Magyarság, 1969 (45. évfolyam, 1-47. szám)

1969-10-03 / 35. szám

1969. oktober 3. II I ORJARAT “SENKIT MEG NEM SERTENI, — MINDENKINEK MEGADNI, A MI­­T MEGILLETT!” Harom volt pataki diak a Professional Club evadnvito estelyen egymasratala­lt. Ok harman a belvarosi YWCA palota harmadik emeleti termeben szemmellathatoan megfeledkeztek arrol, hogy masok is vannak meg koru­lottiik,­­ pedig az oszi szezon elejen ennyien mar '­egen gyultek egybe. A harom pataki diak: Nagy Lajos pü­spok, a Bethlen Otthon uj igazgatoja, dr. Berzeviczy Laszlo esperes es az estely Chicagoból meghívott eloadoja, Szathmary Lajos perceken belu­l Sarospatakon jartak, kollegiumi emlekek kozott... Lehet, hogy olvasoinkat meglepi ez a beszamolo, mert a Club estelyeiről nem szoktunk beszamolni, csak ritkan, mint pi Eckhardt Tibor eloadasarol... Mindenekelott: az elso pillanatban mindenki felismerte az eloadot a Magyars­­ag-ban lathato remek Klaudinyi rajzrol... Dr. Munkolchy Lajos egyetemi tanar elnoki bevezetoje u­­tan Nt. Markovits Pal ev. lelkesz imaja adta meg a megnyito­­cst melto hangulatat, majd lapunk szerkesztojet kertek fel az illusztris eloado bemutatasara. Ami nem volt nag­y feladat, hiszen a vendegseg szinte kivetel nelkul ismeri lapunkbol Szath­­mary Lajost, ragyogo irasaibol... Maga a felvetett tema: “Atkozott emigracio, vagy aldott diaszpora” meglepo volt es meginkabb Szathmary Lajos calala­­saban, — ugyhogy tobb rendkivu­l erdekes hozzaszolasra adottt alkalmat. Dr. Torok Denes egyetemi tanar, dr. Berzeviczy ref. esperes, dr. Markovits Paine es dr. Szabo Jozsef, volt pesti ü­gyved s most pittsburghi taxi-vezeto hozzaszolasait csak azert nem kovethette tobb is, mert a terem csak 11-ig volt a Club-e. Hogy mi mindent hallottunk, azt nem lehet par sorban leírni. Fabian Jozsef mernik kifogastalan, elethu hangszalag­­felvetelebol sikerult nehany fontos mondatot kiragadnunk... — '‘...az emigracio... •— minden emigracio atkozott, minden emig­racio elszakadast jelent............ egy geografiai fogalomtol,­­a Hazdtol...” ■—■ “Minden diaszpora aldott, mert minden diasz­pora geografiai hazdjdra teszi a vilagot...” — “Roppant egy­­szerű­: emigrans az, aki valami miatt elment.— A diaszporaban (lo az, aki o­t­t, ahol van, ott akarja leverni a gyokereket, vagy kiereszteni a leggy­ökereket, hogy tdpldlja mindazokat, akik hozzája tartoznak, bárhol vannak a vilagon...” — “Ami­­kor eljotü­nk Magyar­orszagrol, mikor valaki elmegy a hazdjd­­bol, politikai okbol, ahogy mi eljottü­nk, — azok mind emig­­ransok.” “A regi magyarok, akik a kilencszázas evek elejen jottek el, mint kivandoroltak,azok sem voltak a diaszpora tag­­jai, azok is emigransok voltak. Valam­i elol jottek el es ugy e­­reztek, hogy az odatartozdsuknak legfontosabb resze az volt, amit ugy neveztek: Ohaza. Az Old Country.” — “ Az emigrans reszere a nemzeti hovatartozds foldrajzi fogalmat jelent. —­­A diaszpora a szellemet tartj­a a hazanakis Hazava teszi azt a foldet, ahol letelepszik, ahol , gyökeret ver.” “én elhataroz­­tam, megprobálom azt, hogy mint a diaszpora tagja az ameri­­kaiak kozott, az amerikaiak fele, amerikai vonalon legyen — magyar!” ■— “... meg kell ismertetnünk azokkal, akik ko­zott élunk az igazi onmagunkat!” — “...tagjai vagyunk a nyugati kulturanak. Nem csarda, gatya es fokos vagyunk, — hanem ugyanolyan nyugati nemzet vagyunk, mint akármelyik mas nyugati nemzet!” — “... minden emigracio haláb­a van itelve...” — "... eszrevettem mikor Amerikába jöttem, hogy itt nem szabad negernek lenni, betegnek leurti es nem szabad sze­­genynek lennni. A Joisten kegyelmebol nem vagy­ok neger, nem vagyok beteg, — de hogy nem vagyok szegeny, azon magam­ JOSEPH A. STEPHENS Beer Distributor ' . ' '.C ' 'v' ' 'x'\\v'\'\' \\YCv\­­ Home Deliveries _ “Serving since 1933” 5341 Second Avenue PITTSBURGH, PENNSYLVANIA 15207 Phone: 421-5552 MAGYARSAG n­ak kellett segiteni!” — “...a jotekonysagnak otthon kell kez­­dodnie es­ amikor az en csalodom megerosodott, akkor tudov­ tamogatni a tobbieket!” — “Az emigracioban tomoru­lni probal az ember, —— a diaszporaban az embernek kell ervenyesul­­nie es azutan meg kell kezdenie csendben, kicsiben es egyedü­l a masok megsegíteset!” — „Elegü­nk van az ingyenelo nokbol.. SZOVJET ASSZONY LEVELE a PRAVDAHOZ A szovjet ü­gynokok a nyu­gati szabad vilaggal azt akar­­jak elhitetni, hogy a szovjet erkolcsok messze felotte állnak­­, nyugati erkolcsoknek. “Hazi hasznalatra” a rab­­sagban fetrengo szovjetember fele egeszen mas hangokat hal­­lat a kommunista kormány. A Pravdd-ban, a párt hiva­talos lapjában hosszu cikk je­lent meg Aleksandra V. Nuzh­­dind-tol, egy munkasnőtől, aki a szocialista “munka holse” cí­met is viseli mellesleg a mell£n. A szovjet asszonyok nagy szazaleka eros, egeszseges es munka biro no, — irja a hosno —­ es egesz nap a hats61£pcs6n ulnek, kopkodik a napraforgo- magot es pietykalnak... Ezek­­nek a lusta noknek egyresze » ferje keresetebol el, masok pe­dig notlen fiatalemberektol szerzik “a konnyu, leha mod szerrel” a penzt... “Egyre kozelebb erkezü­nk a kommunizmus teljes megvalosi­­tasahoz, — fejezte be cikket a “szocialista munka hose”, — es mar ugy erzem, hogy eleget dedelgettuk a tekergoket, csa­­vargokat, munkakeri­loket, rS­­szeges noket, ingyenelo parazi­­tokat es a “konnyu­ erkolcz” es “munkatlam penzcsmdlds” nembereit. — Ezeknek a nfik­­nek nagyresze erds, izmos, szak kepzett, a szovjet iparnak ko­­moly szü­ksege van rájuk, — ha kell, kenyszer dr&n is!” * A kommentart az olvasdra bizzuk... Az aradi tizenharom vertanu szobranak u t o! s o megkoszorwzasa Amerikaszerte, sot vilagszerte is megemlekezik a magyar­­tag az aradi tizenharom vertanu 120 evel ezelotti kivegzese­­rol. —■ Nem art, ha megemlekezunk egy veli­k kapcsolatos 50 eves evfordulorol is. — Vannak, akik meg elnek ez utobbi e­se­­menyek tanui kozu­l; ifjusagunk fele pedig megmutathtjuk, hogy milyen volt az otven evvel ezelotti magyar ifjusag. I. Az aradi diaksagnak 1919-1921-ben volt egy t­i­t­k­o­s egyesu­lete. (IME). Ma mar lehet rola nyiltan irni. Nem csak az 50 evi tavlat miatt, hanem azert is, mert tagjai kozü­l egyet agyonlottek az olahok; nyolcvanat a nagyszebeni olah had­­birosag itelt el 1921-ben; egyet pedig 35 ev mulva a “magyar” hirhedt Jonas-tanacs itelt el 10 evi bortonre. A 80 diak ese­­teben a roman hadbirosaga elott lehetett arra hivatkozni hogy a trianoni béke 33. cikkében a Magyarorszagtól elrabolt terü­­­letekre kimondta, hogy elobbi politikai magatartasa-cselekme­­nye miatt ü­ldozni, bü­ntetni senkit nem lehet, de a masodik vilaghaboru utan “magyar” veszbírosag nem alkalmazta ezt a torvenyt. Ezeknek a diákoknak “sulyos bune” volt, hogy kivegzosu­k varosaban a tizenharom magyar vertanu szelleme­ peldaja ha­­tott rajuk es —Uram bocsass! — irrendentak voltak: a ma­gyar szabadsagharc vertanuinak vere altal megszentelt Aradot —­ 1919-1920-ban es orokre magyarnak akartak megtartani! Vezetoi egy katolikus tanarjelolt, egy reformatus es egy evangelius diak­okbol alio “felekezetkozi” ku­ldottseeg uit­­­an 1919 szeptember vegen felkerestek a Minoritak aradi templomanak plebanosat. (talan Lakatos Istvannak hivtak) es arra kertek, hogy oktober 6-an a tizenharom vertanu lelkiu­dveert (emleke­­re) tartson szentmiset. Bator keres volt ez abban az idoben. Hiszen Aradot a francia megszallast felvaltva akkor mar az olahok tartottak megszallva. Hovatartozandosaga azonban meg nem volt eldontve; de az olah hadijog es terror uralkodott. —­ A plebanos is bator ember volt. —• A hivek keresenek eleget tenni azert is kotelessegem, mert regi alapitvany is van egyhazunkrail erre a celra. Az ok­tober 6-iki miset megtartjuk; de a mai viszonyok kozt ezt eld­re nem hirdethetju­k. Elozetes kozles nelkul is zsufolasig megtelt a Minoritak hatalmas temploma 1919. oktober 6-án a mise alkalmabol. — Csendes m­isenek volt szanva, de annyi konny soha nem hullott gyaszmisen abban a templomban, amennyi patakzott a szemek­(Folytatas a következo oldalon) 3. oldal Moszkvai „Erk'd!csak„.“ A szovj­et kormány hivatalos lapja, az Izvestia közdlte szep­tember 19-i számában, hogy a nyomdasz-ipari tanonciskolat 11­7 instruktorat bebortonoz­­tek, fejenkent 15 évre (mos­­tanaban ez a Szovj­etunióban a maximális bortonbü­ntetés),­­ mert a tanuldktol a szep­­tember elejei felveteli Auzsgd­­kon TIZEZER dollarnak megfelel megvesztegetesi dijat szedtek ossze. Csak ugy engedtdk dt a nyomdaiparban elhelyezkedds­­re varo polgaristdkat a felve­­telin, ha azok 50 tfflf 550 dol­­larig terjedo osszeget eldre be­­fizettek... A korrupcio tombo! a tan­­testu­letekben, — Irja az Iz­vestia , a tandrok visszadl­­nek anyagilag a tanulok szi­­­leivel es a tanulokat erkolcs­­telen, kieroszakolt, termeszet­­ellenes aktusokra kenyerftiik, elbuktatassal, kicsapdssal ffe­­nyegetik az ellensaegi­lfiket. (­. Es ezt az “erkolcsot” akarjak eldnk példaként allítani egyes tudatlan ?] ker­­gebirkak...!) Hegi „szep“ SZTALINI IDOK, fiol vegytok mar? Bernard Gwertzman, a N­Y Times moszkvai ku­lontudosito­­ja kozolte, hogyy V. A. Koche­tov, a legkonzervativabban, na­gyon marxista vonalu­ szovjet folyoirat, az OKTYAKB fo­­szerkesztoje uj folytasasos re­­genyt kezdett lapjanak ehavi szamoban... A regeny cime: “MIT AKARSZ ?” Temaja: ... bar ketsegtele­­nü­l voltak “apro-cseprdbb” hi­­bdi a sztalini rendszernek, —­­... bar maga Sztalin is botlott egyszer-egyszer, kommunista, s marxista es szovjet szempont­­bol megiscsak a 30-as evek voltak az igazi jo­­dok... A pogromok kiirtottak u­­gyan par millio kulakot, (oda se neki, az ‘osztalymelku­li’ tar­­sadalomban a kulak nem em­ber), — de nem engedelyeztek a hatosagok az ifjusag meg metelyezeset,, — mint ma...... Es mi ez a “metely”, amely megrontja a szovjet ifjusagot? Hihetetlen! Amerikai folyoiratot olvas­­hatnak; nyugati radioalloma­­sokat hallgathatnak. R­­kmai hanglemezekre enekelhetnek, s angol beatle-zenere táncolhat­­nak.... Moszkvai irodalmi korok igen nagy jelentoseget tulaj­­donítanak a regeny megjelene­­senek es attol felnek, hogy a khruschevi nagy “tavasz” után uj ta irtozatos sztalini­tel fog bekövetkezni, a­­melynek csak a Kochetovok örvendenek.

Next