Magyarság, 1970 (46. évfolyam, 1-47. szám)
1970-06-05 / 23. szám
Ebben a palotában történt... The Petit Trianon. (Szathmáry Lajos gyűjteményéből.) Árvíz fenyegeti Szegedet Lapzártakor érkezett légiposta-levél Szegedről: a Maros áradása komoly veszéllyel fenyegeti Szegedet. A Tisza medre v. Marc torkolatánál már átelt. Makó 30,000-es lakosságát, elővigyázatosságból kitelepítették. Csak párezer munkabíró férfi maradhatott a városban Bízunk abban, hogy talán Szeged megmenekül és Újszegedért is aggódunk. Igen nagy erővel folyik a védekezés.” "* Bécsi jelentés közölte szerdán reggel, hogy a Duna is rendkívül gyorsan dagad.Egyelőre veszély nincs. • Magyarországi rádióhírek szerint a Tisza középső folyásának erős emelkedése újabb gondokat okoz. Attól tartnak, hogy ha ez újabb esőzéssel Szegedig ér, a város helyete katasztrofálissá fordulhat. — G. Wallace 52%-át kapta az Alabama-i szavazatoknak. Minthogy egyetlen ellenfelét a keddi választáson legyőzte, — újra Alabama kormányzója! A “MAGYARSÁG" más, mint a többi! Erdély All ’ Arrerie Minden háznál volt erdélyi menekült. Még a Benedekeknél is, pedig ők maguk is Erdélyből menekültek, meg a Keveréknél, akiket a Bácskából űztek el a szerbek. A miénket Baloghnak hívták, Balogh bácsinak. Mérnök volt, fiatalember Balogh László, mégis “ Bácsi”-nak hívta, mindenki, Nagyapám is. Féloldalas menyezettt, úgynevezett “manzárd” szobában lakott a fejünk felett. Reggelente felkelt, bement Pestre. Münkést keresett. Estig. Akkor hazajött, igyekezett láthatatlanul, hallhatatlanul felsurranni a falépcsőn. Mi, gyerekek a lépcsőnél lestük, hacsak lehetett elkaptuk, rácsimpaszkodtunk erős két karjára, úgy könyörögtünk, Balogh bácsi jöjjön be, meséljen. Néha bejött. Ha vacsorával kínáltuk, szabadkozott, hogy ő már evett. Kitünően vacsorázott, Pesten, régi barátainál. — De hát egy falatot — ... — Köszönöm,, egy falast, — és úgy evett, hogy még mi, gyerekek is észrevettük, igen éhes lehetett, biztosam nem evett napok óta. Vacsora után mesélt. Virághímes havasokról, pisztrángos patakokról, égbenyúló fenyőkről, Gomolyát gyúró pásztorokról, borvízért járó szekerekről. Mesélt egy székely diákról, aki szalonnabőrel fényesített, vasnál keményebbé főzött mogyorófabotjá(Folytatás a 3. oldalon) Szathmáry Lajos: halálraítéltek 1920. június 4. 1970. június 4. TRIANON Ötven évvel ezelőtt MAGYARORSZÁGOT