Magyarság, 1963 (39. évfolyam, 1-46. szám)

1963-11-01 / 38. szám

Philadelphia 41. pa 12 cents per copy “MAGYARSÁG” — “HUNGARIAN PEOPLE” Egyes szám ára 12 cent Vol. XXXIX. évfolyam PITTSBURGH, PA. — U. S. A. 1963. november 1. No. 38. szám. WAGNER polgármester: ,,A magyar szabadságharcosok halhatatlan hősiességét ünnepeljük!” (New-yorki tudósítónk jelentése) Az októberi ünnepségek itt, New York városában és kör­nyékén az egység jegyében zajlottak le. OKTÓBER 6-án vasárnap délután a Független Magyar Református Egyház dísztermébe az Aradi 13 Vértanú emlékére gyászünnepélyt rendezett négy New Yorki vezető egyesület,: Amerikai Magyar Szövetség New York Államban: Amerikai Magyar Társaság, Északamerikai Ma­gyar Egyetemisták és Főisko­lások Szövetsége és a Magyar Szabadságarcosok Nemzetőr Világszövetsége. A megnyitóbeszédet dt. Csordás Gábor ,ref. esperes mondotta, majd a Magyar Miatyánkot Fodor Györgyi operaénekes énekelte. Ezután dr Iványi Zoltán szabadság­harcos író verseiből adott elő, m­ajd dt. dr. Bátori József piarista rendfőnök mondta el ünnepi beszédét. Nagy Lajos, a New York-i Magyar Ope­rettszínház tagja hazafias da­lokat énekelt, m­ajd Somody Pál, a Magyar Nemzeti Szín­ház vol tagja Vörösmarty­ Vén Cigány­át adta elő. Farkass Gyuláné, az Ameri­kai Magyar Társaság női el­nöke mondta a zárószót és a közönség a Himnuszt és a Szózatot énekelte el. A mű­sorszámokat zongorán kísérte Pongrácz István zongoramű­vész, a műsorvezető Török Endre, a Szabadságharcos Vi­lágszövetség newyorki titkárja volt. Ezután Lőrincz János­­né, az AMSz N. V. elnöknője, Mrs Helen Tóth, Kiss Sándor­­né, a ref. Nőegylet vezetői látták kávéval és sütemény­nyel vendégül az ünneplő kö­zönséget. OKTÓBER 20-án írni!önl®ges “ünnepély" zajlott le Newarkon. __ , Az ottani ref. templom is­kolatermébe előadásra hívták meg Csatordai Kálmánt, a kádári vörös kormány N­- kép­viselőjét. Csatordai mon­dott pár szót a szónoklatából, de többet nem, mert kitört a botrány. A közönség véleményét fe­jezte ki Kádárról és rendsze­réről. — Rendőri beavatkozás vetett véget az ünnepségnek’. A Társaskör előtt több, mint száz magyar tüntetett Csatordaiék ellen dr. Kovács Imre ref. lelkész, dr Fábián Béla, valamint dr. Pogány András, a Szabadságharcosok Világszövetsége new jerseyi elnökének vezetésével. Csatordai ‘elvtárs’ elmene­kült a helyszínről, de kocsija tele tett csaitor­d­alével s más szennyagányokkal. Az 1956-os Magyar Forra­dalom és Szabadságharc emlék­ünnepélyét október 20-án tar­totta meg a­ New York-i ma­gyarság, a Magyar Szabad­ságharcos Nemzetőr Világ­­szövetség, a Független Ma­gyar Szabadságharcos Szövet­ség és az Északamerikai Ma­gyar Egyetemisták és Főisko­lások Szövetsége valamint . . 30 egyesület támogatásával a Himter College nagytermeib­e a hatalmas közönség jelenlété­ben Ft. Slezák Imre megnyitó­imba után az amerika s a ma­gyar Himnuszt énekelte el Antonia Lavanne operaénekes­nő, majd Nagy Károly, a Diákszövetség vezetőségi tag­ja megnyitóbeszéde követke­zett. Tollas Tibor: “Bebádo­­goznak minden ablakot" c. költeményét Tohn Lawrence színművész adta elő drámai hatással angolul. Kelety Lili, a világhírű magyar zongora­­művésznő brilli­ng játéka után Pásztor László a Szabadságharcok Világszö­vetség amerikai főtitkára ha­talmas hatású ünnepi beszéde következett, amit a közönség lelkes tapssal fogadott........... Radványi Zsuzsa, a Ma­gyar Állami Operaház volt tagja énekszámai után a Hun­gária tánccsoport következett Somogyi Balázs vezetésével.— Somody Pál, a Magyar Nem­zeti Színház volt tagja forra­dalmi költeményt adott elő, Papp Gyula operaénekes ma­gyar és olasz operarészleteket és Antonia Lavanne opera­énekesnő operaáriákat énekelt A magyar Rapszódia Tánc­csoport Molnár Mária veze­­tésével szerepelt. Hon. Róbert, F. Wagner New York város polgármes­tere óriási erejű ünnepi beszé­det mondott. A polgármester beszédéből a következőket adjuk: — Ez a gyűlés alázatos­sá s egyszersmind büsz­kévé tesz. Alázatosnak érzem magam a nap nagy­sága előtt, s ugyanakkor büszke vagyok hogy mint e város polgármestere, •üdvözölhetem önöket s részese lehetek ünnepük­nek. Üdvözlöm, a szabad­ságnak, szabad newyorki­­aknak e gyűlését, melyet áthat az egyetemes embe­ri szabadságért folyó ne­mes harc szellepne. ■— Ma a magyar sza­badságharcosok, — akik közül néhány­an velünk vannak, — halhatatlan hősiességét ünnepeljük. Ezek az emberek többre becsülték életüknél a sza­badságot, s 1956 októbe­rében szembe száll­tak a szovjet zsarnokság­­félel­metes hatalmával, a­ki felejtheti el azo­kat a di­csősé­ge­s és csodá­latos vámokat, amikor a magyar vén felkelése ki­tört, amikor a magyar nép harcolt, majd amikor vereséget szenvedett a vö­rös hadsereg túlnyomó hatalmától ? A felkelők legfőbb fegyvere bátor­ság volt, a harcedzett meg­szálló katonaság repülő­gépeivel, tankjaival, au­tomata­ fegyvereivel szem­ben.­­ Az egész világ fi­gyelte 1956 októberének esemény­dús napjaiban, a­­mint Magyarországon a szabdság hordásai győzni látszottak. S mikor vesz­tettek, éppoly dicsősége­sek voltak, mint győzel­mükben. — Nem ez volt az első szabadságharc Magyar­­ország hosszú s megpró­bálta­tá­sokkal teljes tör­ténetében. 1848-ban, a fé­lelmet nem ismerő Kos­suth által vezetve, éppen úgy hiába várták a sza­bad, nemzetek segítségét, mint abban a felkelésben amelyet ma ünneplünk, s a szabadságharc akkor is vereséget szenvedett. A szabadságvágyat azonban nem, lehetett kiirtani a■ magyar népből. — Mit tehetünk mi­ itt Amerikában a szabadság ügyében ? — Nem­ szabad a kom­munista zsarnokság elle­ni küzdelmünkben lan­kadnunk. Nem hagyhat­juk abba a szabadság ki­vívásáért folytatott küz­delmünket.­­ Egyetlen pillanatra­ sem, szüntethetjük be a­zok támogatását, akik a szabadságra vágynak és harcolnak érte, bárhol is legyenek. Ez természete­sen Magyarországot is manóban foglalta és a többi Vasfűn göm­ mögöt­ti országot is. — Mint, New­ York nol­a arm­est­ere nem beszélhe­tek azoknk verében, kik országnnk ki politika rit­k­án ritkák. Tteszélh­etek s bcsoöpp azonban városunk lakossá­g a nevében, s mint magán­ember is azt mondom, hogy a szabadság ügyét megalkuvás nélkül támo­gatnunk kell, s reményt kell gyújtanunk a rab­ságban élőknek, hogy láncaikat hamarosan letörhetik. Ezután Banyák Kálmán he­gedűművész hegedűszólói kö­vetkeztek, m­ajd Hon. Louis I. Kaplan, New York főügyé­sze tett hitet a magyarság mel­lett, Andreánszky Károly pe­dig Rockefeller kormányzó ki­áltványát ismertette, melyben október 23-át a Magyar Sza­badság napjává nyilvánította New York államban ismer­tette Richard Nison volt al­­elnök levelét, melyben üdvöz­letét küldte a magyarságnak. A határozati javaslatot dr. Mihályffy Miklós cserkész­­vezető terjesztette elő, majd a záróimát dt. Csordás Gábor ref. esperes mondotta el. A műsorvezetői tisztet Bács­kai H. Béla szabadságharcos, a zongorakíséretet Zarándy Zoltán látta el. Az ünnepi előadást rádiók sugározták Magyarországra. Az előadás után a magyar­ság a szovjet UN delegáció ellen, majd Tito ellen rende­zett tüntetést. Október 23-án este a Kádár-féle UN delegá­ció előtt rendeztek nagysza­bású és sikeres tüntetést, amit a legnagyobb televízió állo­mások is közvetítettek. November 3-án a Szt Patrick székesegyház­ban Msgr. Varga Béla pápai prelátus mond ünnepi szent­misét a vérbefojtott magyar Szabadságharc áldozataiért és a magyar nemzet felszabadu­lásáért. November 7-én a kommunsta orosz forrada­lom évfordulóján a Szovjet delegáció ünnepi fogadást rendez. A New York-i magyarság ezen a fogadáson szintén ott lesz! Tüntetést rendez a szovjet gyarmato­sítók ellen"

Next