Magyarság, 1943. április (24. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-07 / 78. szám

2 ­ Európa a maga egész erejével még csak most kezd felvonulni a döntő küzdelemre A Times beismeri, hogy a szövetségesek helyzete ma rosszabb, mint 1918-ban volt A Berlin—Róma—Tokió folyóirat .AZ Atlanti Chartára mért halálos csapás“ cí­mnél három csillaggal jelzett cikket kö­zöl, amely bevezetőben megállapítja, hogy Európa a maga egész erejével a tengely­hatalmak elszánt akaratának jegyében még csak most fog bevonulni. Most ková­csoljuk nemcsak a legmodernebb fegyvere­ket, hanem mozgósítjuk azokat az embere­ket és erőket is, akik, illetve, amelyek eze­ket a fegyvereket mint szentséget fogják kezelni. Egész Európában élesítik a kése­ket, amelyekkel a tengelyhatalmak a hábo­rú legközelebbi szakaszában harcba men­nek. A cikk ezután utal az ellenséges tábor­ban uralkodó egyenetlenségekről, viták­ról és perpatvarokról naponta tömegesen érkező hírekre és megállapítja, hogy ezeknek az ellentéteknek, ha nem is döntő, de mindenesetre figyelemreméltó politi­kai jelentőségük van. Annak az anyagnak teljéből, amelyet a tengelyellenes sajtó és hírverés ebben a tekintetben szállít, ki­emelkedő a cikk szerint, hogy Anglia az európai népeket elárulta a bolsevizmusnak és hogy ez napról-napra nyilvánvalóbb lesz. Anglia a Szovjet követeléseivel nem szállhat s­­enkbe és ezt nem is fogja meg­tenni. Ez a döntő mozzanat és ez az, amit az európai népeknek fokozódó mértékben fel kell ismerniök és fel is ismernek. Az Atlanti Charta — miként a semleges sajtó ítélete is mutatja — elintézett ügy. A ten­gelyhatalmak ellenségeinek győzelme után csak a politikai zűrzavar következhetne és ebben a zűrzavarban — ezt nem is kell külön bizonyítani — nem uralkodna más, mint a bolsevizmus. Ennek az igazságnak felismerése elöl ma már senki sem tud el­zárkózni. Ebből a tényből — fejezi be a cikk — következik, hogy a bolsevizmust totálisan meg kell semmisíteni és hogy ugyanúgy Anglia és Amerika haderőit is, amelyek Európában, Afrikában és Kelet­­ázsiában a bolsevizmus segítőtársaiként, lépnek fel, szintén meg kell semmisíteni.­ Csak a hármas egyezmény hatalmainak to­tális győzelme teremti meg Európa népei számára az előfeltételét olyan új rend­nek, amely biztosított létet nyújt az igaz­ságosság és együttműködés légkörében. Angliának több hajót kell építenie, mert különben elveszti a háborút A Times összehasonlítást tesz a szövet­ségesek 1918 márciusi háborús kilátásai és a mostani háború pillanatnyi eshetősé­gei között és arra a következtetésr­e jut, hogy a szövetségesek helyzete ma rosz­­szabb, mint akkor volt. A lap a többi közt szó szerint ezeket írja: Nyíltan meg kell mondani, hogy 1918 márciusában a győ­zelem lehetősége elérhető közelségben volt. A tengeralattjáró háború legsúlyo­sabb napjain már túl voltunk, ezzel szem­ben ma erről még nagyon sokáig nem le­het beszélni. Az elmúlt háborúban a szö­vetségesek seregei hatalmas területeket tartanak birtokban Nyugat-Európában, ma ta­lalatnyi terület sem áll rendelkezé­sünkre Európában. A lap azután részletesen foglalkozik a tengeralatti háborúval. A tengeralattjáró — állapítja meg a lap — Németország el­sőrangú fegyvere Anglia, az angol biroda­lom és az Egyesült Államok ellen. A ten­ger alatti veszedelem leküzdésére irányul­­­ó harc szabja meg az angol és az ameri­kai tevékenység minden megnyilvánulá­sát. Ha az újonnan épített hajótér meg nem haladja a tengeralattjárók által el­sül­lyesz­tett hajóteret, akkor a jövő való­ban nagyon sötét. Hull, a tengernagyi hivatalhoz beosz­tott pénzügyi titkár is kijelentette, hogy Angliának sokkal több kereskedelmi hajót kell építenie, különben nem nyerheti meg a háborút. A Szovjet már csak nehezen tudja előteremteni tartalékait — írja a Pravda Svájci lapok közük a szovjet vezérkar egyik tagjának a Pravdában megjelent cikkét. Ebben a cikkben a cikkíró hangoz­tatja, hogy 1943 nyarán gigászi harcot fognak átélni. Rámutat­­azután a Szovjet erőfeszítéseire, majd beismeri, hogy a szovjet haderő nem tudta téli offenzívájá­­na­k sikereit teljesen kiaknázni. Azokkal a megjegyzésekkel kapcsolatban, hogy a vörös hadsereg inkább a telet részesíti előnyben a támadások végrehajtására, megjegyzi, hogy a szovjet csapatok az el­múlt két télen valóban támadtak, azonban nem azért, mert a havat vagy a fagyot jobban szeretik, hanem és kizárólag azért történt, mert nagyon sok időre van szük­ségük ahhoz, hogy tartalékaikat elő­teremtsék és előkészítsék. Filov kihallgatáson volt a királynál Boris bolgár király hétfőn kihallgatáson fo­gadta Filov Bogdán bolgár miniszterelnököt. Az angol követ hosszabb időre elhagyja a Vatikánt Osborne, Nagybritannia vatikáni képviselő­je a közeli napokban elhagyja a Vatikán­várost és az olasz hatóságok engedélyével Olaszországon át Svájcba megy, ahol hosz­­szabb időt tölt. Sumner Welles Moszkvába is ellátogat A Neue Zürcher Zeitung washingtoni tudó­sítója úgy értesül, hogy Sumner Welles ame­rikai külügyi államtitkár, aki rövidesen Ang­liába utazik, közvetlenül londoni látogatása után Moszkvában is fontos megbeszéléseket folytat. Semleges maradhat-e Franciaország? — kérdi a Nouveaux Tems Franciaország az egyetlen állam, amely még nem adott félreérthetetlen választ az angol-amerikai légierő támadásaira, __ írja Luchaire, a Les Nouveaux Temps című lap főszerkesztője. Ez a válasz elmaradt, noha Franciaországot naponta figyelmeztetik ar­ra, hogy nem tekintik többé semlegesnek. A vasárnap délutáni Páris elleni bombatámadás újabb bizonyíték volt erre. „Várjon Francia­­ország továbbra is süket marad-e?’’ __ kér­di Luchaire. — „Nem volna-e a legjobb vé­delem, ha Európa ellenségei tudnák, hogy minden egyes áldozat azonnal tír bosszúra Berlin, április 6. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelenti a keleti arcvonal helyzetéről: A keleti arcvonalon a harccselekmények súlypontja vasárnap a kubáni hídfő dél­keleti részén volt. A bolsevisták hadosztá­lyig terjedő erőkkel több támadással pró­bálkoztak. Az összes harceszközöket a leg­erősebb mértékben bevetették, a sűrűn ta­gozott német és szövetséges kötelékek azonban a szovjet tömeg támadásait visz­­szaverték és a támadóknak a legsúlyosabb veszteségeket okozták emberben és anyag­ban Erőteljes ellentámadásokkal a bolse­visták egész harccsoportjait átkarolták, összeszorították és a fegyverek összpontosí­tott együttműködésével megsemmisítették. A szovjet harckocsijai közül, amelyek itt először léptek fel újból, a páncéltörők és légelhárító tüzérek, illetőleg a gránátosok 23-at megsemmisítettek vagy mozgáskép­telenné tettek. A bolsevisták napok óta várt támadásá­ban ez a nagy bevetés sem téveszthet meg afelől, hogy a szovjet támadási tartalékok híjján, legalább is ezidőszerint kerülni igyekszik minden erőket fogyasztó nagyobb harccselekményt, így megállapítható volt, hogy a kubáni hídfő előtti készenléti állá­saikat csak más arcvonalszakaszokon vég­rehajtott nagyszabású csökkentésekkel tudták megteremteni, úgyhogy már a ku­báni álláshoz közvetlenül csatlakozó északi részen, valamint a partvidéken teljes pasz­­szivitásra kényszerültek. Előretörő német felderítők megállapították, hogy a bolse­visták ottani állásaiban lényegesen gyen­gébb erők vannak, mint azelőtt. A bolse­vistáknak ez a hadviselése időnyerésre tö­rekszik s ennek megfelel magatartásuk. A keleti arcvonal valamennyi más szakaszán is, ahol nagy mértékben átcsoportosítják csapataikat. Az izjumi térségen német kötelékek a légi fegyvernemmel együttműködve, táma­dó tevékenységüket folyamatosan kialakítja tovább megtisztították a Donec-folyó terü­letét, ahol az olvadás következtében az ára­dás helyenkét hétszáz méter széles. Az oreli szakasz keleti szélén a rémet csapatok sikeres támadóvál­lalkozásokkal lényegesen megjavították a fő harcvonalat. Az Ilmen-tótól és a Ladoga-tótól délre a bolsevisták csupán századnyi, de legfel­jebb zászlósíjnyi erőkkel eltrltá’raidá’mkat intéztek a legutóbbi napok sikeres előre­törései folytán megjavított német állások ellen. Azonban oly tekintélyes vesztesége­elszánt franciát állít csatasorba ?­ — kérdi a cikkíró. Berlini vélemény Patain beszédéről és a Franciaország ellen intézett terrortámadásokról A francia államfő rádióbeszédét a Wilhelm­strassen azért találták rendkívül érdekesnek, mert abban világosan visszautasította a fran­cia emigránsok kísérletét, hogy befolyást nyerjenek a francia népre, pétainnek ez az állásfoglalása annak jele, — mondották — hogy folytatni kívánja a francia kormány eddigi politikáját. Pétain marsall a legéleseb­ben elítélte az emigránsokat és híveiket, akik egyenetlenkedést akarnak támasztani a francia nép körében és meg akarják nehezí­teni a kormány politikáját, amely arra irá­nyul, hogy Franciaországot a súlyos vereség után ismét helyreállítsa. A francia államfő beszédében az angol—amerikai légitámadá­sokkal is foglalkozott és azokat gonosz me­rényleteknek minősítette a francia nép és a francia gazdasági élet ellen. Ezeknek a tá­madásoknak — mint Berlinben hangsúlyoz­zák — egyáltalán nincs politikai hatásuk és éppen ellenkezőjét érik el annak, amit akar­nak, mert a kormány még szilárdabban ki­tart progra­mmja mellett, a francia nép pedig egyre inkább belátja, hogy volt szövetségesei milyen kegyetlenül harcolnak ellene. Végül kiemelték még a Wilhelmstrassen, hogy a francia államfő éles szavakkal bélyegezte meg a bolsevizmust is és rámutatott az Eu­rópát fenyegető veszélyekre. Millerand meghalt Alexander Etienne Millerand, aki 1920— 24. között a francia köztársaság elnöke volt, hétfőn egy operációnak vetette alá magát, amelynek következtében kedden reggel 5 órakor Versaillesben meghalt. Millerand 84 éves volt. Bolívia készü­l hadat üzenni a tengelyhatalmaknak A NST jelenti: A m­odejanerioi bolíviai nagy­­követség közlése szerint Bolívia ma vagy hol­nap hadat üzen a tengelyhatalmaknak. A had­üzenetet azokkal a kötelezettségekkel indokol­ják, amelyek az amerikai szolidaritásból adód­nak és „a bolíviai termelési eszközök aktiválá­sának” szükségességével. A bolíviai nemzetvé­delmi tanács egy határozatában már javasolta a hadüzenet kinyilvánítását két szenvedtek, hogy rövidesen lemondtak a további támadásokról és új készenléti ál­lásokról. A bolsevisták hadászati támadásra készülnek a kubáni német hídfő ellen Berlin, április 6. A hét végén a szovjet csapatok támadó tevékenysége a kubáni hídfőállás vidéken fokozódott. Ez a harc kétségkívül már messze túlhaladta a helyi harci cselekmé­nyek kereteit. Ha még nem is vall minden jel általános nagy támadásra, a jelenlegi helyzetből következtetve a mostani támadá­sok esetleg már ilyen nagyarányú kísérlet bevezetői lehetnek- Emellett szól az a meg­figyelés is, hogy az ellenség a Kubán alsó folyása vidékén nagyarányú tüzérségi összpontosítást végez és légitövénykesége is erősen fokozódott. A hídfőállás keleti szárnya ellen irányuló több hadosz­tállyal támadtak, erős páncélos támogatás­sal, sikert azonban nem értek el. Ha való­nak bizonyul az a sejtés, hogy a szovjet hadvezetőség a többi frontszakaszokon uralkodó viszonylagos nyugalmat arra akarja felhasználni, hogy nagy támadást indítson a Kaukázus nyugati szárnyán lev® és számára igen kellemetlen német kiin­duló állások ellen, akkor valószínűleg nem­sokára az ellenséges flotta akciójával is számolni kell a­­Fekete-tengeren, illetve kombinált szárazföldi és tengeri támadással. A német védelem bizonyára erre a lehető­ségre is felkészült. 1. A németek a kubáni szakaszon bekerítettek és megsemmisítettek nagyobb ellenséges harccsoportokat A többi szakaszon a bolsevisták csak kis erőkkel folytatták sikertelen támadásaikat Szerda, 194­3. április­­. A német légi fegyvernem erős kötelékei éjjel-nappal, különösen a déli szárnyon, de a kurszki térségben és a Ladoga-tótól dél­re is támadták a bolsevisták csapat- és el­látási forgalmát- Nehéz német harci repülő­gépek különleges kötelékei bombasorozatok­kal megsemmisítő hatással­­támadták a fon­tos vasútvonalakat a szovjet mögöttes te­rületen. Különösen jó sikert értek el né­met harci repülőgépek a Jeges-tengeri arc­vonalon, ahol több nehéz találatot érte­k el Rosta szárazdokkjaiban és a Kandalaksa­­öböl mentén, ahol három megrakott szállí­tóvonatot kisiklattak. Az egyik vonatot, amely csapatokkal volt megrakva, ezen kí­vül több alacsony támadás folyamán tűz­fegyvereikkel is lőtték. (MTI)

Next