Magyarság, 1943. szeptember (24. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-23 / 215. szám
10 A ködvelő Hat csöve van, háromféle lövedéket lehet használni benne Számos olvasónk felkért bennünket. írjuk le a legújabb német fegyvernek, a ködvelőnek a jellegzetességeit. A kérésnek az alábbiakban teszünk eleget: A kedvelőket néhány hónappal ezelőtt vetették be a németek a keleti arcvonalon. Csak akkor jöttek ki vele, amikor a Szovjet a hírhedt Sztálin-orgonákkal már meglehetősen lejárta magát. Az első kedvező sorozatoknak megvolt az a hibája, hogy a kilövéshez fekete puskaport használtak s így a lövedék útját vastag fekete füstszallag jelezte, úgyhogy könnyen ki lehetett térni előle.. Ma már füst nélküli puskaport használnak s csak egy tűssugár követi a lövedéket. A követő háromféle lövedéket bocsájthat az ellenségre: a tulajdonképpeni ködgránátokat, amelyek hatalmas füsttengerbe borítják a lecsapódás környékét — ez a magyarázata, hogy a viszszavonuló németeket nem tudják követni s így alig van veszteségük — aztán a repesztőgránátok, amelyek robbanási hatásfokát sehol sem tudták eddig felülmúlni, végül a lánggránátokat, amelyek óriási hőfokot terjesztve, mindent tűzbe borítanak, ahol célba érnek. A ködvetőnek hat csöve van s egyszerre lehet kilőni mind a hatot, vagy egyenkint. Maga a ködvető sokkal könnyebb a Sztalinorgonánál. Míg egy nehéz tábori tarack átlagos súlya 20 mázsa szokott lenni a ködvetőé mindössze 7—16 mázsa, a kaliber szerint. A tűzereje akkora, hogy 81 nehéz tarackütegnek, egyenkint hat ágyúval, megfelelő kedvező. Lerögzítése percek alatt megtörténik, elsütését villamos áram végzi. Fájdalmatlan ionkezelés elektromos árammal? „Mire a beteg észreveszi, hogy az áram lázzal már rendbetettük a fogait." Egyik német szakközlöny írja az alábbiakat, amik a fogbetegek millióit bizonyára megnyugtatja: — Akinek valamije fáj, rendszerint visszagondol azokra az órákra, amikor más, szenvedő embertársát kinevette vagy legalább is megmosolyogta. A fájdalom olyan tényező az emberi létben, ami a születéstől a halálig nyomon kísér bennünket, s valóban, csak a halál jótékonyságában ér véget. Különösen érzékeny az ember a néha elviselhetetlen fogfájásokra s éppen a foggyógyászat az, amely a többi orvosi ténykedés mögött meglehetősen elmaradt. Még Amerikában, a fogkezelés hazájában is elismerik, hogy valamit sürgősen tenni kell a fogbetegek érdekében, mert a fogkezelés mai helyzete azt eredményezi, hogy az emberiség nagy százaléka a már jelzett elmaradottság következtében pusztul el. „Olvasson újságot, míg a fogát kezelem.“ Amerikában régóta használják már a fájdalmat kiküszöbölő injekciókat, amelyeket, mint tudjuk, a felső fogsor betegségénél a fájó fog mellé a foghúsba, az alsó sornál pedig a szájszögletbe helyeznek el. Sajnos, de való, hogy a fogbetegek nagy része, még ezeket az alig érezhető, mégis kellemetlen szúrásokat sem viseli el, tehát nem is megy orvoshoz. Nem sokkal jobb a fagyasztás sem, mert azonfelül, hogy kellemetlen utóhatása lehet, meglehetősen körülményes és nem mindig biztos fájdalomkiküszöbölő ténykedés. Forvésésnél vagy amputációnál nem is használható. Most négy német fogorvos együttesen olyan eljárást dolgozott ki, amelynek gyakorlati keresztülvitele így történik: a beteg leül a székbe, a homlokára ezüstpántot, a bokájára anódokat szerelnek, újságot nyomnak a kezébe s csak arra kérik, látsa el a száját. A beteg érzi, hogy kellemes zsibbadás fogja el s hogy egy manométerszerű, a szék karfájára szerelt óra finom nyelve erősen mozog. A zsibbadás egyre erősebb s egyszer csak a fogorvos kimondja a végszót: — készen vagyunk, tessék öblíteni... A legsúlyosabb fogműtéteket is így bonyolítják le. A kezelés titka — az elektromos áram. Fokozatosan bevezetett áram, eddig még nem közölt módon a fájdalomérzést, teljesen kiküszöböli s a fogkezelés tökéletesen sikerül, amellett a fertőzés minden lehetősége ki van zárva. „Mire a beteg észreveszi, hogy az áram kezd kellemetlenné válni, már régen rendbetették a fogait” — hangzik az érdekes cikk utolsó mondata. Most aztán már csak arról van szó: mikor érkezik el hozzánk az újítás? A CSIGA A TÜDŐBAJ ORVOSSÁGA A csigáról kevesen tudják, hogy gyógyszernek is alkalmas. Pedig már a régi korok népei is használták. A csigakivonat igen jó különböző betegségeknél és sebesüléseknél. Angliában a gyengeszervezetű gyermekek, és a tüdőbajosok fogyasztják. Tüdővész ellen a fiatal, házatlan csiga jó. A betegek minden különösebb elkészítés nélkül, vagy tejben főve eszik. A közhit szerint nem szabad mindenféle szabadban összeszedett csigát elfogyasztani, mert a csiga mérges növényeken is él, tehát a fogyasztása halálos is lehet. Magyarországon a nép nem szereti a csigát. Undorodnak puha, nyirkás testétől az emberek. Egy helyen fogyasztják az oláhok, Erdélyben. Itt a fiatal anyák és terhes nők eszik. Graham Bell unokája szerint a feltaláló sohasem ismerte el, hogy az ő találmánya a telefon Hát akkor ki találta fel ? 1937-ben Page északamerikai mechanikus érdekes felfedezést tett. Egy elektromos áramnak kitett dróttekercs segítségével, amit egy patkómágnes két szára közé helyezett el — észrevette, hogy ahányszor az elektromos áram kihagy vagy újra megindul — különböző rezgések keletkeznek. Csakhamar rájött, hogy e tünemény alkalmas az emberi hangnak huzal útján való továbbítására. Ezzel megszületett a távbeszélő alapgondolata. Mikor ez a felfedezés megtörtént, háromesztendős volt az a bizonyos Reis Fülöp, aki 1834 január 7-én született Celnhausenben. 1850-ben inas volt egy festékkereskedésben. 1853-ban otthagyja, a kereskedési és természettudományi és matematikai tanulmányokkal foglalkozik. 1858-ban már a fizikában is jártas és azonnal megkezdi a kezébe került Page-féle alapgondolatok gyakorlati kidolgozását. 1860-ban már bemutatja azt a készüléket, amely nemcsak emberi hangot, hanem zenét is tud továbbítani huzalokon keresztül egyik helyről a másikra. Mikor 1874-ben meghal, már „divatban van“ a távbeszélő, amely kifogástalanul működik. Graham Bell, aki 1847 március 3-án Edinburgban született és 1922-ben halt meg csak tökéletesítette Reis készülékét és a világ úgy könyvelte el az ügyet, mintha Bell találta volna fel a telefont. Most érdekes közleményt tett közzé Bell egyik unokája, a családi irattárban található Bellfeljegyzések alapján. Megírja, hogy Bell sohasem ismerte el, mintha ő találta volna fel a telefont, és soha egy pillanatra sem tagadta Reis elsőségét. Azt is közli, hogy a gyakorlati forgalom számára nem Amerika vezette be elsőnek a telefont, hanem Németország, ahol már 1877-ben Stephan főpostamester átadta a nyilvánosságnak az első négy telefonvonalat. Huszonöt esztendővel ezelőtt Tirolból indult útnak a spanyolnátha, amely 15 millió embert vitt a sírba Az emberiség történetében a háborúk pusztítása sohasem járt egyedül hanem azok nyomában mindenütt ott settenkedett a betegség, a járvány. Amint az egészségében és idegeiben megviselt egyes országok már azt hitték, hogy sikerült a háború szerencsés vagy szerencsétlen befejezése után megnyugodni és az eljövendő időket biztosítani a béke jegyében, a járványok alattomos módon támadást intéztek a háborúskodó lakosság ellen és amit a háború még meghagyott, azt a járványok és betegségek igyekeztek továbbpusztítani. Huszonöt esztendővel ezelőtt a tiroli harcterekről indult útnak az a náthaláz, amely következményeiben valóban borzalmas módon pusztított végig a háborúban megrokkant Európán. Annak ellenére, hogy ez a náthaláz Tirolból indult el pusztító útjára, a köztudatba mégis mint spanyolnátha vésődött be, noha egyéb köze nem volt az ibériai félszigethez, mint az, hogy amíg Európában egy országban sem volt szabad ennek a kórnak létezéséről írni a sajtóban, akkor legelőször a spanyol kormány engedte meg, hogy a sajtó cenzúramentesen írjon a század legnagyobb járványáról és pusztításairól. A spanyolnátha a valóságban nem egyéb erős, szövődményes influenzánál és korántsem modern betegség, új járvány volt, hanem a mindenkori háborúk állandó kísérő jelensége, csak egyszer ilyen, máskor olyan formában ütötte fel a fejét és az akkori orvostudomány még nem tudta pontosan megnevezni a betegséget és nem tudott ellene hatékonyan védekezni. A spanyolnátha, a különböző nevek és viszonyok alatt, az elmúlt kétszáz évben például nem kevesebb, mint hétszer szántott végig az európai kontinensen. És minden egyes megjelenése pontosan a befejezett háborúk utáni időkre esett. Melyek voltak ezek a háborúk? Idősorrendben a kétszáz év alatt a következők: 1. 1743-ban az osztrák örökösödési háború, 2. 1761-ben a hétéves háború, 3. 1780-ban az amerikai függetlenségi háború (a járvány négy hónappal előbb kezdett el pusztítani Európában, mint Amerikában), 4. 1813-ban a napóleoni háborúk, 5. 1837-ben Algéria meghódításának ez volt a magas ára, 6. 1871-ben a német-francia háború, 7. 1918-ban az első világháború befejezése. Leghevesebben az 1918. esztendő augusztusa és 1919 augusztusa között pusztított az epidémia. *15 millió halottja volt, tehát kétszer annyi mint a harctereken. Csak az első esztendőkben (tehát 1918— 1919-ben) országok szerint az áldozatok így oszlottak meg: Spanyolország 152.000, Franciaország 200 ezer, Anglia 151.000, Írország és Skócia 49 ezer, Brazilia 150.000, Délafrikai Unió 150.000, Perzsia 200.000, Japán 250.000, Mexikó 400 ezer, Olaszország 430.000, Németország 400 ezer, Északamerikai Egyesült Államok 600 ezer és India 7 millió ember. A kínai pusztulásról csak hozzávetőleges adatok álltak rendelkezésre, éppen így igen sok más országról sem. Ezért a statisztikusok csak hozzávetőleges becslésekkel dolgozhattak a járvány pusztításainak számszerinti megállapításánál. Az áldozatok száma kerekeit 15 millióra becsülhető, tehát valóban majdnem kétszer anynyian pusztultak el e járvány következtében, mint amennyi áldozatot maga az első világháború követelt emberéletben. Ki a kés feltalálója ? A technika bevonulása az emberiség történetébe a kés feltalálásával kezdődött. Az emberiség eme első szerszáma tűzkőből készült. A késő utókor az őskori sírok feltárása alkalmával ismerte meg őket. Ezeket a szerszámokat az ősember a vadállatok elleni védekezésre használta fel. A késeken kívül ezekben a sírokban reszelőket, fúrókat, különleges „ütőköveket” stb. találtak. A feiburgi egyetem tanára, dr. Georg, utalt arra, hogy az emberiség kultúrára való hajlamot bizonyítja az a tény, hogy az első vágószerszámok elkészítéséhez az ember a természetből nem meríthetett példát. Itt tehát nem a természet utánzásáról volt szó, hanem teljesen új eszközök feltalálásáról. A kés azonban nem jelentette a végcélt, hanem ennek segítségével újabb és hasznosabb szerszámokat sikerült előállítani. A kés feltalálója tehát ugyanolyan rendszeres és okszerű elgondolásból, illetve következtetésekből indult ki, mint a mai fejlett kultúrával rendelkező népek feltalálói. 27 napsa ti a napsait A potsdami geofizikai intézet behatóan foglalkozik a napfoltok hatásának megfigyelésével. Mint ismeretes a napfolt nem egyéb, mint a nap felszínén keletkező gázforgatag, amelynek hőmérséklete 1100 fokkal alacsonyabb a 6000 fok hőmérsékletű napnál. Ezek a sötétebb foltok a napon néha szabad szemmel is felismerhetők. A kisebb napfoltok néha órákon belül eltűnnek a nagyobbak azonban hónapokon át megfigyelhetők. A foltok látszólag keletről nyugatra húzódnak, amelyből a nap fordulására következtetnek. Egy ilyen fordulat kb. 2. napig tart. Nagyobbszámú napfoltok keletkezését kb. minden 11 évben figyelték meg. Az utolsó ilyen napfoltidőszak 1933—34. évben ért véget. 1933-ban a nap 234 napon át napfoltmentes volt. 1936. óta azonban mindig észleltek kisebb foltokat, amelyek 1937-ben érték el a maximumot. A napfoltok az időjárásban is éreztetik hatásukat. Megállapították pl., hogy a trópusokban néhány fokkal alacsonyab a hőmérséklet és több az eső, ha a napfoltok nagyobb számban mutatkoznak. Úgyszintén megfigyelték, hogy kiváló bortermő évek a napfoltmentes időszakkal függnek össze. Csütörtök, 1943. szeptember 16. Két érdekes angolszász katona: 1. Sir Arthur William Tedder, aki Rómát bombázta. * 2. Emery Scott Land, aki hol futbalozik, hol az amerikai flottát szervezi újjá. Ennek a rovatnak az a célja, hogy a ma élő híres emberek, a mai haladás s a mai élettel összefüggő kérdéseket tartsa nyilván. Az események sodrában annyi minden feljegyezni való akad, hogy csak egy kis részüket lehet visszaadni, így tehát legalább a legérdekesebbeket adjuk. Ebben a vonalban pedig hol ama éetrajz, amely érdekesebb, mint azé, aki Rómát bombázta, vagy akinek Amerika a mai tengeri hatalmát köszönheti? * „A szellem és a rombolás embere" Sir Arthur William Tedder 1890-ben született. Bölcsőjére nem írta rá a sors,hogy valaha is katona lesz. Gyenge, vézna gyerek volt... ezért aztán a szülei inkább a szellemi téren igyekeztek előbbre vinni Williamot. Beíratták" Magdalen Collegiumba, majd a cambridgei egyetemre, ahol irodalmat, régészetet és művészettörténelmet hallgatott. Az első világháború kitörése előtt a Fidzsi szigeteken gyarmatügyi szolgálatba került. Onnan visszajött és 1916-ban már a „Royal Flying Corps”-ban találjuk. De csak 1921-ben kezd komolyan foglalkozni a repüléssel. 1929- ben került be a Royal Air Force vezérkarába, 1936-ban a távolkeleti angol repülés főnöke, majd 1938-ban visszahívják a repülésügyi minisztériumiba, mint a repüléskutatás vezetőjét. Teddert ezek után a Középkelet angol repülésügyeinek vezetésével bízták meg. Kairóból irányította az Olaszország elleni támadásokat. Itt mondotta Tedder: — eddig Shakespeare-i idézetekkel bajlódtam, de a mai művészettörténelmet bombákkal írják! — Kiadja a Róma bombázására vonatkozó utasítását s ma mindenkinél népszerűbb ember angolszászoknál... Mikor az admirális labdát rúg, Emery Scott Land 1879-ben született az USA Colorado államában. Kalandos természetű fiatalember volt, szüleivel emiatt állandó hadilábon állt, végül úgy oldotta meg a dolgot, hogy önkéntesen csatlakozott egy szabadcsapathoz, amely Kuba szigetén harcolt a spanyolok ellen. Mire azonban odaérkezett, már vége is volt a háborúnak. Ekkor a tengerészeihez lépett be és elvégezte az annapolisi akadémiát. Land már az intézetben híres futbalista volt, de emellett szorgalmasan tanulmányozta az amerikai haditengerészet felszerelési körülményeit és nem egyszer megállapította, hogy ezek bizony nem tökéletesek. Hosszas munkával tanulmányt írt a helyes felszerelésről. Ez néhány újságíró segítségével egyszerre neves emberre tette. Megkapta a NAVY CROSS kitüntetést s már az 1918-as fegyverszüneti tárgyalásokon is jelen volt. Hoover elnöksége idején „ugrott ki” Land, amennyiben az USA-tengerészet főnökkonstruktőrjévé léptették elő. Roosevelt idejében is megtartotta hírnevét. Őt bízta meg az USA- tengerészet teljes átszervezésével. Vele dolgoztatták ki azokat a hajótípusokat, amelyek leginkább alkalmasak csapatszállításokra. Kétségtelen — írták akkor német részről hogy Land az amerikai tengerészek első vonalában áll s igen szorgalmas ember, de csodát ő sem művelhetett, hiszen minduntalan megkötötték a kezét. — Tény, hogy az amerikai pénzvilág állandóan keresztülhúzta, számításait, mivel pedig az elnök újabb és újabb flottát követelt, Land két tűz közé került s kénytelen volt — rossz hajókat adni. Land flottáiból nagyon kevés egység úszkál ma már a tengeren. A többi a mélyben pihen és ez az ember, aki egykor oly hatalmas volt, ma már erősen, lefelé halad híressége ívjén... ________ FILMRE VETTÉK, HOGYAN SZÜLETIK A CSIRKE. Németországban a mozifelvevőgép annyira kifejlődött, hogy a legcsodálatosabb természeti titkokat is láthatjuk ma már képen, ahogyan végbemennek. Lefényképezték, hogyan megy le a torkán az étel, hogyan forog a lábcsont járás közben, hogyan dobog a szív és hogyan rezegnek a hangszálak beszéd közben. Mindezek azonban látható nagyságú folyamatok De ezzel nem elégedtek meg a német tudósok. Filmre vették láthatatlan kicsiny élőlények életét. Például ma már képen látható, hogyan születik meg a vizibolha. Most arról készítettek felvételeket, hogyan születik a csirke a tojásban. A tojás héjába sikerült egy parányi üvegablakot beilleszteni, anélkül, hogy a csirkeembrió bent elpusztult volna. Először az embrió szeme vált felimerhetővé, aztán a vérkeringés kezdődött meg, az ötödik napon kezdett a szív verni. Szerkesztő: MESZLENY MIHÁLY PÁL Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, I. kerület, Hunyadi János-út, szja. Telefon: 156-019. Leveleim: Budapest, 2. Postafiók 55. Éjjeli szerkesztőség: Budapest, VIII. kerület Gyulai Pál,u. 14. Telefon: 145-542, 145-543. Előfizetési árak egy hóra 5.600, negyedévre 16.00. Egyes szám ára hétköznap 20 fillér, vasárnap 40 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla 28990. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. Nyomatott ft Centrum Kiadóvállalat Rt. körforgógépein, Budapest, Vill., Gyulai Pál u. 14. m. — Felelős: Czollner László