Magyarság, 1961 (37. évfolyam, 1-47. szám)

1961-02-24 / 8. szám

4. oldal AZ ÖREGEK NÉPE írta Csia Kálmán Amerika, hogy megfejtette az atomot, egy má­­sik nagyjelentőségű felfedezésre is jutott. Az új világ­ban egy új népet fedezett fel: az öregeket. V­alam­ikor felszabadította a rabszolgákat. Most pedig a vaialas kényszerít logikája ösztönzésére, kezdi felszabadítani az élet ezerféle tőréből és rabszolgaságából azt a né­pét is, amely minden világrészben a legelhagyatot­­tabb volt: az öregeket. Társadalmilag, gazdaságilag és fizikailag ők voltak a modern viág hajótöröttjei. Örömtelen, sivár volt az életük. Kis nyomorok, fájdalmak, és fajok Koldus-kunyhóiban éltek, ahonnan nem nyílt kilátás a holnap horizontjai felé. Az Összedőlt múlt s elta­­posott álmok romjai között bújdostak elcsapottan, kiűzve a dolgozók társadalmából. Létük gondot je­lentett a házban, tövisét a társadalom testében, úgy is érezték, hogy ők kitöröltettek az élők könyvéből s feleslegesek a világban. V­alóban, az ő számukra nem építettek templomokat, sem házakat s jövőjük nem jelentett sokat senkinek. Amerika látja, hogy hatal­mas sereg az öregek népe s megérdemlik, hogy gon­doskodás történjék róluk. Nagybátyám egy balkáni országban 81 éves ko­rában, hosszú és munkával teljes közszolgálat után, mindennap munkába jár. Ha dolgozik, eszik, ha pe­dig köszvény, öregség, ágyba kényszeríti s nem dol­gozik, nem is eszik . . . Itt, Amerikában, ahol Krisztussal tanulnak jár­ni az emberek, az állam kezdi felismerni a nagy szük­séget, amiben az emberek idős korban élnek s egye­neses biztatást küld az egyházak felé, hogy több ö­­reg­ otthont állítsanak fel. Ma már, Istennek hála, itt se szégyen öregnek lenni. Messze keleten, ahon­nan mi magyarok is származtunk, öregnek lenni — mindig a legnagyobb tisztesség volt. Az a mi nagy örömünk, hogy az annyiszor elítélt, leszidott ameri­kai magyarságunk, ebben a munkában a kulturpio­­nérek útját járta s felmutathatunk a Bethlen Ott­honra, ahol már 40 év óta védelmet és békességet ta­lálnak azok, akik az életben megfáradtak. Sokszor hallottuk a vádat, hogy örök barbárok vagyunk. Ázsiai átok van rajtunk. Kis kánok va­gyunk életünk nyomor­tanyáin. Mi pedig csendesen feleljük a vádakra, jöjjetek utánunk a megbékélés hegyére. Ligonierben van egy hely, ahol megpihen­nek azok, akik elfáradtak és megterheltettek. Ma­gyar hitből és magyar áldozatból épült itt minden. Mi is ismerjük Krisztust s Ő vezette az első pionér atyákat s alapítókat ,akik megépítették itt ezt a ma­gyar falut. Akik itt jártak, szeretetben jártak s a­­zoknak voltak a lélektestvérei, akik széttépték a rab­szolgák láncait. Akik kivezették a gyermeket a lei­net oiu gyárán torkapoi. Azt nem ienet letagadni, Ki­­ningyaittAui és elhallgatiu. Azért uisszuk n­­uu annyi niciosai, nagy a kil­u­­i aluozatok nepe nem nait ki mi nozuiU'jK. j±z tuok es emberek nem lettek rosszavuak. d­übo helyzetben vannak testvéreink, mint voltak ovvel ezelott. meg van jovo a jotevőn szamara. —­­a­ szeretet soh­a el nem rogy. Meg naiauasi varum­ ezen a téren az amerikai magyarságtól. i­e nim­oja sesni, vogy bar­bar a magyar, smucig a magyar­, na­­iott a magyar. Mutassun meg, hogy meg cluan. — eztigmas nezeink meg tud­nak aorgozni, meg meg tudjuk szántani a magyar ugart. A RÉGI OTTHON M­­ár MEGVÉNÜLT. Ide­jét múlta. Ez az öreg épület már múzeumnak sem nagyon való. Azért kell ú­j épületet építeni idő­seink számára, mert egyre nagyobb a szükség rá, egyre többen akarják az utolsó nagy zarándoklatot megtenni és befejezni Ligonierban. Nagy a szükség, mert a Lélek érzékenyebb, mint az énekes madár. Nagy a szükség, mert örök a pa­rancs: “A Lelket meg ne oltsátok.” VANNAK 80 ÉVES ÖREGEINK, akik csak úgy kedvtelésből, beálltak a hófúvásba, hogy utat se­perjenek kis templomunk felé. Arrafelé, ahol vasár­napról vasárnapra zeng a zsoltár. “Utas vagyok e világban.” Ahol beletorkollik minden kicsiny em­beri út annak a nagy személyiségnek a vonzókörébe, aki ezt mondta magáról: “Én vagyok az Út, az Igaz­­ságság és az Élet.” Még ezen az éven belül fel kell építeni az idősek otthonának új szárnyát. Különben befújja a hó a múlt nagy áldozatainak útját. Különben elvész a nyom, ami ide vezetett any­­nyi megfáradt vándort a megbékélés hegyére. Nem elég az igaz keresztyén életre, hogy becsületesek va­gyunk, nem bántunk soha senkit. Aki igaz hitből él,­­ igaz hittel áldoz. A jövőnk dől el, hogy tudunk-e áldozatot hozni ismételten e drága otthonért. Mindig először má­sokért, azután magunkért. Ha tudunk áldozni hitünknek cselédjeiért, jövőt építünk azoknak, akik közé talán nemsokára beso­roz minket is a nagy Szenvedő, aki megtalálja min­den időben s minden nemzedékben azt, aki elveszett. A 8 OLDALAS MAGYARSÁGI UJ ELŐFIZETŐKET keresünk! Tollas Tibor előadása A következő levelet kap­tuk: Szabadságharcos­ Szövet­ség Pittsburghi Csoport­ja 1961. febr. 10. Kedves, Szerkesztő Uram Szíveskedjék lapjában az alábbi néhány sornak helyet adni, amivel ma­gyar testvéreinket szeret­nénk tudatni, hogy a ma­gyar szabadság eszméjé­nek egyik leglelkesebb szószólója, Tollas Tibor, újból itt van közöttünk Amerikában. Eljött, hogy emlékez­tessen mindnyájunkat: a harc még folyik odaát, jelenleg nem gyilkoló esz­közökkel, hanem a szel­lem fegyverével, írások­kal, könyvben, újságok­ban, röplapokkal, — hat különböző nyelven. Már Montecuccoli meg­mondta, hogy a háború­hoz három dolog kell: — Pénz! Pénz! Pénz! Az ő munkájuk odaát Bécsben a szellem hábo­rúja az istentelenség el­len. Hát ahhoz is pénz kell, mivel ideológiai há­borút csak propagandá­val lehet megnyerni, be­bizonyítani, hogy a mi eszménk a helyes és arról meggyőzni a szabad vilá­got. Tollas Tibor jön, hogy felrázzon bennünket, hi­szen a négy év előtti di­csőséges harc emlékei már homályosulnak... Lassan­ként mindenki megtalál­ja a helyét az “új­ hazá­ban” és mind kevesebbet gondol az otthoni nyomo­rúságra... — Az ébresztő trombitaszóra feltétlenül szükség van! Várjuk a költőt, a “Walesi Bárd”­­ot, hozza nemcsak a har­cosok dícséretét, hanem az óhaza jajszavát, az el­nyomottak keserű pana­szait és hozza a biztatást, hogy minden nehézséget legyőzhetünk, ha van ön­bizalmunk, akaraterőnk, áldozatkészségünk. Az áldozat nem is kell, hogy nagy legyen: jöj­jünk össze minél többen előadásaira, hozzuk el se­gíteni kész szívünk ado­mányait, hogy az össze­gyűlt pénzből újabb lehe­tőségek nyíljanak a fel­világosításra, az egész (Folytatód & 6. okb­on) ORVOSSAGOT! MAGYARORSZAGRA IS KÜLDHET! Dúsan felszerelt üzletünkben minden orvosáig kaphatót! Angolul írt levelihez inllékelje a receptet! 200 MAIN Street ZEL­ENOPLE. Pia. Telefon: ZEUenople 300 Georgs S­m­o­r­e­s Notary Public — Közjegyed! — Magyarul baaafh­aki Különféle biztosítások, — Red estate Autó-, bátor-, ház-, tűz- és vihar-elleni biztosítások Bon­dók — Mortgage házra éa aateca — 817 ANN St., Homestead. Pa. HO 1­ 1715 . ff llgP gqOOOOOOOCOOOOOOOOOSOOOOOOSODOOO' Mielőtt CSOMAGOT —PÉNZT —ORVOsaAtOT küldene MAGYARORSZÁGRa, kérje a SEBÖK TRAVEL SERVICE SZAKTANÁCSÁT Hálás lesz érte! MAGYARORSZÁGI UTAZÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE 561 Diversey Pkwy, Chicago 14, HL Tel.: GRaceland 7-1484 Dr. Fiedler Kálmán, irodavezető MAGYARSÁG 1961. február 24.

Next