Magyarság, 1961 (37. évfolyam, 1-47. szám)

1961-09-29 / 34. szám

4. oldal Ázsia fél... Teherán (—) A szovjet atombomba robbantások miatt elsősorban az ázsiai szomszédok idegeskednek — és joggal. — Dr Ali Asghar Azad, a teheráni egyetem vezető professzora az eddigi rádióaktívsugárzást Irán felett kétségbeejtően soknak tartja. — főtitkár, de olyan elgondolás is előbújt, hogy mi lenne hogyha India miniszterelnökét, Nehrit állítanák az elhunyt Hammarskjöld helyére? New Delhiben az újságíróknak Nehru azt mondta: "Nem szeretném azt az állást egyáltalán.” Hamis nem kell! New Yorkban a hatóságok figyelmeztették a lakosságot, hogy egyre több hamis 10 dolláros van forgalomban... (New Yorki előfizetőink tehát ne küldjenek semmiképpen sem tízdolláros bankjegyet a Magyarságnak, —nehogy külön szakértői osztályt kelljen a Kiadóhivatalban felállítanunk. Megteszi egy $5- ös is, — hiszen pont ennyi az évi előfizetés összege. —Nem kevesebb! — Csak több, ha valaki a lapot többre értékeli! Szedő.) — Banda itt? — Dr Hastings Banda a neve az afrikai nacionalisták vezérének. Dr Banda amerikába érkezett rövid látogatásra. Nehru lesz? Az N-ben még csak nem is sejtik, hogy ki lesz az új RÉSZLET az ISTEN-ATOM-EMBER című könyvből __ Kliment János írása — (5.) A naprendszer nagy bolygói a közelségükben elhandó üstökösök pályáit módosíthatják a gravitációs energiájuk hatásának következményeként. A hyperbolikus, vagy parabolikus pályán a naprendszerbe belépő üstökös pályáját módosíthatják elliptikus pályára és a Nap gravitációs energiájával együttműködve, a Nap bolygójává tehetik azt. De viszont az eddigi elliptikus pályán a Nap körül keringő üstökös pályáját módosíthatják hyperbolikus, vagy parabolikus pályára és ekkor az egykori bolygó örökre elhagyja a naprendszer térségét, bolyongva a világűrben, míg valamilyen nagyobb égitest gravitációs foglyává nem válik. Az üstökösök alakjának a változása főleg az uszályban vehető észre a legjobban. A legtöbb esetben az uszály alakja néhány óra alatt tud változást szenvedni. Nem minden üstökös uszálya nyúlik ki nagy távolságra. A Halley üstökös uszálya nagyjából 100 millió mérföld hosszúságú volt. Az 1843-as nagy üstökös uszálya volt eddig a leghosszabb, mely mintegy 300 millió mérföldnyire nyúlt ki az üstökös fejéből. Az uszály elnevezés tulajdonképpen helytelen, mert nem mindig van a fej mögött.Amikor az üstökös közeledőben van a Naphoz, akkor nagyjából a fej mögött van az uszály, de amikor távolodik a Naptól, akkor megelőzi a fejet. Az uszály iránya mindig a Naptól ellentétes irány felé mutat, ez a jelenség egyúttal bizonyítéka annak, hogy az uszály nem más, mint a Nap sugárzási nyomása révén kitaszított gáz és porfelhő. — Míg a naprendszer kilenc bolygója, — az egyetlen Mercur kivételével, — majdnem köralakúnak nevezhető elliptikus pályán kering a Nap körül, addig az üstökösök rendkívüli mértékben elnyújtott elliptikus pályán végzik a Nap körüli keringésüket. A Mercur pályája meglehetős mértékben elnyújtott ellipszis, habár koránt sem olyan excentrikus, mint az üstökösöké. A kilenc bolygó keringési pályája csekély eltéréssel egy síkba, az ekliptika síkjába esik. Az üstökösök ehhez a síkhoz képest minden lehetséges szögben, minden lehetséges irányból lépnek be a naprendszer térségébe. A kilenc bolygó közül egy sem keresztezi a másik bolygó keringési pályáját és így a Föld pályáját sem, addig az üstökösök közül sok keresztezi azt, vagy közel kerül ahhoz. Az a körülmény, hogy az üstökösök egy része visszatér, továbbá hogy azok pályája gyakran keresztezi a Föld keringési pályáját, vagy közel kerül ahhoz, csak állandósította az azokkal való öszszeütközés miatti félelmet. Joseph Lalande, francia matematikus, a Francia Természettudományi Akadémián 1773-ban felolvasta egy értekezését, melyet azokról az üstökösökről írt, amelyek keresztezik, vagy megközelítik a Föld keringési pályáját. Az értekezés felolvasása után valaki azt a mendemondát kezdte híresztelni, mely futótűzként terjedt először Párisban, majd egész Franciaországban, sőt annak határain kívül is, hogy Lalande megjósolta, hogy 1773. május 20-án, vagy 21-én egy üstökös keresztezni fogja a Föld keringési pályáját és össze fog ütközni a Földdel. Az összeütközés eredménye a Föld teljes pusztulása lesz. Az értekezésben ilyesmiről szó sem esett, de a mendemonda terjedését és a keletkezett pánikot nem lehetett megállítani, még annak ellenére sem, hogy Lalande ezt a ‘‘Gazette de France” május 7-i számában igyekezett megcáfolni. A bűnös ember ismét magába szállott, megteltek a templomok. — Igen sokan egész vagyonukat az egyházakra hagyták, arra gondolván, hogy e cselekedetük engesztelésül szolgálhat részükre. Az egyházaknak adományozott pénzeken igen sok gyönyörű stílusú templom épült abban az időben. Egy hasonló természettudományi közlés 1832- ben, — melyet sokan szintén félremagyaráztak, — Marie Damoisiertől eredt. Demoisier számítása szerint a Biela által felfedezett üstökösnek a visszatérése volt esedékes abban az évben. Az ő számítása szerint az üstökös október 29-én fogja a Föld keringési pályáját metszeni. Ez a hír is elegendő volt ahhoz, hogy rettegést keltsen. Habár Francois Arago, francia csillagász és fizikus helyben hagyta Damoisiniernek azt az állítását, hogy a kérdéses üstökös valóban érinteni fogja a Föld keringési pályáját, de ugyanakkor azt is állította, hogy a Föld arra a helyre csak november 30-án, vagyis 32 nappal később fog eljutni. A Föld naponta, — a közepes haladási sebességével számítva, 1,665.295 mérföldnyi utat tesz meg, a keringési pályáján, — tehát a 32 napi időbeli különbség 53.289.440 mérföldnyi távolságot képvisel a két égitest között október 29-én. A tájékozatlan s rossz hírek elhivésére mindig kész nép, ezt az utóbbi megállapítást vagy nem vette tudomásul, vagy nem hitte el. A következő szerencsétlenséget 1857. június 13-ára jósolták. Ezúttal Németországból terjedt el a hír hogy egy üstökös a közeledtével fel fogja perzselni a Földet. A 1773-as, 1832-es és az 1857-es évek félelmét ma már megmosolyogjuk, mert egyik “komoly határidő” a másik után elmúlt, anélkül, hogy a bejósolt katasztrófák bekövetkeztek volna. Annak ellenére, hogy embertársaik tapasztalhatták volna, hogy az eddig bejósolt szerencsétlenségek közül egyik sem vált valósággá, a félelem mégis kiújult, mert 1910-ben a Halley üstökös viszszatérése volt esedékes. A Halley üstökösnek a Nap és a Föld között kellett elhaladnia. A Nap és a Föld közötti távolság 93 millió mérföld, — a Halley-üstökös uszálya pedig 100 millió mérföldnyi hosszúságú. Tehát, amikor az üstökös a Nap és a Föld között lesz, — akkor a Földnek elkerülhetetlenül bele kell merülnie az üstökös uszályába. Az akkori elgondolás az volt: mivel az üstökös uszályában mérges gázok is vannak, az a Föld levegőrétegét lélegzésre teljesen alkalmatlanná fogja tenni. Továbbá, mivel az üstökös uszályában igen gyúlékony gázok is vannak, elegendő lesz egy szikra, hogy lángra lobbantsa az uszályban lévő gázakat és az felperzsel minden életet a Föld felszínén, mely még nem esett a mérgzés áldozatául. Társaid nem tudták, mit higyyenek. Némelyek abban reménykedtek, hogy talán a számításokba hiba csúszott be és az üstökösnek nem kell a Napés a Föld között elhaladnia, vagy talán az üstökös uszálya nem olyan hosszú, mint ahogyan állítják. Mások viszont komolyan hittek a borzalmas katasztrófa bekövetkezésében. (Folytatása következik) Dupla, vagy semmi ? R. M. Scammon, a Census Büro vezetője szerint az a gyerek, aki ma 5 éves, még megérheti azt az időt, amikor az USA lakosságának száma a mostaninak a kétszerese lesz. Ha csak, — hacsak addig valami közbe nem jön. —Ez az a bizonyos ‘dupla, vagy semmi?’ — EMLÉKEZZÜNK A SZABADSÁGHARCRA! SMS ilgp Wimi Remember Hungary October 23, 1956 MAGYARSÁG 1961. szeptember 29.