Magyarság, 1970 (46. évfolyam, 1-47. szám)
1970-05-15 / 20. szám
1970. május 15. Ft. Dr. Béky Zoltán ] a trianoni gyászünnepély I szónoka Pittsburghban Az UMCA, — Nyugatpennsylvaniai Magyarok Polgári Szövetsége — elnöksége a közelmúlt napokban az AMSz és a pittsburghi Nagybizottság vezetőivel tartott tanácskozásán elhatározta, hogy 1970. JÚNIUS 4-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN este fél 7 órai kezdettel PITTSBURGHBAN a róm. kath. Szent Anna, templom, iskolatermében a gyászos emlékű Trianoni kényszerbéke ötvenedik évfordulóján TRIANONI GYÁSZÜNNEPET , rendez. — A Rendezőség megbízásából Karlowitz Béla, az AMSz főügyésze ünnepi szónoknak felkérte Dr. Béky Zoltán v. püspököt, az AMRE elnökét és az AMSz Igazgatóságának elnökét, — aki a meghívást elfogadta. — Különös jelentősége lesz a pittsburghi gyászünnepségnek, hogy éppen ebben a városban született meg 50 évvel ezelőtt “Csehszlovákia”, az ismert “Pittsburghi szerződéssel”, amit amerikai csehek és szlovákok kötöttek a Benes-Massarik-féle csoporttal, mely aztán sutbadobta a szerződést, kisemmizte a szlovákokat, azal, hogy a szerződést vasárnap írták alá és az emiatt ‘érvénytelen’... A gyászünnepély műsorát idejében közzé tesszük. " „Kit képvisel Douglas bíró úr?” Gerald Ford képviselő “Conduct of Associate Justice Douglas” cím alatt április 15-én hatalmas beszéd keretében tette a kritika tárgyává Douglas főbíró tipikusan szélsőbalodali működését és furcsa kapcsolatait. A kongresszusi naplóban több oldalt kitevő beszédet a liberális amerikai napisajtó a saját hasábjairól oly sikerrel kicenzúrázta, hogy igen kevés amerikai mondhatja el magáról, hogy a beszéd kritikusan érdekes részleteit olvasta... Lapunk olvasóinak különös privilégiuma, hogy az angolul olvasó amerikai közönségnél jobban értesüljön az amerikai Házban elhangzott nagy beszédről.... A kérdéses beszéd egyes részletei a következők: “—• Nyugodtan időt szenteltem arra, —• mondta Ford képviselő, —■ hogy tanulmányozzam a Douglas bíró úr viselkedése körüli tényeket. —• Douglas bírót kritizálták már liberális véleményei és azon tény miatt, hogy felfüggesztette a kivégzés végrehajtását az elítélt kémek, a Rosersbergék esetében, — akik ellopták az atombombát a Szovjetunió számára. Én valószínűleg ellenvéleményen lennék, — ha a bíróság tagja lennék. — Douglas bíró nézeteivel szemben, mint pl. azon védelemmel szemben is, amelyben az “I am Curious (Yelow)” című piszkos filmet részesítette. —• Most azonban hadd vizsgáljuk meg objektíven Douglas bíró úr viselkedésének bibizonyos eseteit. —■ Ralph Ginzburg egy csomó olyan magazinnak a kiadója és szerkesztője, mely magazinokat nem igen lehet találni a családi reggeliző asztalokon. Azért, mert ezek egyikét az EROS-t, mely egy trágár jellegű kiadványnak minősült, — az amerikai postán szétküldötte, Mr. Ginzburg 1963-ban egy 5 évi börtönbüntetést kapott. — Az ítéletet megfellebbezték, de azt 1966-ban az amerikai Legfelsőbb Bíróság 5:4 arányos döntéssel helybenhagyta. Douglas bíró úr ellenvéleményen volt. Azzal Mr. Ginzburgot favorizálta, valamint az ERDS kiadványt. —• Az 1964-es elnöki kampány során egy másik Ginzburg magazin, a “Fakt” kiadott egy írást “A Special Issue on the Mind of Barry Goldwater” címen. A Goldwater, természetesen rágalmazás címen hamarosan beperelik Mr. Ginzburgot. Egy állami bíróság zsűrije New Yorkban a szenátor javára 75.000 dollár büntetésben részesítette Ginzburgot és a FAKT magazint. — Erre Ralph Ginzburg megint fellebbezett a Legfelsőbb Bírósághoz, amely aztán megint helybenhagyta a Goldwater szenátor javára írt alsóbbfokú ítéletet. — Mindezek ellenére Douglas bíró úr újra ellenvéleményt nyilvánított Ginzburg úr oldalán.... — Közben, amíg a Ginzburg-Goldwater per még függőben volt az állami bíróságok előtt s nyilvánvaló volt, hogy az ügy az ország legmagasabb bírósága felé haladt, Douglas bíró úr az Avant Garde-ban megjelent egy cikk szerzőjeként mutatkozott. — Az Avant Garde a Ginzburgféle magazinok istállójában a “Fakt” utóda és a hírek szerint Douglas fizetést fogadott el ezért a cikkéért Ginzburgtól. —• Ralph Ginzburg Avant Garde magazinja $350.00-et fizetett az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága bírójának az ő népénekekről szóló cikkéért. — A szerkesztőség megítélésétől függ, hogy várjon a cikk megérte-e azt a a 350 dollárt. Ginzburg állítja, hogy Douglasnak azért fizetett, mert megírta a cikket. Én azt gondolnám, hogy egy olyan magazin kiadói a számára, mely magazin ügye két fellebbezéssel áll az amerikai bíróságok előtt, ér valamit egy cikk “B . William O. Douglas, Associate Justice, U. S. Supreme Court megjelöléssel egy teljes oldalas képpel.• Mindennek ellenére Douglas bíró úr nem diszkvalifikálta magát attól, hogy résztvegyen a “Goldwater against Ginzburg” rágalmazási per fellebbezésében. —• Vájjon muszáj egy ilyen embernek a mi legfelsőbb bíróságunkba ülnie? —• Elég rossz dolog az, ha aláírt olyan cikkeket, melyek elítélt pornográfus notórius kiadványaiban jelentek meg. Az azonban védhetetlen, hogy abban az ügyben eltekintett önmaga diszkvalifikálását'l.... —• Mindez azonban csupán kezdete annak az insolenciának, mellyel Douglas bíró úr, nyilvánvalóan elhatározta bemocskolni hivatásának magas standardját. —• — A közelmúltban a könyvstandokon megjelent egy kis fekete könyv, amelyen piros tintával ‘Wyliam D. Douglas‘ aláírása van felróva. Címe: —“Points of Rebellion” és témája, hogy a ‘violencia jogosult’ és talán csak a ‘rendszer’ forradalmi úton való ledöntése mentheti meg az országot. — A legkedvezőbb, amit erről a 97 oldalas kötetről mondhatok az, hogy gyors olvasmány. Ha valami harcias egyetemista írta volna, természetesen nem talált volna olyan tekintélyes kiadót, mint amilyen a Random House. — Ep v ködös bölcselkedés, amelynek kétségtelen célja az, hog v történelmi jogosultságot adjon a harcias hippie-hippie mozgalomnak és hogy tanúbizonyságul szolgáljon arról, — hogy a Legfelsőbb Bíróság 71 éves bírája egykoron pendül velük. — Elismerem, hogy William O. Douglasnak joga van azt írni és azt kiadni, ami neki tetszik; — de úgy gondolom, hogy Douglas bíró részéről az, hogy nevét egy olyan lázitó kötet fedőlapjára tegye, mint amilyen a Points of Rebellion, ■— történelmünk egy kritikus idejében, amikor a béke és rend az, amire szükségünk van, — kevesebb, mint egy helyes jogászi magatartás. —• Mikor elsőízben találkoztam azon tényekkel melyek Douglas bíró urat pornografikus kiadványokkal és hippi-hippistílusú forradalom pártolásával hozták kapcsolatba, hajlottam afelé, hogy viselkedését a szenilitás első jelének tekintsem. — Azt hiszen azonban, hogy alábecsültem a bírót.... —• Talán helyes vizsgálat alá venni, hogy kit képvisel Douglas bíró úr? Azon tények alapján, melyek rendelkezésemre állanak, úgy tűnik, hogy Douglas bíró képviseli Albert Parvint és csendes partnereit az ő nemzetközi szerencsejátékos testvériségükben ; Ralph Ginzburg urat és barátait a pornografikus kiadó-business-ben; dr. Robert Hutchinsont és az Új Baloldal nemzetközi tojáskeltetőit, valamint az SDS-t és az ahhoz hasonlókat. — — Douglas bíró nem véletlenségből, vagy tudatlanságból találja magát hirtelen ebben a társaságban, — évek óta dolgozott ezeknél, éveken át húzott hasznot ezekből” MAGYARSÁG Az Amerikai Magyar Szövetség Igazgatósága 1970. május 16-án, szombaton délelőtt 10-kor New Yorkban, a Magyar Ház termében, 21’ E 82nd Street—gyűlést tart. — A tárgysorozaton elnöki és titkári jelentések, bizottságok beszámolói szerepelnek. — „... amikor Magyarország segélykiáltása hiábavaló volt...” Thompson, georgiai képviselő “Help Cambodia” cím alatt, április 27-én egyebek között a következőket mondotta a washintoni alsóházban : — “1956-ig Magyarország szabadságszerető népe megkísérelte a kommunista járom levetését és egy igen rövid időre szabad néppé tette önmagát. Egy segélykiáltást küldtek ki és az Egyesült Államok segítségét kérték. Sajnos, mi nem voltunk abban a helyzetben, hogy segíthettünk volna az akkor fennállott logisztika problémák miatt. — Most Cambodiában . . . látva a kommunizmus elleni hadviselés sikerét, Cambodia népe ledöntötte Prince Lihanouk kommunisták által dominált kormányát és megkísérelték felállítani az ő kommunista dominációtól mentes saját kormányukat.• Most azt... ez a fiatal antikommunista kormány üzenetet küldött ki a szabad világba, hogy ne hagyják őket magukra. Segítséget kérnek, mely lehetővé fogja tenni számukra azt, hogy kiűzzék hazájukból az idegen kommunistákat. — Persze lehetséges, hogy a mi testületünk keretein belül (A képviselőház, — A Szerk.) s a Capitol másik oldalán lévő másik testületeinek a tagjai (Szenátorok, — A Szerk.) részéről beleütközünk olyan felszólalásokba, melyek a belekeveredéstől való félelem miatt azért írnak, hogy semminemű segítséget ne adjunk. —• Ha mi meghajlunk az ő helytelen követeléseik előtt, újból tanúi leszünk olyan eseményeknek, melyek Magyarországon és Csehszlovákiában is bekövetkeztek. Ha elmulasztjuk a cselekvést, az egy jel lesz a világ minden elnyomott népe számára, hogy nincs remény — és miközben a kommunista agresszorok nem bizonytalankodnak, amikor bevetnek minden fegyvert ami a népek feletti könyörtelen uralkodáshoz szükséges, mi az Egyesült Államokból nem fogjuk szállítani azokat a fegyvereket, melyekkel e népek megvédhetnék magukat. —■ Ez aztán szerencsétlenséget jelentene a szabadságszerető népek számára.” 3. oldal Az amerikai legfelsőbb bíróság helybenhagyta az oregoni bíróság ítéletét, amelynek értelmében az Oregon-i Eugene faluban emelt 50 láb magas kivilágított keresztet el kell távolítani, (“must be removed”), mert a tény, hogy a kereszt a falu tulajdonát képező területen van, beleütközik az amerikai alkotmányba....