Magyarság, 1959 (35. évfolyam, 1-47. szám)

1959-05-15 / 20. szám

1959. május 15. „MERÉNYLET (Folytatás az előző oldalról) zsényi Arnold tanár úrral kijártam a Szabadhegyi homokbánya mellé őskori sírokat ásni. Több éven át néhány százat ki is ástunk. Avar, hun sír volt a legtöbbje, amit bizonyítottak az ott talált fegyverek, szerszámok és ékszerek. De találtunk még a korai vaskorból származó sírokat is. Tudós tanárunk biztosat nem tudott megállapítani e sírokban talált emberek nemzetiségéről, de egyre felhívta a figyelmünket arra t. i., hogy az ott talált koponyák alakra, méretre nagyon hasonlítottak a hunokéhoz és az avarokéhoz. Ezekben a sírokban nem találtunk fegyvereket, inkább házi eszközöket , kézzel csinált agyagbögréket, agyagkorsókat, bronz vagy vaskést, bronzfüggőket, karpereceket, egy-két sarlót és vasbaltát. Némák voltak ezek a sírok, de az üres koponyák egyet mégis meggyőzően hirdettek, azt hogy egykori gazdáik a rövid fejű (brachikephal) turáni fajtához tartoztak. Később a dunántúli városi múzeumok anyagát vizsgálgatva ugyan e korból származó közép vagy egészen hosszú (dolichokephal) koponyákat is találtam. Ezek gazdái azonban nem lehettek szlávok, mert ezeknek törzsei akkor még ősi tenyészhelyükön a Visztula felső folyása melletti erdőkben lappangtak. Csak Kr. u. a VI. és VII. században kerültek a szlávok a Balkánra. A szlovéneket az avarok Kr. u. 590 körül tolták maguk elé nyugatra és délnyugatra, a horvátokat és szerbeket pedig Heraklius görög-római császár 640 körül telepítette le az Aldunától és Szávától délre a lakosságtól megritkult Balkánra. Magyarország mai területére a szlávok először 841-ben kerültek, amikoris Privina szláv főnök a németek hűséges vazallusa. Mosaburgban (Mocsárvár) a későbbi Zalavár helyén építette fel székhelyét és hatalmát Pannónia egyrészre kiterjesztette. Történetíróink ezzel a ténnyel kapcsolatban írnak nagyobb fokú szláv településről s a szláv népnek és nyelvnek a Dunántúlon való nagyobbfokú elterjedéséről. Pedig ez csak azt jelenti, hogy a németek által összetört avar birodalomnak ezt a részét kormányzásra megkapta egy menekült szláv zsuppán, aki ide nem néppel, hanem csak kisebb kísérettel érkezett. Hogy azonban az igazságot megközelítően kideríthessem, Zalavár környékén több évre kiterjedő helyszíni kutató munkát végeztem. Legalább 150 községben személyesen megfordultam a nép rasszológiai, nyelvi tanulmányozására. 90 községben felkutattam a népi hagyományokat és tanumányoztam a dűlök neveit, amelyekben néha a megkövesedett ősmúlt található meg. Bejártam sötét Zalát is, Göcsejt, ahol a történelem óramutatója sok tekintetben még a középkort mutatja. Voltam olyan házban, amelybe a kéményen lehetett bejutni... Mikor a konyhaajtón beléptem a házigazda finom humorral így fogadott: “Hát Uram Ön a kéményen jár be?” — “Már én ilyen vagyok!” válaszoltam én is mosolyogva, t. i. a háznak nem volt kéménye s a füst a konyhaajtón amelyen én beléptem, gomolygott ki. Több mint kétezer dűlőnek a nevéből összesen csak 8 szláv nevüt találtam, német nevüt 7-t, a többi mind magyar. Zalaegerszeg határában Kis-Dobragasz és Nagy- Dobragasz dűlők szláv nevűek, a többi 22 dűlő magyar nevű. Bak községben van egy Tóthegy nevű dűlő szőlő, a többi 35 dűlő magyar nevű. Szentkozmadombján van egy Tótkert nevű szőlő, a többi 9 dűlő magyar nevű. Pördeföldén van egy Tótvölgyi dűlő szőlő, a többi 15 dűlő magyar nevű. Petrikeresztében van egy Turópolyai nevű dűlő szőlő, a többi 8 dűlő magyarnevű. Turópolje jelentése: rigómező. Kustánszegen van egy Rácokparaga (parlaga) és egy Németszeri telep nevű dűlő szőlő, a többi 20 dűlő magyar nevű. Németfaluban van egy Tótok külön mezeje nevű dűlő szőlő, egy Némethegy dűlő szőlő, egy Némethegyvége nevű dűlő szőlő, egy Németfalusi völgy nevű dűlő rét, a többi 20 dűlő magyar nevű. Tehát a megvizsgált 90 faluból 83-ban a nyomát sem lehet felfedezni idegen nyelvű lakosságnak. A szakember azt is megállapíthatja, hogy az itt felsorolt szláv nevek nem a honfoglalás előtti időkből származnak, hanem későbbi beszivárásokból. Itt is mint az ország egyéb területén is csak szórványokban állapítható meg a szláv lakosság, a honfoglalás előtt öszszefüggő nagyobb területen szláv település ki nem mutatható, így fest tehát a való a könyvtár historikusok szlavizálásával szemben. Ezek a tudósok 2-3 tíz, vagy húsz könyvből írnak egy újat és kritika nélkül átveszik azt, amit egy régebbi író tévesen megállapított. Önáló kutatást egyik sem végzett, nem dolgozta fel sem a magyar Árpád-kori oklevél-anyagot és nem iparkodtak megismerni sem a magyar földet, sem a magyar népet. Ir. Nagy Sándor MAGYARSÁG E.L FLAHERTY: A Republikánus Párt megyei ■szervezetének elnöke, Edward L. Flaherty azzal a kéréssel fordult az összes republikánusokhoz, hogy tegyék félre a frakcionális vélemény-különbségeket és egyesüljenek a párt jelöltjeinek a győzelme érdekében. A megyei előválasztásokon a párt győzelme ettől függ. E. L. Flaherty maga is pályázik a megyei Commissioner tisztségre. “•— Már több éve annak, — mondta, — hogy a megye republikánusai a maguk hibájából vesztik el a választásokat, és nem az ellenpárt többsége ér el sikert.” “— Mindez folytatódni fog addig, amíg egyesülve csakis a Republikánus Pártra áldozunk minden erőt!” “ Még az ellenpártiakat is meglepte az, hogy milyen erős és eredményes pártkampányt rendeztünk tavaly. Ennek a jó munkának a gyümölcsét, az igazi győzelmet várjuk 1951-ben! ” Mi mindig tudunk győzni, hogyha a legjobb jelöltek mellett, egyesítjük erőinket!" ’ Fleherity már az elmúlt év decembere óta egy nyerő jelölt-csoport kialakításán dolgozik. A saját jelöltsége akkori tervében nem szerepel itt. Csak több republikánus biztatására fogadta el a jelöltséget Commissionernek — miután kevés lehetőség látszott arra, hogy a párt ajánlott jelöltjei mögé valóban, harmonikus egységben felsorakozik mindenki. “ Amikor április 27-én nevemet kivontam a jelölendők sorából, — mondta — azt abban a reményben tettem, hogy minden frakciót kielégíthetek. Aztán láttam, hogy ez a cselekedetem hiábavaló volt. És a többség akarata az volt, hogy maradjak meg a jelöltek sorában. Amikor pedig a “Post Gazette” — vezércikkben foglalkozott személyemmel, és kérte a megyei tagság támogatását, újabb segítőbb rám tört ki a megyében minden felé.'’ “Még mindig a legfontosabb részemre, hogy a párton belül megteremtődjék a teljes harmónia, — ami a legfontosabb kelléke a választásokon a republikánus győzelemnek. Az az általános óhaj, hogy maradjak a jelöltek sorában és segítsem győzelemre a listánkat. Mint üzletember és megyei tisztviselő is, elég tapasztalattal rendelkezem arra, hogy mint megyei Commissioner jó tünkét végezhessek. — Ezek azok az érvek, amelyekért a május 19-én, tartandó előválasztásokon jelölésemet kérem a választópolgároktól! Buzaszentelő (Folytatás az előző oldalról) mert a párhuzamosaknak, szükségszerűit a Végtelenben metszeni ők kell egymást. — Ha ezt netán nem tennék, akkor a mi geometriánkkal (lett légyen az eukidesi, vagy pedig a bolyai féle), már bizony nem kis, hanem nagy baj lenne... A többi tudomány pedig már nagyon is relatív. Tévedések, ellentmondások, szabályerősítő kivételek és eltérések, meglepetéseknek se szeri, se száma ezeknél... A sovány tehénke által vonszolt ősi faekétől a modern szántógépekig; — az alkalomszerűen végzett állattartástól az örökléstani ismereteken alapuló állatonyésztésig óriási a fejlődés útja. A maga nagyságától felrognlkodott törpeségét még önmagában sem elismerő ‘ember’, a materiai. •+., vakondok. — ha a fejlődést látja, kalapot lengedve hejehujázik. Mert nem látja. — legín’ábbém akarja látni, a fejlődésnek a hátráva ’ladt. Nem látja a nemesítésed és túltenyésztéssel előálló nizeti és más betegségek fellépését: a gépesítésnél a becsületes, józan életre vágyók elproletári 7. oldal zálódását stb. A konzervek káros, veszélyes közegészségügyi kihatásai ma még jóformán nem is ismertek. Ma még nincsen, vagy alig van megbízható adat arra hogy az acetilén gázban gyors érésen keresztül ment gyümölcsöknek, a synthetikus, főleg hormon preparátumokkal rekordokat hízó szárnyasoknak s a vakító fehérre fehérített lisztek fogyasztásának vájjon milyen a hatása. Nemrégen komoly és megbízható helyen olvastuk, hogy az ún. antibiotikumoknak, egyes megfigyelők szerint szerepe van a rákképződésben. Vájjon, a radioaktív sugarakkal tartósítani kívánt tömeg-élelmiszerek, (burgonya, zöldségfélék), ha állítólag meg is tartják eredeti állapotukat hat esztendeig, nem ártanak majd többet, mint amennyit használnak? Amilyen veszélyes lehet az értékesítési nehézségek és a nyomott árak miatt a megfeszített túltermelés, éppen olyan fontos és lényeges az üzemszerű, sikeres termelés. Az a termelés, mely a gazdának biztosítja a tisztességes megélhetést, a fogyasztónak a tisztességes élést. Ezért szükséges és ezért tartotta az itteni földmívelésügyi miniszter is fontosnak, hogy Isten áldását kérjük a gazda munkájára. Ő is tudja, hogy a jegenyefák Amerikában sem nőnek az égig.. Bármilyen “ügyesek” és “okosak” vagyunk, — a földből vézetünk és azzá válunk, — mely eltartja az emberiséget... Azon a verőfényes vasárnap délelőttön, amikor a lelkész elmélkelését hallgattam. — emlékezésem fehér kócsaga kiröppent a színesen fénylő ábrákon át, messze, messze tengereken túlra, messze távoli határokon... —Ott pihent meg egy pillanatra fehérházú magyar falu határában... — Ahol most a szél bursodóan zöld búzavetést , bubás és búza szentelő van... Vagy: volt. Régen... Most aligha szabad... Ahogy Móra Ferenc írja “az Eszterek és Ferencek meghajtják kalászszaVíronnlal fedett fejüket, napbarnított arcukat és fedetlen fővel kérik az Úr Isten áldását az Életre.” — Odahaza nincs Rocation Day, — hanem Búzaszentelő, melyet nem (Folytatás a következő oldalon)