Györffy István - Viski Károly: A magyarság tárgyi néprajza 2. Gazdálkodás (gyűjtögetés, vadászat, halászat, állattartás, földmívelés, teherhordás, közlekedés, jármű), díszítőművészet, a hagyomány tárgyai - A magyarság néprajza 2. (Budapest, 1934)

Györffy István: Gazdálkodás

KONTYOS KUNYHÓ. NYERGESTETEJŰ KUNYHÓ. A PUTRI VAGY VEREM. AZ ESZTENA.­ tak, hanem zártak. A keskeny árokba elültetett nádat ugyanis fent kúpalak­ban összefogják és szénából, giz-gaz­­ból sodort kötéllel körülcsavarják: ez a k­o­n­t­y. Ezen néha cöveket dugnak keresztül, erre akasztják belül a bogrács­tartó horgot vagy g­a­n­g­ó­t. Fent a konty alatt rést ütnek a nádon, ezen távozik el a füst. A kontyos kunyhóban csak akkor raknak tüzet, ha künn alkal­matlan idő van. A kontyos kunyhó ajtaja előtt gyakran gádor van. A Nagykunságon négyszögalapú, he­gyes, piramis formájú kontyos kunyhó­kat is ültetnek a pásztorok. A kuny­hók 3—4 lépés szélesek, magasságuk 2—3 méter. Többnyire körülárkolják, hogy az esővíz a kunyhóba ne folyjon, ezenkívül a csikósok, gulyások rudakból rakott korláttal körülveszik, hogy a jó­szág ne a kunyhóhoz dörgölődjön. A kontyos kunyhó elterjedési területén ugyanis az ágasfa és az orfa ma már nem szokásos. A kontyos kunyhónál is elterjedtebb a nyergestetejű kunyhó. Tu­lajdonkép nádból, kóróból, rozséból ra­kott kétsíkú nyerges fedél, melynek vé­gét hátul, olykor elől is, háromszögletű fallal zárják el s az elülső falon ajtót vágnak. Ilyen négy fal által bezárt haj­lékot nemcsak a pásztorok, hanem a csőszök is használnak. Ezt a kunyhót Szatmár megyében szelep­nek mond­ják. Gyakran sárral, trágyával be is ta­pasztják, hogy tartósabb legyen. (487, 488, 497. ábrák.) Az állat védelmére szolgáló építmé­nyek közül a h­o­d­á­l­y felel meg neki. A putri földbevájt üreg, melyet az előbb leírt nyerges fedél takar. Fejlettebb formáinak már alacsony fala is van. A szilaj pásztorkodás idején télen a pásztorok többnyire ilyen földbemé­­­lyített kunyhókban laktak. A bihari Sár­réten a kondások most is használják. Itt verem a neve s télen a hátuljában levő k a­n­d a 11 ó val fűtik. A nomád pásztorkodás hanyatlásával a könnyen mozgó, vagy könnyen elő­állítható, ideiglenes tanyákul szolgáló egyszerűbb pásztorkunyhók lassanként eltűnnek s állandó jellegű, szilárdabb, házformájú kunyhók­nak — Erdély­ben esztenák­nak — adnak helyet. A falas, fedeles pásztorépítményeket munkánk I. kötetének Építkezés c. fe­jezete ismerteti. A TAKARMÁNY. Hazánk éghajlata alatt szilaj módra, szabad ég alatt, avar legelőn kiteleltetni csak a hazai tájfajta jószágot lehet, azt sem minden kockázat nélkül. Száraz • 0 495. Gyékénnyel fedett DESZKACSERÉNY. (Peszéradacs, Pest m.) 149

Next