Magyarság, 1944. január (25. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-14 / 10. szám

Budapest, 19«. jamtár K M3LG YAH$ J? ffi tmtfvfeaar» A Comédie Francaise bemutatta a világ leghosszabb­­ drámáját Paul Claudel Selyemcipőja ötórás előadásban kerül színre Párizsban A Comédie Francaise bemutatta Paul Clau­del, a nagy francia író Selyemcipő, avagy a rossz nem mindig bizonyos című misz­­tériumdrámáját. A mélyértelmű, különle­ges és rendkívüli értékű mű valószínűleg a leghosszabb színmű, amelyet eddig írtak. A francia drámairodalomnak ugyanolyan eseménye Paul Claudel színműve, mint amilyen nálunk Az ember tragédiája. A hatalmas barokk misztériumot eredeti­ig négy estén át akarták játszani. A világ leghosszabb színdarabját azonban a kitűnő szerző végül is lerövidítette, úgy, hogy Selyemcipő egyetlen este, de ötórás előa­dásban kerül színre. A darab hőse Don Rodrigue és Dona Proucese, akik egy éle­ten át küzdenek azért, hogy a szívükben égő szerelem erőt ne vehessen rajtuk. A dráma tehát ellendarabja a Tristan és Isoldának, mert a két hős szerelme végig tiszta vonzalom marad és legyőzi a testi gyönyörűség minden kisértését. A fran­cia sajtó szerint a mélyen jelképes és a legtisztább irodalmi eszközökkel dolgozó darab a legnagyobb sikert aratta. Tulaj­donképpen ez az első eset, hogy Paul Claudel úgynevezett közönségsikert köny­­velhet el. A sikerben feltétlenül része van a darab látványosságának és a bőkezű, szinte pazarló kiállításnak is. Claudel drá­mája aztjnban lényegében elsősorban a lé­lekre hat. Pozsonyi László, a Nemzeti Színházban sikerrel színr­ekerül­t Szilágyi Irma kitűnő szerzője lefordította Paul Claudel művének néhány szép részletét. A kitűnő író művé­nek töredékét­ a Vigilia legújabb száma közli. Ebből a közlésből idézzük az alábbi részletet: (A Szent Miklósról nevezett szikes- ú­ő egyház belseje Prágában, kis idővel a fehérhegyi csata után. A homályba fe­­llő szentélybe négy üres fülke nyílik, amelyeknek mindegyikében egy-egy piadesztál várja az egyház kiváló püspökeit, akik nemsokára megjelen­nek, hogy elfoglalják hegyüket. A szét­­dúlt, borongó Európa romjain imád­koznak . 4 .) SZENT MIKLÓS: És immár Isten rendeléséből a háború­verte mezőkre, a rombadontott várakra, templomokra és monostorokra, a szétdúlt városokra, a bíborlila Püspök útjára An­­gyalok serege szórt vastag hótakarót. Nem is lehet már megkülönböztet­ni őket, a katolikusokat és a zord protestánsokat, minden egyesült, minden lezárult, maguk a folyók is megszűnte­k elhatárolni és zajló gátakként tovazuhogni, immár minden mozdulatlan. A háború­sk­odókat megtem­esztette a hi­deg és a tél, az uraságok kályhafülkéik­­ben melegszenek, amelyek templomi holmi­val, szent törmelékekkel teltek meg; a korcsmában vitáznak a teológusok. És a szegény emberek, mint dermedt ma­darak tövises gályákon. Lassanként reménykedni és élni kezde­nek a hittel, hogy talán másképpen is for­dul a sorsuk. Ébredjetek fel jó emberek! Nem én va­gyok az, akire keserűségetekben számíta­notok kell? Nézzétek ezt a gyenge tűzben villódzó napsugarat! Én csak a kisgyermekekkel értem meg magam igazán és nem elveszettek napjaim, ha szívükbe gyarló kis örömöket lophatok és egy-egy felharsanó kacagást ajkukra! Az út szélén megfagyottak arcát hóval dörzsölöm és felélesztem őket. És mint ahogy a téli napsugár egy szem­­pillantás alatt szalmatet­ős kunyhók száz­ezreit árasztja el ,­a kesztyűm ujjával ablakaitokról le­törlöm a zúzmarát, egy szempillantás alatt szerte a német földeken Mikulás napja lesz. SZENT ADLIBITUM: Európa alszik hó­palástjai alatt, a mennyire kiérdemelte ezt a kis nyugodalmat. De nemsokára újra felgyűlik majd ereje és újra meg újra kezdi, mint a soha el nem csituló tenger, hullámzásait. Szeretem a források e vidékét, hol mai­den gördülő vízcsepp, mielőtt lejtőjén le­futna, egy percig tétován megáll útjának kezdetén, de ezek közül is jobban szeretek egyet. Majd a folyók a tenger felé futnak a káoszba, de a Duna az Edenkert felé folyik. És hiába is tanítják nekünk, hogy nincs ott már m­ is, csak pusztaság és kietlen he­gyek, amelyek oly magasra szöknek, hogy csúcsukat emberi szemek el sem érhetik. Most szabad és kitart ott a tér, hogy csak Isten lehellete járhassa át és benne semmi emberi ne verhessen fészket. Mert ott van a Hazánk és mióta elhagy­tuk, jaj de nyomorúságos a sorsunk! És onnan kél felénk minden évben a nap és a tavasz!­­­ Rózsák virulnak ott és szívem oda vá­gyik szomjas kívánkozással s ha csalogány vagy­­ kakuk hangja száll onnan felé, felfi­gyel vágyában elomolva. Oh! ott szeretnék élni! Szívem csak ar­ra repdes! A Könnyű Múzsák diadala (vagy bukása) a farsangon... A nyugdíjba készülő Josephine albér­letbe adta az Andrássy Színház színpadát a legkönnyebb fajsúlyú Múzsáknak­ és az év eleje óta a Vidám Kabaréval váltakoz­va szerepel a műsoron. Mivel alapjábart véve helyeseljük, hogy e Múzsák oly hosz­­szú hajléktalanság után, ebben a lakásín­­séges világban, végül fedél alá jutot­tak, elmentünk és megnéztük, mit művel­nek a pehelysúlyú hajadonok új kvárté­lyukon. " Hát bizony, a mellőzöttség évei nem múltak el nyomtalanul a Kabaré Múzsái fölött. Kedvük és frisseségük ellankadt, vidám sziporkázó ötletességük megfakult­ A fáradt ihlet nem egyszer tíz-húszéves emlékektől volt kénytelen segítséget kérni Romváry Gertrud lapos és sápadt konfe­­ráló­ versikéi után Csór­tos fáradt és rész­vétre indító „sanzonja” úgy hatott, mint­ha a végképp megöregedett kabaré búcsú­­dala vagy éppen siratóének lenne- Friss kabaré-véna egyedül Bilicsi Tivadar szá­mában csörgedezett, aki ellenállhatatlan vidámsággal egészen elfogadható béketer­vezetet terjesztett elő. Ragaszkodott a taxisoffőrök — szürkék és kékek — feltét­len megadásához, a lakbéremelésben vét­kes háziurak megbüntetéséhez, viszont ki­látásba helyezte a záróra feltétel nélküli eltörlését. Kedves volt Túrás Ida csinta­lan dalocskája is, helyesebben nem is da­locska, hanem Idácska előadása. Ez afféle kötelező szám volt, hogy valami „pikáns” fűszer is legyen a műsorban. _ Az egyfelvon­ásos kabarédarabok és tré­fák némelyikét még a kabaré fénykorában volt szerencsénk megismerni. Hogy pon­tosabbak legyünk, ismeretségünk a huszas évek végéről datálódi. A tréfák szerzőjé­nek neve egyébként sem a színlapon, sem a hivatalos műsorújságban nincs, feltüntet­ve. Az író — úgy látszik — barátságosan­­ engedte szerzői jogát Vaszary János igazgatónak. A darabok közül a Fekete karácsony volt jó, a darabok s­ereplői kö­zül pedig Muráfi, Vaszary, Delly és Ma­­gyary, P. Z. Faragó György matinéja A diákos megjelenésű fiatal zongoramű­vész Brahms-balladákat, Mendelssohn Lieder ohne Wortejának néhány számát, Chopin h-moll szonátáját, Schumann Kinderscenenjét és végül Dohnányi, Lajtha és Bartók néhány kisebb művét játszotta matinéján. A súlyt nem technikájának csillogtatására, hanem érzel­mes lelkivilágának megismertetésére fektette. A rövidlélekzetes, szépségekben gazdag mű­veket sok szívvel és elmélyüléssel adta elő, de elképzelései nem váltak száz százalékban valóra, mert a kívánt hatás valahogy elma­radt a lelkünkből. A hallgató az előadás után mindig a maga lelkiállapotát tűzi gom­bostűhegy­re, azt vizsgálgatja, de bizony az meglehetősen hideg maradt. A műsor ilyen összeállítása nagy feladatot ró az előadóra, s csak Gieseldng, Dohnányi és hasonló óriá­sok tudnak ily egyszerű eszközökkel mara­déktalan hatást elérni- Faragó jó úton jár, de még nem tart itt. Ereje a csendes dalolásban van, de itt sem elég magával ragadó, egy­hangú, színtelen, merev sortés pedig nem a lelkéből fakadnak. Nekünk Lajtha László leggiero előadott Scherzojának tolmácsolása tetszett legjobban, a közönség túlnyomó része pedig a Mendelssohnt tapsolta meg a leg­lelkesebben- Az atyai ágát... (Pennái) Ferencsik János vezényli Kolozsvárott az Aidát Pénteken este a kolozsvári Nemzeti Színházban Ferencsik Jánosnak, az Opera­ház karmesterének vezénylésével kerül színre az Aida. Radames szerepét Laczó István, az Operaház tagja énekli. Panasz a fekete színházjegy ellen A Sz. M. írja: A kaméliás hölgy, vagy a Fatornyok jegyeinek fekete kurzusa körülbelül há­romszorosa a pénztári árnak, ami azt je­lenti, hogy elsőrendű földszinti helyárért hatvan pengőt is elkérnek, sőt megadnak- Hír szerint ezt a zugbörzét jólszervezett alkalmi vállalat emberei irányítják. A fe­kete jegynek nem nagyon örül a színház­látogató. Azt mondják, hogy a színházi fe­ketepiac alkalmazottai fix fizetést és szá­zalékot kapnak- A vállalatnak dramaturgia is van, elsőrendű szakértő, aki már a fő­próbán megnéz minden darabot és csalha­tatlanul megjósolja a sorsát- Jó lenne, ha a színigazgató urak vigyáznának egy ki­csit és nem adnának nagy tételben jegyet semmiféle egyhéznek, mert ezzel törzskö­zönségük érdekeit veszélyeztetik. Ha egyébként a jegyüzérkedés így folytatódik, kérni fogjuk, hogg v v­essék be a­ színház­jegyekre is a jegyrendszert ■­­. Ma este Szeleczky Zita premierje a Madách Színházban Ma este kerül először színre a Madách Színházban Manfried Rössner német írónő Első Anna és Harmadik Károly című víg­­játéka. A történelmi című darabnak sem­mi köze a történelemhez; két ifjú muzsi­kusnak a legmaibb korban szóló szerel­méről, házasságáról és átmeneti válásáról beszél három felvonáson át a darab­ A vígjátéknak csupán két szereplője van: Szeleczky Zita és Várkonyi Zoltán. A harmadik főszereplő másr nem élő sze­mély: a telefon. .... is Kiskapu .... GERSTER ISTVÁNNAK, a Vígszínház gaz­dasági igazgatójának leánya, Gerster Alisz és Szentkápolnay és Tasnádi Török Barna, házasságot kötött. BÁGYONI GÉZA, a kitűnő ifjú operaéne­kes pénteken önálló ária- és dalestet rendez a Zer­oakadémián. A SEVILIAI BORBÉLY nagy sikerrel ke­rült színre a szabadkai színházban Pataky Kálmán, Barabás Sári, Hámory Imre, Komá­romi Pál fő­szereplésével Az operát Rubá­­nyi Vilmos vezényelte. BAMBI­LA a címe Felcseff Konstantin bul­­gár író darabjának amelyet a szegedi szín­ház mutat be. Pelcseff fordította bulgár nyelvre „Az ember tragédiáját.” TURÁNI MAGYAR MŰVÉSZESTET ren­dezett a Turul szövetség, amelyen megjelent a budapesti japán követség kulturattaséja is. Az esten, Cholnoky Jenő egyetemi tanár „A turáni kérdés és a magyarság eredete” című előadását olvasta fel. A szereplők sorából ki kell emelnünk Gárdos Kornéliát, aki japán verseket szavalt. JANUÁR 19-ÉN rendezi az első magyar fúvós kamarazene hangversen­yt, amelynek célja, hogy népszerűsítse a fúvós kamaraze­nét. BÓKAY JÁNOS „Első szerelem" című szín­művét nagy sikerrel mutatták be a finnorszá­gi Turkuban. A SZIGLIGETI TÁRSASÁG meghívására Debrecen írói és művészei Nagyváradon iro­dalmi matinét rendeznek. BOBOK PÁLMA koloraturénekesnő. — Bodor Péternek, a híres maróc­­vásár­helyi ze­­nélőkút készítőjének dédunokája — nagy si­kerrel szerepelt a Gyóni Géza Társaság irodalmi estjén. A SZOMBATHELYI HIMNUSZ PÁLYÁ­ZATRA, amely az első menetben nem sike­rült a meghosszabbított pályázat során 38 pályamű érkezett. A város 1900 éves jubile­uma alkalmából írták ki a pályázatot olyan városi himnuszra, amelyet városi ünnepeken a nemzeti Himnusz után adnának elő. A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ a bu­dapesti Operaház tagjainak vendégszereplésé­vel Rossini „Sevillai borbély" című operáját adta elő. Gyurkovics Mária, Hámory Imre, Kessler Endre, Maleczky O­rkár, az Opera­ház tagjai, énekelték a vezetőszerepeket, míg a miskolci társulat tagjai közül Szőcs B. Pé­ter, Rácz Tilda, és Zádor Endre szerepeltek. SPORT El döntetl­en­ül végződött az FTC—BEAC vissza­vágó jégkorongbajnoki mérkőzés . Szerdán este kezdődtek meg a városligeti műjégpályán a budapesti kerület jégkorong­­bajnokságáért folyó visszavágó mérkőzéseit. Az első visszavágó mérkőzést az FTC és BEAC csapata vívta nagy érdeklődés mel­lett. A két csapat a következő összeállítás­ban játszott FTC: Kászonyi — Erdődi, Seny­­nyei — Blazsejovszky dr. Molnár, Páncsy. Csere: Szögyén, Minder III., Kenderessy. REAC: Klank­is — Soóky, Balatoni —* Reiszner, Rajkai, Fodor. Csere: Nagy Béla, Nagy Károly, Jámbor. A mérkőzés nagy küzdelem után 2:2 10:0, 1:0, 1:2)­ arányú döntetlen eredménnyel vég­ződött. Az első harmadban változatos játék folyt­ a jégen, de gólt egyik fél sem ért el. A második harmadban az FTC szerezte meg a vezetést Hankiss öngólja révén. Az utolsó harmadban az FTC-ből Kenderessy, a REAC- ból pedig Rajkai és Fodor volt eredményes s így a mérkőzés 2:2 arányú döntetlennel vég­ződött. Módosult a gyorskorcsolyázó bajnokság műsora Magyarország ezévi gyorskorcsolyázó bajnokságára 15-én és 16-án, szombaton és vasárnap kerül sor a műjéten. Az elmúlt Levitzaty-emlékverse­ny megmitatta, hogy gyorskorcsolyfezóink nem tétlenkedtek a műsét megnyi­ása óta, hanem szorgalmas munkával minden idejüket tanulásra és fej­lődésre használták. A BKK — okul­va az eddigi t­apaszt­al­a­tokon — úgy határozott, hogy a bajnok­ságnak egyetlenegy számát sem rendezi délután, mert a nagyon megsziporodott m­ű­­keidvelő korcsolyázó közönség nagy mér­tékben zavarja a versenyt s a verseny is a szórakozni vágyó közönséget. A bajnokság tehát a már előbb említett napokon reg­gel 8 órakor kezdődik. Még­pedig szombaton reggel 500 és utána 3000 métert, vasárnap pedig reggel­­8-kor az 1500,­­májd pedig utána az 5000 métert fúj­ják a versenyzők. A péntek esti meghívást birkózó­­verseny műsora A birkózó szövetség péntek esti TV. meg­hívási versenye érdekességben felül haladja az eddigieket. A szövetségi kapitány szeren­csés kézzel állította össze a párokat. Erő, technika, szépség egyformán képviselve van a kijelölt birkózók munkájában. A kemény­séget ezúttal egyedül Rihetzky a MAVAG izomóriája képviseli, ez azonban éppen elég! A versenyen a következő 8 pár mérkőzik: Szabadfogásban: Rihetzky MAVAG 100 kiló— Bóbis BVSC 90 kg., Kovács MÁV Előre 82 kg. Harsányi HTE 78 kg., Sóvári HTE 76 kg. — Nemes ifj. bajnok Ganz 75 kg., Hege­dűs MÁV Előre 77 kg. — Mihályfi Debrecen 74 kg., Kilián Testnevelési Főiskola 80 kg.—­ Vágó VT­ SE. 81 kg. Görög-római mérkőzések: Gaál Cegléd 70 kg. — Pintér BVSC 68 kg., Kassai BVSC 81 kg. — Bánki Testvériség 88 kg. Mint már közöltük a Bóbis — Rihetzky mérkőzésről a­ Rádió közvetítést ad. Újabb értesülésünk szerint a versenyről filmhíradó is készül. Négy örömet keltett a birkózók körében, hogy a versenyen való megjelenésát vntéz Béldy Alajos vezérezredes, az Ifjúság honvé­delmi nevelésének, és a testnevelésnek Orszá­gos Vezetője is kilátásba helyezte. Párosítás a szombat este hivatásos ökölvívó mérkőzésekre Szerdán este állították össze a szombat, este fél 7 órakor a Nemzeti Sportcsarnokban kezdődő nemzetközi hivatásos ökölvívó ver­seny résztvevőinek névsorát. A párosítás a következő: Takács 60 kg—Ebergényi 60 kg. Jánosi 72 kg.—­Regout francia 68 kg. Maráczi 62 kg — Dell 66 kg. Csiszár 74 kg.—Farkas 80 kg. Kubinyi 60 kg.—Cointreaux 64 kg. Az első négy mérkőzés hatmenetes, a legutolsó az est főmérkőzése nyolc menetes lesz. Vezető bírák: Tokai János és Viniczei János, pon­tozó bírák­, Kalózai Sándor és Kolos Ferenc. Svéd világbajnok a magyar síelőkről Dahlquist Alfréd többszörös svéd Síbajnok, aki jelenleg Magyarországon ,a magyar ver­senyzők edzésével­ foglalkozik, a napokban beszámolt a Svenska Dagbladethez írt leve­lében magyarországi benyomásairól. Elvitait­­h­­atlan írja levelében többek között,­­ hogy a magyaroknak igen gyors a képessé­gük a síelés technikai részének elsajátításá­ra és a pálya kijelölésére. Nem tartja ki­zártnak hogy a magyarok néhány év múlva elsőrangú futókká válnak, mivel rendkívüli , kitartással és lelkesedéssel­ gyakorlatoznak, s az edzéseken örömmel vesznek részt. 9

Next