Györffy István - Viski Károly: A magyarság tárgyi néprajza 2. Gazdálkodás (gyűjtögetés, vadászat, halászat, állattartás, földmívelés, teherhordás, közlekedés, jármű), díszítőművészet, a hagyomány tárgyai - A magyarság néprajza 2. (Budapest, 1934)
Györffy István: Gazdálkodás
KONTYOS KUNYHÓ. NYERGESTETEJŰ KUNYHÓ. A PUTRI VAGY VEREM. AZ ESZTENA. tak, hanem zártak. A keskeny árokba elültetett nádat ugyanis fent kúpalakban összefogják és szénából, giz-gazból sodort kötéllel körülcsavarják: ez a konty. Ezen néha cöveket dugnak keresztül, erre akasztják belül a bográcstartó horgot vagy gangót. Fent a konty alatt rést ütnek a nádon, ezen távozik el a füst. A kontyos kunyhóban csak akkor raknak tüzet, ha künn alkalmatlan idő van. A kontyos kunyhó ajtaja előtt gyakran gádor van. A Nagykunságon négyszögalapú, hegyes, piramis formájú kontyos kunyhókat is ültetnek a pásztorok. A kunyhók 3—4 lépés szélesek, magasságuk 2—3 méter. Többnyire körülárkolják, hogy az esővíz a kunyhóba ne folyjon, ezenkívül a csikósok, gulyások rudakból rakott korláttal körülveszik, hogy a jószág ne a kunyhóhoz dörgölődjön. A kontyos kunyhó elterjedési területén ugyanis az ágasfa és az orfa ma már nem szokásos. A kontyos kunyhónál is elterjedtebb a nyergestetejű kunyhó. Tulajdonkép nádból, kóróból, rozséból rakott kétsíkú nyerges fedél, melynek végét hátul, olykor elől is, háromszögletű fallal zárják el s az elülső falon ajtót vágnak. Ilyen négy fal által bezárt hajlékot nemcsak a pásztorok, hanem a csőszök is használnak. Ezt a kunyhót Szatmár megyében szelepnek mondják. Gyakran sárral, trágyával be is tapasztják, hogy tartósabb legyen. (487, 488, 497. ábrák.) Az állat védelmére szolgáló építmények közül a hodály felel meg neki. A putri földbevájt üreg, melyet az előbb leírt nyerges fedél takar. Fejlettebb formáinak már alacsony fala is van. A szilaj pásztorkodás idején télen a pásztorok többnyire ilyen földbemélyített kunyhókban laktak. A bihari Sárréten a kondások most is használják. Itt verem a neve s télen a hátuljában levő k and a 11 ó val fűtik. A nomád pásztorkodás hanyatlásával a könnyen mozgó, vagy könnyen előállítható, ideiglenes tanyákul szolgáló egyszerűbb pásztorkunyhók lassanként eltűnnek s állandó jellegű, szilárdabb, házformájú kunyhóknak — Erdélyben esztenáknak — adnak helyet. A falas, fedeles pásztorépítményeket munkánk I. kötetének Építkezés c. fejezete ismerteti. A TAKARMÁNY. Hazánk éghajlata alatt szilaj módra, szabad ég alatt, avar legelőn kiteleltetni csak a hazai tájfajta jószágot lehet, azt sem minden kockázat nélkül. Száraz • 0 495. Gyékénnyel fedett DESZKACSERÉNY. (Peszéradacs, Pest m.) 149