a baktériumot, majd Francia- Indokínába, Nhatrangban Pasteur-intézet létesített, amelynek igazgatója lett. Ismét korlátozzák a húsfogyasztást Romániában Bukarestből jelentik. A katonai és polgári el­látási államtitkárság most kiadott rendelete ér­telmében a vendéglők csak kedden, szombaton és vasárnap szolgálhatnak fel sertés-, marha- és juhhúst, frissen, sózva, füstölve vagy konzer­vált állapotban. A hét többi napján a nyilvá­nos fogyasztóhelyiségek, friss, sózott, füstölt vagy konzervhúst nem szolgálhatnak ki a ki­mondott felvágottfélén és a sózott, valamint füstölt szalonnán kívül. A hét minden napján szabad a bárány, szárnyas és vadhús, továbbá a hal fogyasztása. A főtt vad közül nem fo­gyasztható az őz húsa. A mészárszékek csütört­­­tökön, szombaton és esetleg vasárnap hozhatnak forgalomba marha­­borjúhúst is beleértve és a sertéshúst a lakosság fogyasztására. " Az angol hajógyárak nem tudnak építeni a sok hajósérülés miatt Az angolszász propaganda egyik leghan­­gosabb szólama az, hogy millió és millió tonna hajóval fogja meglepni a világot egészen rövid időn belül. Mint most Vickery amerikai tengernagy az Exchange Telegraphban nyilatkozott, erősen leszorí­tották az úgynevezett Liberty-hajók építési idejét, tehát több hajót tudnak ugyan­annyi idő alatt építeni. Egy portugál lap a Journal do Commercio azonban mást tu­dósít az esetről. Megírja, hogy az angol­szász hajógyárakban teljesen mellékes, mennyi idő alatt készül egy hajó, miután új hajók gyártásával alig foglalkozhatnak a rengeteg hajósérülés javítása miatt. A tavaly épített új hajókat ugyanis a tar­tósságra való tekintet nélkül, valóban futó­szalagon építették, de nem is kell hozzá német vagy olasz tengeralattjáró, mert ezek a hajók már a kisebb viharokban is annyira megviselődnek, hogy dokkba kell vinni őket, így tehát szó sem lehet arról, hogy az angolszászok a tengeren elszenve­dett veszteségeiket pótolni tudják. „ —Wd—ll ■ ■" — XII. Pius pápa megválasztásának évfordulója Rómából jelentik: Négy esztendővel ezelőtt választották meg XII. Pius pápát. Ez alkalomból a Vatikán-város minden épületét fellobogóz­ták. Számos egyházi és világi méltóság, köztük több bíboros íratta be nevét a pápa lakosztá­­lyának előszobájában elhelyezett külön laj­stromba. A Vatikán azonban nem tartott hiva­talos ünnepet, minthogy a pápai szertartások rendje szerint csupán a koronázás napját ülik ré meg ünnepélyes keretek között. Mégis ez évben is hálaadó pápai misét mutat be a Szentatya március 12-én a Sixtusi-kápolnában. Eltűnt a Londonból Palesztinába küldött gyémántszállítmány Antakyából jelentik. November elején Lon­donból 50.000 palesztinai font értékű nyers­gyémántot küldtek el Palesztinába. A külde­mény­­— mint most ismeretessé vált — nem érkezett meg Palesztinába s elveszettnek te­kintendő. 7 | Elejétől-végéig fog­alom, d* ... SIMOR—BULLA—CSORTOS — Kizárólag — BELEZI! FÜSZiniZ­g Két év után fedezték fel a hitvesgyilkosságot Szegedről jelentik: Molnár Ferenc 29 éves szeghalmi napszámos három évvel ezelőtt meg­fojtotta a vele közös háztartásban élő Tóth Vera 39 éves asszonyt. A gyilkosság után azt a látszatot keltette, mintha a tüdőbajos asz­­szony betegsége következtében halt volna meg s ekkor a temetési engedélyt megadták. Két évvel később derült ki a gyilkosság. A gyulai törvényszék Molnár Ferencet 15 évi fegyház ítélte s a büntetést most a szegedi ítélőtábla életfogytiglani fegyházra súlyosbította. A hősiesség és kötelességtudás filmje TITKOS PI9KCS VIKTOR DE KOVA — PAUL HARTMANN — Kizárólag —J .­WN Hitt

Next