Magyarság, 1943. október (24. évfolyam, 222-246. szám)
1943-10-17 / 235. szám
14 mért gyengült a mgyar nótabiliiis ? Beszélgetés Stry Annával Az utóbbi időben úgy látszik, hogy a magyar nótakulusz gyengül, a magyar nóta megint visszaszorult a pódiumról. Még nem is olyan régen a nemes felbuzdulás ezen a téren is érezhető volt, újra népszerű lett a magyar dal és nótaestik sokasága bizonyította, hogy a közönség szereti. Hozzátehetjük: színvonalas előadásban. Egymást követték a nótaesték, amelyek iránt nagy volt az érdeklődés. Annál meglepőbb, hogy mostanában erősen megcsappant a színvonalas magyar balesetek száma. Beszélgettünk erről kérdésről a magyar dalkultúra errünk kitűnő- Igével, Vázy Annával, aki zeneművészeti főiskolai, operaénekes női diplomájával szegődött annak idején a magyar dal szolgálatába, és e téren jelentős érdemeket szerzett, mint kutató és előadóművésznő. Megkérdeztük tőle, hogy mi az oka a helyzet változásának? így válaszolt: — Valóban, az elmúlt években rengeteg nótaestát rendeztek és az emberek melegül ésklődtek eezk iránt. A középosztály talán éppen a dzsesz-zene reakciójakor fordult a hamisítatlan magyar zene és dal felé. Mostanában valóban megváltozott a helyzet. Ennek okát nem könnyű meghatározni. Nem tudni biztosan, ki a felelős ezért, de valószínű, hogy jórészt azok, akik a magyar nótaesték rendezéséről i~ ,r’alkotnak. Hiba az is, hogy színházi ebrek c’vai darabhoz amelyben magyar én?’, előfordul, nem alkalmaznak, olyan S'e lőt/ aki ezen a téren kiváló. Sajnos a film nil i, ugya m~z n h l''zel. Nem egy~z ■ l és ül olyan fi’smjáték, amely’en cn ^’s másik szellőnek régi szép magyar nő át kell énekelnie, és ilyenkor inkább a nótádat hagyják el ahelyett, hogy megfelelő éekes szereplőről gondoskodának és f-:-r-n'kat frglalkoztatninak. aMk ezen a téren eredményt és népszerűséget értek A roamai nóta megint kezd visszavon J?`■', a kávéházak dobogóira. Nincs ez f :›f j 'i. Azelőtt külföldöin volt tere a máévá- nét-énekesnak a háború miatt az nb-n most erről sem lehet szó. A magyar t'-’ada’om talán rom'd urna .módot ta'át begy megfelelő épvényés ttlési helyéi'm -ait‘a'ma a szinvonalas nvgy r rőt't ! újra felfordí's: a magyar d’ ultuszt. * nyila‘taratlmz hozzáfűzhetjük. A rar't tb:n a budai ze-.ea,_a’émián tanszéket a'artak ár'tani a magyar nótának hogy k'n'tt dalénekeseket neveljenek és t'r 'r’’ éppen thry Annát kérték fel A szép t' vből méoem lett remiml, mert erren c*’annak rérzéröl gáncsolták el ,akiknek támogatni kellett volna. S. 1. Kiváló német karnagy és zongoraművész mutatkozik be Budapesten Október 25-én a Filharmóniai Társaság rendkívülis hangversenyért mutatkozik be Budapest közönségének Matzerath Ottó, karlsruhei fő- zeneigazgató. Matzerath neve Budapesten még rem ismert, csupán a filharmonikusok zenéltónnak tagjai ismerik, akitinek mát év májusi rádióhangversenyét vezényelte a Stúdióban. A zenekar tagjaira Matzerath vezénylése szorkatlanul erős zenei benyomást tett, első rendkívüli hangversenyüknek karmesteréül kötötték le. A bemutatkozó fiatal főzeneigazgató műsorórák középpontjául a Beethoven III. Eoricas ’r kómáját választotta, továbbá Schubert befejezetlen szimfóniája mellett még Händel K-mell Concertoját is fogja vezényelni, illetve a , Concertoban a zongoraszámot is játszani. A színészkamara új tagjai A színészkamara választmánya legutóbb az előadóművészek szakcsoportjába a következőket vitte fel: Alföldy Lászlót, Boross Jolán énekművészt, Dinnyési Rózsit, Soós Katalin énekművét segestyén Kálmán, Szabotás Zoltán mail -táncost, Sztárcsevics László dr. énekművészt, Telkes Fatimet, Turján Vilma énekművészt, V'jrh Kató énekművészt, Zalai Máriát, a művéeti ügykezelők szakcsoportjába Baráth Ferenc dr.traturgot és Jakobi Antal énekmestert az igazi'''ri és műszaki ügyvezetők és ügykezelők főcsoportjába C Aztay Andort, Kardos Ilonát c... Méret Kádár Liviét. Katonadalt irt vitéz Náray Antal Hamarosan népszerű katonaindulója lesz a budapseti zenekaroknak az a pompás katonaadal, amelynek szerzője vitéz Náray Antal. Fa katonadal a „Lejtőn” című új magyar filmben hallható. Az új magyar film írója vitéz Somogyváry Gyula. A nagyszabású és remekül sikerült új magyar dráma főszereplői Tímár József, Szilágyi Szabó Eszter, és Tőnk Ilona, rendezője pedig Podmaniczky Szeleczy Zita — feketén Sziámi macska, bemutatta : Korzó és Deák Nem hiába a „feketézés” korát éljük, háborús időkben, most megkaptuk a szőke Szeleczy Zitát is — feketén. No, de félre a tréfával, itt komoly filmről van szó. Illetőleg csak láng komolyról, mert majdnem egyenlő arányban adagolják a filmmesében a helyenként szentimentalizmusba hajló romantikát és a jóízű humort. Kalmár László, ez a jószemű filmrendező Szeleczky Zita keleti, turánivágású arcában, szemeiben új filmtéma lehetőségét fedezte fel. Azt, hogy nemcsak magyar kislányok, hanem egzotikus nők szerepére is alkalmas. Filmtörténetet írt számára, amelyet nemcsak a művésznő tehetségére, hanem természeti adottságaira is épített. Félvér sziámi énekesnőként, fekete hajjal látjuk viszont Szeleczky Zitát, aki ebben a szokatlan szerepben és hajszín mellett is illúziót kelt. Tulajdonképpen csak kiadja magát sziámi felvényein, mert tudja, hogy egy nyugdíjas budai színész leánya. Szülei egy, a Tárkaisten tanulmányúton lévő professzor villáját tartják ,rendben. A profr.or.zor érdekes keleti gyűjteménye megtölti lakását és ez lehetővé teszi, hogy a sziniakadmiát végzett, de elhelyezkedni nem tudó,színésznő, mirál-sziámi énekesnő komoly szándékú udvarlója előtt alátámasza távol ésti származását. A fiatal színésznő nem jut szerződéshez, színpadhoz, de mint dizod-ekrotikum érvényesül. Jellemző kortünetr Hajmássy Miklós, az autókereskedelmi rt. igazgatója, a komoly udvarló, aki sürgeti az esküvőt. Barátja, Paksi Tivadar a divattervező és szalontulajdonos, félti a „sziámi macskától" és sikerül is szakítást előidéznie intrikái során. Addig intrikál, ellene, míg maga is beleszeret és amikor jobban megismeri, feleségül akarja venni. A titokzatos keleti úr is jelentkezik riválisként és a három férfiú is versenyez a leányért. Amikor megérkezik távolkeleti útjáról a professzor, érdekes dolgok derülnek ki a leány múltjára, származására vonatkozóan. Megdöbbent csalódással veszi tudomásul, hogy Imir'd azt hitte, hogy csa kitalálta, aminek kiadta magát, az valóság volt. Ennek tudatában kell dönteni abban a kérdésben, hogy a három udvarló közül kinek mondjon igent. A boldogító igent nem az kapja, aki mellett a közönség döntene és ilyen értelemben a filmjáték nem végződik heriendidel. A filmjáték a faji kérdést is felveti. Nem mondjuk, hogy ez az a film, amelyet vártunk az illetékes ígéret szerint, amely úgy szólt, hogy a sokat kifogásolt burleszk-tömkelegből kiemelik és új irányba terelik a magyar filmgyártást, de — eltekintve a szokványos bár jelenetektől és a magyar filmeken túl sokat szereplő léha ficsurok mulatozásától, — a téma a sablonon túl is ad valamit és leköti az érdeklődést. Baj azonban, hogy ismét olyan filmrül van szó, amelynél a szerző és rendező azonos. Nem egyszer mondjuk nem tudjuk helyeselni az ilyen megoldást, amely mindig egyik vagy másik oldal rovására megy. „A több szám többet lát“ elvének a filmnél különösen érvényesülni kellene. A rendezők rendezzenek, az írók írjanak. Elismerjük mindamellett, hogy a filmj átélt forgatókönyve jobban sikerült, mint azok a forgatókönyvek, amelyeket korábban szintét rendezők írtak, — sokat nem mondunk ezzel — ,de az irodalmi stílust itt is hiányoljuk. Egy kis önkéntes irodalmi cenzúra használt volna. Bizonyára nem ment volna a színvonal rovására, ha kimaradnak olyanféle „szellemességek’’ mint amikor**pl. a korábban házasságellenes divatkreátor azt válaszolja a rivális szemrehányására, hogy az elv olyan, mint a nadrágszíj: ha dagad a has, egy-két lyukkal ki lehet ereszteni. (!) Nem először kiáltunk a filmnél szó után, jó lenne, hogyha forgatókönyvet felülbíráló filmbizottság most már eleget tenne ígéretének és a forgatókönyveknél az irodalmi színvonalat is megkövetelné. Egyébként az ilyen stílusbeli kilengésektől eltkintve, bántó ízléstelenséget nem találunk a filmjátékban, amelynek rendezéséért meg is dicsérhetjük Kalmár Lászlót. Színész játék és rendezés szempontjából jó és szórakoztató a film. A rendezés gondossága különösen érvényesül a tanár lakása esetében, ahol a keleti múzeum jóvoltából igazi keleti bútorok, Buddha- szobor, füstölők és egyéb egzotikus holmik állottak a valóságérzet keltésének szolgálatába. Magyar filmen nem kényesztetnek el bennünket ilyen eredeti ritkaságokkal, amelyek ezúttal éppen ezért keltettek kelkellemes feltűnést. Szeeczky Zitát szívesebben látjuk eredeti hamvas szőkeségében, azonban bármennyire nem vagyunk barátai az ilyenféle parókás szerepeknek, mint mondottuk, feketén is tudott illúziót kelteni. Mint mindig, most is jól játszik és a drámai részleteknél éppúgy érvényesül rutinos művészete, mint akkor, amikor huncuskodik két nagy darab, kenstyilmű udvariéjával: Hajmássy Miklóssal és Bilcsi Tivadarral, s kedvesen csicsergi el de Fries Károly sanzonjait. Hajmássy és Bilicsi versenyt rendeznek a derűkeltésban és gyakori rohamokat intéznek a nevetőizmok ellen. Ebben támogatják őket a segédcsapatok, élén Makláry Zoltán és Pethes Sándor. A professzor rövid szerepében is feltűnik Abonyi Géza és jó az egzotikus vendég alakjában vitéz Hajmássy Lajos. A közönség kedvezően fogadta a díszes kiállítású filmjátékot, amely szereposztály, kiállítás, rendezés szempontjából nem mindennapi. Hátha még az írót se séjálták volna töl®. Somody István Színes vetítettképes előadás ,.Szülőföldeim szép határa” címen a Székelyföld egyik legszebb vidékéről, Kovászna éa környékéről, tart színes vetítetképes előadást a "magyar vöröskereszt javára ÜRMÖSSY ZSIGMOND október hó 30-án, szombaton délután 5.30 órakor, a Budai Vigadó nagytermében, IX., Corvin-tér 8. sz. Jegyek 2, 3, és 4 pengős árban kaphatók. Ürmicsáy és Eördögh cégnek Budapest, Petőfi Sándor u. 3. sz. az udvarban. » A finn opera igazgatója énekli Bánkot Helsinkiben Helsinkiből jelentik. A finn lapok Ferencsik János karnagy és Nádasdy Kálmán rendező nyilatkozatát közüik Erkel Ferenc Bánk bán című operájának próbáiról, melyek a helsinkii opereházban folynak. A lapok részletesen ismertetik a Bánk bán történetét 1930-tól egészen a dráma megzenésítéséig. Arra nézve, hogy Finnországban milyen nagy megbecsüléssel fogadták a magyar darabot, a lapok megemlítik, hogy a címszerepet a finn Operaház igazgatója, Soini Oiva zeneakadémiai tanár alakítja. A lapok nagy rokonszenvvel üdvözlik a magyar színházi élet két képviselőjét,, akik Finnországba jöttek, hogy közreműködjenek az első magyar opera bemutatásán Helsinkiben. Új magyar filmművészeti mozgalom Kemény fába vágta a fejszéjét néhány lelkes fiatalember. Az ,,Oroszlánkölykök“-ről van szó, akik elhatározták, hogy a legtisztább filmművészetet igyekeznek érvényre juttatni a film területén. Már 24 tagja van ennek a filmművészeti mozgalomnak, tehetséges, ifjú művészek valamennyien készen arra, hogy, amint ők mondták, munkájukat „az új magyar film forradalmának szolgálatába“ állítsák. Hangoztatják, hogy minden téren komolyan kell vennünk a háborút, azt a háborút, amely talán egy évszázadra dönti el az emberiség sorsát. Az elkövetkező száz évért a mai generáció felelős Ezért álltak össze még az utolsó pillanatban, hogy közös munkával és tudással az új magyar filmművészeti stílus kialakulását siettessék. Közel egy éves munka után most már elég erősek ahhoz, hogy művészi elgondolásaikkal rövid filmeken is kísérleteket folytatnak. Itt valóban művészek alkotják a filmeket, amiben nem befolyásolja őket sem az üzleti szempont, sem a tömegízlés, de még a „propaganda“ sem. Munkájuknak egyre nő a visszhangja mint a szakma, mind p pedig a műértő közönség körében. Legújabban Auguszta főhercegnő vette pártfogásába a fiatalokat, akik színes riportfilmet készítettek unokájának, Margit főhercegnőnek esküvőjéről. Vn«rirnar> 1943. október 17. Terveiről beszél a legfiatalabb színigazgató Az ország legfiatalabb színigazaatója a 25 éves Székely György dr., aki a pécsiszíntársulatot vezeti. A társulat most Kaposvárott működik. Székely igazgató elmondta egy újságírónak, hogy mint a Nemzeti Színház rendezője tavaly bekapcsolódott azokba a tárgyalásokba, ame■ lyek tervbe vették a vajúdó vidéki szinházkultúra új alapokra való helyezését. ■ Most ennek jegyében vezeti társulatát a Bécs-kaposvári kerületben. Elmondotta • még, hogy járt Németországban, Bulgáriá■ ban és rjint-rendező működött közre ven■ végjátékok alkalmával. Fővárosi vendégszerepekkel vannak különböző tervei. Társulata több új darab bemutatására készül ésazt is tervezi, hogy a János vitézt teljesen új díszletekkel, a Nemzeti Színház matyó jelmezeiben, újítja fel. Kivánságharversenyt is tervez, amelynek bevételét "bizonyos részben a ■ vöröskereszt céljaira adják. A vajúdó vidéki színházkultúrával kapcsolatos kérdésre azt válaszolta: annyit beszéltek már közön"-"“nevelésről és ugyanakkor felemelték rajukat egyesek színészutánpótlásért is, hogy végeredményben ezek a viták nem vezettek eredményre. Kétségtelen, hogy a munkát belülről, a színpad felől kell elkezdeni. Nem gondol forradalmi újításra, hanem lassú, céltudatos komoly munkára és reméli, hogy idy elérik azt, ami mindnyájunk vágya: a magyar színészet újjáéledése. Érdekességek az új német filmekből Nagy programot, dolgozott ki a német filmgyártás az 1943—44 termelési évre. A német filmgyártás az utóbbi négy esztendőben jelentős művészi eredményeket ért el, a korszerű nagy témákat a filmek egész sorozata fejezi ki. Első helyre az UFA „Kolberg“ filmje helyezendő. Mint korunkra vonatkozó tanulságot ábrázolja a régi, sáncokkal körülvett pomerániai Kolberg városkának ostromzárát. A keleti tenger partján fekvő várost bombák és lángok pusztítják, de a harcot visem adja fel, kitart a fegyverszünet napjáig és a békéig. Egy másik nagy filmet a Tobis gyárt „Az atya“ címen. A film azon a gondolaton épül fel, hogy a család Lishtenberg bölcsész mondása szerint emberi testhez hasonló, amelyben a lelket az anyában, a szívet az atyában találjuk. A Tobis egy másikilmjének főszerepét Heinrich George játsza. A filmti címe „A védőé a szó“. „Egy falka farkas“ a címe egy másik Tobis-filmnek, amelyben a búvárhajó játszik nagy szerepet. A film cselekménye 1939 augusztus 31-én játszódik le. „A szenátor“ című film egy északnémeti kikötővárosban játszódik le. A Münchausen című jubiláns film rendezője, Baky József, John Knittelnek híres regényét, a Via Mala-t filmesíti. Otto Ludwig, „Az örökös jogú erdész“ című tragédiája is ebben az esztendőben jelenik meg a vásznon. Érdekesnek ígérkezik Albers „A 7-es számú nagy szabadság“ című színes címje, amely egy nagynémet kikötőváros életét ábrázolja, s érdeklődés várja a , Richard Bikinfer „Gabriele Dambrone” című színműve után készült filmet, amely egy kis varrólány útját meséli el, amíg nagy színésznővé válik.. A vidám tárgyú filmek között a Tóbis ,,Vass Péter, a milliomos tolvaj“ című filmje ígér sokat. Rühmannak híres pilótafilmje folytatódik egy új filmen, amelyet a Terra készít. Csupa vidámság a Terra „A csipővas-Bewle“ című filmje. A bűnügyi film műfaja szintén szerephez jut A Tobis „Sanden úr veszélyesen él“ című filmjén kívül még két bűnügyi filmet hoz ki, az egyiket ,,Kilenc körül megjön Herald“, a másikat „A szélhámosnő“ címen. Nagy feszültségű a Bavaria „Alex Roscher ijesztő változása“ című filmje. Jubilál „A Zene“ ■ A Népművelési Bizottság igazgatója Noveth Gyula kiadásában,és dr. Horusitzky Zoltán szerkesztésében megjelenő „A zene“ című folyóirat elérkezett XXV. évfolyamához. A folyóirat jubiláns évfolyamának első száma gazdag tartalommal jelent meg. A művészeti ügyosztály tanácsnoka, Némethy Károly írta a vezércikket. Norusitzky Zoltán a jövő zenekultúráját festi meg. Paics István Liszt emberi nagyságáról ír. Al'sn- 36 rovat: Élő magyar zeneszerzők.Az első cikk Antos Kálmánt ismerteti. Közli a folyóirat a Zeneművészeti Főiskola igazgatójának, Zathureczky Edének életrajzát és Petneki Jenő Cikkét Újvidék zenei életéről. A norvég színházakban feléledt az Ibsen- kultusz A norvég színházi élet Ibsen drámai műveinek újból nagy figyelmet szentel. Az oslói Új Színházban nagy sikerrel mutatják be új rendezésben a Heda Gabiért. A drontheimi színház ,,A népellenség“, című, Ibsen-színművet„ tűzte műsorára. Az oslói nemzeti színház, amely az Ibsen és Bjerson hagyomány örököse és istápolója és a múlt évben a Brand bemutatásával rendkívüli eredményt ért el, most új betanításban készül a Feer Gynt előadására.