Magyarság, 1966 (42. évfolyam, 1-47. szám)

1966-10-28 / 38. szám

6. oldal Válasszuk meg! Rév. Paul Markovits A REPUBLIKÁNUS LISTÁN PITTSBUHRGBAN A 22. KÖRZETBEN Válasszuk meg! állami képviselőnek Válasszuk meg! (Fizetett politikai hirdetés) Terefor^T^21^577^1 Virágüzlet Guiser's Flowers 5009 Second Ave. Pittsburgh 7, Pa. VÁGOTT vagy CSEREPES VIRÁG Születésnapra — Névnapra □ VIRÁGCSOKROK □ Válogasson üzletünkben! Keressen fel bennünket! — Azonnal szállítjuk! —­­ Magyarul is beszélünk! MAGYARSÁG Johnson keletázsiai missziója (Folytatás az előző oldalról) legnagyobb ellenfele, a közelmúltban éppen ezen a területen két végzetes vereségének következményeit viseli. Indonézia, mely népsségben a világ ötödik legnagyobb állama, nyersanyaggazdagságban is jelentős államalakulat, és a szabad világ legfőbb, keletre irányuló kereskedelmi fő­­ütőerét ellenőrizte, egy véres forradalom árán, véglegesen szakított a kommunizmussal, és a legjobb úton halad a nyu­gattal való együttműködés felé. A helyzet Kínában egyelőre még nem tisztázódott, de annyi bizonyos, hogy ebben a délkeletázsiai térségben, mely évszázados kínai célkitűzésre tekint vissza,­­ nem valószínű, hogy az ott élő nemzeteket Kína részéről hódító célú támadás veszélyeztetné, illetve fenyegetné. Ezt a körülményt az ösz­­szes érdekelt államok máris belátták és a veszély elmúltának­ tudatában készítik elő, mind politikai mind gazdasági stabili­tásukat. Mindenütt alábbhagyott az aláaknázó kommunista propaganda, és mindenütt megkezdődött ez államok gazda­sági felemelkedése. A Johson kormányzat mindkét vonatkozásban előre be­jelentette, hogy ezek az államok, törekvéseinek megvalósításá­ban nagyvonalú segítségre számíthatnak. Határozottan ki­jelentette, hogy ezeknek az államoknak nem kell félteniük Amerikától nemzeti önállóságukat, mert a nagy amerikai po­tenciálnak, nem nacionalizmusukat féltő, gyenge vazallusokra van szüksége, hanem politikailag független és gazdaságilag stabil és erős partnerekre.­­ Ebből a szempontból Johnson két szemmel látható példára hivatkozhat. Formázára, amely ál­om rövid két évtized alatt, nemzeti függetlenségben, egyensúlyban lévő háztartása mellett, le­mondott minden további amerikai segélyről és pozitíven hasz­nos tagja lett a világforgalomnak.­­ Japánban az előrelátó és hasonló irányelvek által vezérelt politika még nagyobb ered­ményekre hivatkozhat. Mindkét eklatáns példa saját térségük­ben, szemük előtt fejlődött naggyá, tehát a példa meggyőző ereje nem kétséges.­­ A politikai érvvel egyenlő értékű a bejelentett gazdasági segítség. Mindkét államban Amerika, az elmúlt évek folya­mán hatalmas összegekkel támogatta a fejlődés útját. Máris hivatkozhat az eddigi segítségre főképpen Vietnamban, de Thailandban és a Phillipineken is. Megalakították a Kelet­ázsiai Fejlesztési Bankot, melynek, a legkisebbeket is figye­lembe véve, harminc résztvevője van, és amelyhez a legna­gyobb anyagi hozzájárulás Amerikától remélhető. Ha mindezekkel összehasonlítjuk azt a segítséget, melyet valamelyik, ebben a térségben lévő állam, a kommunizmus ol­dalára állva remélhet,­­ olyan világos különbség mutatkozik, hogy megállapításom, melyben a helyes időpont megválasztá­sára hivatkoztam, helytállónak látszik, magyar lapokat egyre bőségesebb mennyiségben árasztják el ! zonyos vezető­ emberek” terjedelmes cikekkkel, felhívások­kal, közleményekkel. Ezeknek közlését ingyen és “megrövidí­tés nélkül” kérik.­­ Sok esetben az a helyzet, hogy nemcsak az általuk képvi­selt intézmények tagjai, d­e még ők maguk, a cikkek, közle­mények, felhívások írói sem tartoznak egyetlen amerikai ma­gyar lap előfizetői közé Figyelembe kell vennünk, hogy az amerikai magyar sajtó az egyetlen összekötő kapocs az amerikai magyarság minden rétege között vallásra, társadalmi pozícióra és gazdasági hely­zetükre való tekintet nélkül. Amennyiben azok az úgynevezett vezető­ emberek csupán­­■eleannyi időt áldoznának a magyar sajtó propagálására, mint amennyi időt dolgozataik megírására szentelnek,­­ ha az in­tézmények a körlevelek, heti, vagy időszaki értesítőik nyomá­si és postázási költségeinek mindössze a felét áldoznák a­z amerikai magyar lapok támogatására, — önmaguk tevékeny­­s­ége is szélesebb körben válnék ismertté és elismertté és egyúttal az amerikai magyar sajtónak is lényeges —­ és tegyük hozzá: teljesen megérdemelt támogatást és segítséget nyújt­hatnának. S ha már itt tartunk, hadd mondjunk néhány szót az úgy­nevezett “jótékonycélú” rendezvényekről, bálokról, és hang­versenyekről. Mindezek, amellett, hogy jótékony célt szolgálnak, ugyan­ekkor bizonyos személyek "társadalmi” szereplését, politikai, vagy üzleti céljait is elősegítik. Ezek a rendezvények jelentős összegeket költenek terembérre, zenekarokra, nyomtatványok­ra, valamint­ vendégművészekre, telefonokra, körlevelekre. .. ugyanekkor azonban, a magyar lapoktól ingyen kérik az ese­mény behirdetését. A szerencsésebb esetek közé tartozik, ha esetleg küldenek egy tiszteletjegyet, azért, hogy a szerkesz­tőség valamelyik tagja résztvehessen az eseményen s azután nyakló nélkül dicsérhesse cikkében a rendezőséget. A rendezőség nagyon gyakran tetszetős programmkönyvet ad ki, melyben közli a védnökök névsorát, vagyis azoknak a­ névsorát, akik öt dollárt, vagy ennél többet adományoztak a­utóira, sohasem jut azonban a rendezőségnek eszébe a védnökök sorában megemlíteni azokat a magyar lapokat, amelyektől ingyen nyilvánosságot kértek és kaptak — és nem jut eszébe senkinek, valamilyen formában ezért köszönetet mondani. Hangsúlyoznunk kell, hogy az amerikai magyar egyházi, egyleti és társadalmi élet vezetőinek nagy részére nem vonat­(Folytatás a következő oldalon) Ollózás a Népszavából! Mint ismeretes, az amerikai magyarságnak legrégibb napi­lapja az “Amerikai Magyar Népszava’’ — mely 68 éve naponta ott van az előfizetőinek az asztalán. — Elgondolkoztató! — Akár h­iszik, akár nem és akár tetszik, akár nem. — Bárcsak ott tar­tanánk, hogy még egy napilapunk lenne a Szabadság­on kívül, mely szintén Gombos Zoltán szerkesztésében jelenik meg. — Hogy­ha lenne harmadik napilapunk, akkor akár naponta is vitatkoz­hatnánk, kicserélhetnénk véleményeinket és olyan sajtóélet volna, amit elirigyelnének a többi nemzetiségek. — Dehát: volna nincs! Még arra is gyengék vagyunk, hogy imitt-amott megjelenő heti­lapjainkat életerős sajtóvá tegyük! — Így aztán eleve be kell mondanom a mérgelődöknek: “lassan a testtel!” — szó szerint aláírom az alanti vezéreikket, — amit az “Amerikai Magyar Népszava” okt. 20-i számából sikerült kiollóznom! — (A Szerk.) “EGY LAP MEGSZŰNTÉNEK TANULSÁGAI A clevelandi (6.) lengyel napilap, a hatalmas lengyel kolónia egyetlen sajtóorgánuma, 51 évi fennállás után, múlt szombaton megszűnt. A lap tulajdonosa, az amerikai sajtó kép­viselőinek adott nyilatkozatában, a beszüntetést a lapkiadás egyre növekvő költségeivel indokolta meg. Indoklása szerint, a költségeket egy pusztán helyi jellegű lap nem képes fedezni, sem a lappéldányok eladásából, sem pedig a hrdetésekből. A mi napilapjaink nem helyi jellegűek, bennünket tehát jó ideig nem fenyeget a lengyel napilap végzete. Hangsúlyoz­nunk kell azonban: ennek a tekintélyes lengyel lapnak a meg­szűnése tanulság és intelem minden nemzetiségi csoport, kü­lönösképpen pedig, az amerikai magyarság számára. Amennyiben az amerikai magyarság azt akarja, hogy az amerikai magyar sajtó megbirkózzék az egyre emelkedő kiadá­sokkal,­­ előfizetésekkel és hirdetésekkel kell támogatnia. Sajnálatos körülmény, hogy az utóbbi időben az amerikai 1966. október 28. EGRI -STUDIO MAGYAR FÉNYKÉPÉSZ * Hazelwoodon 4829 Second Avenue, — a 3-ik emeleten (A régi "Magyar Club" helyiségeiben) Tel.: 521-7219 Hívja bármikor! Mi­el­ő­t­t csomagot — pénzt — orvosságot küldene Magyarországra, — kérje a Sebők Travel Service, Inc. (Dr. Fiedler Kálmán irodavezető) SZAKTANÁCSÁT — Hálás lesz érte! MAGYARORSZÁGI UTAZÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE, stb.­­ 561 Diversey Privy, Chicago, Dl., 60614 Telefon: (312) 477-1484 it Kohut Béla REAL ESTATE and INSURACE ! Elsőrendű telkek !: Pittsburgh és Homestead környékén !; Iroda telefon: 462-4300­ ­! MASONIC Bldg. 338 E 9th Ave. • Homestead. Pa. (KÉRJÜK, nézze meg ,­lejárt az előfizetései is)

Next