Magyarság, 1967 (43. évfolyam, 1-48. szám)

1967-10-20 / 39. szám

6. oldal Bélyegrovat MÁSODIK FESTMÉNY SOROZAT Sorozat (fogazott) 7db $1.50 Blokk (fogazott) $1.50 Sorozat (vágott) $7­00 Blokk (vágott) $7.00 Sorozat (használt) $—50 * Használt és használatlan MAGYAR­ BÉLYEGEK nagy választékban! * Elő­jegyzést az 1968-as Magyar Katalógusra elfogadok Darabja: $2.00 LOUIS BÁTORI 4 3 0 E. 8th St. Brooklyn, N. Y. 11218 ZONGORA-OKTATÁS — kezdőknek és haladóknak Mrs. Etel Thomka, — 113 Lawrence Ave. Home­stead Park., Pa. HO 1­5367 OOQOOQOQOOQQO'te­t ROOFING ='===*/ I D E J 4 B ■ N GONDOLJON HÁZTETŐ OJTTASRA, VAGY JAVITASRA Forduljon bizalommal magyar szakemberhez! KIMAR GYULA Tinning, Slat®, Pointing, Göttern 1026 Husion Drive West Mifflin, Pa., 15122 Telefon: 521-3436 A Res.: 466-8860 1 Kjaoooeoooooeeofa Telefon: 521-8577 Virágüzlet Guiser's Flowers 5009 Second Ave. Pittsburgh 7, Pa. VÁGOTT vagy CSEREPES VIRÁG Születésnapra — Névnapra □ VIRÁGCSOKROK □ Válogasson üzletünkben! Keressen fel bennünket! — Azonnal szállítjuk! — Magyarul is beszélünk! 43. Senatorial residents to VOTE for Joseph J. Stepheus for State Senate MAGYARSÁG 1967. október 27. Mi el ő t t csomagot — pénzt — orvosságot küldene Magyarországra, — kérje a Sebők Travel Service, Inc. (Dr. Fiedler Kálmán irodavezető) SZAKTANÁCSÁT — Hálás lesz érte! MAGYARORSZÁGI UTAZÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE, stb. 561 Diversey Privy, Chicago, Dl., 60614 Telefon: (312) 477-1484 A SEBŐK TRAVEL SERVICE legújabb szaktanácsa: MA MÁR küldhet PÉNZT Magyarországra, — akár vidékre is — az IKEA útján. Dolláronként 30 forintot fizetnek ki rokonainak, postautalvánnyal! — A küldési díj: 50 cent, $25-ön felül egy dollár — □ ENNÉL ELŐNYÖSEBB MEGOLDÁS NINCSEN!!! · JOQOOBOBBBOQQBflOOBaOOQOQOOOflOOflC Füry Lajos: I Kortársaim 1 Beszédes Boldizsár Az előadást követő vacsorán már igen néztem az órám, hogy még elérjem a washingtoni repülőt.­­A főrendező azonban kiszámította, hogy­ a gép indul tíz óra öt perckor. Innen a repülőtér negyven perc kocsival, most nyolc óra, tehát idő van bőven. Igen ám, de a disznótoros vacsora közepén tar lottunk és másodszor hordták körül a májas és véres br­okát, meg kolbászt a magyar ruhás menyecskék, amikor az elnök megkocogtatta a poharát és beszélni kezdett. Szép beszéd volt, jól felépítve és felemlegetve, benne minden, ami a magyarnak fáj. A baj csak az volt, hogy már a káposztás rétesnél tartottunk és még nem volt vége a beszédnek. Az idő rohamosan haladt. A következő szónok előre bejelentette, hogy rö­vid lesz, de azért ő is kifutott az időből. Tudomásom szerint még tizenhét szónok várt, hogy beszélhessen, nem számolva a váratlanul meg­érkezetteket, akiknek szintén illik megadni a lehető­séget, hogy legalább ez alkalommal jól kibeszélhes­sék, ami a szívüket nyomja. A terem falán az óra mutatói túl csúsztak már a kilencen. — Most már indiánom kellene. Az elnök azonban integet, hogy még néhány percig csak, most nem lehet felkelni és elmenni, mert nagyon érzékeny ember a Palásti Menyhért, az egye­sület egyik legáldozatkészségesebb támogatója. Még ezt az egy szónokot várjam meg, addig előáll a kocsi és máris mehetek. Az áldomásmester éppen bejelentette az újabb szónokot. A menyecskék már szedegették a tányéro­kat, csak a lányok töltögették szorgalmasan a kávét. Palásti Menyhért szépen nekikanyarodott a be­szédnek és éppen azt fejtette ki, hogy ha Lebédiában, vagy az Etelközi őshazában nem különböztünk volna össze, hanem együttesen indultunk volna a honfogla­lásra, minden másként lehetett volna. Igen szép beszéd volt és gyakran szakította meg lelkes taps és agyvanozás. Negyedtíz volt, amikor az egyik tapsvihart ki­használva, a széket óvatosan hátratolva, igyekeztem kifelé a teremből. Az elnök sajnálkozott, de hát, ha már mennem kell, elbúcsúztunk­­és az épület előtt már várt rám Beszédes Boldizsár, hogy kivigyen a repülőtérre. Beszédes Boldizsár kissé pocakos, kopaszodó, de még mindig jó kinézésű ember volt. Valamikor szap­pan­gyára volt Kőbányán és több,mint húsz mosópor találmánya. Itt előbb megpróbálta a szappangyár­ban, de aztán rájött, hogy errefelé egészen másként gyártják a szappant és így gyorsan áttért a sodrony­­kerítés és aluminium viharablakok, ajtók árusítására. Minezt a közben mondta, hogy beültem az öreg Ford­ba és csomagom is beraktuk hátulra. — Odaérünk. Megnézte az óráját, és bólintott. — Még várni is kell . . . A jelek azonban nem egészen kedvezőek voltak. A Ford nagyon nehezen akart beindulni, aztán többször lámpát kaptunk, várni kellett, éppen rá­tértünk volna már a gyorsútra, amikor a hátsó heréik leereszkedett. Sötét volt, az eső is megeredt és a kis zseblámpa olyan bágyadtan égett, hogy nem sok hasznát láttuk. Alaposan megáztunk, összesároztuk fekete ruhá­inkat, a fehér ing kezelőit, de azért végre mégiscsak fent volt a kerék és elindultunk. — Alig haladtunk az úton, amikor rendőrök integettek piros lámpákkal, hogy térjünk le s egy mellék úton haladjunk tovább, mert egy teherautó toronymagasra rakott szénabálák­kal feldőlt a kanyarban és magasan beszénázta az egész országutat, a szélét is. Szeretem az esőben ázott friss szénaillatot, de most nem kívántam. Letérve a földútra, bukdácsoltunk a hepe-hupá­­kon, aztán vagy úgy fél urcas gyalogmenethez illő hajtás után újra visszamehettünk a műútra. Újra megreszkíroztam a kérdést. — Elérjük még a gépet! A választ a magasba emelkedő repülőgép adta... Sokáig néztük a távolba tűnő villogó fényeket. Holnap reggel tíz óráig semmilyen irányban nincs gép. — Beszédes Boldizsár szabadkozott. — Igen nagyon sajnálom, hogy ez történt, de most már változtatni nem lehet és a legjobb, hogyha belenyugodunk, mert a bosszankodás ar­ért okoz és a vérnyomást emeli, minek siettessük hát... én azt ajánlanám, hogy menjünk el hozzám. Innen talán tíz percre sem lakom. Úgyis átáztunk, feleségem főz egy jó rumos teát és jól kipihenve, reggel majd az első géppel elindulhatsz. Mert azt nem ajánlom, hogy most a város túlsó oldalán lévő Szürke Kutyáit próbáljuk meg, vonat nincs, így csak egy okos lehetőség van ... Nálam legalább jól kipihened a fáradalmakat. Mert,­­ugye, ha most vissza,mennénk­ a vacsorára, ott még javában tartanak a szónoklatok és gondolom, hogy mennyire untathatnak ezek a hosszúlére eresztett be­szédek. Pedig jó néhány még hátra van, így hát gye­rünk hozzám . . . Mit lehetett mást tenni, megadtam magamat a sorsomnak . . . Csakugyan, tíz perc sem, telt bele, és máris ott álltunk Beszédes Boldizsár háza előtt. Először megmutatta a raktárt, ahol az alumnium ajtók és ablakok sorakoztak glédában, aztán a ház mögötti telephelyen a felgöngyölt drótkerítéseket, az oszlopokat és a két, dróthuzalt feszítő szerszámos teherautót. Újra megá Morírta a kutyák­­ is visszeugrának. Jól esett az októberi hűvösben, odabent, a szép kandalló mellett. (Folytatás a következő oldalon) TEL: 431 - 2422 SAUL’S TAILOR SHOP 116 S 17th STREET — PITTSBURGH 3, Pa. Új ruhák * Javítások * Tisztítások * Szőrmemunkák Tulajdonos STEPHEN KÁROLYI — óhazai szabómester — spllllllliuillllllllllllllllllllllllll^

Next