Magyarság, 1961 (37. évfolyam, 1-47. szám)

1961-03-10 / 10. szám

4. oldal YASKÓ HENTES ÁTKÖLTÖZÖTT Svájcban keresik a „harmadik utat” a Lytle St és a W. Elizabeth St sarkára — olvashattuk lapunk múlt heti számában. — Azóta a régi ismerősök, vásárlók közül már többen benyitottak Yaskóék új, szép, nagy, tágas, elsőrendűen felszerelt üzletébe. — Yaskó Marci bátyánk két fiának, Ottónak és Dezsőnek adta át még tavaly az évtizedes üzletet. Most ők ketten viszik tovább és a modern berendezésű hentes üzem új helyén máris egyenesben van, aki megkóstolta csak egyszer is a Vaskó-féle magyaros hentesárút, feltétlenül újra, meg újra megtölti vele a jégszekrényét. — Vaskó bácsi ámbár nyugdíjban van, mégis, mindig ott van, ahol a finom Jaskó-kolbász készül, — az ő ízlése a titka annak a sokféle árúnak, ami náluk kapható s ugyanezt mondhatjuk már Ottóról és Dezsőről is: kifogástalanul átvették a mesterség minden csínját-bínját. — Az új üzlet sokkal kedvezőbb helyen van, mint a régi, — ugyanabban az utcában (Litle Ave, Hazelwoodon), éppen az Elizabeth utcának a sarkán, mindjárt a nagy vasúti átjáró tövében. — A kiszolgálás előzékeny és gyors, Vaskó Dezső feleségének a feladata s a közönség elismerése teljes. — Nyisson be Ön is az új Yaskó-Market-ba! A nagy költséggel berendezett üzlet támogatása a mi kedves kötelességünk! Jólesik Yaskóéknak, ha ön is bekopog hozzájuk egy kis jókívánsággal. — Sok szerencsét az új üzlethez! A Zürichben megjelenő “Dima völgye’’ című kiadványnak egyik utóbbi számában megjelent vezércikkét adjuk az alábbiakban minden kommentár nélkül. — E komoly sorokból láthatjuk, hogy merre keresni ők a “harmadik utat” „Miért van szükség A két világháború között, emlékezetem szerint 1930 körül jelent meg Magyarországon Ortega Y Gasset világsikert aratott könyve: “A tömegek lázadása”.” A kiváló spanyol kultúrfilozófus ebben a művében rámutatott arra, hogy az európai közélet legfenyegetőbb jelensége a tömegek felnyomulása a teljes társadalmi hatalomig. Tömegen nemcsak és nem elsősorban “munkástömeget” értett, hanem a nemkvalifikált személyeket, azokat az átlagembereket, akik nem várnak maguktól semmi különöset, hanem elegendőnek tartják örökké úgy élniek, minden szellemi erőkifejtés nélkül, mint amilyenek már eredendően: bóják, amiket a szél mozgat ide-oda. Ám a társadalomban van egy csomó olyan tevékenység, elfoglaltság és hivatás, amely természete szerint egészen kivételes, és éppen ezért betöltésére is egészen kivételes képességek szükségesek, így művészeti és irodalmi szükségletek kielégítésére, vagy kormányzati tevékenységek gyakorlására és bizonyos közügyekben a helyes politikai vélemény megalkotására. — Azelőtt ezeket a feladatköröket a minőségi — vagy legalább a szándékaiban minőségi kisebbség látta el. A tömeg nem kívánt résztvenni bennük. Nem áltatta magát azzal, hogy — ha elért valamilyen készségeket már nem tömeg. Ismerte a maga szerepét a társadalom dinamikájában. A tömeg valamikor azt hitte, hogy a politikusok csoportja — a maga minden hibájával és fogyatékosságával — valamivel mégis csak többet ért nálánál a közélet problémáihoz. Most megfordítva: a tömeg meg van győződve arról, hogy vendéglői törzsasztalok a helyes jog forrásai, és ezek adnak érvényt a törvénynek. Ugyanez a helyzet a szellemi élet területén is. Az író, amikor a tollat a kezébe veszi, hogy valamilyen sokáig melengetett témájáról értekezzék, az átlagolvasóra kénytelen gondolni, aki ugyan a harmadik útra?” soha nem foglalkozott a tárgygyal, de a művet olvasni fogja, nem azért, hogy valamit tanuljon belőle, hanem ellenkezőleg, hogy bölcsen ítélkezzék fölötte, ha nem vágna öszsze a fejében tartott laposságokkal. — Korunk jellegzetessége éppen az, hogy a közönséges ember jól tudja a maga közönséges voltát, de bátorságot merít a korszellemből arra, hogy e jogot általánosan érvényesítse. Az alapelvek, amelyeken a civilizált világ épül, — amelyet fenn kell tartani, — a jelenkori átlagember számára nem léteznek, nincsenek. Ezt az embert nem érdeklik a kultúra alapvető értékei, nem vallja magát szolidárisnak velük, mert nem tudja, hogy a fejlettebb civilizáció nehezebb problémákkal egyértelmű. Minden civilizáció az alapelveinek fogyatékossága miatt pusztult el. Görögországban és Rómában nem az ember, hanem az alapelvei vallottak kudarcot. Századunkban az ember vall kudarcot, mert nem tud lépést tartani a saját civilizációjával. A bolsevizmus és reakciója: a fasizmus a huszadik század két "új” politikai irányzata semmi más, mint visszatérés a barbarizmushoz. Mindkettő álpirkadat; nem a holnap, hanem egy archaikus, már egyszer-másszor volt nap hajnalát idézi: primitívség. Az orosz kommunizmus lényege az európai ember számára nem asszimilálható, mert az európai emberiség a történelemben minden erejét és bensőségét az individualitás kártyájára tette fel. A legalaposabb ok, ami az európait a kommunizmusba való bekapcsolódástól visszatartja, az, hogy a kommunista szervezetben nem látja az emberi boldogság valamely növekedését. A probléma Ortega szerint az, hogy Európa morál nélkül maradt Nem mintha a tömegember egy új, kezdődő morál birtokában lebecsülné a régit, — hanem mert életmódjának a középpontjában éppen az áll, hogy semmiféle morál ne akadályozza őt az élettevékenységeiben. Ha elhagyjuk mindazon csoportokat, amelyek a múlt fennmaradását kívánják, — a keresztényeket, az idealistákat, az öreg liberálisokat, stb.— nem találunk a jelen korszak képviselői között egyet sem, akinek az élettel szemben elfoglalt magatartása ne arra a meggyőződésre támaszkodnék, hogy minden joga megvan, és semmi kötelessége sincs. Ortega nagyszerű könyvének megjelenése óta három évtized telt el. Ezekben az évtizedekben az emberiségre szörnyű elemi csapásként rázúdult a gigantikus második világháború, amely mind méreteivel, mind az emberi képzeletet meghaladó szörnyű pusztításaival messze felülmúlta az első világháború borzalmait. Ez a háború, — ugyanúgy, mint az első világháború — a békecélokból, melyek közül a legfontosabb az volt, hogy az Oroszországgal szövetkezett Amerika s Anglia ‘‘olyan békét kötnek, mely minden ország minden fiának biztosítja a félelemtől és nélkülözésektől mentes életet”, semmit sem valósított meg. A két “új” politikai irányzat közül a fasizmus megsemmisült, a kommunizmus pedig, a nyugati szövetségesek vétkes hibájából, soha nem remélt, óriási előnyökhöz jutott. A világ két részre szakadt: a demokratikus nyugati hatalmak úgynevezett “szabad világ’’-ára s a kommunista ideológiával a pánszláv célok megvalósításáért küzdő orosz impériumra. A tömegek lázadása sehová sem vezetett, a jelenünk változatlanul az a történelmi uralom két módja között: aközött, ami volt és a között, ami lesz. A súlyos erkölcsi válságban sínylődő világ érzi egy új életelv szükségességét. Az európai szocialista pártok egymásután szakítanak a marxizmussal, mert az orosz példa nyomán bebizonyosodott, hogy a kollektív társadalmi és gazdasági rend a gyakorlatban megbukott. Harmadik utat kell keresni, és a kommunista morállal szemben a nyugati világ egy új morálját, egy termékenyebb új életprogram kialakítását kell megvalósítani. Az 1956-os magyar szabadságharc, a kapitalizmust követő korszak első szociális forradalma, intő jel volt abból a szempontból is, hogy sürgősen felül kell vizsgálni a szociológiai tudományos nézetek, tételek és elméletek igazság(Folytatás a következő oldalon) FISH'S PHARMACY ORVOSSÁGOT! MAGYARORSZÁGRA IS KÜLDHET Dúsan felszerelt üzletünkben minden orvosság kapható!! Angolul írt leveléhez mellékelje a recepted 200 MAIN Street ZELIENOPLE. Pa. Telefon: ZEUmoprt 300 GEORGE SMOLEY Notary Public — Közjegyek! — Magyarul Különféle biztosítások, — Real estate Autó-, bútor-, ház-, tűz- és vihar-elleni biztosítások Bondok — Mortgage házra és utóra — 817 ANN St., Homestead, Pa. HO 1-1715 Mielőtt CSOMAGOT —PÉNZT —ORVOSSÁGOT küldene MAGYARORSZÁGRA, kérje a SEBÖK TRAVEL SERVICE SZAKTANÁCSÁT Hálás lesz érte! MAGYARORSZÁGI UTAZÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE 561 Diversey Pkwy, Chicago 14, HL Tel.: GRaceland 7-1484 Dr. Fiedler Kálmán, irodavezető : g1 w . hz . : NP Sfg & ?■ A 8 OLDALAS MAGYARSÁG! MAGYARSÁG 1961. március 10.