Magyarság, 1944. január (25. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-12 / 8. szám

ír.éti.. Dal Sira Match Cleno drótot és társait Január 8-a óta folyt a veronai Castell Vecchio-ban a rendkívüli törvényszék előtt az a per, amelyet azok ellen indítottak, akik aláírták a fascista nagytanács ülésének Grandi által megszövegezett napirendjét, amely aztán a július 25-i ismeretes eseményekhez vezetett. Valamennyi vádlottat halálra ítélték, Cianetti kivételével, aki 30 évi fegyházbüntetést kapott. A 18 halálos ítélet közül 13-at a vádlottak távollétében mondottak ki. A jelen volt öt halálraítélt: Ciano, a Duce veje, továbbá de Bono, Marielli, Pareschi és Gotthardi Mielőtt a halálos ítéletet kihirdették volna, a Magyar Távirati Iroda érdekes tudósítást közöl a tárgyalás előzményeiről. Érdekessége miatt a tudósítást az alábbiakban közöljük: A Basler Nachrichten chiassoi tudósítója felveti a kérdést, várjon a Ciano gróf és a fasiszta nagytanács lobbi tagjai ellen indított per Veronában vagy Cremonában fog-e lefolyni- A tudósító szerint erről semmi bizonyosat nem lehet megtudni. A fasiszta sajtó és a római rádió eddig egy szóval sem említették a per megkezdését. Sem az olasz sem a külföldi sajtó képviselőit nem engedik be a tárgyalásra. Arról sincs értesülés, vájjon a vádlottaknak lesznek-e védőik, vagy pedig védelem nélkül fognak ítélkezni fölöttük. A különbíróságnak csupán arról kell döntenie, hogy a vádlottak hazaárulást követtek-e el a Dúcéval és a parancsuralmi kormánnyal szemben? Ha a döntés igenlő, csak egy büntetés lehet: golyó általi halál. Azokat a híreket, amelyek szerint maga Mussolini is terhelő tanúként jelentkezett, illetékes helyen megcáfolták. A Duce egészségi állapota nem engedi meg, hogy a Garda-tó partján levő villáját elhagyja, ahol három orvos állandó felügyelete alatt áll.. Úgy hírlik, hogy Ciano gróf védekező iratot szerkesztett, amelyet nem annyira a bíróság, mint inkább az utókor számára szánt. 2 itai Az amerikaiak félmilliós veszteséggel számoltak Európa elözönlésénél London, január 11. A Daily Herald washingtoni tudósítója E. Coots táviratozza lapjának, hogy illetékes washingtoni katonai körök számításai szerint az amerikai csapatok veszteséig a tervbe vett európai elözönlés során legalább félmillió fő lesz. Wheeler szenátor „merész játéknak” nyilvánította az európai offenzívát, a kongresszus több más tagja pedig nyíltan „tömeggyilkosságot” emleget. A lakosság köréből is számos olyan hang hallatszik, hogy egyáltalán nem tekinthető bizonyosnak, vájjon az angolok az európai háború befejeztével valóban segítenek majd az amerikaiaknak a Csendesóceánon és nem kizárólag saját világbirodalmuk egységének fenntartását nézik. Churchill személyes közbelépése teremthetne világos helyzetet ezen a téren és csak ő tudná eloszlatni ezeket az amerikai kételyeket, — teszi hozzá E. Coots (NST) . ura CTMtStfl Budapest, 1944. Január 1I. Roosevelt nem személyesen közli üzenetet a Kongresszussal Lisszabon, január 11. Washingtonból származó jelentés szerint Roosevelt elnök magánorvosa tanácsára nem személyesen terjeszti a kongresszus elé az Egyesült Államok helyzetéről szóló évi jelentését. Kedden este félórás rádióadásban foglalták össze Roosevelt elnöknek az Egyesült Államok népéhez intézendő üzenetét. A háború óta az első eset, hogy az elnök nem személyesen közli üzenetét. A kongresszushoz kedden délben küldönc juttatja el az üzenetet Roosevelt hétfőn fogadta a kongresszus vezetőit, hogy előkészítse az adminisztratív ügyek szónokait a kongresszus új ülésszakára, amely hétfőn kezdődött. Wallace Henry elnökhelyettes, Rayburn Sam, a Ház szónoka és Barkley szenátor szenátusi vezető volt hivatalos az értekezletre. (MTI) Visszavert partraszállási vállalkozás ► Berlin, január 11. (Interinf.) A Kercs-félsziget északi részében, mintegy 10 kiométernyire nyugatra a keleti irányban legmesszebbre kiugró szárazföldiektől, január 10-én hajnali szürkületkor bolsevista partraszállító járművek közeledtek a parthoz, a csapatok egy részét partra is szállították, de utána heves tüzérségi tűzbe kerültek. Ugyanakkor német zuhanóbombázók is beavatkoztak az elhárító harcba, úgyhogy az ellenség néhány csapatról a hátrahagyásával kénytelen volt visszavonulni. A járművek közül sok elpusztult, de a pontos eredményt a rossz idő miatt nem lehetett megállapítani. (MTI.) Katasztrófái)* gazdasági helyzet Dél-Olaszországban ! Róma, január 11. Dél-Olaszországnak az angolszász mgszállás alatt bekövetkezett katasztrofális gazdasági süllyedését jellemzően mutatja be a nápolyi Societa Meridionale di Elettricita nevő vállalatnak, a félsziget egyik legnagyobb áramtermelő vállalatának az a jelentése, amelyet a január 2-án megtartott közgyűlésen terjesztettek elő az 1943. üzleti évről szóló jelentésében .A Meridionale társaságtól a megszállt Dél-Olaszországban 200 vállalat függ. Az angol-amerikai cenzúra szeme láttára közölt jelentés kifejti, hogy a társulat pénzügyi helyzete egy olyan időben, amelyben a háború következtében mindenütt virágzik az ipar, rendkívül megrosszabbodott. Ennek az oka részben a háborús cselekmények és boanikákak által okozott üzemi rombolások, főleg azonban a megszálló hatóságok által a dél olaszországi iparnak szinte tervszerű elszigetelése és a nyersanyag behozatal teljes elzárása. A gyárak és elektromos művek nagy részét szétrombolták és nem építették. Újjá. Dél-Olaszországban nem kevesebb mint 700 olyan helység van, amelynek lakosai sem elektromos világításban, sem világító petróleumban, vagy gyertyában, sem pedig sűtőszénben és fában nem részesülnek. Azon gyárak közül, amelyeket nem romboltak szét, kerek 60 százalék még mindig nem dolgozik. Az ipar szétrombolásra odáig ment, hogy ott, ahol a nyersanyag megvan, az üzemanyag hiányzik és fordítva. Az 1943. év energiatermelése az 1942. év termelésének 10 százalékára csökkent. Hiányzik az áramtermeléshez szükséges szén és ezt az angol-amerikai inváziós hatóságok biztosításai ellenére sem szállítják, úgy hogy nem lehet várni a helyzet javulását. A délolaszországi ipar gyorsan pusztul, anélkül, hogy ujjakat mozdítanak a megmentésére. A jelentés a munkát megszüntetett üzentek között megemlíti a Nápoly melletti „Urna“-műveket és a Monitecatinata fiókvárkdarcait, amelyek éppen azon gyógyszereket állítják elő, amelyekben most nagy hiány mutatkozik. A jelentés azután felhozza a valutahelyzet áthidalhatatlan nehézségeit, amelyek a lira-dollár és lira-font, „igen gyorsan és megfontolatlanul“ megállapított átszámítási árfolyamából adódnak. A teljes hitel- és bankrendszer megbénult, ami elrettentő módon hat a kis üzemekre, úgyhogy nincsy tőke ennek a még soha nem tapasztalt mértékű válságnak áthidalására. A következmény elkerülhetetlenül összeomlás lesz. A jelentés, amely borzalmas vád az AMGOT ellen és amely elképzelést nyújt egy olyan Európa bekövetkezhető állapotairól, amelyben az angolszászok uralkodnának, nyíltan beszél „a részben zűrzavaros állapotokról“, amelyek a gazdasági irányításban megnyilvánulnak. Végül jelzi, hogy az egész katasztrofális helyzetet tudatosan idézték elő. Az északamerikai pénzügyi emberek kifejezték készségüket a nagyüzemek megszerzésére, — mondja a jelentés. Nem hagytak azonban kétséget abban az irányban sem, hogy őket nem érdekli a dél olaszországi termelés felvétele és éppen az üzemek megvásárlása esetén szüntetnék be a munkát. Azok a következmények, amelyek ebből az ország gazdasági életére adódnának, maguktól következnek, — fejezi be a jelentés. Új vezető a német propagandaminisztérium külföldi osztálya élén Berlin, január 11. (NTT) Göbbels dr birodalmi miniszter Huriké dr. tanárt, aki a berlini körzeti gazdaságikamara enöke lett s egyúttal a Német Bank vezetőségébe is bekerült, a népfelvilágosítási és propagandaminisztérium külföldi osztályának vezetése alól felmentette és utódjává dr. Hans Draeger miniszteri igazgatóit nevezte ki. Hunke dr. új munkaköre mellett elnöke marad a német gazdasági propagandatanácsnak. (MTI) Konfo* Mussolini-nyilatkozat áll küszöbön? Berlin, január 11. A Wilhelmstrassen nem nyilatkoznak azokról a külföldi jelentésekről, amelyek szerint fontos Mussolini-nyilatkozat áll küszöbön a fasiszta Olaszországnak a további hadviselésben való katonai részvételéről. Német részről — mondották a Wilhelmstrassen — semmi népén sem elébevágni a hivatalos olasz közléseknek. Természetesen egyáltalán nincs kizárva, tette hozzá a Wilhelmstrasse szószólója —■* hog., a kellő katonai előkészületek befejezése után valóban várható ilyen nyilatkozat. (NST.) A Szoftdanto nem tett javaslatot a lengyel haterviszális elsimítására A Wilhelmstrasse állásfoglalása a lengyel-szovjet határkérdésről Fokozódik az angol nyomás a londoni emigráns lengyel kormánnyal szemben A szovjet kormány javaslatára vonatokozó jelentéseket Moszkvában siettek megcáfolni, így azután a káosz még nagyobb lett, különösen angol részről. Ennek tudható be, hogy a londoni sajtó egyre élesebb hangot üt meg az emigráns lengyel kormány ellen, viszont a moszkvai rádió a szovjet kormány hivatalos álláspontját közölte a szovjet-lengyel határ kérdésében, amely ha nem is javaslat, de tartalmilag, lényegileg fedi az Observer által közölt javaslat. Nagy érdeklődésre tarthat számot a Wilhelmstrasse állásfoglalása a lengyel kérdésben, mert hiszen akármilyen javaslat kerüljön a nyilvánosság elé, abba elsősorban Németországnak van beleszólása, mert hiszen Lengyelország német katonai megszállás alatt áll és jelen pillanatban még csak a fegyverek szava beszél. A lengyel kérdésre vonatkozó jelentéseket az alábbiakban közöljük: Hivatalos szovjet állásfoglalás a szovjet-lengyel határ kérdésében Stockholm, január 11. Az angol hírszolgálat különjelentésben közli: A moszkvai rádió hivatalos szovjet nyilatkozatot közölt a londoni lengyel kormánynak a szovjet-lengyel határvonalra vonatkozó „határozott” nyilatkozatával kapcsolatban. A szovjet nynatkozat így hangzik: A londoni emigráns lengyel kormánynak a szovjet-lengyel kapcsolatok kérdésére vonatkozó nyilatkozatát január 5-én hozták nyilvánosságra Londonban. Ez a nyilatkozat néhány téves állítást tartalmaz, így téves a nyilatkozatnak a szovjet-lengyel határvonallal kapcsolatos állítsa. A szovjet alkotmány a szovjet-lengyel határvonalat Nyugat-Ukrajna és Nyugat- Fehéroroszország lakosságának hozzájárulásával állapította meg, ami a demokratikus alapon 1939-ben megtartott népszavazás útján jutott kifejezésre. Nyugat- Ukrajna lakosságának túlnyomó többsége ukrán és Fehéroroszország területeit túlnyomó többségben fehéroroszok lakják. Az 1921 évi rigai egyezménynek a nyugatukrajnai ukrán laksságra valamint a nyugat-fehéroroszországi fehérorosz lakosságra vonatkozó és a Szovjetunióra kényszerített igazságtalanságát ily módon jóvátették. A szovjet kormány ismételten kijelenti, hogy igyekszik baráti kapcsolatokat teremteni a Szovjetunió és Lengyelország között a tartós jószomszédi viszony és köl■sönös tisztelet alapján és amennyiben a lengyel nép óhajtja, a németek, mint a Szovjetunió legfontosabb ellenségei ellen irányuló kölcsönös segélynyújtási szövetség alapján. Lengyelországnak a szovjet- csehszlovák baráti kölcsönös segélynyújtási és a háború utáni együttműködésre vonakozó szerződéshez való csatlakozása elősegítené a feladat megvalósítását. A szovjet kormány nem tekinti megváltozhatatlannak az 1939-es határokat. Ezket a határokat meg lehet változtatni Lengyelország javára a célból, hogy a túlnyomórészt lengyel lakosságú területeket bekebelezhesse. Ebben az esetben a lengyelszvjet határ a szövetséges hatalmak legfelsőbb tanácsa által 1919-ben elfogadott Curzon vonalat követhetné. Ez a határvonal Nyugat-Ukrajnának és Fehéroroszország a Szovjetunióba való bekebelezését célozza Lengyelország nyugati határait azoknak a lengyel területeknek a visszacsatolásával kell megvonni, amelyeket Németország elragadott s amely területek nélkül lehetetlen az egész lengyel népet a saját országukba egybefogni. Ezáltal Lengyelország kijáratot nyerne a Balti-tengerre. A lengyel néptől elkülönült lengyel emigráns kormány képtelen baráti kapcsolatokat teremteni a Szovjetunióval. Hasonlóképen nem képes megszervezni Lengyelország belsejében a németek elleni aktív küzdelmet. Végül téves politikájánál fogva gyakran kacérkodott a németekkel. Időközben Lengyelország és a Szovjetunió érdekei a közös ellenséggel vívott küzdelemben egyesült lengyel és szovjet nép között .Szilárd baráti kapcsolatok létesítésében nyugszanak. A szövetséges nemzetek közös ügye ezt megkívánja. A Wilhelmstrasse nyilatkozata a lengyelorosz viszályról Berlin, január 11. Az a körülmény hogy szovjetrészről olyan sietve megcáfolták az Observer diplomáciai tudósítójának vasárnapi cikkét a lengyel kérdés tervbevett megoldásáról, a Wilhelmstrasse véleménye szerint megint egyszer világot vetett az angolszász szövetségesek és a Szovjetunió politikai viszonyára. Berlinben könnyen lehetségesnek tartják, hogy az Observer az illetékes angolszász tényezők beleegyezésével, sőt esetleg egyenesen az ő ösztönzésükre tette közzé ezt a cikket. Ezek szerint tehát újabb angolszász kísérletről lenne szó, amelynek nyilván az volt a célja, hogy szőnyegre hozza a határok megvonásának kérdését. A szovjetrészről kiadott cáfolat erélyes formája mindenesetre újra kioktatta az angolszászokat hogy a szovjet nem mutat hajlandóságot efajta kérdések megvitatására. A Wilhelmstrassen szóbahozták a Nya Dagligt Allehanda svéd lap egyik cikkét is, amely a lengyel kérdés megvitatásával kapcsolatban csodálkozását fejezte ki afölött, hogy az oroszok nem használják ki azt a jóakaratot, amelyet a demokrata népek részéről tapasztalnak. Ez a svéd cikk azt mutatja, — mondották a Wilhelmstrassen — hogy a semleges államok még mindig teljesen hamis ábrándokban ringatóznak a szovjet politikájának lényegét illetően. A szovjet egyáltalán nem tart igényt erre a bizonyos jóakaratra, sőt ellenkezőleg azon az állásponton van, hogy nem neki van szüksége a demokraták jóakaratára, hanem azoknak a szovjet jóakaratára. Újabb angol sajtóhangok a lengyel-orosz viszályról Stockholm, január 11. A svéd lapok londoni tudósítóinak jelentései szerint a lengyel-orosz viszály egyre nagyobb teret foglal el az angol sajtóban. A londoni lengyel emigrációs kormányra fokozódó nyomást gyakorolnak, hogy mondjon le a szovjet javára a keleti országrészekről és fogadja el ellenszolgáltatás fejében a Német Birodalom területéből odaígért tartományokat. Valamennyi angol lap ebben az értelemben ír, amiből, a svéd laptudósítók arra következtetnek, hogy a tájékoztatásügyi minisztérium egységes irányelveket állapított meg a sajtó részére. A svéd laptudósítók hétfőn főleg a News Chronicle diplomáciai levelezőjét, Vernon Bartlettet idézik, aki többek között azt írja, hogy a lengyel emigrációs kormánynak most már komolyan mérlegelnie kell a Szovjetunióval való jóviszony helyreállítását mert csak ebben az esetben térhet vissza Lengyelországba. Bartlett szerint a lengyel kormánynak azért is szüksége van a szovjet jóakaratára mert Keletporoszországot sem a lengyelek fogják elvenni a németektől hanem valószínűleg az orosz hadsereg már pedig Keletporoszország a lengyelek számára stratégiailag sokkal fontosabb mint a vitás keletlengyelországi terület.